Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
Juhász Ferenc Pécsett Juhász Ferenc mai látogatása Pécs kulturális életének jelentős eseménye. A Városi Művelődési Házban megren- dezésre kerülő szerzői estjén először találkozik személye- sen a költő s itt élő olvasói, művészetének sok régi tisz- telője, barátja. Bemutatni Juhász Feren- cet aligha szükséges. A jel- szabadulás friss sugárzásé- bán induló, s csakhamar ma- gasra Ívelő költészete már a negyvenes évek végére or- szágszerte ismertté tette ne- vét. Mindenki az új generá- ció legerőteljesebb és legígé- retesebb tehetségét látta benne. Első versköteteinek, nagyszerű elbeszélő költemé- nyelnek derűs, bizakodó hangja az ötvenes évek kö- zepére elkomorult ugyan, az egyszerű, tiszta képek után gyötrelmes látomások, nyug- tálán eposzok születtek, s Juhász Ferenc körül igaz- ságtalanul vádaskodó, torz viták lángoltak jel. Keve- sebbedtek a versek, az évti- zed második felében már teljesen elnémut a költő. Amikor végre öt-hat éve új- ra megszólalt, ismét a figye- lem középpontjába került. Új művei most is vitákat kavartak (Az éjszaka képei, József Attila sírja), ma már azonban nem kétséges: Ju- hász Ferenc művészete egye- dülálló hatalmas vállakózás, az új líra és verses epika megteremtésének legmeré- szebb kísérlete. Cziné Mi- hály, a költő barátja, müvei- nek kiváló ismerője s a leg- értőbb kritikusa — ő vállal- kozott a szerzői est beveze- tőjére — azt írta nemrég, hogy A szarvassá változott fiúkiáltozása a titok kapu- * jóból és á babonák napja, csütörtök... 0 magyar líra új forradalmának a legszebb eredményei közül való. Juhász Ferenc forradal- más költői műhelyében hir- adásai szerint most is nagy- arányú alkotások vannak készülőben. A mai szerzői est résztvevői nemcsak a már megjelent költemények előadását s a személyes ta- lálkozás varázsát, örömét várhatják, hanem״ új, még ismeretlen művek bemuta- tását is remélhetik. Középiskolai kórus־ találkozó Egésznapos programmal rendezi meg a Megyei Ta- nács VB Művelődésügyi Ősz- tálya és a KISZ Baranya me- gyei Bizottsága vasárnap a megyei középiskolai énekka- rok, hangszeres és énekes szólisták találkozóját Szentlő- rincen. Fél tíz órakor Ne- ményi Ernő, a technikum igazgatója a ״Nagy európai festők” című kiállítást nyitja meg. Tíz órakor a moziban adnak számot felkészültségük ről, a keszthelyi Helikoni Ünnepségekre készülő szólis- ták. A műsor után zenei fii- mek vetítésére kerül sor. A délutáni programot az ״Egymásnak énekelünk” című rendezvény nyitja meg, majd hat kórus ad műsort amelyen eldől, hogy a zsűri idt ja- vasol Keszthelyre. kábaállitását, akik az iskolák felé folyamatosan és rendszeresen biztosítani tudják a ״szakmai vendéglátást" a tájékoztatást, propagandát, vagyis a múzeum és iskola közötti kapcsolat is az ő kezükben fut össze, gyakor- lati és szakmai téren is. ök vezetik a múzeumok mellett működő ifjúsági szakköröket és klubokat is, melyek új- szerű formák az NDK-ban s hasznosak az iskolának és múzeumnak egyaránt, az utóbbi esetekben például a gyűjtőmunkát tekintve. A továbbképzés útja talán erre fog vezetni hazánkban is, s miért ne gondolhat- nánk arra hogy e tekintet- ben is példa lehet Pécs és Baranya megye. Érdemes lenne e fontos oktatási-ne- velési lehetőség jobb kihasz- nálása, a múzeumi népmű- velés tartalmas, pozitív to- vábbfejlesztése kérdésében a szakmai és igazgatási fóru- moknak összeülnie, megvizs- gálni a helyi adottságokat és keresni a megoldás módo- zatait is. Or. Bánd! Gábor kőre és a múzeum között lét- rejött kapcsolat alapján a tárlatvezetésre kiképzett gim- nazisták minden délután, meg felelő beosztási rendben ügye letet tartanak a pécsi mű- zeumok kiállításain és a szervezetten érkező iskolai csoportnak vezetést tartanak. Ennek a lehetőségnek kellő kihasználása már csak az iskolákon múlik. Az elmúlt hetekben Pécs- re látogatott a Német De- mokratikus Köztársaság Mű- velődésügyi Minisztériuma ál- tál életrehívott ״Iskola és Múzeum” munkacsoport egyik vezető munkatársa. A német vendég megtekintette a múzeum kiállításait, ellá- togatott néhány pécsi iskolá- ba is. Megállapodás történt a Megyei Múzeum és a né- met munkacsoport népműve- lési munkájának eljövendő kapcsolatáról is, sőt a Pécsett megindult ifjúsági tárlatve- zetés ötletét megpróbálják kísérletképpen bevezetni né- hány NDK-beli múzeumban is. A német vendég látogatása gondolatébresztő lehet a mi problémáink, a továbblépés mikéntjének kérdése tekinte- tében is. A z első tanulság számunk- ra az a tény, hogy az NDK-ban a múzeum és iskola kapcsolatának kérdé- se már nemcsak elvi, hanem szervezett gyakorlati problé- ma is. Az egész országra ki- terjedő, muzeológusokból és pedagógusokból álló munka- csoport olyan szervezeti le- hetőséggel rendelkezik, me- lyet maga a német művelő- désügyi felépítése biztosít. A munkacsoport folyóirata a ״Schule und Museum” elju- tott Pécsre is. Munkájuk lé- nyege a következő: Az isko- Iák oktatási programjába szervesen beépült a különbö- ző múzeumi területek adta lehetőségek rendszeres ki- használása, természetesen megfelelő anyagi biztosíté- kokkal együtt. Az iskolák számára- tehát nemcsak le- hetősóg a szemléletes múzeu- mi kiállítás meglátogatása, hanem természetes és főleg az ' oktatás menetének meg- felelően rendszeres köteles- ség is. Ez az egyik oldal csu- pán. A múzeumokban meg- oldották a főhivatású tanár- muzeológusok, vagyis hiva- tásos múzeumi népnevelők nálunk is felvetődött munáltalános és középiskolai ok- tatásba elvi tekintetben ma már nem probléma. Ennek szükségességén vitatkozni nem lehet, de ami a múzeum és iskola kapcsolatának gya- korlását illeti, országosan a kezdet kezdetén vagyunk. Latolgassuk a lehetőségeket: múzeumaink természettudo- mányi, régészeti, néprajzi és művészettörténeti kiállításai a meghatározott nyitvatartási rendben rendelkezésre állnak az iskolai csoportoknak is. Az elmúlt években alkalman- ként tárlatvezetéseket is biz- tosítottak a csoportos látoga- tóknak. Mondhatjuk tehát, hogy a kapcsolat létező, s talán az iskolai csoportok mennyiségi látogatását te- kintve nem is megvetendő. Ez a kapcsolat mégis esetle- ges, szervezetlen. Múzeumba látogat például egy kirán- dúló iskolai osztály, egy- egy szakkör vágy úttörőcsa- pat és olykor-olykor szakta- nárának vezetésével a sza- bályos oktatás keretében is a pécsi sikolák jónéhány ősz- tálya. Ez eddig helyes és kö- vetendő is, de az oktatási- nevelési szempontok tekinte- tében rendszeresnek és cél- tudatosnak vagy hatékonynak egyáltalán nem mondható. Tanterveink és iskolai tájé- koztatóink minden bizonnyal nem feledkeznek meg a mú- zeumi lehetőségek kihaszná- lását megemlíteni, de a gya- korlati lebonyolítás rend jé- vei és a kérdés módszer- tanával bizony adósak va- gyünk. Mit tehet a múzeum a tartalmas és folyamatos kap- csolatok érdekében? E prob- lémának szervezeti, adminiszt ratív tényezője is van. Az ország valamennyi múzeumi szervezete a tudományos és népművelési feladatok ellátá- sára bizonyos muzeológus szakemberrel és minimális technikai apparátussal rendel kezik. A pécsi múzeumok például az elmúlt évtized- ben az ország egyik legje- lentősebb vidéki gyűjtemé- nyét teremtették meg, szín- vonalas kiállításokat készí- tettek, de képtelenek lenné- nek rendszeres ismeretter- jesztő szolgálatot létrehozni a város és megye iskolái szá- mára. Az ifjúsági tárlatvezetői szolgálat bevezetése országo- san is kezdeményezésnek számít. A Nagy Lajos Gim- názium idegenforgalmi szakúzeumaink elsősorban tudományos intézmé- nyék. Olyan tudományok mú- velői, melyek a körülbelül 100 éves európai és hazai tradícióknak megfelelően épp a különböző múzeumokban nőttek fel az egyetemes tudó- mányosság színvonalára. A társadalomtudományok köré- be tartozó régészet és nép- rajz, a speciális helytörténet és a művészetek története a múzeumok adott területén fo- lyó gyűjtőtevékenység révén Jutottak fontos vizsgálati és egyben bizonyítható-anyagok- hoz a történeti kérdések meg- oldásához. A hosszú évtize- dek alatt születő tudományos eredmények azonban csak igen szűk réteghez jutottak el, általános értelemben nem váltak tudatos, beépülő köz- kinccsé, tudatformáló szere- pig nem jutottak sohasem. Ez viszont a felszabadulás előtti rendszerből adódóan politikai kérdés már, tenden- eia, mely törvényszerűen ér- vényesülésre jutott a múzeu- mák tevékenységében is. 1949 óta törvényesen és jelentő- sen támogatva bontakozha- tott ki a gyökeresen átformá- lódott s közel két nemzedé- két felnevelő szocialista kul- túrpolitika alapjain. Múzeu- maink kiléptek korábbi zár- kózottságukból. A jelentős kulturális igény a mestersé- ges zártságot szabadította fel, s a múzeumok természe- tes adottságainak ad egyre nagyobb lehetőséget, anyagi és társadalmi megbecsüléssel egyaránt. Múzeumaink népművelési tevékenysége tartalmi téren számtalan megnyilvánuláson keresztül, térben és időben egyaránt figyelemmel kísér- hető. Az elmúlt évek új, modem és didaktikus állan- dó és időszaki, valamint ván- dorkiállításai, az előadások és a megnövekedett múzeumi publicitás komoly eredmé- nyékét biztosítanak. A fel- lendült és kiszélesedett mú- zeumi népművelés feladatai- nál azonban érdemes időzni egy kicsit. A régi iskolák szertárai" bán indult meg száz évvel ezelőtt az első régé- szeti leletek és a népi kul- túra tárgyainak gyűjtése. Te- leinthetjük ezt szimbólum- nak is, hisz a modem mú- zeumi népművelés és ismeret terjesztés egyik legfontosabb témája a múzeum és iskola kapcsolata. A múzeumi kiál- lítások adta lehetőségek be11 Mester Szigetváron Két év óta őrzik a fényképet s most Kodály Zoltán ha- lálakor Nowotars- ki Miklós idegen- vezető elküldte az egyiket. Bencsik Zoltán könyves- bolt vezető készi- tette 1965. május 27-én, amikor a Mester meglátogat ta a várat és a múzeumot. A tá- vozáskor lepte meg két gimna- zista leány, akik- nek autogrammot adott. szánt figura. Szép érmei Be- rény Róbertról, Tolsztojról, vagy a már említett Van Gogh-ról több kiállításon si- kert arattak. Most Siklósra, a fúvós- zenekari fesztiválra készítet- te el a szobrot, amelyet né- hány héttel ezelőtt fogadott el a képzőművészeti zsűri. Nő, vadászkürttel. — Próbálkoztam más meg- oldással is. Ügyelnem kellett viszont a környezetre, ahol a szobrot felállítják. A vár egyik intim hangulatú kis te- rére kerül a szobor, ezért el- vetettem azt az ötletet, hogy férfialakot mintázzak: túlsá- gosan robusztus lett volna, a tér nem engedte volna meg ezt. A hangszerek közül a vadászkürt az egyik legklasz- szikusabb hangszer, hangula- tilag így, véleményem sze- rint, ide a legmegfelelőbb. A NAGYMÉRETŰ bronzszobor, természete szerint, ki csibén is szép volna. Például néhánv példány olyan célra, hogv díjak vagy ajándékok címén felhasználhassák. Az esemény jellegét jobban ki- fejezné mint valami más aiándéktárgy, és egyben olvan volna, ami a helyet, Siklóst is méltóbban képvi- selhetné. Hallatna Erzsébet Üj szobor készül Siklósra ként dolgozott, majd mozigé- pész lett. A főiskola után 51- tői 60-ig a Budapesti Művé- szeti Gimnáziumban tanított, de abbahagyta, s azóta csak a szobraival foglalkozik. Már főiskolás korában sze- repelt komoly kiállításokon, sőt! Harmadéves volt, ami- kor egy szobrát megvette a Nemzeti Galéria. Nagy szó volt ez akkor. 1957-ben kapott először Munkácsy-díjat. A másodi- kát tavaly, az Auschwitzban fel is állított emlékműért. SZOBRAI az ország külön- böző helyein láthatók. Két- alakos bronzkompozíció a Fodor-szanatóriumban. Hősi emlékmű Hajdúböszörmény- ben. Finom napernyős női figura Balatonalmádiban. Az ózdi kórház előtt egv nőalak, Siófokon kútfigura: a vízsuga ráktól megrettenő, lírai han- gulatú szobor. Salgótarján- bán egy technikumban fiú- alak, talapzatán a jelmondat József Attilától: Dolgozni csak pontosan, szépen ... Távol-keleti útján szerzett benvomásait érdekes szobrok őrzik, köztük egy vietnami paraszt: keserű, kemény, ellításan, a nemrégiben rende- zett párizsi magyar kiállítá- són, jelenleg Törökországban, egyszier Távol-Kelet több or- szágában — erre az útra a szobrász is elkísérte a kiállí- tást 1958-ban. A szobrász maga nem sokat tud művei további sorsáról — ő csak dolgozik az udvar végében meghúzódó kis műteremben, s mire egy műve elhagyja a bronzöntőt, s végigjárja a ki- állításokat, már rég újabb feladatokkal foglalkozik. Mas»- tanában egy művészettörté- nész róla írt disszertációt és érdekes dolgokat derített ki. Például azt, hogy egy holland kutató Van Gogh-tanulmá- nyában kimutatta, hogy Ma- gyarországon készítették a legtöbb Van Gogh-érmet. — Az elsőt Ferenczy Béni, a másodikat én — mondja Martsa István, a volt Feren- czy-tanítvány. A felszabadulás után vé- gezte el a Képzőművészeti Fő iskolát, addig csak próbálko- zott, inkább csak fafaragás- sál. utóbb formázással is. Munkás volt eredetileg, hosz- szabb időn át villanyszerelőBUDAPESTEN, a Körút egyik zajos mellékutcájában van egy bérház, keskeny ud- vara hosszan húzódik a ház háta mögött, s egy alacsony kis épületsorban van Martsa István szobrászművész laká- sa és műterme. A műterem betonpadlója frissen felső- pörve, a sok bronz-, kő- és gipsz szobor, vázlat között főhelyen a vadászkürtös női figura. Egyelőre agyagból. A lakásban festett paraszt- szekrény, kaktuszok, lopótök, szőttes, finom bronzszobrod, a falakon rengeteg kép, több nyíre Martsa István felesé- géé, aki festőművésznő, s van köztük egy-két szép, értékes Bgry-kép is. Megannyi em- lék, utazásoké, barátságoké, sikereké. A szobrász műveit persze nem lehet egy lakásban ősz- szegyűjteni. Szerteszéjjel szó- ródtak a nagyvilágban, állí- tólag egv szobrát valami né- ger király vette meg. Szám- tálán nemzetközi kiállításon szereoeltek már Martsa Ist- ván szobrai, kisnlasztikái. az 56-os és 58-as Biennalen, a párizsi nemzetközi éremkiálNő, vadászkürttel. Martsa István szobrászművész alkotása s
