Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-08 / 57. szám
3 napló mr március 8. Öt szocialista brigád a Pécsi Szikra Nyomdában kollektíva dolgozik a Du- nán túli- Napló és más lapok előállításán. Az ország vezető nyom- dái után néhány évvel ez- előtt Pécsett is meghonoso- dott a monatyp-gépszedés. Ennek a részlegnek a dolgo- zói — mono-kopogtatók és -öntők — szintén szocialista brigádba tömörültek. A rendkívül drága, angol be- rendezés zavartalan műkő- dése érdekében újszerű vál- lalásként a brigád tagjai kétoldalú szerződést kötőt- tek a vállalat vezetőségével, melyben a gépek fokozott óvására tettek ígéretet. A vállalat gazdasági és tömegszervezeti vezetői ha- vonta értékelik a verseny állását. Kéthavonként rög- zítik a helyezési sorrendet. A nyomda igazgatója a leg- jobban dolgozó kollektívák megj utal mazására 15 ezer forintot biztosított. A múlt esztendőben — a pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny idő- szakában — a Pécsi Szikra Nyomdában hat brigád tett vállalást a szocialista cím elnyerése érdekében. Az el- múlt időszakban a verseny- ző kollektívák a nyomda történetében egyedülálló eredményeket értek el — s a jelek szerint öt brigád a közeli termelési tanácskozá- sokon el is nyeri a kitün- tető címet. A vállalások zö- me a minőség javítását ré- lozza. Szedők, korrektorok és nyomdai gépmesterek tűzték ki célul a sajtóhiba — a ״nyomda ördöge” eile- ni harcot. Az öt versenyző brigád közül — egy időközben feloszlott — a lapelőállító komplexbrigád érdemel kü- lönösebb figyelmet. Tagjai: gépszedők, tördelők, korrek- torok, öntödei munkások és rotációs gépmesterek. Ez a Műszaki kiállítás Komlón A bányalótól a lépegető acéltámokig A kiállítás látogatói a hidraulikus, lépegető fejtésbiztositó-berendezést nézik. Metszési bemutató Szentmiklóson Háromszáz érdeklődő Moser-mfívetésre legjobb a hegyderék —- Súlyos lagykárok Haggyanak meg több rügyet a metszésnél gyobb zöldmunkát igényelnek. A Moser-féle művelés nagy- üzemi vezető szerepét egye- lőre nem veszélyeztetik. fagysérült szolok A nagy kérdésre, mi legyen a fagykárt szenvedett szőlők- kel. is választ adott a bemu- tató. Az idei tél becsapta a szakembereket. Január 10-e és 20-a között — 50—70 centis hóboritás mellett — tízszer süllyedt a hőmérő higanyszá'a mínusz tíz fok alá s egy íz- ben meghaladta a mínusz 20 fokot. Ez alatt a tíz nap alatt a mélyfekvésű, takarás nélKÜl művelt szőlők az egész or- szagban elfagytak. Az Alföl- dön 180—200 ezer hold szőlőt ért súlyos fagykár, Baranvá- bán a Kutatóintézet hegyláb- nál lévő Moser-féle teleppé- sei. a siklósi Göntér lábánál, a Villányi-hegy lábánál lévő magas kordonos szőlők, a Vil- lányi Állami Gazdaság cse- megeszőlői és az Uj Alkot- mány Tsz mélyebb fekvésű szőlői, fajtára való tekintet nélkül súlyos fagykárt szén- védték. A rügyeknek mintegy 50 százaléka fagyott el, de az érzékenyebb bánáti rizling é' kadarka esetében 80 százaié- kos volt a fagykár. A fagysérült szőlő metszé- sével meg szokták várni az áprilisi fakadást. Ez a nézet elavult több ok miatt. Nagy- üzemben torlódást okoz az áprilisi metszés, de kisüzem- ben sem jó fakadásig várni, mert a polaritás elve alapján nem az ép, hanem a felül el- helyezkedő rügyek hajtanák ki. A pécsi kutatók azt java- solják, hogy a fagysérült sző- löt is rendes időben kell meg- metszeni, két dologra ügyel- ve: a rügyszám és rügyelosz- tás helyes megállapítására, ötven százalékos fagykár ese- tében 14 helyett arányosan többet. 21 szemet helyes meg. hagyni és a sérült szemek he- lyett ép szemeket kell meg- tartani. A tél tanulságai Ez az országos téli fagykár perspektivikusan arra kell hogy figyelmeztesse a szak- embereket, hogy a Moser- rendszerű szőlőket igyekezze- nek a továbbiakban magasabb fekvésű helyekre telepíteni. A másik fontos bár nem új, de a gyakorlatban figvelmen ti- vül hagyott tanács, hogy a magas kordonos szőlőknél a faevkockázat csökkentésére tőkénként egv-eev szál vesz- szót ajánlatos lehúzni, béta- kami, mégha ez kissé növeli is a költségeket, megtérül a biztonságosabb termelésben. ismertetése és a keskeny sorú szőlők átalakítása széles so- rúvá. Az egy évvel ezelőtti be- mutatóhoz képest is sok úi megállapítás hangzott el. meg- szívlelendő kutatási tapaszta- latok a gyakorlat számára. Ilyen többek között, hogy a Moser-féle művelési módnál a háromméteres sortáv nem felel meg a követelmények- nek, mert a forgalomban lé- vő szállító járművekkel —te- herautó, pótkocsi, trágyaszóró — nem lehet közte jól el- menni, tehát jobb a 3,5 méte- rés sortáv. A másik ilyen megfigyelés, hogy mivel a Moser később érlelő tőkefor- ma, még melegebb éghajlatú megyénkben sem ajánlatos ké- sói érésű olaszrizling fajtánál alkalmazni, jól bevált viszont a koraibb tramini, szürkeba- rát, leányka stb. fajtáknál Mint az idei tél tapasztalata is mutatta, nem ajánlatos a Moser-féle magas kordon-mű- velőst hegylábon, az úgy neve- zett szoknya területen alkal- mazni, mert így súlyos fagv- veszélynek tehetjük ki. Mo- ser-művelésre legalkalmasabb a hegyderék. Moser versenytársai Újdonságként hangzott a ku- tató által javasolt osztott metszés — mivel a szakmun- ka drágább —, mikor a kén- zett szakmunkások csak met- szenek, a huzalokra csavaró- dott kacsokat, vesszőket vi- szont már a segédmunkások szedik össze. A szakmunkások szerepe a kötözésnél is meg- nőtt, egyetlen szál vessző el- törése egy liter bor, azaz 20 forint kiesést jelent. FelhPtta itt a figyelmet egy új osztrák szabadalomra, a műanyag ka- rikára, mely meggyorsítja 9 kötözést. A pécs—szentmiklósi bemu- tatón a Moser-művelésnek két komoly versenytársát ismer- hettük meg. az emeletes kor• dönt és a Thomeri-módszert melyeket itt 1963-ban állítot- ták kísérletbe. Az emeletes kordonnál a tőkék karjai két szinten futnak, a Thomeri- módszernél különböző tőkék karjai különböző szinten he- lyezkednek él s így váltják egymást, míg a Mosemél csak egyetlen szintről beszélhetünk A két új tőkeforma közös elő- nye. hogy a levélfelület, a lombozat egy síkban alakít- ható ki. a karok folvómé*er- hossza a Moserének kétszere. se; jobb a tőkék megvilágí tottsága, ennélfos׳va jobb ml- nőséget is adnak. Cukorfok- bán 1—1,5 fokkal adnak jobb bort, mint a Moser-féle sző- lók. Hátrányuk, hogy naTizenegy év óta minden márciusban megrendezik a Szőlészeti Kutatóintézet pé- esd telepén a korszerű töke- művelési és metszési módokat ismertető gyakorlati laemuta- tót. A növekvő — megyénk határain túl — érdeklődésre jellemző, hogy a keddi bemu- tatón már több mint három- száz nagyüzemi szőlész szak- ember és gyakorló szőlősgaz- da vett részt Baranyából, T011- nából. A villányi szakiskola különbusszal hozta be tanulóit az eseményre. A kutatás és gyakorlat jó kapcsolatát pél- dázó eseményt a Magyar Te- levízió is megörökítette. Szaktanácsadás A nemcsak tájékoztató, de kifejezetten szaktanácsadási jellegű, magas színvonalú be- mutatót ezúttal is dr. Diófási Lajos tudományos kutató ve- zette, bárom fő téma köré csoportosítva mondanivalóját: a gépi művelésre kialakított nagyüzemi szőlők — 3000 hold van a megyében — tőkeműve- lésj és metszési módjainak is- mertetése, a házikert jellegű kisüzemi szőlők — 10 000 hold van Baranyában —, helyes művelés- és metszésmódjainak telep esetében az eddigieknél nagyobb fejteljesítményt sna- gyobb biztonságot garantál. Az első szelet lefejtése után a talpra dróthálót fektetnek, ami a második szelet fejté- sekor mint főtebiztasító háló funkcionál. Az újítást ered- menyesen alkalmazzák a nagy Kossuth-bányai koncentrá- diókban, s népgazdasági ered- ménye meghaladja az évi 4 millió forintot. A kiállítás sztárja a Sebes- tyén—Pálkuti-féle lépegető fejtésbiztosítás. E berendezés alkalmazását az a tény teszi égetően szükségszerűvé, hogy a hagyományos biztosítási mó- dók mellett a legkorszerűbb jövesztő gépek sem alkalmaz- hatók eredményesen. Arról van szó, hogy a klasszikus biztosítási eljárások sebessége már nemigen fokozható, s ez gátat szab a jövesztőgépek elő- rehaladási sebességének. A hidraulikus lépegető fej- tésbiztosítás prototípusa most készül. A modell előtt állan- dóan nagy csoport érdeklődő áll. Ha az újítás beváltja a hozzáfűzött reményeket, ez valóságos műszaki forradal- mát jelent majd a Mecsek vidéki bányászkodás történe- tében. B.S. tett levegős szivattyúk autó- matizálását oldotta meg, Pál- kuti László és Varga Lajos hosszirányú lengő mozgást végző motort szerkesztett, mely váltók és egyéb bérén- dezések távműködtetésére al- kalmas. A kimondottan bá- nyászati jellegű újítások közül a Keszthelyi-féle újítócsoport által készített biztosító bérén- dezés váltotta ki a legnagyobb érdeklődést Ezzel a készü- lékkel egyszer s mindenkorra sikerült megakadályozni a szállítókasok idő előtti in- dulását. Az elmúlt esztendő- ben több halálos baleset is történt a jelzés nélküli indí>- tás következtében. Ez a vi- szonylag egyszerű és olcsó készülék most a jelzés el- hangzásáig mozdulatlanná merevíti a kast. A közelmúltban sok ezó esett' a Mecseki Széntröszt műszaki konferenciáin a kor- szerűbb fejtési és jövesztési módok alkalmazásának égető szükségességéről. A kiállításon egy modell segítségével meg- ismerkedhetnek a látogatók az új technológiák legsikeresebb- jével: a Kossuth-bányai védő- hálós fejtéssel. Kaposvölgyi József, Weisz József, Szepes- hegyi István és Rudolf Mi- hály közös újítása a vastagDr. László Lajosnak, a Pécsi Rádió munkatársának könyve jelent meg Sorsunk címmel. A szerző az egykori Janus Pan- nanáus Irodalmi Társaság fo- lyól rátának — s így a pécsi és dunántúli irodalomnak — az 1941-től 1948-ig terjedő idő- szakának történetét írja meg. gensburgtól Rendig az egész Dunán megkezdődött az áru- szállítás. — Kétmillió forint érték- ben készít idén füstcsövet, szeneskannát, ereszcsatornát, vaskerítést és -kaput a ke- reskedelem részére a Mohá- esi járási Építő Ktsz. A bányaújítók reprezentatív tárlata a Május 1. Művelődési Házban Itt együtt van a múlt' és jelen. Az elgyötört bányaló és a fáradtságtól roskadozó em- bér, s alig néhány méternyi- re tőlük — élethű modell formájában —, az acéltámok- ból szerkesztett lépegető fej- tésbiztosítás. Az országos ér- deklődést kiváltó baranyai műszaki propagandahónap egyik jelentős eseményeként vasárnap a komlói Május 1. Művelődési Házban kiállítás nyílt, mely a mecseki bá- nyászkodás kezdeteiről, fejlő- dóséról és jelenlegi színvona- Iáról ad számot. Tablók, fényképek, modellek és a leg- sikeresebb bányászújítók munkái sorakoznak a terem- ben..Egy grafikon a bányász- létszám alakulását dokumen- tálja. 1853-ban ötvenkét bá- nyász dolgozott a mecseki tárnákban. 1953-ban több mint 17 ezer! — s ma közel 19 ezer azoknak a száma, akik- nek a föld mélyén rejtező ״fe- hete gyémánt" biztosít kényé- rét A termelés mennyisége még a létszám növekedésénél is gyorsabb ütemben emel ke- dett. A századvég néhány száz- ezer tonnás termelésével szemben a múlt esztendőben már megközelítették a 4,5 mii- lió tonnát A múlt jelen és jövő gra- {ikonjai és־ képei mellett nagy teret szenteltek a rendező szervek a bányaüzemekben folyó újító munka bemutató- sára, mintegy összegezve az eddigi eredményeket Évente mintegy 16 millió forint meg- takarítását köszönheti a tröszt az újításoknak. A felsorakoz- tatott modellek, illetve ötle- tek közül néhányat érdemes kissé részletesebben is ismer- tetni, hisz alkalmazásuk más bányavállalatok, illetve üze- mek esetében is eredményes lehet. A Zobák-aknai Vécsey László és Vida Tamás, sürí- tett levegős távműködtető be- rendezést szerkesztett légmo- torokhoz. A kis méretű és ol- csó készülék — mely nem más, mint egy jelző reteszelő —, a folyamatos, sürített le- vegővel működtetett szállító- berendezések esetében alkal- mazható eredményesen. Beve- zetésével pótolni lehet az ed- dig nagyszámban alkalmazott gépkezelőket. Baranyai György és gépüze- mi újító kollektívája a süríÉRDEKES VIZSGÁLATOK BÁRBAN Stress a tojóüzemben A káros stress 5-20 százalékos hozamcsökkenést idézhet elő tatták arra, hogy ne halmoz- zák a stresseket. A termelés fokozása érdekében ugyanis elkerülhetetlenek bizonyos, szándékosan előidézett stress- sorok: állomány áttelepítés, megelőző gyógykezelés, gon- dozók váltása és így tovább. Ilyen esetekben óvakodnak attól, hogy az állatokat más stress-hatások is érjék, még- ha azok látszólag olyan apró- Ságok is, mint például a han- gos beszéd a baromfiak kö- zelében, idegen tárgy bevitele a tojótérbe, hirtelen hideg vagy meleg. Dr. Grünfelder Lőrinc tá- jékoztatót állított össze a Shaver-tyúkok tartási viszo- nyairól az ezzel a fajtával foglalkozó állami, szövetkeze- ti és háztáji gazdaságok szá- mára, s kiadványában már ismerteti a termelést szolgáló és hátráltató legfontosabb stresseket is. felosztotta termelést szolgáló és hátráltató tényezőkre. A Shaver-tyúkok átlagost»- jáshozama 75%-os, vagyis 100 napos periódusban hetvenöt napon tojnak. Ez igen erőlte- tett termelés, ami önmagában is súlyos stressnek számít. A Shaverek 190—250 napos ko- rukban érik el a legmagasabb termelési szintet, ekkor 85 szá- zalékra emelkedik a hozamuk. Ebben az időszakban — a megfigyelések szerint— a leg- kisebb kedvezőtlen stress is 5—20 százalékos hozamcsök- kenést idézhet elő. Megtörtént például, hogy női gondozót férfi váltott fel, s ennek kö- vetkeztében tíz százalékkal visszaesett a termelés. Már pedig ötezres állománynál ez napi ötszáz tojás kiesését je- lenti. A bári stress-kutatás ered- ményeit, tapasztalatait már a gyakorlatban is hasznosítják. A tojóüzeni dolgozóit kiokA tojástermelésre ható hasz- nos és káros stresseket vizs- gálja dr. Grünfelder Lőrinc, a Bólyi Állami Gazdaság bá- ri baromfiüzemének vezetője. A stressnek az állattenyésztés- ben kifejtett hatása viszony- lag ismeretlen területe az ál- lat-pszichológiának, nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Mivel a baromfiaknál érték el eddig a legintenzívebb tar- tási és termelési körülménye- két, itt lehet leginkább fel- mérni a stress következmé- nyeit. S ez különösen áll a Bárban tenyésztett rendkívül érzékeny, nagy tojáshozamú Shaver-fajtára. Dr. Grünfelder Lőrinc kül- földi szakirodalom nyomán kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel és vizsgálatait a 40 :zer férőhelyes mohácsi tojó- izemben folytatja. Itteni meg- figyelései alapján a tojó-tyú- kokra vonatkozó stressorokat — stresst kiváltó okokat — Készülődés a nyári idényre A SZOT Dél-balatoni Üdülőigazgatóságának tájé- koztatása szerint megkez- dődtek az előkészületek az idei balatoni szezonra. Ja- vítják, csinosítják a déli parton a SZOT kezelésében lévő 320 épületet és kör- nyékét. Az épületfelújítá- sokra 12 millió forintot köl- tenek. Több helyen na- gyobb külső és belső tata- rozásra kerül sor, köztük a balatonföldvári SZOT-üdü- lőben, ahol bevezetik a me- leg-hideg-vízszolgáltatást. A balatonföldvári Liliom üdii- löt teljesen rekonstruálják. Szántódon, a gyermeküdülő- ben a sátrakat előregyártott vasvázas, hullámpalatetős épületekkel cserélik ki. A balatonlellei gyermeküdülő- ben ugyancsak pavilonokat építenek a sátrak helyén. A belső berendezések fe'- újítására mintegy négymii- lió forintot fordítanak.
