Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-08 / 57. szám
1967. MÁRCIUS 8. _ _-----------------------------------------napló K étszáznyolcvanezertől százhúszimllióig A falusi bankok tíz esztendeje Ezer családi ház — Harmincezer tv-késziilé Takarékos rokonok Világszerte fontos közügy lett Az orvostovábbképzés Orvosok a hónap utolsó szombatján — Rák, vesedaganat, gyomorfekély, ízületi bántalmak — Kolbásztól kapott idegbetegség? I ötven egységet tartanak ny I ván. Öt év alatt a takaré szövetkezeti tagok száma cs nem megháromszorozódo már tavaly decemberben érte a harmincezret, a bet« állomány pedig — nem sz mítva a gépkocsi-betéteket a 118 milliót. A kölcsönfolyósítás mérté a betétállománytól függ. 196 ben még csak 23 millió fori kölcsönt tudtak adni két-h romezres tételekben, 12 száz lékos kamat mellett — 196 bán pedig 56 millió forint és az egy tag által felvehe összeg elérte a 16 ezret, a k mát pedig 10—8 százalék csökkent. A II.' ötéves te időszakában nyújtott köles nők ezer családi ház építés vagy harmincezer tv-készüle illetve tizenötezer motorkeré pár vásárlását fedezik. A betétek alakulása érzék nyen reagál a faluban végb menő társadalmi változásoki 1965-ben nagyjából ugya annyi betétei volt, mint e évvel korábban, ugyanakkor kivét több mint tizenkétmill forinttal növekedett 1964-g\ szemben. De nézzük egy kisebb eg ségnél! A Mágocs és Vid•5■ Takarékszövetkezet négy 11 rendeltséget fog össze, műk dési körzete tizenkilenc kö ségre, összesen tizenkilencez lakosra terjed ki. Ebből 25 takarékszövetkezeti tag. 19t ben négymillió forint betét helyeztek el, a kivét össze hárommillió forint. 1963-b־ betét: 8 millió, kivét: 6 mit forint. A kölcsönöket főleg kisel tatarozásokra és fogyasztá célra veszik igénybe. Akár ezer forint építési és termeié kölcsönt is ad a takaréksz vetkezet, maximum öt év lejáratra. Január elsejétől a nak ki áruvásárlási hitellev leket is, ezekből már az el két hónapban több mint 3 ezer forintot forgalmaztak. De nézzük még egy kiset egységnél! A Mágocsi Gépj vító Állomáson dolgozik Ku György esztergályos és T Sebő szíjgyártó. Sógorok. Eé Renault és egv 850-es Fi gépkocsit igényeltek, már 1: is fizették a 85 ezer, illetve 70 ezer forintot. Kult Gyors 1957, Till Sebő 1958 óta do gozik itt. Mindketten család sok. Kult Györgynek tizenes forintos órabére van, plu csoportvezetői pótlék. 196 bán beiratkozott a Körmén Felsőfokú Mezőgazdasá Technikumba, idén vége Négy éve nem volt a Balat< non, Harkányban, de még M; gyarhertelenden sem. Februá bán három vasárnapot dóig( zott. — A házunk áll. Nem á tana bepucolni, kicserélni berendezést, de majd erre sor kerül. Édesapjával együtt lakna közösen látják el a konyhá Ha összejön tízezer forin beviszi a takarékszövetkeze be. A felesége nem dolgozi — Da tud gazdálkodni lénzzel. Ez többet ér, minth sokat keresne, aztán elkölten még a férje fizetését is. Till Sebő feleségével 340 forintot keres. Van egy ner régi családi házuk fürdőszoba val, bebútorozva. A kertben so minden megterem, az ólba disznó, az udvaron baromfi - és ők az üzemi konyhán é' keznek a kislány a napközi ben. — Szórakozni nem nagyo: van időnk, kocsmába se já runk. Ha nem vennénk vala mi nagyobb dolgot, nem i tudnánk felélni a pénzt. — így van! — helyesel Kul György. — Az egyetlen éssze rű megoldás: félretenni pénzt. Kéri Tamás Megyénkben az első taka- lékszövetkezet 1957. február 2-án, Dunaszekcsön alakult négyszázötvenegy taggal, 278 ezer forint betétállománnyal. Ennek a szövetkezetnek ma 1330 tagja és hatmilliós betét- állománya van. De nem is szükséges a kéz- detekhez visszamennünk, hogy a fejlődést érzékeltessük, hi- szén a takarékszövetkezetek hálózatának kiépítése tulaj- donképpen 1962-ben vett na- gyobb lendületet. Tizennégy takarékszövetkezet és tíz ki- rendeltség működött öt évvel ezelőtt Baranyában, ma pedig a hét kifizetőhellyel együtt előadást május 1-én délután rendezzük, és reméljük, leg- alább annyi lesz az érdeklő- dő, mint a tavalyi műsorokon. A nyitáskor és a többi hét- köznap 35, ünnepnapokon pe- dig száz dolgozó áll a látoga- tők rendelkezésére. A játékok nyereménytárgyai is megér- keztek. Ezeket részben télen készítették a dolgozók, rész- ben másoknál rendelték meg. Átfestették a játékokat, kija- vították a rajtuk levő hibá- kát, s új ״köntöst” kapott az úttörővasút minden kocsija is. Itt kell •megjegyezni, hogy eb- ben az évben már reggel 9-től üzemel az úttörővasút, ko- rábban ugyanis csak déltől állt a látogatók rendelkezé- sére. A látogatók kérésének tesz- nek eleget azzal a park veze- tői, hogy a vendéglátó válla- lat büféjében lacipecsenyét, sült kolbászt és hurkát lehet kapni. Idetartozik még az is, hogy az Építői és Tatarozó Vállalat megkezdte a csator- nahálózat építését. Ezzel lehe- tővé válik, hogy. a Vidámpark területén több helyütt köz- kutat építenek, s a büfékben is lesz folyóvíz, ezáltal ki- mért sört és bort lehet kap- ni az eddigi palackozott ita- lók helyett, illetve azokon ki- vül. — Felkészülten várjuk te- hát a látogatókat két nét múlva a Vidámparkban és már most az Állatkertben! — b — — Megkezdte termelését a Pécsi Vegyesipari Vállalat horganyzó részlege. Az új részleg a Porcelángyár ré- szere szigetelő sapkákat hor- ganyoz majd, a későbbiek sö- rán a lakosság részére is vál- lal munkát. Juhász Ferenc szerzői estje Bevezetőt mond Czine Mihály A Magyar írók Szövetsége dél-dunántúli csoportja, a Je- lenkor Szerkesztősége és Pécs város Művelődési Háza rende- zésében jelentős irodalmi ese- ményre kerül sor március 12-én vasárnap este 7 órakor a Városi Művelődési Házban. Juhász Ferenc Kossuth-dí- jas költőnek első alkalommal lesz városunkban szerzői est- je. A bevezetőt Czine Mihály, József Attila-díjas irodalom- történész, egyetemi docens mondja. A szerzői esten Juhász Fe- renc műveiből Meszléry Judit, Győry Emil, Bánky József, Mihályfy Péter és Rákosy La- jós adnak elő. A másik szempont: foglal- koznak azokkal az új kutatá- si módszerekkel is, melyek ismerete az általános orvosi intelligencia szempontjából szükséges. Amikor például a pécsi egyetemi előadók új ku- tatási irányaikról számolnak be rendszeresen — például a fekélybetegségek keletkezésé- nek és kezelésének eredmé- nyeiről tartott előadáson — azt egyidejűieg a belgyógyász és a sebész szemszögéből néz- ve hallották a résztvevő orvo- sok. — Terveik? — A hormonális betegségek- ről valamint a klimatikus és gyógyvízkezelés eredményeiről is előadást hallanak majd >r- vosaink, esetleg idegen elő- adók bevonásával is. Földessy Dénes — Postaház Nagydobszán. A nagydobszai községi tanács területén 1967 őszén kezdik meg egy újtípusú postabáv építését, telefonállomást kap a termelőszövetkezet, a taka- rékszö vetkezet, a földműves- szövetkezet kereskedelmi egy- ségei és az általános iskolai Zoltán rendelőintézeti főorvos, titkárai pedig dr. Balázs Béla és dr. Kincses József főorvo- sok lettek. A megoldás ez volt: minden hónap utolsó szombatján a városban csak orvosi ügyelet van, a körzeti, üzemi és más beosztásban működő orvosok munkaidőn belül kötelező továbbképzésen vesznék részt. A szombati na- pót a betegforgalom tapasz- talati számai alapján válasz- tották. Ekkor ugyanis csak a súlyos vagy igen sürgős el- látást igénylő betegek jelent- keznek. Az eddigi tapasztala- tok •szerint az ügyelet külö- nősebb zökkenő nélkül ellát- ja a betegeket. így indult tehát négy évvel ezelőtt a pécsi orvostovább- képzés. Akkor voltak orvosok, akik idegenkedtek e kötele- zettségtől. Az illetékes veze- tők azonban nem engedtek el- gondolásukból, minthogy jól képzett orvosokra akarták bízni a biztosítottak egészség- ügyi ellátását. Nagy érdeklődés — Most, négy év után el- mondhatjuk — folytatja dr. Szilárd Zoltán —, hogy 130— 140 orvos szívesen vesz részt ezeken az előadásokon. To- vább megyek: ha egy-egy elő- adás késik vagy elmarad, szá- mos reklamációt kapunk, a továbbképzés sikerét a pécsi orvosok annyira magukévá tették, hogy ötleteket is ad- nak a tárgysorozathoz. Az elő- adók egyébként a rendelőin- tézet és az egyetem állomá- nyába tartozó szaktekintélyek. Sőt, csatlakozott hozzánk a gyógyszerésztársadalom is. — Vannak természetesen ne- hézségeink is, hiszen a hall- gatóság a legkülönbözőbb szakterületeken működik, s így az előadások témájának meg- választásában arra kell tőre- kednünk, hogy az széles te- rületet fogjon össze. Ezért főleg három kérdéscsoport kö- rül mozgunk. Ezek: a daga- natos betegségek korai felis- mérésé, az úgynevezett nép- betegségek és az új vizsgálati módszerek ismertetése. E há- rom kérdéskörben is elsősor- bán a méhrák, a gyomorrák, a vesedaganatok, továbbá a gyomorfekélyek, az ízületi bántalmak, valamint a mű- vese és a szívműködést vizs- gáló gépek szerepeltek napi- renden. A továbbképzés széleskörű tematikájában lényegében két alapvető szempont van. Az egyik: az orvosi gyakorlat szempontjából fontos megbe- tegedések újabb diagnosztikai és gyógyszeres kezelési mód- szereinek ismertetésével nő- véljük a betegellátás színvo- nalát. Ebben nyújtanak nagy segítséget a pécsi gyógysze- részelőadók is, akik az új gyógyszerek — különösen a differenciáltabb hatású gyógy- szer-különlegességek — hasz- nálatát, továbbá hasznát és veszélyét ismertetik. Eddig az idegrendszeri nyugtatószerek, a vérnyomáscsökkentő, vaia- mint az új migrénellenes sze- rek voltak napirenden. — A diagnosztika szempontjából bővíti az orvosok gyakorlati ismeretkörét az, hogy a ren- delőintézet betegforgalmában felismert ritkább, közérdekű eseteket bemutatják és meg- vitatják. Érdekes eset volt: látászavarral és kisebb bi- zonytalansággal, szédüléssel jelentkező ״ideges beteg” ki- vizsgálásakor kiderült, hogy romlott kolbászt evett, ettől húsmérgezést kapott, és en- nek tünetei idegbetegségek tü- neteivel voltak azonosak. — Mióta a közsgészségügyi ellen- őrzés fejlett, azóta ritkább az ilyen eset. De ha a mérgező baktériumok felszívódnak vagy kolbászkészítéskor nem jól mosnak belet, akkor sú- lyos, sőt halálos kimenetele is lehet. A ma már ritka beteg- séget ezúttal az ideggyógyász állapította meg s adta elő kollégáinak a továbbképző- sen. orvosunk rendelőjére. A jód- szagot sosem lehetett belőle kiszellőztetni, de a fekélyes szemhéjgyulladást éppoly szak- értelemmel kezelte benne, mint a bokaficamot vagy a tüdőgyulladást. A környék idősebb generációja ma is es- küszik rá: a mi öreg dokto- runk a ritkább szívbántalma- kát olyan pontosan megálla- pította, mint ma az EKG- készülék. Persze, akkor még nem volt szakrendelő, szakor- vos is alig akadt, így hát az ilyen régi doktorok negyven- ötven év alatt mindenhez ér- tő valódi egyetemes orvossá váltak. Fiatal orvosaink közt ilyen ma már nemigen akad. Csakhogy a tudomány abban az időben nem rohant még annyira. Hallottam olyan régi körorvosról, aki negyven éves szolgálata alatt csak egyszer volt továbbképzésen. Lépést tartani A mai fiatal orvosnemzedék lassan nem is tud már erről. Számukra az egyetemen kapott elmélet megszűnt egy- szerűen ״az alap” lenni. Meg s«n szárad a tinta a diplo- mán, szükséges a későbbi rá- adás, a tanultakat ki kell égé- szíteni és folyvást tovább ta- nulni. Az óriásléptű hypo- krateszi tudománynak így is legfeljebb csak a sarkában járhatnak. Itt van például a gyógyszerrendelés. A gyógy- szerészet színvonalát, helyze- tét mindig az adott időpont- bán érvényes gyógyszerköny- vek, a gyógyszerészet bibliái tükrözik. Most dr. Elmer György Baranya megye fő- gyógyszerésze elmondja: — 1934-ben adták ki a IV. Magyar Gyógyszerkönyvet. Ebben még 463 lapoldal volt a terjedelem s 564 gyógyszer szerepelt benne. Huszonnégy évig volt érvényben. Aztán 1955-ben kiadták az V. Ma- gyár Gyógyszerkönyvet, 1627 lapoldalon, közel 400 újabb készítménnyel. De már 1958- bán 340 oldalas kiegészítést kellett kiadni hozzá. S így is jövőre már helyébe lép a VI. Magyar Gyógyszerkönyv. Mindehhez tudni kell még azt is, hogy évente megjele- nik mintegy húsz-harminc nagyhatású készítmény, úgy- nevezett gyógyszer-különleges- ség. melynek hatása sokkal differenciáltabb és ezért al- kalmazásához a gyógyszer- könyvnél részletesebb ismere- tek szükségesek Helyi megoldás A tudomány tehát óriás léptekkel halad élőre s a gyakorló orvosok továbbkép- zése világszerte fontos köz- ügy lett. Pécsett már a há- ború után is próbálkoztak a megszervezésével, s a rendelő- intézet orvosai munkaértekez- letek keretében hallgatták kol- légáik előadásait. De viszony- lag keveset adtak abból a/ej- lődésből, ami a rendelők fa- Iáin kívül történik. A Buda- pesten működő Orvostovább- képző Intézet, valamint a nagymúltú Orvosi Hetilap sem képes egyedül megolda- ni a gyakorló orvosok okta- tását. Ezért országszerte kü- lönböző helyi megoldásokkal kísérleteznek. Pécsett négy évvel ezelőtt dr. Breila István városi főor- vos indította el a szervezést. Az ezzel a céllal megalakított bizottság elnöke dr. Szilárd — Útlezárás. A KPM Pécsi Közúti Igazgatósága a siklós— drávaszabolcsi összekötő út gordisai csatornahíd közeié- ben lévő szakaszát a híd át- építése miatt március 13-tól május 13-ig teljes szélességé- ben lezárja. Terelő út: Dráva- Szabolcsra az 58-as pécs—drá- vaszabol esi út, Gordisára a siklós—dávaszabolcsi összekö- tő út Szedik már a zöldhagymát 25 holdas kertészet Hinten A hagyományos vaisváz vagy tégla- fal helyett gömb- fából készült szer- kezet tartja a műanyagfóliát. Hűsvétkor nyit a Vidámpark Két hét múlva, március 25-én, szombaton reggel ki- lene órakor nyitunk — ezzel a hírrel fogadott dr. Borját! József, a Mecseki Kultúrpark igazgatója. — Ez jóval koráb- bi időpont az előző éviekhez képest, de mivel a húsvét ilyen korán van és a jó idő is beköszöntött, megnyitjuk a Vidámparkot és az Uttörővas- utat is. Már nyitáskor 34 játékvár- ja a vendégeket. Minden bi- zonnyal az idén is nagy si- kere iesz a különféle halász- játékoknak, a forgó hordónak és a sok ügyességet kívánó egyéb játéknak. A3 év nagy meglepetése lesz az augusz- tus 20-án üzembe lépő dód- zsem, melynek építését meg- kezdték. Az 1 millió forintos beruházással épülő játék 20 autóval rendelkezik majd. A Vidámpark dolgozói bíznak abban, hogy a másutt oly nép- szerű szórakozási eszköz Pé- esett is meghódítja a közön- séget. A dodzsempálya mellett öl- töző, fürdő helyiség és egy klubterem épül a kultúrpark dolgozói részére. A klubban elektromos automata játéko- kát, úgynevezett flippereket helyeznek, el, természetesen ezt a nagyközönség is használhat- ja. — Májustól kezdve minden hónapban két-két szabadtéri rendezvényre kerül sor. A szabadtéri színpadon könnyű- zenei és esztrád műsorokon szórakozhatnak az érdeklődők — folytatja az Igazgató. Hirden a Béke völgye Tér- melőszövetkezetben az idén huszonöt katasztrális holdon kezdik meg a kertészkedést. A lehetőség megvan a Kis- Karasica szomszédságában, csupán ötven centimétert kell emelni az öntözéshez a vizet. Harmincnyolcezer fo- rintért vették az öntözőbe- rendezést. A kertészeti dolgozók a hajtatóházakat építik. Már 1050 négyzetméter alapte- rületű melegházaik vannak, bennük a palánták szépen fejlődnek, egy részüket már át is tűzdelték. Az egyik melegház kétszintes. A pin- cerészbe gombát telepítet- tek, felette saláta-, paradi- csőm- és paprikapalánta ne- velkedik. Az asztalok alatt pedig a burgonyát csíráz- tátják. Negyven mázsa elő- hajtott burgonyát vetnek el három és fél katasztrális holdon. A melegházak érdekessé- ge, hogy az 1050 négyzetmé- tér alapterület anyagráfor- dítása és munkadíja, tehát PVC-fóliával együtt, összes beruházási költsége csak 32 ezer forint. A hagyomá- nyos vasváz, vagy téglafal helyett faoszlopok, gömbfá- ból készült szerkezet tartja a műanyagfóliát. A palánták fejlettségéből ítélve a hirdiek elsők kö- zött jelentkeznek majd a primőrökkel a pécsi piacon. A zöldhagymát már sze- dik* a retket, sárgarépát és petrezselymet és öt kataszt- rális hold cukorborsót már elvetették.