Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

/

t

r

!m ÁPRILIS 214

napló

2

MH,, **kezd üti ,t a tss-kongresssus

Működjenek kön-e Jogvédí*־

műk megszervezésében. Téma- gassák a szocialista muniioa!- versenyt és a brigáámoagal- mát a szövetkezetekben.

— A szövetkezeti mozgalom demokratizmusának fejlesztés• érdekében javasoljak, hogy a Termelőszövetkezetek Orszá- gos Tanácsa és a területi ázó- vétségek között, valamint • két testület és a szövetkézé- tek között ne legyen alánén- deltségi viszony. Ajánlásaik* javaslataik elfogadásáról a sző vetkezetek döntsenek. Ugyan- csak a demokratizmus fejlesz- tése érdekében javasoljuk azt is, hogy a területi szövetsége- két a bennük tömörülő szövet- kezetek tartsák fenn és hason- lóképpen teremtsük meg a termelőszövetkezetek országos tanácsának anyagi alapjait i*.

— Sem az országos tanács,

sem a területi szövetségek

nem lesznek hatósági jogkört gyakorló hivatalok.

Nem gyarapítani, hanem ép- pen ellenkezőleg, csökkenteni akarjuk azoknak a szervek- nek a számát, amelyek belő- szólnak a szövetkezetek műkő- désébe! Ennek megfelelően már a megalakulás alkalma- val és később is, annak az elvnek kell érvényesülnie* hogy a szövetkezetek önként határoznak arról, belépnek-e a területi szövetségbe vagy nem,

— A szövetkezetek társa- dalmá képviseleti szerveinek kialakulásával és a szövetke- zetek önállóságának fokazódá- sa révén megváltozik a sző- vetkezetek és az úgynevezett külső szervek kapcsolata* Megszűnnek többek között a tanácsok gazdasági irányítási operatív funkciói, módosul a szövetkezetek és a bank vi- szonya, a szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatai az egyenjogúság alapján fej- lödnek tovább, úgy, ahogyan az új gazdaságirányítás elvei meghatározzák.

Az egész nép érdeke

Társadalmi érdek — »«ég

pedig nagyon fant06 társadal- mi érdek, —־ hogy a szövet- kezetekben évről évre nőve- kedjenek a hozamok és csők- kenjenek a termelési költse- gei, Vitathatatlan, hogy eu~ nek a célnak a megvalósítá- sáért a szövetkezetek vezetői, szakemberei, tagjai tehetnek a legtöbbet. Ahhoz sem fér azonban kétség, hogy sokat segíthetnek ebben az ipari munkások, mérnökök is.

Arra kérjük a munkásokat

és mérnököket, hogy a me- zőgazdasági gépek, eszkő- zök, anyagok minőségének javításával, önköltségének csökkentésével járuljanak hozzá a szövetkezeti terme- lés és a gazdaságosság fo- hozásához.

— Egész népünk várakozássál tekint a szövetkezetek to- vábbi működése elé, s figye- lemmel kíséri ezt a tanács- kozást is. Állásfoglalásaink- kai, határozatainkkal tegyük emlékezetessé a termelőszö- vetkezetek első országos kong- resszusát, parasztságunk fel- emelkedésének, szocialista tár- sad almi és gazdasági rendsze- rünk építésének ezt a kiemel- kedő jelentőségű eseményét — mondotta befejezésül dr. Dimény Imre,

Ilyen megoldás az, ha lehetővé tesszük a szövetkezeti hasz náiatban lévő földek szövet- kezeti tulajdonba vételét, megváltási ár ellenében. Fon- tos az is, hogy a föld tulaj- donosa részére választási le- aetőséget biztosítsunk. Maga dönthessen abban, hogy föld- jével együtt belép-e a szövet- kezetbe, és akkor tulajdoné- bán marad a föld, vagy kívül- álló marad, és akkor a föld — a megváltási ár ellenében — a szövetkezet tulajdonába ke- rüL

— A szövetkezeti tagokat továbbra is földjáradék illeti meg A szövetkezeti jellegből fakad, hagy nem szabad a ta- gok tulajdonosi jogát a föld- felajánlás erőltetésével csők- kenten!. Szükségesnek tart- juk hangsúlyozni: semmiféle jogszabály nem rendeli el, hogy a szövetkezeti tagok ajánlják fe! földjüket megvé- telre. Pártunknak és kormá- nyunknak az a határozott ál- láspomtja, hogy a kényszer és a sürgetés káros, és éppen ezért megengedhetetlen.

Javasoljuk, hogy a kong- resszus határozatban kérje az országgyűléstől új szövetke- zeti törvény és új földjogi tör- vény megalkotását

A földkérdés

Az elmúlt évek fejlődése időszerűvé tette és lehetősé- get ad arra, hogy intézményesen elősegítsük a demokra- tizmus további megerősödését a szövetkezetek életében és munkájában. Ezt a célt szol- gálja az egész országban he- lyesléssel fogadott javaslat, hogy

szövetkezeteink hozzanak

létre társadalmi-képviseleti

szerveket.

Azt akarjuk, hogy ezek a tánsadalmi-képvisel éti szervek el- hárítsák az akadályokat a sző- vetkezeti gazdálkodás erősíté- sének és fejlesztésének útjá- bél. A szövetkezeti képviseleti szervek létrehozása egy befő- nódik a munkásosztály és egész társadalmunk ér- dekeivel, azzal a közös érdek- kel, hogy minél előbb telje- sen felépüljön hazánkban a szocializmus. Ilyen alapon ja- vasoljuk a kongresszusnak, hogy válassza meg a termelő- szövetkezetek országos tárná- csat, s ennek megfelelően ha- tározza meg feladatait is.

— A megválasztandó tanács rendszeresen vitassa meg a szövetkezeti mozgalom egészét érintő legfontosabb kérdése- lcet és foglaljon állást bennük. Adjon ki ajánlásokat és irány- elveket a szövetkezetek és te- rületi szövetségeik számára, kezdeményezze a megfelelő jogszabályok megalkotását, szervezzen olyan tapasztalat- cseréket, amelyek elősegítik a szövetkezetek eredménye- sebb gazdálkodását. Segítse a szövetkezetek országos mun- kaversenyét és ezen belül a szocialista brigádmozgalmat

•— A megalakítandó helyi érdekképviseleti szervek — a területi szövetségek — dolgoz- zanak ki javaslatot a munka- szervezésre, a munkadíjazásra és a termelés koordinálására. Rendszeresen tájékoztassák a szövetkezeteket a termel őesz- közök beszerzési és az áruk ér- tőkésítési lehetőségedről. Szer- vezzenek szakmai tanfolyamo- kát, szaktanácsadást és tapasz- talatcseréket. Megbízás alap- ján végezzenek pénzügyi, re- vizori, ellenőrzési és elemzési munkákat a szövetkezeitekben.

A társadalmi képviseleti szervek feladatai

Dr. Nagy Sándor minisztériumi főosztályvezető beszámolója

tek Országos Tanácsa és a

termelőszövetkezetek területi szövetségei működésének irányelveiről.

Az előadó hangsúlyozta: a termelőszövetkezetek társadal- mi képviseleti szerveinek lét(Folytatás a J. oldalon)

Dr. Dimény Imre nagy taps- sál fogadott beszéde után szü- net következett, majd dr. Nagy Sándor, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz- térium főosztályvezetője, a kongresszus előkészítő bízott- ságának titkára tartott be- számolót a TermelőszövetkezeS2&S, a fuvarozás és különféle.

úgynevezett szolgáltató tévé- kenységek. Hazánkban régen is voltak, ma is varrnak és a jövőben is szép számmal lesz- nek olyan községek, amelyek- nek lakossága kedvezőtlen tar mészeti gazdasági adottságok miatt nem tud megélni a me- zőgazdasági termelésből. Ezek- ben a szövetkezetekben nem- csak megengedhető, hanem fel tétlenül szükség« is az emlí- tett gazdasági tevékenységek valamelyike.

Garantált

munkadíjazás

— A gazdaságirányítás re- farmjának egyik lényeges kö- vetkezménye lesz. hogy nö- vekszik a szövetkezetek gaz- daságd, pénzügyi önállósága. Növekszik a termelőszövetke- zetek pénzbevétele, fokozódik önálló pénzgazdálkodásuk le- hetősége. Ez a körülmény szükségessé teszi a szövet- kezetek pénzügyi alapképzési rendszerének megváltoztatá- sát, továbbfejlesztését En- nek megfelelően

helyesnek tartjuk, ha a sző- vetkezetek a jövőben — az eddigitől eltérően — fel- halmozást, részesedési, szó- ciális és kulturális, vala- mint jövedelembiztonsági alapot képeznek.

A tanácskozásokon sok sző esett a különböző jövedelem- elosztási módszerekről. Ma már — hangozhatta ezzel kap- esolatban a miniszter — sze- rancsére túl vagyunk azon a vitáin, hogy helyes-e. ha a jövedelemelosztás formája, módszere az egyes szövetke- zetek adottságaihoz igazodik. Feltétlenül ez a helyes, és ép- pen ezért nem hiba, hanem örvendetes dolog, hogy ha- zánkban változatos képet mu- tat a szövetkezetek jövedelem elosztási rendszere.

— A pénzügyi önállóság nö- vekedése lehetőséget nyújt ar- ra, hogy — 1968-tól fokozata- san — a tervezett részesedés legfeljebb 80 százalékának ere jóig, garantált munkadijat fi- zessenek a termelőszövetkeze- tek. A garantált munkadíj az eddigi rendszertől eltérően termelési költségként szerepel majd, mint ahogy minden vál- lalatnál ilyen költségként fog- ják fe! a munkadíjat. A mun- kadíjat nem az állam, hanem maga a szövetkezet garantálja tagjainak. Ennek következte- ben természetesen szövetkeze- teinkben eltérő színvonlú lesz a garantált jövedelem is. Bi- zonyos, eléggé széleskörűeu! elterjedt telreértésisel kapcso- latban rá kell mutatni, hogy

a garantált munkadíjazás nem jelent feltétlenül és ki- zárólagosan pénzbeli díja- zást, azt pedig egyáltalán nem jelenti, hogy a garan- tált munkadíjazás körűimé- nyel között természetbenlek- hez nem juthatnak hozzá a tagok.

A tagság és a vezetőség meg- egyezésétől függően többféle törvényes és helyes megoldás kínálkozik erre. A különféle jövedelemelosztású rendszerek ben sem mondhatunk le azok- ról az előnyökről, amelyeket a termelési eredményekhez igazodó premizálás jelent

— A szocialista termelési viszonyok erősödése — a szövetkezetek működésének újbóli szabályozása mellett

— a földkérdés törvényes rendezését is napirendre tűzte.

El kerülhetett etnűl következik ez abból a fejlődésből, ami a mezőgazdaság szocialista át- szervezése óta végbement és ilyen követelményt támaszt az az igényünk is, hogy a sző- vetkezetek továbbfejlődhesse- nek.

— A szövetkezetek haszná- latában levő földek 58 száza- léka a tagok, 22 százaléka az állam, 20 százaléka pedig nem szövetkezeti tagok tulajdoné- bán van. A tulajdonviszonyok ilyen megoszlása önmagában is zavarja a szövetkezetek nagyüzemi földhasználatát. Az élet olyan megoldást követel, ami a nagyüzemi földhaszniá- lat és földtulajdon egységé- nek kibontakozását segíti elő.

vasalják kimondani, hogy •— a nyugdíjasok, a járadékosok és a tartósan mu nkaképtele- nek kivételével — csak azo- kát illesse meg háztáji föld, akik eleget tesznek a közgyű- lés, illetve a vezetőség által meghatározott munkakötele- zettségüknék. Hasonlóképpen rendezésre vár a termelőszö- vetkezeti alkalmazottak illet- mén }dőld-jogosultsága és in- dakaltnak látszik, hogy tör- vény mondja ki: a termelő- szövetkezeti alkalmazottak ti- letményföldje kevesebb le- gyen, mint a tagok háztáji földje. A háztáji állatállo- mány nagyságát illetően java- soljuk, hogy ezt továbbra is az 1959. évi 7. sz. törvény- erejű rendelet keretei között állapítsák meg.

— A közős és a háztáji gaz- daságok sokrétű kapcsolatát a tagok és a népgazdaság érdé- keinek megfelelően továbbra is szerves egységként kell kezelnünk. Természetesen so- ha sem szabad szem elől tó- vesztenünk a közös gazdaság elsődlegességét és egyre nö- vekvő szerepét. A szövetkeze- ti vezetők viseljék az eddi- ginéi is jobban szívükön a ház- táji gazdaságok sorsát, teremt- sék meg a háztáji lehetősé- gek minél teljesebb kihasz- nálásának feltételeit. A ház- táji gazdaságoknak a mi vi- saonyaink között nagy a sze- repük. 1965-ben például a me- zőgazdasági termelés értéké- nek csaknem egynegyedét ad- ták, s ezen belül az állatte- nyésztés termelési értékének 36 százalékát szolgáltatták. Erről nem mondhatunk le.

Az utóbbi éveik fejlődésével kibővült a szövetkezeti gazda- ságok tevékenységi köre. A ka- dáíyozná az egészséges és ész- szerű fejlődésit, ha a szövetke- zeteket csupán szántóvető, kertészkedő és állaitienyésztő gazdaságoknak tekintenénk és megtiltanánk, hogy termé- nyeifc, illetve termékeik fel- dolgozásával, értékesítésével és különféle szolgáltatásokkal foglalkozzanak. Különösen a gyümölcs, a szőlő és a zöld- ségfélék esetében indokolt, hogy a szövetkezet válogassa, csomagolja, esetleg feldolgoz- za, s ha úgy látja jónak, ak- kar értékesítse is. Végered- menyben

kívánatosnak látszik, hogy a szövetkezetek a jövőben minden olyan mezőgazdasá- gi termék feldolgozásával foglalkozhassanak, amelyek a belföldi ellátás javítása és az exportigények kielégí- tése szempontjából szfiksé- gesek.

— A szövetkezetek tévé- kenységi körének bővítésével kapcsolatban nem feledkezhe- tünk meg olyan üzemágaikról sem, amelyek valójában nem mezőgazdasági jellegűek, de ésszerű, hagy a szövetkezetek is foglalkozzanak velük. Ilye- nek a fafeldolgozás, a mész- égetés, a kő- és hamokbányábán, hogy a jogokra csak, az tarthat igényi és csak olyan mértékben, aki és amilyen mértékben teljesíti kötelessé- geit. Ezek a kötelességek első- sorban is a rendszeres munka- végzésre vonatkoznak, illetve arra, hogy minden tag erejé- hez mérten vegyen részt a közös munkában. De •!gyár- igy kiterjednek a kötelezett- ségek a közös vagyon v méné, s általában a sz zet tevékenysége iránti ,׳tele- lősségre is. /

— A kongresszust éíökészi- tő tanácskozásokon »ok szó esett arról, hogy ••־׳

rendezni kejU' a melőszö- vetkezeti r׳ alk. mazottak

helyzetét;'‘

y7

Ez *2/ igény abból fakad, hogy jítorábban feszültség tá- « a szövetkezeti tagok és alkalmazottak között. A fe- %zültség oka az, hogy az al- kalmazottak általában kedve- zőbb munkadíjazási feltété- lékéi, szociális és nyugellá- tást élveztek, mint a szövet- kezet tulajdonosai, a tagok. Azok a változások, amelyek a közelmúltban a szövetkeze- ti nyugellátásban és szociális ellátásban a tagok javára be* következtek, jelentékenyen hozzájárultak ennek a feszült- ségnek a feloldásához. Lehe- tővé válik, hogy — az alkal- mazottak szerzett jogainak sérelme nélkül — fokozatosan megszűnjön a tagok és az al- kalmazottak helyzetében ki- alakult feszültség.

— Általános kívánság, hogy

a* új helyzetnek mcgíele- iöcn kell meghatározni a termelőszövetkezeti vezetés szabályait és rendszerét is.

Kívánatos, hogy növekedjék

a közgyűlések szerepe az alapvető döntések meghoz»ta- Iában, mód nyíljék a vezető- ség feladat- és hatáskörének megfelelő rendezésére is. Ezt úgy kell megoldanunk, hogy alapot adjon a vezető-testüle- tek munkájának továbbfej- lesztésére, a tagság jogainak fokozottabb érvényesülésére.

A háztáji

— Általánosnak tekinthető

szövetkezeteinkben az az igény is, hogy új szabályok életbeléptetésével

hatékonyabban szerezzünk érvényt a háztáji gazdasá- gokkal kapcsolatos polltikánknak.

A javaslatok abból indulnak ki, s ez feltétlenül helyes, hogy a jövőben is szükségünk van a háztáji gazdaságokra. Javasoljuk, hogy az eddigiek- tői eltérően minden olyan sző- vetkezeti tag aki teljesíti a közgyűlés által előírt munka- kötelezettségét, jogosult le- gyen legalább 800, legfeljebb pedig 1600 négyszögöl háztá- ji földre. Igazságosnak tart- juk, hogy azok a szövetkezeti tagként dolgozó asszonyok, akik becsülettel elvégzik a rá- juk háruló feladatokat a kö- zös gazdaságban, — ha a fér- jük máshol dolgozik is, — ugyanakkor háztáji földet kapjanak, mint a többi sző- vetkezeti tag.

— Az eddigi tanácskozások

egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a háztáji föld juttatását — sokkal inkább, mint eddig — a közösben vég- zett munkától kell függővé tenni. Ezért törvényben ja־

A kongresszus — egymil- Uós szövetkezeti parasztsá- gunk demokratikusan meg- választott küldötteinek tanács- kozása — az első olyan alka- lom, amikor a nagyüzemi társasgazdálkodás útján biz- toeao haladó magyar paraszt- ság intézményes formában, kongreszusi keretek között — hallatja szavát — mondotta bevezetésül ár. Dimény Imre. A kongresszusnak lehetősége ■van arra is, hogy ha szüksé- gesnek tartja, ajánlást tegyen m törvényhozás szerveinek a szövetkezeti mozgalmat érin- tő új törvények megalkotásé- ra, illetve régiek visszavoná- sára ▼agy megváltoztatására. Történelmünk folyamán soha nem volt még példa arra, hogy a magyar parasztság ilyen közvetlen módon bekap- csalódjék fontos törvények előkészítésébe.

Hangsúlyozottan mutatott rá: a kongresszus nagy sze- repet tölthet be abban, hogy; a termelőszövetkezetek gar , dósán, jól felkészüljenek a gazdaságirányítás új mechaí nizmusának bevezetésével ki> alakuló új helyzetre.

/

A tagsági viszony ■

iá״' A miniszter a következőig- , •ben áttekintést adott a kong', resszust megelőző közgyűlés sek és megyei tanácskozásaik tapasztalatairól. Eveken a,״ta- nácskozásokon mint h;ang- súlyozta, általában nagytó ^r- tékelték a gazdaságirányítás reformjánai' előkéssíi téseként hozott intézkedéseidét; a tér- melőszövetkezetek״zámára biztosított nagyabb önállósá- got, a mezőgazdasági árszín- vonal elmarad o׳ttságának fel- számolására irányuló lépése- két a tevékenységi kör kiszé- les; tér nek ßj lehetőségeit és egye! ״;két. Rámutattak viszont a tanácskozásokon ama is, hogy bizonyos körülmények ma már• gátolják a szövetke- *etek fejlődését.

'־ ־״*■'Mindenütt kifejezésre • Juttatták többek között azt, hogy szövetkezeti parasztsá- gunknak új termelőszövetke- »éti törvényre van szüksége. Az 1959. évi 7. számú tör- vényerejű rendelet ugyanis — főképpen a gazdaságirányítás reformja szellemében tett és teendő intézkedések követkéz- tében — nem felel meg a megváltozott körülményeknek.

Újra kell szabályoznánk a tagsági viszonyra vonatko- tó előírásokat.

Nincs szükség ama, hogy tag- ként tartsanak nyilván a sző- vetkezetek olyan személyeket is, akik valaha beléptek ugyan a szövetkezetbe, de rendsze- rés munkát nem végeznek ott és sokan közülük csak a tag- sági viszony előnyeire tarta- nak számot. Helyesnek tartják a szövetkezeti gazdák, hogy az ilyen személyeket törölni lehessen a tagság névsorából. Lényegében hasonló okok miatt javasolták a pártoló tag- ság intézményének megszün- tetését is.

— Mindenütt szinte egy- hangú lag foglaltak állást amellett is, hogy

határozottabban kell meg- fogalmazni a szövetkezeti tagok jogait és kötelessé- gcit.

A szövetkezetek tagjai a sző- vetkezet tulajdonosai, tehát tulajdonosi jogok illetik meg őket. Magától értetődik azon' >

Népünk figyelemmel Líséri a tsz-tanácskozást

Dr. Dimény Imre mezőgazdasági miniszter előadása

(Folytatót az 1. oldalról.)

Dobi István beszéde után az elnökié Szabó István ja- vaslatára a küldöttek elfogadták a kongresszus napir endjét, majd a küldöttek öttagú mandátumvizs11 ״« , k -net rú je- lölő, öttagú szavazatszedő és héttagú szerkesztő •űzőt í,ságot választottak. Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lépett a szónoki emelvényre.