Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
I. Lajos megalapítja a pécsi egyetemet ősi technikákból így ala- kul ki a modem lakásfcul- túra nélkülözhetetlen része, s a korszerű iparművészet egyre gazdagabb skálájának egyik érdekes műfaja. a. e. Az internacionalisták értékes dokumentuma! Szabó Gyula muzeológus, a pécsi Janus Pannonius Múzeum nyugalmazott hely- történésze az utóbbi évek- ben a vidék legjelentősebb gyűjteményét állította össze az oroszországi magyar in- temacionalistákra vonatko- zó emlékanyagból. A legér- dekesebb dokumentumokat dr. Arató Jenőtől kapta, aki katonaköpenyének bélésébe rejtve hozta haza a hadifo- golytáborokban és katonai alakulatoknál készített újsá- gokat, tábori színházak mű- sorait, fényképeket, a vörös hadseregbe toborzó magyar és orosz nyelvű plakátokat! röpiratokat. Az újságok kő- zött van a Ligeti Károly szerkesztésében kiadott ״Nemzetközi szocialista”, va- lamint a ״Forradalom” cí- mű lapok egy-egy példánya, a litografálással előállított ״Munkások Lapjá”-nak há- rom száma. A dokumentu- mókát részletes naplójegyze- tek és a harcok színhelyeit feltüntető térképek egészítik ki. Értékes anyaggal — köz- tűk a Nagy Októberi Szocia- !ista Forradalom idején ki-, adott pénzekkel — gazdagí-" tották a múzeum gyűjtemé- nyét Bákány Jenő pozsonyi, dr. Mátray Sándor budapesti és Tassy Béla nagykanizsai lakosok adományai is. A to- vábbiakban a Baranyában élő internacionalistáktól jegyzik fel visszaemlékezé- seiket. Pécsett jelenleg a szovjet Vörös Hadsereg tíz- nél több egykori magyar har- cosát tartják számon. Közű- lük Laczkó Lajos, aki nem- régiben járt a Szovjetunió- bán, a harcostársakkal val/ találkozásairól készített fény- képeket adományozta a mű- zeumnak. Gobelin, torontáli, szúrnak itt-ott — mutat rá Fürtös Ilona egyik munkájára, amely sötét és világos főt- tok, formák feldolgozása, to- rontálira épülő vegyes tech- nikával. — Egyébként, ami- kor én ezt terveztem, még nem volt divat az op-art. Nem is mint op-art, hanem mint rusztikus felület érdé- kelt ez a megoldás. S a kis ״háztetőkre” és a többi szövött formára mu- tat az előttünk fekvő sző- nyegen. magyar művelője, Ferenczy Noémi világviszonylatban is a gobelin kiemelkedő mű- vésze volt. A színek és formák ossz- hatása dönti el a kész mű szépségét — de a mű szí- nes fonalakból áll össze. A munka menete korántsem egyszerű. A művész mindenekelőtt vázlatot készít — színekkel, tussal, tintával, akárhogy; nem ez a döntő. Ámbár egy textilterv sok esetben grafikaként is pompásan megállja a helyét. A döntő a tervnél mégiscsak az, hogy a művész az elképzelt fór- mákat, színeket, az elkép- zeit kompozíciót mennyire tudja egy adott szövési tech- nikához kötni. A csomózott technika okvetlenül fes- tőibb és színdúsabb a töb- binél, hiszen akár minden csomó más színnel készül- hét, s ez a festői hatások hallatlan lehetőségeit biz- tosítja. A torontáli, vagy testvére, az ún. svéd techni- ka mértanibb, körülhatárol- tabb formákra alkalmas. A szúrnak sajátos, szálkás jel- lege ismét új formai lehető- ségeket hordoz. Egyszóval az anyagszerű- ség minél változatosabb, öt- letgazdagabb — s mégis szi- gorúbb kihasználása a sző- vés művészetének titka. A terv megvan, követ- kezhet a megvalósítás. A tervről műhelyrajz ké- szül. A műfajnak megfele- lően meghatározzák az anyagot, a sűrűséget, a vas- tagságot, megfestik a szűk- séges fonalakat és megkez- dődhet a szövés. Eredeti nagyságú formarajz, vala- mint egy színes rajz alap- ján. Színskálát készítenek, és a színek számokat kap- nak, amelyeket beírnak a formarajz megfelelő helyei- re. A gobelin még nagyobb munka, eredeti méretű szí- nes kartont kell készíteni, amelynek alapján a szövést magát elvégezhetik. Az az igazi, ha a művész maga szövi le a tervét. Menetközben adódhatnak olyan gondolatok, amelyek magából az anyagból, a közvetlenül tapasztalt jel- legzetességekből fakadnak, s amelyek finomabbá, job- bá teszik a munkát. — Ha magam szövöm, ezen is változtattam volna leányába. Kiss Pálcái Szeged egyik leghíresebb korcsmáro- sa volt. Tömörkény fel is öl- t-özött ünneplőbe, bekopogtatott a kocsmároshoz, megval- lotta, hogy szereti leányát és ünnepélyesen megkéri a he- zét. Kiss Palcsi uram na- gyón elérzékenyedett, meg- ölelte leendő vejét: — Édes fiam, ez az én éle- tem legboldogabb napja! Csak azt tudnám, mivel mu- tassam meg? Mit adjak, Pis- ta fiam, hogy megmutassam? Nyilván a hozományra cél- zott és Tömörkény egy kicsit elmélázott. — Tudja mit, édesapám, — szólalt meg végre félén- ken — Adjon egy liter bort! Azután kisvártatva és ne- kibátorodva utána tette: — 'Vagy — kettőt! ete* t— — Nem is lesz belőled közigazgatási riporter, mert azt a fene sok poros aktát se- hogy se győzi az ember, ha nem locsolja folyton a torkát. Gyors szippantásokkal fo- gyasztotta a sodort cigaretta- kát. Egyszer csak azt mond- ja Tömörkény: — Te fiú, sose irj herce- gekről, meg grófokról. Nézd csak, itt Szegeden egyesek azt írják, hogy a herceg így süppedt bele a bársony fo- telbe, a grófnő meg úgy dőlt bele a dugába ... Hát nem butaság ez? Az ember csak, azokról írjon, akiket ismer, akiket a mindennapi életben közelről megfigyelhet. Ezért■ maradok én a tanyai parasz- tok, meg egyéb urak mellett. * Tömörkény István, aki igen szerette a bort, beleszeretett Kiss Pulcsi uram gyönyörű. világában korszerű. A tex- til is mindig, minden kor- bán az uralkodó ízlés, kor- szellem kifejezője volt. S mindig az építészeten belül szerepelt, a környezet, a funkció nyomta rá bélyegét. A textil, mint a lakás- kultúra része, természetsze- rűleg ma is a modem la- kás követelményeihez igazo- dik. Ezen belül pedig hasz- nálatának jellege dönt. Nem szövött képek, puszta deko- ráció tehát. — Engem a népi szőnye- gek, szőttesek izgattak min- dig, sőt, a népi motívumok általában, akár faragásban is. Elég sok anyagot gyűj- töttem egybe. A jelenlegi munkáim még csak próbál- kozások, bizonyos problé- mák megoldására, bizonyos motívumok felhasználására, a technikák jellegzetességei- nek kitapasztalására. És a távolabbi, követke- ző lépés? — Úgy mondhatnám: né- pies-figurális gobelint sze- retnék csinálni. Olyan figuAz iparművészet egyik ősrégi, s máig izgalmas és ״divatos” ága a kéziszövés, R. Fürtös Ilona, a műfaj fiatal pécsi művelője egy- ben ezt a tárgyat tanítja a Művészeti Gimnáziumban is. Hogyan készül? Attól függ: — Mindenekelőtt két faj- tája van a kéziszövésnek — mondja —, csomózott illet- ve simaszövésű technika. A csomózott technika, amit úgy ismernek: perzsa. A si- maszövésű technika váltó- zatosabb, idetartozik a go- belin, a torontáli, a szúrnak és a különféle vegyes szót- tesek. A különbségek a szál ve- zetésében, csomózásában vannak. Maga a technika mind régi, Egyiptomban éppúgy szőttek már, mint a klasszikus görögöknél, és ugyanúgy van hagyománya a népi, mint az ún. úri sző- vésnek. A színek, a szálak, a csomók és vastagságok va- riálása ugyanakkor kimerít- hetetlen. rális kompozíciót, amely az anyaggal tökéletes ossz- hangban van, s őriz bizo- nyos népies jegyeket. Ez a műfaj ma még nem teljesedett ki, noha nagy Mi hát akkor a modem textil? — Nem modern festményt kell megszőni, hanem új al- kotást, textilt létrehozni, amely szellemében, formakközépkori pécsi egyetem A I*£csi Egyet.מ ־ Jog- és Államtudományi Kar épületének bejáratánál szerény tábla hirdeti, hogy Nagy Lajos ki־ rály 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, mely hazánk legelső felsőfokú intézménye volt. A Nagy Lajos Gimnázium első eme- leti folyosójának főfalát három részes gyönyörű freskó díszíti, amelyet a néhány éve elhunyt pécsi festőművész, Gebauer Er- nő készített és ajándékozott a nagy király nevét viselő iskolá- nak. A festmény a középkori egyetem alapítását örökíti meg. Az egyetem aulájának homlokfalát is hasonló tárgyú, de már kevesebb történelmi hűséggel ábrázolt freskó borítja: Dudics Andor műve. A régi egyetemre vonatkzó egyéb emlék, vagy emlékeztető nincs is Pécsett. Nagy Lajos király hatalmi törekvései a Balkán felé irá- nyúltak; ez érlelte meg e gyönyörű fekvésű városban, mint a déli országrészek természetés központjában az egyetem alapi- iását, pár esztendővel a prágai, krakkói és bécsi egyetem fel- állítása után. Az alapítólevél tervezetét középkori szokás szerint az egy- ház hagyta jóvá. V. Orbán pápa, az egyetem alapítását enge- déiyező 1367. szeptember 1-én kelt oklevelében így indokolta meg a pécsi egyetem alapításának szükségességét: ״.. .hő vágyunk, hogy Magyarország a tudományok ajándékaival gyarapodjék, a különböző tudományszakok alapelveiben jár- tasak'legyenek, s különösen, hogy Pécs városa az ország töb- bi városai között a tudomány marjvainak szaporítására és üd- eös sarjainak növelésére különösen alkalmasnak és megfe- lelőnek ígérkezik, megfontolván, s nemcsak Magyarország és Pécs városa, hanem a szomszédos országok lakóinak ja- vára és előrehaladására atyai érzülettel törekedvén, s Nagy Lajos király előtt meghajolván, elhatározzuk és elrendeljük, hogy Pécs városában legyen és örök időkig fennálljon az egyetem (Studium generale) a kánon- és római jogi, úgy- szintén más megengedett fakultással, leszámítva a teológiát’. A régi pécsi egyetemen javarészből idegenből hívott táná- rok tanítottak. Munkásságuk írásos nyomai azonban egy pré- dikáció-gyűjtemény kivételével elvesztek. Az egyetem megszű- nésének idejéről eltérő vélemények alakultak ki, mert 1465-öt, de 1544-et is olvashatunk. Hallgatóinak száma is bizonytalap. Istvánffy Miklós történetírónk szerint a török megszállás előtt kétezer hallgatója volt. Más források szerint háromszáz, Illetve ötszáz, akik tanáraik vezetésével vonultak Mohácsra a török ellen 1526-ban, és karddal kezükben mindannyian életű- két áldozták a hazáért. A török a szokottnál is alaposabb munkát végzett, mert a hódoltság után egyetlen köve, de még emléke sem maradt a pécsi egyetemnek; azt se tudjuk, hol állott az épülete, de belső életéről is csak nagyon gyér megbízható adatokkal rendelkezünk. A vatikáni levéltárban talált idevonatkozó ok- iratból arra következtethetünk, hogy a pécsi egyetem falai kö- zött is a kor harcias, nemegyszer vért kívánó erkölcse dívott. Kancellár János kispap-egyetemi hallgató durván szidalmaz- ta a rektort, akit tettleg is bántalmazni akart, mire Csőt György hallgató nyilával halálra sebezte Kancellárt. Tanárai közül biztosan csak Galvano Bethini nevét is- merjük, akinek fizetését az egyetem alapítása körül nagy ér- demeket szerzett Vilmos pécsi püspök vállalta magára. Szerve- zeti szabályzata sem maradt fenn, de a korabeli alapítású egye- temek statútumai arra engednek következtetni, hogy a pécsit iá a bolognai egyetem mintájára szervezték és úgy is működött. Nagy Lajos pécsi egyeteme helyének megállapítása is bi- zonytalan. Valószínű, hogy az alsó sétatér és a Leöwey Klára Leánygimnázium telkén állott. A középkorban az egyetem ugyan elsősorban testületet jelentett, mégis nagyobb épület- tömböt kell feltételeznünk már az alapítással egyidejűleg. Eolia Cselebi török világutazó, aki 1660—64 között járt Ma- gyarországon, a volt pécsi egyetem épületét leírta: ״Többek között az isteni Eflátunnak (Platon) a belső várban levő régi tudományos főiskolája, melynek hetven fejedelmi boltozata és várszerű szobája van. Ezek mindegyikében egy-egyfajta építészeti tudomány szerint kidolgozott elrendezés van. mely- nek leírására hiányos a nyelv, s az ékesszóló toll beszéde töredékes...” Történészeink közül többen lehetségesnek tar- tották, hogy az egyetem épülete a Postapalota, a Színház téri egykori Dominikánus-ház, vagy a Líceum-épület táján állott. Ma már egységesnek mondható az a vélemény, hogy a belső- vár, a Székesegyház környékén kell az egyetem épületének he- lyét ipegjelölnürik, bár Cselebi színes leírásán kívül egyéb adat nem támogatja ezt a feltevést sem. T> écs ősi egyetemi város. Idén ünnepeljük a régi egyetem *־ alapításának hatszázadik évfordulóját. Jogos büszke- séggel tölt el az a tudat, hogy városunkban gyulladt ki Magyar- országon legelőször a tudomány fáklyája. Dr. Kovács András Molnár Jenő csakugyan él- szégyellte magát és ivott. Alig negyedórával az otthon bekebelezett nagy csésze te- jeskávé után. Tömörkény nyelve megöl- dódott: — Olvasod a Szegedi Hír- adó (a konkurrens-lap) ere.de- ti regényét? — kérdezte ifjú kollégájától. Az megrázta hatalmas sö- rényét: — Nem olvasom. Minek ol- vasnám? — Azért, mert nagyon rossz. Jegyezd meg, öcsém, hogy az ilyesmit el kell ol- vasni. Mert csak rossz írás- bál tanulhatja meg az em- bér, hogyan nem szabad ír- ni. Koccintottak. Molnár Jenő engedélyt kért, hogy ne kell- jen innia. Tömörkény dör- mögve jegyezte utegs Otven esztendeje, 19n. április 24־én Szegeden hunyt el Tömörkény Ist- ván, a magyar paraszt, a szegényember életének tudós Ismerője, és meg- örökítője. Most az élő Tömörkényt idézzük de- rűs történetek tükrében, . s nyújtjuk át az évfor- é dűlő alkalmából. 'T'ömörkény István vezette * a Szegedi Napló tör- vényszéki rovatát. Esztendő- kön keresztül ő lóvonatozott ki., a Mars térre, ahol a tör- vényszék, meg a börtön állt. Egyszer más beosztást kapott a lapnál, s a törvényszéki ro- vatot át. kellett adnia egy 18 éves újdondásznak, Molnár Jenőnek. Megbeszélték, hogy reggel pontosan fél kilenckor talál- koznak egy kiskocsmában. Tömörkény meg is jelent. Féllitert rendelt szódával, 2 pohárral. Molnár Je nő nem tudott ír- ni. — Szégyellő, magad, öcsém — mondta aztán méltatlan- kodva Tömörkény és י t ז r A mosolygó Tömörkény
