Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

napló

$967• 9$ARCIUS IS;

Szombaton délelőtt 11 órakor Pécsett, a Technika Házában megnyílt a KŐzle désl Múzeum modell- és a Műszaki Könyvkiadó könyvkiállítása. A kiállítást dr. Sza Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője nyitotta meg.

Utalt arra, hogy a néhány évtizeddel ezelőtti járműveket ábrázoló makettek mar szelíd mosolyra késztetnek bennünket, azonban a kiállítás egésze a közlekedés i

lődésének irányát és arányait szemléletesen bemutatja. ........1 fejlődés vitathatatlan

mondotta dr. Szabó Tibor. — A kényelem, a biztonság és a gyorsaság követelményei már oly magas színvonalon realizálhatók, amire gondolni sem lehetett hazánkban felszabadulás előtti években. A közlekedés műszaki, technikai fejlődésének határai szi beláthatatlanok. A kiállítás minden látogatónkban bizonyára fokozza majd az érdek dést a közlekedés napi és távlati problémái, eredményei iránt..

Megkezdődöd a tavaszi munka

Földben a borsó és a mák — Megyesserte vetik az árpát és a zabot

A legtöbb munkái; ezekben

a napokban mégis a kertészeit adja, mely az idén 100 hol- das lesz, emellett azonban 50 holdon termelnek hagymát és 100 holdon vetőburgonyát. A hét végén a kertészeti brigád tagjai megkezdték a tápkocka gyártását, melyből folyamat»- san mintegy félmillió darabot készítenek.

Pénteken nagy munkában találtuk a tsz-tagokat. 43 hód- dón megkezdték a papímyár telepítését. 1970-ig összesen 200 hold vizes, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan térti- letet nyárfásít be a szövetke- zet. 10—15 év múlva válik a nyárfákból kiváló papíralap- anyag.

Befejezték az őszi vetések fej trágyázását is, melyek 80 százalékban igen jól teleltek át, csak kisebb kárt tett ben- nük a mezei pocok. A kártevő elleni védekezést Pellérden is megkezdték. Itt is örülnek a jó időnek, mert a következő hetekben mintegy 2000 hold tavaszi növényt kell még el- vetniak;

HA ÚJRA KEZDENÉM.״

rátsággal gondolok rád í

most is, a jövőben is.. ’

Ennyit a levélbőL

— Egészségi állapotod 1 éppen jó. Ezért is mész nj díjba 45 éves fejjel. Ha kezdenéd...

— Újra ezt tenném. V hogy nekem mindig az

a célom, hogy az ember jobbik eszét vegye elő, s kor munkához kezd. Okc kell dolgozni, úgy, hogy i daságos legyen, hogy a nyástz ne pocsékolja el er« hä nem muszáj.

Póra Jenó aknáméi; üzemvezetővel dolgozták például a gőzben való r bantást. ״Nem az a por a szélyes a tüdőre, ami lát! a levegőben, hanem ami hatatlan ..Motnárék ti 2 hét mikroszkopikus felvé készítettek a robbantás U öt perc elteltével: az egy zanyos mértékegységre j porszemek száma meghala a 2 ezret, tehát tulaj dónk pen mérhetetlen volt A g ben való robbantás visz annyira lecsökkentette a p szemek ménnyiségét, —égy׳ ként 700- ra — hogy az er׳ mény szinte hihetetlen! tűnt.

— Alkalmazzák ezt a m szert most a bányánál?

— Attól függ. A körülr nyéktől sok függ, de véler nyem szerint sokhelyütt vezethetnék, nem csak 1 esett, hanem más bányák! is. Csak egy kicsit áldó kell rá. A gőzben! repesz legalább 10—12 évvel mi hosszabbítaná a bányamunl életét, egészségét.

Molnár István tisztelet* rövid kis ünnepséget rend* tek az Ércbánya Vállalat י zetői és közvetlen munkai; sai. Azt mondta, van egy י szőlője, ott is van tenniva főleg így tavasz közeledtév de itt a bányánál. . Azt mindjárt meg is nyugta׳ Kovács István párttitkár Mátrai Árpád főmérnök: cs a munkakönyvedet adjuk az eszedre, a szívedre, ei berségedre szüksége van a t nyának. Itt vannak a fiai lók. Te értesz 3 nyelvükör

*tab Feren׳״

Felhívás

A Hazafias Népfront Búd pesti Bizottsága és a KIS Budapesti Bizottsága leiké az 1942-ben a Petőfi-szoba nál rendezett tüntetés rész vevőit, hogy a március 15 ünnepségen vegyenek rés: Gyülekezés részükre márcii lS-én 9.30 órakor a Pesti Ba nabás utcában.

megbeszélésen Azt mondta: ״Ne szegjék a kedvét ennek a fiatal vájárnak. Ha csak 50 métert csinál meg havonta, már az is szép eredmény lesz...”

Molnár csapata ötvenkettő júliusában nem 100, hanem 122 méter előrehaladási se- bességet ért el. Azt mondták erre: ״Persze, mert minden elő volt készítve. Egy. vagy két hónapon át ez a rekord tartható, tovább nem ..Me- gint Molnáréinak lett igazuk A 100 méteres rekordot azóta is tartották és később az érc- bánya egyik aknájának építé- sénél nagyon eredményes munkát végeztek az aknamé- lyítők, többek között azzal, hogy Molnár István elképzeld seit valóraváltották.

■— Bár csak egész, bá- nyászkodásom alatt mindig olyan emberekkel dolgozhat- tam volna, mint Póra Jenő, vagy Schiffler Jancsi, vagy Tóbiás Jóska és a többi, ak- namélyítő. Kitűnő emberek.

1956-ban a szovjet szénbá■ nyászati miniszter meghívta Molnár Istvánt 2 hónapos ta- paszialatátadásra a Danyec- medencébe.

— Sokfelé jártam már, Lengyelországban, Bulgáriá- bán, NDK-ban, de olyan ki- váló munkaszervezési mód■ szerekkel, mint amit a Szov■ jetunióban tapasztaltam, még sehol sem láttam. Különben pedig nagyon szívesen fogad- ták saját, hazai módszerein- két és ezeket be is vezették.

Marasztalták. Felajánlották neki, hogy egyetemre küldik és öt év múlva mint mérnök, hazajöhet. Csábító ajánlat volt, de...

— Megmondtam őszintén: nem tudok elszakadni Pécs- tői, meg a bányától, munka- társaimtól még fél évre sem.

Molnár István portréjához tartozik még: 16 miniszteri és 8 kormánykitüntetés, de talán a legnagyobb: hosszú éveken át országgyűlési kép- viselő volt.

Kezembe került — most, e beszélgetésünk alkalmával — egy levél, /1962. májusi kelte- zéssel. Aki írta, ifjúmunkás társa volt Molnár Pistának, még Komlón az 1950-es évek- ben, de közben elszármazott az Alföldre. Ezt írja: ״.״Teg- nap este a televízióban lát- tam az ,ígéret földje’ című filmet, és ez nagyon régi emlékeket ébresztett fel ben- nem. Nem csak azért, mert a film Komlóról szólt, hanem mert emlékszem rá, nap-mint nap néztük a grafikont, hogy csapatod hány méterré! ha- ladt tovább. És amikor a 100 métert túlhaladtátok... a nevedet megismerte az ar- szág... Tisztelettel és batenit, keserves egy mimka ez, csináltam huszonnégy éven

át...

— M! volt nehéz?

— Soha sem a munka, legalábbis fizikai értelem- ben nem. Sokkal nehezebb volt megértetnem akár a csa- patám tagjaival, akár több vezetővel, hogy jót akarok amikor elgondolásaimat való- ra szerettem volna váltani. Azért persze... sok minden sikerült, sok meg nem. Most az utóbbi időben már itt dől- goztam bent a központban újítási előadóként. Sajnos van néhány álmom, tervem az író- asztalba zárva.

Dolgozott kezdetben Fécsbá- nyán, aztán Komlón, és 1956 után az ércbányánál. Az öt- ven es évek elején, a nagy és lelkes értekezletek, gyűlések egyikén azt mondta Molnár István vájár: ״Nem. elég az aknákat építeni, hanem a meg- levőkben kell korszerű mód- szereket alkalmazni, külön- ben edőbb-utóbb ráfizetünk a szénre. Meg kell gyorsítani például a vágathajtást ..!” Véleményével sokan nem ősz- toztak. Ma már* 1964—1966— 1967-ben ... beigazolódott Molnár elképzelése.

— ötvenkettő május 25-én — emlékszem pontosan a napra — volt Kossuth-aknán egy munkaértekezlet Abban az időben a vágathajtás elő- rehaladási sebessége országo- san nem volt több, havi 16— 22 méternél. Ez kevés, vi- szont drága munkafolyamat, mert ebből még szén nem lesz, csak akkor, ha elérjük a széntelepet pontosabban: ha utat vágunk a szénig, hogy aztán megkezdhessék a fej- test. Mondtam akkor, hogy a csapatommal megcsináljuk a 100 métert, de adjanak sza- bad kezet a szervezésre,

— Adtak?

— Nehezen. De nem hit- tek. Azt mondták, ez csak afféle DlSZ-fiatalos titánko- dás. Egy ember állt mellém, Ambrus Jenő, aki a komlói pártbizottságot képviselte a

Negyvenöt esztendős Mar- káns, férfias az arca, szeme sarkában szarkalábak vonal kái. Jönnek az emeletek kü lönböző irodáiból: ,3a el- mész, benézzél ám hozzánk!” Aztán: ״Búcsúzni csak átjössz, nem?” Jóindulattal korholják: ״Most már elkerülöd az épü- letet is, mi?” Molnár Pista meg visszavág:

— Mit sírtok? Úgy csinál- tok, mintha a világvégére mennék! Pedig csak oda me- gyek a másik utcába.

Félrehúzza a függönyt, in- nét az irodaház ablakából va- lóban átlátni a Szigeti útra, de a családi házat eltakar- ják a magas, fehér panelek. Korábban — évekkel ezelőtt — még itt lakott ebben a nagy piros épületben, az Olimpia buszmegállónál. Ak- koriban még dömperek vájta hihetetlen sár volt a műút helyén. Állt lent a kapuban, nézte, hogyan vergődnek a bútorokkal megrakott teher- autók: akkoriban költöztek be a lakók a szemközti lakások- ba. Rég volt. Az meg még ré- gebben volt, amikor Molnár István először szállt le Széche- nvi-aknán. Mint a Heinrich— Frölich—Klüppfer cég alkal- mazottja.

■— Negyvenkettőben volt. Az apám bányász, én kőmű- vés. Mondja az öregem: ״Gye- re fiam a bányába”. Mond- tam neki, megy a fene, én ugyan nem. Eszemágában sem volt.

— És mégis ..

Vállát vonja.

— Mégis csak leszálltam, már nem is tudom, hogy mi- ért?

— Megbántad?

Homlokát ráncolja*

— Felültem erre a ״vonat- ra” és most nagyon nehéz le- lépnem. Az újságok sokszor írnak olyasmit, hogy ez a bányász, vagy amaz, ״hozzá- nőtt a bányához, szereti a bányát..meg minden. So- kan nem hiszik ezt el. És mégis igaz ez. A magam bő- rén érzem most. Pedig az isszövetkezet ezúttal is nagyon

friss volt, A tavaszi cukor- borsó vetését már január 25- én megkezdték s azóta 65 hol- dón be is fejezték. A legko- rabban vetett borsó már szé- pen sorol, a telet igen jól vi- selte s május 20-a táján a szöllősá zöldborsó már kapha- tó lesz a pécsi boltokban.

Mindhárom üzemegységben megkezdték már a sörárpa és a zab vetését, mélyekből 160 holdat már él is vetettek. A Vörös Szikla Tsz a megye egyetlen rózsa-termelő szövete kezete. Tavaly 20 ezer tő ró- zsát telepítettek mintegy har- minc fajtában, változatban. Az első rózsaszüretre május- bán kerül sor. Vágott szálró- zsát és gyökeres tőrózsát ־— az utóbbit 10 forintos áron — értékesít Pécsett a tsz. A vá- ros közelsége s a jó piád le- hetőségek miatt a tsz tovább fejleszti rózsatermő területét. Hétfőn újabb 38 ezer rózsatő — vad alany — telepítését kezdik meg a kővágószöllősi asszonyok Erre az évre 100 ezer forinit tiszta bevételt vár rózsából a szövetkezet.

Irtják a mezei pockot

A pogány* Tavasz Tsz üzem- egységeiben is megindult a tavaszi munka. Pogányban a múlt héten elvetették a má- kot, Kökényben vetik a tava- szi árpát. Szombatra befejez- ték a tavaszi szántásokat is és nyolc tralctar megkezdte a szántások elmunkálását, a gyű- rűshengerezést és tárcsázást

A szövetkezet brigádjainak a trágyahordás és pocokirtás adta a legtöbb miunkát ezek- ben a napokban. A mezei po- cok ha nem is fenyegető mér- tékben, de az idei tavaszon is felléphet ezen a vidéken, különösen az őszi vetésekben és a lucernában. Hogy a na- gyobfo kártételnek elejét ve- gyék, 100 hold lucernán már elvégezték az arvalinos véde- kezést. A kökény! területeken megkezditek a dombos legelők tavaszi ápolási, műtrágyázása munkáit Ha csak rossz idő nem zavarja meg, a tavaszi munka, most már folyamatos lesz, hiszen hétfőn a szövet- kezet asszonyai megkezdik a burgonya ültetését is.

Félmillió táp kocka

Az előbbieknél mélyebb fék- vésű pellérdi Uj Barázda Tsz- ben is beköszöntött a tavasz. A magasabb részeken itt is szántanak már a gépek s ve- tik a tavaszi árpát, a borsót, a borsós napraforgót. meg- kezdték a lucerna és lóhere félülvetéséket

Két hét óta hazánk legmelegebb pontja Baranya me- gye. Az enyhe télvége lehe- tővé tette a korai munkakez- dést, március első hetében a mélyfekvésű és sok helyen ma is vízborítás alatt álló Dráva menti területek kivé- télével az egész megyében megindult a munka a szántó- földeken, szőlőkben, kertésze- tekben és a gyümölcsösökben. A sásdi járás hegyi legelőin megkezdték a tavaszi legelő- ápolási munkákat A pécsi Szőlészeti Kutatóintézet tele- pein, a Villány—siklósi és a pécsi állami gazdaságok sző- lészeteiben már a hét elején megkezdték a szőlő metszé- 8éfc

Zöldéi! a cukorborsó

Pénteken és szombaton a Pécs környéki termelőszövet- kezeteket is nagy munkában találtuk. A déli domboldala- kon gazdálkodó kővágószöllő- si Vörös Szikla Tsz minden tavasszal az elsők között kezd. A tél folyamán megerősödött ׳— a szomszédos Bakonyával és Kővágótöttössel egyesült

A harkányi kertészetben már le- zajlott a primőr retek és zöld- hagyma szezonja és megkezdték & paradicsom és paprika kiültetését a melegágyakba. Retekből két és ?él ezer, zöldhagymából pedig há- romezer csomót értékesítettek* A paprikát kiültetése után két״há~ rom napig 3ד Celsius fokos Xefoj- 4ás alatt tartják, biztosítva ezzel a. gyorsabb megeredést és nőve- kedést. A paprika körülbelül két hét múlva érik be és első szállí- tásra mintegy ezer darabot kül- denek az üzletekbe. Május elején megkezdik a primőr paradicsom szedését is. A képen: érésben lévő paprika a melegházban־

A műszak! propagandahón rendezvénye!

1967. március 12—17=íg

4 márciusi és áprilisi bérfizetések rendje

béreket 34-én fizetik ki Az egyébként április 2-án, 3-án és 4-én járó béreket április 1-én, az április 29-i, 30-i ás a május 1-í béreket április

28-án fizetik.

A bérfizetés többi időpontja változatlan. Nem változik jz állami építőipar március 24-i részfizetés! napja sem.

A március 27-í, az április 4-í és a május 1-i munkaszü- nett napokra való tekintette! a pénzügyminiszter a SZOT- tál egyetértésben szabályozta a márciusi és áprilisa bérfize- tések időpontját.

A március 24-én és 25-én esedékes béreket 23-án. a már- aus 26-án és 27-én esedékes

1 gí tanácsadása. SZMT klubja. Délután 14 órakor. Közvilágí- tási ankét. Technika Háza. Délelőtt 8 órakor.

Március 15: ״Korszerű épi- tésd technológiák”. Normál- filmvetítések, Technika Háza. Délután fél 5 órakor. Műszaki kisfilmek ' vetítése. Ságvári Művelődési Ház. Délután hat órakor.

Március 16: Műszaki kisfil- mek vetítése. Zsolnay Műve- lődésd Ház. Délután 6 órakor.

Március 17: dr. Hoffmann Gerhardt: A munka termeié- kenységének fokozása és az új gazdasági mechanizmus. Technika Háza. Délután 5 óra- kor. Kolostori József: Az őr- lési technológiák célszerű ki- alakítása. Valatin László: A naturgabona átvételének mű- szaki feltételi. Délelőtt 10 óra- kor a Technika Házában. Utá- na délután 3 órakor: Üzem- látogatás a Pécsi Gőzmalom- bán. Felszabadulás útja 2. sz. Műszaki kisfilmek vetítése. Zsolnay Művelődési Ház. Dél- után 6 órakor.

Kiállítás:

Csehszlovákia vegyipara. Zsolnay Művelődési Ház. Had- tudományi, műszaki könyvki- állítás. Fegyveres Erők Klub- ja. A Pécsi Hőerőmű újítási kiállítása. Pécsi Hőerőmű. — Nyitva: március 15-ig.

A Közlekedési Múzeum mo- deli- és a Műszaki Könyvki- adó könyvkiállítása, Technika Háza. Az ezeréves Lengyelor- szág iparának múltja és a szó- cializmus építésében elért eredményed. Március 14-től, Technika Háza,

Előadások, filmvetítések:

Március 12: Pálfalvi László: Váltóáramú elektromos háló- zatszámítás és kísérleti iga- zolásuk. Tanárképző Főiskola fizikai tanszék, délelőtt 11 óra- kor.

Március 13: dr. Valkó Iván

Péter: A hírközlés útja. Városi Művelődési Ház, délután 18 órakor.

Március 14: Újítási felelősök ankétja. SZMT klubja. Dél- előtt fél 10 órakor. Újítók jo-