Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-10 / 59. szám
VUá# preletórjsl, ©gy@slStj©tefe I DuncmiQU naplö Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja »967, MÁRCIUS 10.. PÉNTE1 ÄRA 50 FILLÉR TSXV. ÉVFOLYAM59 ־. SZÄM A szocializmus teljes felépítése a cél KÖZLEMÉNY Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz magyarországi látogatásáról Gáspár Sándor választási nagygyűlésé Pécsett A nagygyűlés elnöksége — Tíz nappal az országgyű- lésd és tanácsválasztások előtt azért jöttünk . össze az önök szép városában, hogy beszél- gessünk ■ politikánk, közéle- tűrik legidőszerűbb kérdései- ről. Itt és másutt _ országos méretű eszmecsere folyik a jelölők és jelöltjeik között. Százezrekét megmozgató talál- kazások ezek. Mi, jelöltek büszkék vagyunk az előlege- zett bizalomra és felelősség- gél készülünk minden ilyen találkozóra — mondotta Gás- pár Sándor beszéde beveze- léseképpen, majd azokról a nagyszerű eredményekről és létesítményekről beszélt, me- lyeket az ország minden né- szében — s így Baranyában is — megtalál az ember. A négyszázágyas klinika hazánk legmodernebb egye-. A Hazafias Népfront •oá- lasztási plakátjai fél ötre hir- dették a nagygyűlés kezdetét» de a hatalmas terem már 4 óra után néhány perccel zsú~ folásig megtelt. Mintegy 1500- an szorongtak az építők Tű- zér utcai nagytermében, hogy meghallgassák Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkás- párt Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács el- nökhelyettese, a SZOT fótit- kára s egyben az ötös számú pécsi országgyűlési választó- kerület képviselőjelöltjének választási beszédét. Bányá- szók, építőmunkások, közieke- dési dolgozók, a város hivata- lainak és intézményeinek kép- viselői, valamint a fegyveres testületek küldöttei töltötték meg a széksorokat, sőt sokan kint is rekedtek. A huszonöt ta- gú elnökségben az üzemekés intézmények kiváló dolgozói mellett helyet foglalt Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Központi Bi zottság tagja, a Megyei Ta- nács elnöke, Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első tit- kára, Bogár József, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá- nak vezető titkára, Horváth Lajos, a Városi Tanács vb-el- nöke és a Mecseki Ércbányá- szati Vállalat párt-, szakszer- vezeti és gazdasági vezetői. A város országgyűlési képviselő- jelöltjeinek képviseletében dr. Donhoffer Szilárd, Gergely Lajos és Garai Istvánná kép- viselőjelölt volt ott. A nagygyűlést Bánffy György Jászai-díjas színmű- vész szavalata után dr. Pila- szanovich Imre, a Hazafias Népfront városi elnöke nyi- tóttá meg, üdvözölve a részt- vevőket, külön szeretettel kö- szöntve azokat, akik március 19-én először járulnak az ur- nák elé. Ezt követően Gás- pár Sándor elvtárs lépett a szónoki emelvényre. Gáspár Sándor elvlárs beszédét tartja tették a két testvéri szociális- ta ország kapcsolatai további fejlesztésének lehetőségeit, megvitatták a nemzetközi hely- j zet időszerű kérdéseit, az eu- rópai békéért és biztonságért folyó közös harc feladatait, kicserélték véleményüket a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom helyzetéről, az egység erősítését szolgáló további lépésekről. A szívélyes légkörű, elvtár- si eszmecseréken a két test- vérpárt, a két szocialista or- szág vezetői megelégedéssel állapították meg, hogy ered- ményesen fejlődik népeik ba- rátsága, politikai, gazdasági és kulturális együttműködése. A megbeszélések igazolták a két fél nézeteinek teljes azo- nosságát valamennyi megtár- gyalt kérdésben, azok a két nép barátságát, a szocializmus és a béke ügyét szolgálják. (Folytatás a 2. oldalon) —-----------------------------------4-----------------A Magyar Szocialista Mun- káspárt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány meghívására már- cius 8-án és 9-én baráti látó- gatást tett Budapesten Wla- dyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon- ti Bizottságának első titkára & Józef Cyrankiewicz, a Len- gyei Egyesült Munkáspárt Po- litikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Mi- nisztertanácsának elnöke. Budapesti tartózkodásuk so- rán lengyel vendégeink talál- koztak és eszmecseréket foly- tattak Kádár Jánossal, a Ma- gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, Kállai Gyulával, a Politikai Bizottság tagjával, a Minisztertanács elnökével és Komócsin Zoltánnal, a Politi- kai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával. Az eszmecseréken áttekinMegyei tsz-tanácskozás Pécsett A tsz־ek szilárd gazdasági és társadalmi egységekké váltak földvári János beszámolója a tsz-mozgalom ■fejlődéséről nincs szégyenkezni valónk.■ 1931 és 1940 között 8 és fél mázsa volt a megyében a bú- za termésátlaga, a második ötéves terv évi átlagában már 10 és fél mázsás. 1966-ban pedig 13,9 mázsás hozamot értünk el. Noha a búza vetés- területe a felszabadulás előtti időkhöz képest 43 százalékkal csökkent, mégsincs kenyér- gondunk. Hasonlót mondhatunk aku- koncáról־'is, melyből 16 ma- zsát takarítottunk be 1961— 1965 között, évi átlagban majdnem 18 százalékkal töb- bet, mint a korábbi ötéves időszakban. A fejlett agro- technika, az új módszerek és eljárások utat törnek az egész mezőgazdaságban. Csaknem az egész búza-, illetve kukorica(Folytatás az 5. oldalon) Termelőszövetkezet! tanácskozás a Járási Tanács nagytermében, — Szokolai !elv. ja, a munkás-paraszt szöveft- ség megszilárdult, a szocia- lizmus győzelme véglegessé és visszavonhatatlanná vált. Meg- nyűt a lehetőség az egységes paraszti 06ztály kialakítására, a termelés további kancent- rációjára. 1961-ben még 251 tsz gazdálkodott a megyében 53 439 taggal, 402 188 kataszt- ralis hold területen. Ma már — Pécs város 4 termelőszö- veikezetével együtt — csak 117 tsz van a megyében 47 415 taggal és 426 554 hold földterülettel. Amíg 1961-ben 1600 hold föld jutott egy tsz:- re, ma több mint a kétszer©- se, 3600. A termelés koncentrációjá- nak, az egyesítéseknek is je- lentős részük van abban, hogy a tsz-ek túlnyomó több- sége az elmúlt 6 év alatt gaz- dasági, szervezeti és táreadal- mi téren egyaránt megszilár- dúlt. A második ötéves terv időszakában, az országos át- lagnak megfelelően, 10 száza- lékkai nőtt a mezőgazdaság termelése. Ahol számokat emlegetnek, ott gyakran kimarad az em- bér, pedig a tsz-tagok is égé- szén mások, mint a belépés idején voltak. A tsz-elnökök, szakvezetők és brigádvezetők többsége korábban 8—10—12 holdon gazdálkodott, s látó- körük is ilyen mélységű volt. Ma ezer holdakban számol- nak. s egész falvak sorsát in- tézik, hozzáértéssel. A tsz-tag S—8 évvel ezelőtt még fogat- tál szántott, ma pedig nö- vénytant tanul, bonyolult gé- pékét kezel, s nagy területe- két kapcsol be az öntözéses gazdálkodásba. Kisebb területről nagyobb termés Bár a második ötéves terv alatt elért 10 százalékos tér- melésnövekedés aránylag nem sok, kevesebb, mint ameny- nyit szerettünk volna, azért Ünnepi hangulat «ralkodott tegnap délelőtt a Pécsi járási Tanács dísztermében. Száz- húsz tsz-küldott és közel any- nyi meghívott jelent meg a megyei tsz-tanácskozásan. Az elnökségben helyet foglalt Ha- pai Gyula, az MSZMP Köz- köpanti Bizottsága tagja, a Megyei Pártbizottság első tát- kára, Palkó Sándor, az MSZ- MP Központi Bizottsága tag- ja, a Megyei Tanács elnöke, Novics János, a Megyei Párt- bizottság titkára, Putics Jó- zsef, az MSZMP Központi Bizottsága politikai munka- társa, Papp Imre, a Pécsi vá■ rosi Tanács elnökhelyettese, Varga Lajos, a sellyei köz- ségi tanács elnöke, a megye első szövetkezetének, a re- ménypusztai Uj Élet Tsz egy■ kori elnöke, Kocsis István, a beremendi Dózsa Tsz nyugdí jas elnöke és mások. Oláh Jeremiás, a tsz-tanáes- kozás elnöke megállapította, hogy a 121 küldött közül 120 jelen van. a tanácskozás te- hát határozatképes. Javasla- tára mandátumvizsgáló és ie- lölő bizottságot választattak Ezt követően felkérte Föld- vári Jánost, a Megyei Tanács elnökhelyettesét, a Megyei Termelőszövetkezeti Tanács elnökét, hogy tartsa meg a fcsz-mazgalam fejlődéséről, helyzetéről szőlő beszámolóját Uj arcú parasztság Földvári János beszéde ele- ]én visszapillantott azokra a sorsdöntő, emberformáló vál- tozásokra, amelyek az elmúlt évtizedek alatt egész népünk, így parasztságunk életét is 'meghatározták. Felelevenítet- te 1948 decemberének emié- két, amikor Baranya megye első tsz-e megalakult Re- ménypusztán. Alig tíz év múl- va. 1959—1961 között döntő fordulat állt be az egész pa- raszíság magatartásában. Történelmi tett volt ez, hi- =sen politikai hatalmunk alap
