Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
Múzeumfalu épül Harkányban A főbejárati épülete, a gondnoki lakással, kilátótoronnyal Ormánsági talpasház oromfala A Museul Satului mintájára — Milyen lesz a harkányi múzeumfalu? __ Baranya népe nemzetis égi összetétel szerint sokré- tű és egymástól különböző né- pi kultúrát képvisel, ami a népi építkezéseknél is jelen- tősen érvényesül. A harkányi szabadtéri múzeum érdekes- sége lesz, hogy Baranya nem- zetiségi építéskultúráját mu- tatja be. Az elrendezés a bu- karesti példa alapján készül. A teljes gazdasági udvarral, kúttal, stb. áttelepített táj- jellegű egységeket egymás mellé építjük, az udvarokat sűrűn ültetett növényzet vá- lasztja el egymástól. Az át- telepítendő építményeket már kiszemeltük, de megvételük, és a tulajdonosokkal tör- ténő egyezkedés még ezután következik, így csak a kisze- mejt típusokatA és lelőhelyü- két — a települési határos- tűk meg. Tervezzük egy ormánsági talpasház áttelepítését a Szi- getvidékről, Személyről dél- szláv, Öbányáról vagy Som- berekről német. Hegyhátról magyar, Drávasztáráról her- vát ház elszállítását vettük tervbe. Egy zselici és hegy- földi ház mellett sokactanyát, vízimalmot, halásztanyát, ha- ranglábat, cigánytelepet sze- retnénk még áttelepíteni. Egy .mekényesi olaj ütő már lebont va várja az elszállítást. Nem jutottunk azonban végleges elhatározásra egy templom át- telepítését illetően. A dráva- iványi, kórósi vagy nemeskei festettkórusú templomok kö- zül jöhetne valamelyik szá- mításba. A szabadtéri mű- zeumnak a legértékesebb épü- lete lenne, ahol eredeti :ende] tetésének megfelelő funkcióját is elláthatná, de elszállítása nagyon taonyo- lult. Romániában ezt meg- csinálták, mi csak mint lebe- tőséget latolgatjuk. Könnyeb- ben megvalósítható egy fara- gott fa-kopjafás temető ki- alakítása és egy népi kálvá- ria áttelepítése. Eredeti anyagok — Milyen műszaki /eladó- tok merülnek fel a múzeum- falu építése során? — A külföldön, de Magyar- országon eddig létesített skan- zenek építői is abban a sze- rencsés helyzetben voltak, hogy faépítmények elszállí- tása képezte feladatukat. — Ezeknek a könnyen szétszed- hető, beszámozva újra össze- rakható épületeknek az átte- lepítése sokkal egyszerűbb, mint a vályog- vagy tégla- épületeké. Sokat vitatkoztunk azon, hogy az egytömegű épí- tőanyag (vályogfal, vertfal) átszállítása érdemes-e? Azat- szállítás mellett szól az ere- detiségre törekvés, ellene vi- szont, hogy pontos felmérés után — a fa és könnyen szál- lítható épületelemek beépítése mellett — elképzelhető az új- jáépítés is. Műszaki indokok- ból úgyis szükséges minden épületnél alapozás és szigete- lés, ami az eredeti építmény- nél nem volt. A talpasházak s vázas épületek természetesen — Mi elég későn, szinte az utolsó pillanatban jelentkez- tünk ezzel a gondolattal. A világméreteket öltött urbaná- záciás folyamat, a tömeges építkezések a népi műemlé- kék elkerülhetetlen pusztulá- sát hordják magukban. Olyan településképi változások jön- nek létre, amik a régi, el- avult házak maradéktalan megsemmisítését jelentik. De van köztük mély kulturális értékkel bíró építmény, s az ilyen megőrzése — főleg, ha több évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon, egy- idős az európai elképzelések- kel. 1885-ben egy országos ki- állításon 15 élethű paraszt- szobát mutattak be a nagy- közönségnek. A Milleneum évében az Ezredévi kiállítás néprajzi falujában az ország 24 vármegyéjének 24 házas udvara épült fel a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel és teljes berendezéssel. A ki- állítás végén a házakat le- bontották, ugyanígy az 1938- as tenyészállatvásár magyar faluját is. Végleges szabadté- rí múzeum nálunk 1932-ben \ skanzen története ^épi értékek átmentése nemzetiségek HAlMirANYA MfÍMST TiLEP Z/MAUWI!״ Almn TXSI éPÚLET A skanzen helyszínrajza, a létesítmények elvi telepítése Balassagyarmaton, 1935-ben az eredeti átmentése is lehetVeszprémben épült egy-egy séges —, az utókor számára parasztház hiteles átmásolá- __, . ״ . s avai. 1958-ban a zalaegersze- felbecsülhetetlen értéket jegi, göcseji szabadtéri múzeum lent• *T Az eszközök, használati‘ár- kezeit a vasi szabadtéri mu- . ’ zeumról és elkezdték a Szent- gyak praktikumokon felül endre melletti múzeumfalu művészeti alkotások is lehet- építését. Itt az ország jelleg- nek. A ház egy megfogalma- zetes néprajzi tájairól össze- , t, esztétikum kénviselőie — gyűjtött műemléképületeket ״ <*ztetlkum képviselője helyezik el. Baranyában a a gazdasági udvar egységével sellyei ormánsági ház építése a telepítés képe. A szabadtéri már elfogadott tény. múzeum képes ezt olyan rnódón bemutatni, amihez fog- A. Valóság hatót semmilyen rafinált kiszemléltetése áBítás-techníkával elérni nem lehet, mert itt valóság ésva- — Mi adja a skanzenek lódiság megfogható ténye építésének időszerűségét? szemléltet. ultörája Sokactanya, alpasház Hat-hef■ év munkája A legeldugottabb falvakban s szinte naponta épülnek új ádi házak, düledező, rok- t épületeket bontanak le Mindenki örül a változásnak, emberek kulturált körül- !yek közé, új lakásba igye- !ék. Csak egy-egy késve a'kezett műemlékkutató . áll Eej csóválva a romok felett ért a lebontott épületek kö- sött sok a népi hagyományo- t őrző és ilyen szempontból értékes ház is akad. Meg- mentésükre sok módszert dől- ,tak ki. Legjobban bevált :orma a szabadtéri néprajzi múzeum. A kijelölt területre ndenestől átszállítják a mű- íléképületeket. itt gondos- tódnak megóvásukról, emel- ett a nagyközönség számára is bemutathatóvá válnak az ország különböző részeiből ármazó muzeális értékek. Külföldön már a múlt szá- zad végén kezdték a szabad- múzeumok építését, így első állandó jellegű sza- badbéri múzeum, a svédor- ági skanzen 1891-ben épült ;t követte a dánoké 1901- ben, majd a hollandok, fin- nek és norvégek létesítettek egy-egy skanzent. 1936-ban Bukarestben épült szabadtéri úzeum, a Museul Statului, amiben közel száz népi épí- i emléket helyeztek el Elkészült a tanulmányterv Néhány hete a Janus Pan- nonius Múzeum, a Pécsi Tér- vező Vállalat és a Siklósi já- rási Tanács képviselői jának be a harkányi új autóbusz- állomás mellett a Siklós felé vezető út baloldalán elterülő földeket: egy szabadtéri mű- zeum építéséhez kerestek ai- kalmas területet. Ezzel a hely- színi szemlével lépett a kőnk- rét megfogalmazás szakaszá- ba a baranyai szabadtéri nép- rajzi múzeum gondolata. A tanulmányterv azóta el- készült, kidolgozásával Sziget- vári Jánost bízták meg, aki építésztervezői tevékenysége mellett több éve a népi épí- tészeti hagyományok lelkes kutatója. A tervezővel a ma- gyarországi skanzenekről, s a közeljövőben épülő harkányi szabadtéri múzeumról beszél- getünk. — Milyen múltja van ha- zánkban a népi műemléki épületek áttelepítésének, a ?21־ b aátéri múzeum építésének? — A skanzen-gondolat — a szabadtéri falumúzeum —, ajánlásával nagyban elősegitené és meggyorsítaná a mii- zeumfalú építését a különbö. ző társadalmi szervek támo gatása. Az elképzelések szerint *י amennyiben minden feltételi biztosítanak — a mű zenre fa• lut 1968 eleién kezdenék épí- teni, s előreláthatóan 8—7 alatt készülne el. Malovecz Peren« eredeti anyagban épülhetnek át. A műszaki irányítás, a bon- tás, szállítás, újjáépítés alatt válik különösen szükségessé, de elengedhetetlen itt a Janus Pannonius Múzeum irányí'ó közreműködése. Az értékek, használati tárgyak kiválogv tása külön e helvre állítod fáradhatatlan néprajzkutatót kíván. A szükséges műszaki fe'té- telek létrejötte mellett pedig egy-egy objektum vagy esz- köz, használati tárgy felhás Ormánsági festett református templom Zselici
