Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-07 / 56. szám

r

1

napló

1967. MÁRCIUS 7.

KODÁLY ZOLTÁN

(1882—1967)

segített, úgy hogy Agócsy László, az ő személyes út- mutatása nyomán dolgoz- háttá ki az országosan nagy jelentőségű oktatási módszer részleteit.

Azóta Pécs nemcsak a kodályi zeneoktatás valóra- váltásában 'árt elől, hanem a Mester műveinek nagy szeretettel és gondos béta- nulással való megszólalta- tásában is. A Kodály-művek bemutatása városunkban ré- gi hagyományokra tekinthet vissza: már 1931-től kezdve a Pécsi Polgári Fiúiskola énekkara Agócsy László ve- zényletével sorra szólaltat- ta meg a legszebb kórus- kompozíciókat: a Lengyel

Lászlót, a Süket sógort, az öt Tantum ergót, a Villőt, a Gergelyjárást. 1945-ben a teljes Háry János daljáték bemutatásra került, vala- mint a Mester személyes előkészítő segítségével a Missa brevis. A nagy Ko- dály-alkotások megszólalta- tása terén kimagasló jelen- tőségű 1953-as esztendőben, a Mester 70. születésnap- ján hangzott fel Pécsett először, országos visszhan- got kiváltó hangversenyen a Psalmus Hungaricus. Majd a Liszt Ferenc Kórus meg- alakulása után Antal György tervszerű és értő munkája nyomán sorra szólaltak meg a szebbnél-szebb Kodály- művek, a Budavári Te Deum-tól a Szimfóniáig.

Mióta p>edig meleg csalá- di szálak is fűzték váró sunkhoz, a Mester szinte második otthonának tekin- tette Pécset. Bejárta a nagy- világot: a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig, mégis örült, ha a Mecsek napsütöt- te lankáin sétálhatott, vagy ellátogathatott egy-egy pé- esi koncertre. Ilyenkor fi- gyelemmel hallgatta a kis és nagy pécsi énekeseket, muzsikusokat és tanácsaival segítette munkájukat.

A közeljövőben is Pécs- re vártuk a 85 éves Mes- tért: az ország ének- és ze- netagozatos általános isko Iáinak kórustalálkozójára ígérte részvételét. Látoga- tásának híre helyett azon- bán döbbenetes halálhíre ér- kezett meg, s terjedt el fu- tótűzként, mély gyászt kelt- ve a Mecsek alji város la- kosságának szívében.

— nt -a

Tegnap délelőtt futótűz- ként terjedt el a tragikus hír: meghalt Kodály Zoltán. Pécsett különösen nagy megdöbbenést keltett a szó morú gyászhír, hiszen váró sunkhoz közeli szálak fűz- ték a XX. századi magyar zenei élet Bartók Béla mel- lett legnagyobb egyéniségét.

Alig néhány hete még itt járt a Mecsek alji város- bán, melyet annyira szere- tett, s amely 1945-ben né- hány hónapra otthont nyúj- tott a magyar zene nagy mesterének. Kodály a hábo- rú pusztításaitól megkímélt város meghívását, vendég- látását sokszorosan viszo nozta azzal, hogy 1945 őszén a Magaslati úti villában ki- dolgozta és csakhamar a Pécsi Nemzeti Színházban rendezett Kodály-hangver- senyen a nyilvánosság elé is tárta az új magyar zenei nevelésről vallott alapvető elgondolásait. Pécsett indult meg tehát elsőnek olyan próbálkozás, amilyen — Ko dály szavaival élve — ״a fővárosban sincs, és amely- nek döntő fontossága lehet egész zenei nevelésünkre.” Az eredmény elé Kodály is nagy várakozással tekintett, s kért mindenkit, akinek módjában áll, hogy e vál- lalkozásokat minden erejé- vei támogassa. Ezeken az őszi napokon szoros kap- csolat keletkezett Kodály Zoltán és a pécsi zenei élet, elsősorban a városi zene- konzervatórium között, melynek szolfézsóráin rend- szeresen résztvett. Oktatott,

Á Tenkes márványa

A dél-baranyai Tenkes-hegy oldalában működik az ország egyik legkisebb, mégis euró- pai hírű bányája. Mindössze pár tucat ember fejti a tér- mészet ritka ajándékát, a fe- hér, vörös, sárga és zöld több változatában előforduló szí- nes márványt. A könnyen, szépen munkálható nemeskő számos világhírű épületet di- szít már. Megtalálható töb- bek között a budapesti vár- bán, az országházban, a moszkvai szépművészeti palo- tában. A siklósi márvány leg- nagyobb ״fogyasztója” jelen- leg a Német Demokratikus Köztársaság. Évek óta ide szállítják a bánya termelésé- nek nagy részét. Ebben az év- ben is közel 400 tonnát ex- portálnak az NDK-ba, amit részben a demokratikus Bér- lin parlamentjének restaurá- lásánál, részben modem lakó- épületek, fürdők díszítő fal- burkolására használnak fel. Az idei első szállítmányt már útnak is indították.

Önállóan, eredményesen

Milliós nyereségrészesedés

Sok új ötlet valósult meg, magasabb a kereset, négymilliós eredményjavulás — A gyárak még nincsenek érdekelve as együttműködésben

esztendő a módszerek Anoimí- tásának éve lesz. Ami 1966- bán jól sikerült, azt ebben az esztendőben is csinálni fog- ják. Például ismét kiadják az ״egyéniesített” prémiumfel- adatokat, kiterjesztik a tisz- ta jutalékos bérrendszert, bő- viták közvetlen kapcsolataikat az ipari vállalatokkal. A közvetlen ״művi” beszerzésekre különösen nagy gondot fordí- tanak. Nem kedvetleníti el őket, hogy az ipar ma még nem veszi eléggé komolyan a kiskereskedelmi partnereket. Hinnünk kell benne, hogy szemléletük előbb-utóbb meg- változik. — Sőt, mi hisszük — mondják a vállalat veze- tői —, hogy e cél elérésében nagykereskedelmi partnereink is támogatni fognak bennün- két

Harsányi Márta

A halászlegény titka

A Bartók Béla Művelődési Házban március 4-én a mohácsi külvárosi iskola zenetagozatának növendékei sikerrel mutat- ták be Bojtár László A halászlegény titka című gyermekope- ráját. Az opera zenekisérete a Művelődési Ház kamarazene- karának előadásában szólalt meg Kiss Miklós vezetésével. A képen a két főszereplő: Bédy Rita (Csilla) és Csery Andrea

(Misi).

lelősségre ösztönző vásárlói bizalom lelkiismeretes kiszolgá- lássál párosult, ezért csak a legritkább esetben történt reklamáció a minta utáni áru- sításaknál.

A legnagyobb ösztönző

A párt- és szakszervezet so- kát tett azért, hogy megértés- se a dolgozókkal a szocialista munkaverseny-mozgalom je- lentőségét. Ahhoz azonban, hogy a vállalatnak csaknem minden dolgozója részt vegyen a szocialista munkaverseny- ben, a különböző versenymoz- galmakban, az ösztönző bér- rendszer bevezetésének is sok köze volt. A kísérleti év alap- vető bérrendszere a munka termelékenységét növelő. az udvariasabb, lelkiismeretesebb kiszolgálásra ösztönző tiszta- jutalékos bérezés volt, 1968- bán ennek alapján kapta fi- zetését a bolti dolgozók 55 százaléka. A tiszta jutalékos bérezés legtöbbjüknek lénye- gesen emelte fizetését. — Ki- emelkedő munkájukért 44-en kaptak kiváló dolgozó jel- vényt és oklevelet 1966-ban.

Továbbra is kísérlet?

A Vegyesiparcákk-kereake- délmi Vállalat munkájára már a kísérlet első hónapjai- bán sokan felfigyeltek. A ki- sérletben résztvevő más me- gyebeli partnerek itt szerzett tapasztalatok alapján bővítet- ték szolgáltatásaikat A Bel- kereskedelmi Minisztériumban elismeréssel adóztak a köz- gazdasági munka szembetűnő- en javuló színvonaláért, a Me- gyei Tanács kereskedelmi ősz- tálya dicsérő oklevéllel ismer- te el a kísérlet sikerét. Az egész évi jó munka jutalma: több mint egymilliós nyere- sé grészesed és, amit most asz- tottak ki a dolgozóknak.

1966-ban tehát többé-ke- vésbé kikristályosodott már, hogy milyen feltételek mellett, milyen feladatok megoldására lesznek képesek az új gazda- ságirányítási rendszerben. Idén! folytatják a kísérletet. Ez az |

IQEN MEQSZERETTOK ŐT

a színház műsortervét, fog- lalkoztak a peremkerületek kulturális ellátottságával, a hirdetések esztétikai prob- lémáival, legutoljára tapasz- talatcsere-látogatáson voltak a miskolci testvérbizottság- nál.

— Tevékenységünk lehe- tett volna szisztematiku- sabb — szegezi le kérdezet- lenül. — Feladatainkat igyekeztünk úgy körülhatá- rolni, hogy ne legyünk fe- leslegesek. A művelődés- ügyi osztály tartja kezében az oktatás és az iskolán ki- vüli népművelés ügyét, nem azért mondom, de Miskol- con az állandó bizottság is igazodik ehhez, nálunk pe- dig külön van népművelési és oktatási állandó bízott- ság.

Muszáj feltennem egy sze- mélyes jellegű kérdést. Hon nan veszi az erőt, mi kész- teti arra, hogy segítsen mindenkinek, aki hozzá fordul, vagy egyáltalán baj- bán van a környezetében.

Nincs kedvére ez a téma. összeráncolja a homlokát, aztán csak ennyit mond: ״öt éves koromtól négyün- két egyedül nevelt anyám. Azért ez elég ahhoz, hogy az ember észrevegye: kö- rülötte mások is élnek.”

Kéri Tárni•

tanácstagi munka hatékony- ságának növekedését fogja eredményezni. A következő lépés: fokozottabban kell

támaszkodni a lakóbizottsá- gokra is.

— Sokat gondolkoztam, tudja, a fogadóórára szükség van, de önmagában kevés, passzív várakozásra késztet. A másik véglet, amikor la- kásról lakásra kopogtatunk és érdeklődünk, van-e va- lami probléma. Nem egy- szer illetlen dolognak ér- zem ezt. A megoldás pedig adott, de magam sem éltem vele rendszeresen. A lakó- bizottsági elnökök közelről ismerik a körzetet, a lakó- kát, rengeteget talpalnak, tárgyalnak, intézkednek, ve- lük kell állandó, szoros kap csolatot tartani. így már csak az elintézésre váró ügyek kerülnek a tanácstag elé, nem vész el a rengeteg álproblémában, eredménye- sebb munkára képes. Az emberek meg azt látják, hogy érdemes a lakóbizott- sági elnökhöz fordulni, egy- re jobban megbecsülik, ő is szívesebben dolgozik, — job bán tud segíteni a tanács- tagnak.

Az elmúlt tanácsciklusban a népművelés állandó bi- zottságában felmérték a város könyvtári ellátottsá- gát, évről évre tárgyalták a Filharmónia programját és

nét, az 56-os városi válasz- tói körzet tanácstagjelöltjét. Eddig mindig azt láttam, hogy az őszinte, szemtől- szembe véleményt mondó embert legfeljebb tisztelet- tel veszik körül ismerősei, munkatársai, de hogy kü- lönösebben szeretnék? Ki szereti, ha örökösen a hi- báira figyelmeztetik? A sze- mélyes találkozás aztán fel- oldja a látszólagos ellent- mondást, Ez a kicsi asszony ellenállhatatlan kedvességé- vei, finom humorával, erős egyénisége ellenére is közel tud férkőzni az emberekhez. 1963-ban megválasztása után azt ígérték, hogy fáklyás felvonulást rendeznek a tisz- teleiére, ha elintézi, hogy felfelé menet is meg- álljon a busz a Hunyadi úton ... Eltelt négy év, de a fáklyás felvonulás elmaradt. Pedig ő úgy érzi, mindent megtett az ügy érdekében, mellyel már az elődje is foglalkozott... Nem nagy dolog, az igaz, ezért is len- ne jő pontot tenni a végére. Nagyon biztató a tanács- ülés egyik legutóbbi hatá- rozata: több javaslatot kell tanácstagok elé terjeszteni, hogy ők dönthessék el, je- lentőségénél, fontosságánál fogva, melyik érdemel el- sőbbséget. E* a határozat a

összenevetnek, Szabóné ingatja a fejét:

— Én vagyok az az ille- tő... S Marika most is se- gít.

Osken József nénak azt mondta, amikor az szb tag- jává választották: ״Na, így legalább te is aktivizálhatod magad.” Persze e mondat- bán nincsen semmi különös. Érdekes az, hogy Oskenné büszkén meséli el. Boda Miklós szerint ennek az a magyarázata, hogy Román- né örül a legjobban a má- sok eredményeinek, szak- mai, társadalmi sikereinek.

Hibái olyan jellegűek, hogy jónéhány embernél erénynek is elkelnének. Szin te ambicionálja, hogy meg- védje kollégáit, érvel, ״pró- kátorkodik” a megtámadott mellett, a legszívesebben helyett.

Nemhogy el tudja viselni, igényli az ellenvéleményt. A bel- és külpolitikai ese- ményekről rögtön vitát kéz- deményez. Szenvedélyesen fejti ki álláspontját, ez — saját szavaikkal áve — olyan halassal van kollégái- ra, mintha a szobában fel- húznák a rollót...

Felfokozott érdeklődéssel csengetek be az idegen la- kásba, bár tulajdonképpen ismeretlenül sem érzem ide- gennek dr. Román László״Igen megszerettük M a

négy év torán, nehéz lenne megszokni másik tanácsit- got.” (Koch báetl felszóla- lása a jelSlégyülésenJ

Ha nem beteg, és benn találom a munkahelyén, ta- Ián sokkal kevésbé sikerül megismernem. Arra kellett volna szorítkoznom, amit ő mond el magáról, vagyis a semmire. Az arc játékaiból, egy-egy jellegzetes kézmoz- dulatból, a modorból von le ilyenkor az ember óvatos, s mégis a legtöbbször vitat- ható következtetéseket. Munkatársai az Egyetemi Könyvtárban viszont jó és rossz tulajdonságait, a jelle- mét ismerik.

Dr. Román Lászlóné tíz éve dolgozik a könyvtárban, osztályvezető. Igyekszik min denkiből kihozni a maxi- mumot. Nem munkainten- zitásban, emberileg. Segí- tőkész, szerény, hihetetlen energiája van, hallatlanul igényes magával és mások- kai szemben, társadalmi munkájának csak egy része a tanácstagság — követik egymást a dicsérő jelzők, aztán lassan veszítenek ál- talánosságukból.

— Évekig a TIT filozófiai szakosztályának titkára volt, aztán átengedte egyik mun- katársának ezt a funkciót

— mondja Szabó Józsefné

— mert annak jót tesz, ha sokoldalú szervező tevékeny séget fejthet ki.

— Nem lesz kellemetlen az illetőnek, ha így meg- írom?

■*» Kísérletezzék ki az új

gazdaságirányítási rendszer néhány módszerét! — A Bel- kereskedelmi Minisztérium utasítása azt jelentette a me- gyed Vegyesiparcikk Kereske- delmi Vállalat számára, hogy bizanyítaniok kell: tud-e a társadalmi tulajdon keretein és a szocialista kereskedelem általános élvein belül önálló- an és eredményesen gazdái- kodni. A megbízatás felkeltet- te a vállalkozói szellemet, és ״visszahozta” az ezzel járó megfontoltságot, gyors dón- tési készséget, az ügyek iránti nagyobb felelősségérzetet.

Közvetlenül az iparral

A beszerzési osztály munka- társai az áprilisban történt ki- jelöléstől az év végéig fárad- hatatlanul utaztak, tárgyaltak az ország minden számbajö- hető vállalatával közvetlen szállításokról, áruválaszték bo- vitáséról, hiánycikk körének szűkítéséről Ami erőfesz! té- sei kel 1 leli —, az ipari part- merek közömbössége miatt nem jártak kellő sikerrel. — Óriási energiával mindössze másfél millió forint értékű árut sikerült közvetlen be- szerzés útján a bolthálózatba juttatni. Ezzel szemben több dossziét kellett már nyitni, amelyekben a közvetlen tár- gyalásokon még együttműkö- dési hajlandóságot mutató ipari vállalatok többnyire ki- oktató modorban írt, elutasító leveleit őrzik. így, bár a köz- vetlen beszerzéssel, ami az évi összbeszerzés 0,34 százaléka, edkerült valamelyest az ipar- cikkek választékát bővíteni, a vállalat inkább a jövőben jól hasznosítható gyakorlatra tett szert. A kísérleti év tapasz- talatai szerint az ipar nem szívesen növeli partnerei szá- mát. Ehhez sajnos egy másik kényelmi szempont is hozzá- járul, az, hogy a KERMI-vel és az Árhivatallal — érthető módon — igyekeznek elkerül- ni a néha hónapokig tartó csatározást.

Uj módszerek?

Hogy valóban újak-e, vitat- ható. Az azonban dicséretes, hogy a Vegyesi parcikk-keres- kedelmi Vállalatnál minden egészséges kezdeményezést fel- karoltak a kísérleti évben. Több kiállítás, árubemutató, újfajta szolgáltatások —׳ pl. a tartós fogyasztási cikkek házhozszállítása, függöny- és bútorhuzatvarrás — speciális vásárok (csillárvásár, játékvá- sár) rendezése és éiénk pro- pagandatevékenység biztosi- tóttá, hogy legnagyobb gond- juk a vásárlók szolgálata lett. Az ehhez szükséges többlet- ráfordítást jobb munkaszer- vezéssel. a forgási sebesség nö- velésével bőségesen biztosítót- ták. Az egy évvel korábbi- hoz képest tíz nappal gyor- sült az áruk forgási sebessé- ge, s ez relatíve több mint 12 millió forint megtakarítást jelentett a vállalatnak. A vál- lalat gazdálkodási eredménye csaknem 4 millió forinttal nőtt, a forgalom pedig 14,5 százalékkal —» 57 millió fő- rinttal volt magasabb az 1965 évinél. A minta utáni árusí- tás sem új módszer, és an- nál népszerűbb. A vállalat boltjaiban minden húsza- dik mosógépet, minden nyoi- cadik centrifugát és minden hatodik hűtőgépet úgy adtak el tavaly, hogy a vevő csak a mintát látta. A nagyobb fe— Japán útlélmény-beszá- mólót tart színes diavetítés- sei március 9-én, csütörtökön este fél 7 órakor a TIT Bartők Klubjában dr. Bajzák Er- zsébet főorvos az egészség- ügyi szakosztály klubestje ke- cetében. Érdeklődőket szívesen látnak;