Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-17 / 65. szám
3 napló vm. március 17. A bürokrácia elkerülhető irodájába, ki kellett tölteni egy csekket, újra elvinni a postára, ott bizonyos sorban állás után feladni. Ennyi idő alatt, és ennyi fáradsággal saját maga is kitakaríthatta volna a lakását... Ésszerűbb ügymenettel sok járkálás, ide- ges kedés és irkafirka takarít- ható meg ... Cj bölcsődét építenek Ujmecsekalján az Építők útja és Bihari János út által határolt területen. A bölcsődét ez év őszén adják át rendeltetésének. Saját erőből, öntevékenyen Egy tegnapi gyenge termelőszövetkezet gondjai dérikor építeni! lehet, van te- hát biztosíték. További bizto- sítékot jelentenek az évek 90- rán felgyülemlett termelési és egyéb tapasztalatok is. Az el- múlt évek alatt alakították ki például azt a rugalmas jőve- delemelosztási rendszert, mely lehetővé teszi, hogy a tsz-tag- ság, a dolgozók minden rété- ge megtalálja a számítását. Az idősebb tsz-tagok például terményhez juthatnak, az al- kalmazottakat teljesítmény- bérben számolják el. A fiata- labb tsz-tagok egész havi munkájuk ellenértékét felve- hetik készpénzben. Mivel a növénytermesztők havi 1600— 1800, az állattenyésztők pedig 2500 forint havi jövedelemre tehetnek szert, s miután a tsz-ek a nyugdíj és egyéb szociális juttatások terén is előreléptek, van már a szó- vetkezetnek vonzóereje a fia- talokra is. Jellemző és örven- detes, hogy az általános isko- la végzős tanulói érdeklőd- nek. A tsz körülbelül 700 ezer forint állami támogatástól ״esik el” ebben az évben. Ko- moly, de nem olyan nagy ősz- szeg, hogy ne lehetne ״behoz- ni” a jelenlegi felkészültség- gél. Egy seregnyi feltáratlan tartalék van még a tsz-bsn. Nem végeznek például még semmi érdemlegesnek nevez- hető melléküzemági tevékeny- séget, márpedig az meg szók- ta tetézni a közös jövedelmet. Maguk a tsz vezetői említet׳־ ték, hogy egy kisebb ״tojás- gyárat” létesíthetnének. pe- csanyekacsát nevelhetnének, fűzfavesszőt termeszthetné- nek, tízholdas, öntözéses kér- tészetet létesíthetnének, stb. Még többet produkált a tsz az állattenyésztésben. Ta- valy 96 borjút neveltek fél minden száz tehén után, ami rendkívül ritka, jó aránynak számít egész Baranyában. — Több min!t háromezer literes fejésd átlagot értek el, az Al- lattenyésztési Felügyelőség rangsorolása szerint ebben is az elsők közé kerültek a me- gyében. Büszkék lehetnek a sertésállományukra is. Nem meglepő tehát, hogy jók a tsz alapvető termelési mutatószámai is. Tanulságos lesz, ha e mutatószámokat összehasonlítjuk az 1966-os zárszámadás megyei tsz-átla- gaival. Eszerint a megyében 5589 forint volt az egy szán- tóegységre eső bruttó terme- lési érték. Vasason pedig 4820 forint A megye 113 tsz-e 62,1 forint költséggel állított elő 100 forint termelési értéket, Vasasnak 54 forint is elég volt ehhez. Az egy szárítóegységre jutó bruttó jövedelem megyei átlaga 2343, Vasasé pedig 2557 forint Van biztosíték! A könyvelők, a mezőgazda- sági vezetők akkor minősáíe- nek jónak valamely termelő- szövetkezetét, ha az egy szán- tóegységre eső bruttó jövede- lem meghaladja a 2400 fo- rintot Amint láttuk, az utób- bdak közé tartozik Vasas is. Ezért nem helyes, ha gyenge tsz-nek nevezik továbbra is A gyakorlatban már úgy sem mérvadó a régi minősítés. A tények beszélnek: 1967. január elsejével megvonták a szövet- kézéitől azokat a támogatásé- kát, amelyeket a gyenge tsz- eknek szokott adni az állam. Nem minden volt gyenge tsz-ben fogadták a Földműve- lésügyi Minisztérium döntését kellő megértéssel. Egyeseket egyenesen elkedvetlenített — Szerintük korai volt felhagy- ni az állami támogatással. Ag- godnak a szövetkezetükért, úgy érzik, továbbfejlődésük legfőbb biztosítékát vesztették el. Valóban, hosszú időn át az állami támogatás volt a leg- főbb biztosíték. Igaz ugyan, hogy a tsz-tagság két keze munkája alapozta meg a fej- lődést viszont az állami tá- mogatás tette lehetővé, hogy a tagság nyugodt körűimé- nyék között dolgozzék. Akkor azonban szegények voltak a tsz-ék, ma pedig gazdagok. Majdnem a semmivel kezdett Vasas is. ma pedig 3 karsze- rű szarvasmarha-istállója, 3 sertésfiaztatója, 2 sertéshizlal- dája, egy juhhodálya és 2 ha_ talmas magtára van. Való- ságos kincset jelent számára a 281 jóminőségű szarvasmar- ha, a 352 sertés és több mint 300 juh. Takarmányból any- nyi termett, hogy tíz vagon fe- leslegük mutatkozik. Nagyér- téket képvisel a kilenc erő- gép, a teherautó és a sereg- nyi munkagép Is. A több milliós értékű, szí- lárd gazdasági bázisra minMegyeszerte ismerik azada- tokát: tavaly még 49 gyenge tsz volt Baranyában és Pécs városában, ma már csak 20 van, 29 termelőszövetkezet te- hát a közepes, illetve jó tsz-ek csoportjába küzdötte fel ma- gát Helyenként azonban üröm is vegyült az öröm kö- zé, mert az átminősítés, az új rang azzal jár, hogy a tsz nem kapja meg többé a gyen- ge tsz-nek ״kijáró” állami tá- !riogatást Miért nem gyenge tsz? Az utóbbiak közé tartozik a vasas! Jószerencsét Tsz is, mely — elég furcsa módon — még ma sem kapott új minő- sítést Pedig már csak a munkaerőmérleg árulkodik a tsz múltjáról. A tagság áüa- gos életkora ugyanis 60 év, ami igen rossz mutatószám. Hatvankét alkalmazottat fog- lalkoztatnak, ami a 136 dolgo- zó taghoz képest abszurd arány. Még a gyenge tsz-ek között is példátlan. A jelen- ség arról árulkodik, hogy a tsz még nem tudott megbir- kózni a város közelségével, szívóhatásával járó problé- mákkal. A természet sem volt ke- gyes Vasashoz, hiszen a föl- dek erősen lejtősek és sóvá- nyak. Ennek ellenére a tsz 10—11 mázsás átlagtermést szokott elérni búzából, s 17,5 —18 mázsát kukoricáiból. A tavalyi jótermésű esztendőben 15,4 mázsa búzát és 27 mázsa morzsolt kukoricát takarított be minden holdról, ami való- Sággal csodának számít ezen a tipikus hegyvidéki terüle- ten. Az egyéni gazdálkodás koréban álmodni sem mertek volna ilyen hozamokról. nak. A rossz hivatalnokok sokát ártanak az országnak, ál 1 annak, demokráciának és < szocialista gondolatnak. A bürokráciára legjellem zőbb, hogy nem szükségszerű, hanem élkerülhető egy kevés ügy- és emberszeretettel. Aki munkáját, hivatali méltóságát nem ״hatalomként” fogja fel, hanem ״szolgálatként”, a nép, a közjó szolgálataként, az véletlenül sem sodródik a bü rokratikus megoldások felé. Az ügyszeretet nem szűkíthe- tő le a paragrafus és ügyrend pontos ismeretére és végrehaj- tás ára ... Feltételez egy jó- szándékot, készséget az előre- látásra, az összefüggések fel- ismerésére, a legcélszerűbb logikus eljárások kiválasztó- sára. Az ilyen hivatalnok nem sétáltatja feleslegesen dolgozó társait ide-oda, ha- nem azonnal, az első alkalom- mai kielégítően tájékoztatja, ellátja tanácsokkal, áttelefo- nál érdekében ahová kell, hí- szén az ügyféltől nem vár- ható el, hogy a rendeletek és a lehetséges megoldások szövevényében éppen olyan jól eh gazod jón, mint az, aki- nek ez a munkája, feladata. A bürokrácia tehát gyógyít- ható. Példákat is mondok, ez alkalommal főleg az ipar és a vállalati munka területéről. A legnagyobb tartalék A legnagyobb tartalékról, il- letve előnyről még nem is beszéltünk. Ez a város közel- sége. Rajkai Gyula tsz-etaök számításai szerint vagy 80 holdas zöldségkertészetet léte- síthetnének, s ebből 40 hol- dat öntözni lehetne. Munka- erőben nem lenne hiány, hi- szén a bányatelepiek vidék- ről beszármazott lakói szíve- sen jönnének dolgozná. A tsz vezetőinek egybehangzó véle- ménye szerint legalább öt- ven asszonyra lehetne számi- tani, csupán Pécsszabolcsról, Most már csak pénzre meg egy hajtatóházra volna szűk- ség, amit a Hőerőmű közeié- ben kellene felépíteni, illetve annak a gőzével lehetne fű- teni. Magától értetődik, hogy a Jószerencsét Tsz gazdaság ereje ehhez kevés. Csak ak- kor lehetne tető alá hozni a hajtatóházat, ha a remény- pusztai Uj fiiét Tsz és a töb- bi Pécs környéki tsz is tár- sulna. A reménypusztai Uj Életben van ilyen igény és min- den bizonnyal benevezne több tsz is. Csupán a szervezésen múlik az egész. Magyar László ügyeik intézését, de ott sem tudnak más intézkedést hozni, mint a munkahelyeken. így feleslegesen növelik az akta- forgalmat, mert két helyen is előterjesztik ugyanezt a problémát, s párhuzamosan a munkaidőből is elpazarolnak minden esetben néhány órát, vagy félnapot, egész napot Ha valaki már bemegy a köz- pontba ügyeket intézni, akkor egy pohár sörre is betér vala- hová, s az órák gyorsan tel- nek. Mire visszaér a munka- helyére és átöltözik, már vége is a munkaidőnek... Idegességtől, és egy feles- leges úttól, autóbuszköltség- tői lehetett volna megkímélni például a B. m. Építőipari Vállalat egyik munkását, aki nagyatádi munkahelyéről sza- bad szombaton hazatért Pécs- re és bement a központba, hogy az esedékessé vált új munkaruháját átvegye. A XL számú szociális raktár vezető- je azonban közölte vele, hogy kérését csak hétfőn teljesíthe- ti, mivel a ruha 18 hónapos kihordási ideje akkor jár le. A munkás hiába mondta, hogy neki viszont már vasár- nap este vissza kell utaznia Nagyatádra, hogy hétfőn ide- jében megkezdhesse a mun- kát A raktáros hajthatatlan maradt ■ döntő érvként kö- zölte a munkás hétfőig pél- dáui meg is halhat ״ akkor hogyan számolnának el az új munkaruhával. A munkás nem halt meg, de munkaruha nélkül utazott Nagyatádra. Amikor az öreg, dadogó Claudius Drusus Nérót a ró- mai testőrség császárrá kiál tóttá ki, a birodalomban hir- télén elszaporodott az admi- nisztráció. Claudius észrevette, hogy alattvalói gyakran olyan rendeletekre hivatkoznak, melyeket saját emlékezete szerint ki sem adott. Ekkor utasította a szolgákat, hogy a palotában mindig viasztáblá- val közlekedjenek, minden rendeletet foglaljanak írásba, a kérelmezők, panaszosok pe- dig ne személyesen, hanem írásban adják elő ügyüket. Külön rendeletben előírta, hogy a kérelmezők nem sür- gethetik ügyüket, és élő szó- val nem indokolhatják meg. — Claudius intézkedései állí- tólag nagy felháborodást kel- tettek Rámában, a szabadó- eait, titkárait pedig felfuval- kodott fickóknak tartotta a nép. A felháborodás az elmúlt évszázadok alatt megszelídült és egyszerű ״bürokráciától idegenkedő ellenszenvvé” vál- tozott, de ügy maradt Róma- bán is és mindenütt. Az adminisztráció túlzásai századok óta gondot okoznak az emberiségnek. A mértékét vesztett bürokrácia többnyire elszemélytelenedik, legalábbis úgy hat, mintha csak rendele- tak, akták állnának szemben a választ váró emberrel, s az ügyek kimenetele a hivatal- nak közömbös lenne. Ez így elfogadhatatlan, az embersé- ges ügyintézés lehetőségei a szocialista világban messze- menően adottak. Bertha Bulcsa Aidán a Tempó Ktsz... Egyik ismerősünk kért egy ta- karíiőnőt négyórás időtar- tárni ־a. ״Rendben”, mondták, és ment a takarítónő és Irita- kari!ott ״Mennyivel tartó- zom?” — érdeklődött az ügy- féL A takarítónő közölte, hogy 11 forint az órabére, így 44 forinttal, de a pénzt nem veheti át Az ügyfél szíves- kedjen befáradni az irodába, kérni egy csekket és postán befizetni... Az ügyfél befá- radt, de közölték vele, hogy a csekket postán küldik. Ha a Tempó Ktsz megbízna saját munkásaiban, ahogyan például a GÁZMŰ megbízik, akkor nincs semmi bonyodalom. De így az ügyfélnek kétszer kel- lett bemenni a Tempó Ktsz Az emberek jól tudják, hogy bizonyos adatokat nyíl- ván kell tartani, rendeletek és iratok nélkül nem lehet közigazgatni, tudják, hogy a leveleket iktatni kell, mert egyébként soha többet nem lehet a keresettet előhalászni, de... de... Igaza van a ké- telkedőknek. Nem mindegy, hogy milyen az állami, hiva- tali adminisztráció mértéke. Egy bizonyos fokig hasznos, nélkülözhetetlen, azon túl azonban káros, különösen, ha a hivatalnokok részéről maga- tartásbeli ferdeségek is felme- rülnek. A túlzott, lélektelenné vált adminisztációt általában ״bürokráciának” szoktuk ne- vezni. A megjelölés a francia ״bureau”, hivatal — szóból származik és göröggel kiegé- szülve adja a klasszikus ״bü- rokrácia” kifejezést, mely az ügyintézés merev, szőrszálha- sogató, szűklátókörű, az élet- tői elszakadt módját jelenti. De jelent bizonyos emberte- lenséget, aktaszellemet, éssze- rűtlenséget, az előrelátás és a logika hiányát, és politikai műveletlenséget is. Az embe- rek, akik végigjárják a hiva- falok kálváriáját, legtöbb eset- ben nem egy-egy stupid hiva- talnokat szidnak, hanem ma- gát az intézményt, melynek alkalmazásában áll a hivatalÖt év alatt kilencvenmillió forintot költöttek a pécsi lakóépületek felújítására szerepel a tervükben. A felhasználható összeg a tavalyi 30 millióval szemben közel 35 millió forint. A kapacitásihiányuk enyhi- tése érdekében a KISZÖV se- gítségét kérték. Előrelátható- an a Pécsi, a Sellyéi és a Pécsváradi járási Építő Ktsz közel hétmillió forint érték- ben besegít a felújítási miun- kakiba. A vállalat tavaly létrehozta a TMK-részlegét. amely a nemrégiben épült lakóházak karbantartási munkált végzi. A részleg munkája és akar- bantartásra fordított összeg mutatja, hogy a kivitelezésnél sokkal nagyabb gondot kell fordítani a minőségre, mert a karbantartás sokszor Mim- rfti a felújítás fogalmát. bán 25,5 mfllió forint értékű munkát végzett a Pécsi Tata- rozó, a B. m. Építőipart és a Tanácsi Magas- és Mélyópí- tő Vállalat Két évvel ezelőtt a PIK már a saját felújítási részlegével négymillió form- tot meghaladó, tavaly pedig közel ötmillió forint értékű munkát végzett. Tavaly 31 épület, 196 bér- lemény teljes felúj itását vé- gezték eL Részlegesen felújí- tottak 17 épületet csaknem 22 ezer hibát javítottak ki, 24 lakást létesítettek emeletrá- építéssel, s három épületen végeztek TMK-munkát. Ez- zel szemben az idén 51 épü- let felújítása, 38 emeletráépí- téssel készülő lakás átadása, 18 épületen TMK-munka él- végzése és 35 épület lebontása Csaknem 90 millió forintot fordított öt év alatt a város régi lakóépületeinek felújítá- sára, illetve karbantartására a Városi Tanács. A felújítási és karbantartási munkák kivitelezője, szerve- zője a . Pécsi Ingatlanlkezelő Vállalat Azt, hogy az Imgatlamkeze- lő Vállalat feladata miként nő hónapról hónapra, jélle- mézzé egy adat: 1966-ban 1942 lakóépület s összesen 15 334 bérlemény tartozott a kezeié- sóbe. Napjainkban már 1995 épület 15 820 bérleménnyel kell a vállalatnak foglalkoz- ni a. öt évvel ezelőtt a vállalat csak idegen kivitelezők segít- ségévél végeidé a felújítási munkákat 1962-ben 20,5,1963Választási hírek A megyei választási ébíőfcég ismételten felhívta a Ba- anyában működő szavazat- zedő bizottságok figyelmét irra, hogy csak a választói névjegyzékben szereplők é izok szavazhatnak, akik ál■ andó lakóhelyük szerint ille- ékes tanácstól Igazolást hoz- ak, miszerint a végleges vá- asztói névjegyzékben szere- telnék, azaz választásra joga- uttaki Szállítási terv készült annak érdekében, hogy a vá- lasztások napján készült jegy- sökönyvek késedelem nélkül eljussanak rendeltetési heiyükre. A választás napján jelen tőszolgál at biztosítja a felsőbb választási szervek rendszeres tájékoztatását a szavazás menetéről.
