Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
napló 1967־. HÄRCItlS 5. Az ötéves terv egyes kérdéseiről Irta? dr־ Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára okokból nem annyira gsad sági, mint inkább adminis: ratív eszközökkel folyik. (: nem kellően előkészített va később indítható beruházás halasztása.) Ez a módszer ugyan élői gítheti a legfontosabb ma kák megkezdésének biztosú sát, bizonyos mértékben a i ruházási javakkal való tak rákosabb gazdálkodást, semmi esetre sem tekínthe állandó jellegű vagy perspe tivikus rendezésnek, mert tervbe vett és szükséges t ruházások késedelmes me valósítása, elhalasztása la síthatja egész fejlődésünk üt mét. A megoldás módja az ipa ágnak a jelenleginél lény gesen gyorsabb ütemű U lesztése. Miután az építőip a következő években sem sz molhat nagyobb arányú mu kabővítési lehetőségekkel, ezé különösen jelentősek az él munka-ráfordítást csökken műszaki fejlesztési megold sok. Többek között: élőregyá tás fokozása — mind az üz mi épületeknél, mind a lak soknál —, új anyagok alka :mazása, gépesítés növelés korszerűbb üzemszervezé módszerek, mindezek köve keztében a térmelékenys« erőteljes növelése Változások az eloszts módszereiben Az ötéves terv előirányzat közül a legnagyobb érdekU désre nyilván az életszínv< nalra vonatkozó adatok tar hatnak számot. Annak a gazdaságpolitite elvnek megfelelően, hogy szocialista építés előrehalad; sával a lakosság életszín vom la és életkörülményei a né! gazdaság eredményeinek me! felelően tovább javuljanak, XII. ötéves terv az egy fői jutó reáljövedelem 14—16. mi a reálbér mintegy 9—11 szí zalékos emelkedését irányoű za elő A növekedés üteme ki azonos az előző ötéves terv ben elért fejlődéssel, azanba az elosztás módszerében less nek változások A terv - összhangban a gazdasági rí form követelményeivel — az zal számol, hogy a jövőben javak elosztásában fokozol tabb teret kap a munkátc függő elosztási elv. Az egyéni teljesítményé hatékonyabb elismerése, a köz vetlen juttatások növekedés mellett ■határozottabban kife jezésre jut a kollektív (üze mi) teljesítmény, ami azt je lenti, hogy a vállalati, jőve delmezjőség emelkedésével < személyi jövedelmek is nőnek (Megjegyzem, hogy a jőve delmezőség és az ehhez fűzó dó érdekeltség meghatározás: azoknál az üzemeknél, ame lyek valamelyik nagyvállaia részlegeként működnek, jelen lég még tisztázatlanok, ennél■ fogva sok vitára ad alkalma több ipari üzemnél a nyer» ségrészesedés nagyvállalatot belüli elosztásának jelenleg módszere.) Az említetteken kívül még több olyan területe van az életkörülmények javításának ahol a terv előirányzatai biz• tatóak. (Lakásprogram meg- valósításit, kiskereskedelmi áruforgalom emelkedése, áru• alapok javulása, közoktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése stb.) Hogy megyénk dolgozói mi- ként részesülnék azokból a ja- vakból, amelyek elősegítik életkörülményeink javulását — a mos: folyó választási elő- készületek során tartott gyű- léseken — bőven esett snA Az országos jellegű intézke- tjdsek mellett ismeretessé váltak azok a helyi, megyénk, városunk lakosságát közvet- lenül érintő kommunális, egészségügyi, kulturális fej- lesztési tervek is, amelyek az életszínvonal emelkedésének eszközei. A jelen cikkben felsorol! problémáknak megoldása (tér- mélés növekedésének üteme, munkaerőhelyzet, építőipar: kapacitás stb.) is nagyban elő- segíthetné gazdaságunk gyen- sabb fejlődését és az éledte- rülményeknek a tervezette: !2 meghaladó javulását. ben megnyilvánuló igények a gazdaságosság növelése, mun- kaerőhelyzetünk egyaránt megkövetelik a termelő-be- rendezések, gépek korszerűsí- tését és a termelékenység gyors ütemű fejlesztését. Ez az irányzat egyre következe- tesebben nyilvánul meg be- ruházási politikánkban is. Pl. megyénkben a jelenlegi terv- időszakban sorrakerülő bem- házások (új üzemek vagy a meglévők felújítása) közös jellemzője a magasfokú gépe- sítettség, a korszerű technika alkalmazása. Többek között az épülő új beremendi cement- gyár vagy a pécsi rostműbőr- gyár is automatizált üzemek lesznek, amelyeknek létszám- igénye rendkívül kevés, hatás- foka és termelékenysége pe- dig magas lesz. De a tervek realitását már az ötéves terv első évének eredményei is igazolják, mi- után 1966-ban a megyében lévő ipari üzemek a terme- lés növelésének 83,7 százaié- kát a termelékenység nőve- lésével érték él. . Természetesen az elért szín- vonal állandósítása az üze- mekben az eddiginél tervsze- rűbb műszaki fejlesztési te- vékenységet Igényel, amely- nek során a gépesítés mellett fel kell használni azokat a belső tartalékokat is, r ame- lyek a munkafolyamatok jobb megszervezése révén adód- nak. Az új gazdasági mechaniz- rousban a nagyobb önállóság- gal rendelkező és nyereségük növelésében érdekelt vállal a- tök természetes törekvésévé válik majd termékeik kar- szerűségének, minőségének javítása, a gyártási technoló- gia fejlesztése és a termelési költségeik csökkentése. Erre ösztönzik, kényszerítik a vál- lalatokat a megváltozott vi- szanyok, a piac értékítélete. Ezért a műszaki fejlesztési tevékenység a jövőben egyre inkább a vállalati termelő- munka szerves részéve válik. Fejleszteni kell az építőipart! szerű egyezőség mellett a me- gyében jelentkező munkaerő- kereslet és kínálat minőségi- leg eltér egymástól. A kereslet ugyanis egyrészt a nehéz fizikai munkát igény- lő munkahelyekben, segéd munkaerőkben, másrészt eh- nek elentéteként jól képzett 'szakmunkásokban * jelentke- zik. (Érdemes megfigyelni a Dunántúli Napló hirdetésro- vatát, ahol állandó jelleg- gél a legkülönbözőbb vállala- tok keresnek munkaerőt olyan széles skálában, hogy jófor- mán valamennyi szakma meg- található itt). Ugyanakkor a még jelentkező munkaerő tartalékaink főleg női és szakképzetlen munkaerőből tevődnek össze. (Ez utóbbi bízó- nyos mértékig kritikája szakmunkásképzési rendszerünk- nek is, amely nagyon lassan képes csak követni a munka- erőkereslet változó igényeit.) A női munkaerő elhelyezését ugyancsak a képesítés hiánya, szociális és családi adottságok nehezítik. (Pl. többen szíve- sebben vállalnának bedolgo- zó vagy 4—6 órás foglalkozta- fást, ugyanakkor az ilyen le- hetóségek száma kevés.) Hasonló problémák találha- tók az általános vagy közép- iskolákból munkába lépő, il- letve szakképzettséget kereső fiatalok között. Pl. 1967-ben megyénkben több heiy van az ipaxitanulőképzó-iskolákban, mint amennyi a VIII. általa- nőst befejező és továbbtanul- ni nem szándékozó fiatalok száma. Mégis az ún. ״divatos szakmák” iránti nagyobb ér- deklődés következtében egyes helyeken túljelentkezés, má- sutt pedig betöltetlen helyek vannak. Bár a gazdaság reform be- vezetése után a munkaerő- áramlás az igényeknek meg- felelően meggyorsul — a gaz- daságosság és az anyagi ér- dekeltség is erre ösztönzi a vállalatokat —, azonban a ru- galmasabb munkaerő-gazdái- kodás előfeltételeit (gyorsabb, a _ szükségletnek megfelelő képzés) már most meg kell teremteni. A magasabb műszaki szín- vonalat elősegítő beruházások megvalósításának egyik elő- feltétele az építőipari kapod- tás sok vitára alkalmat adó helyzete Megyénkben az ipar erőteljes fejlődésével nem tartott lépést megfelelő mér- tékben az építőipar fejlesz- tése és az elmúlt évek során az egyik legtöbbet emlegetett belső feszültség az építőipar kapacitása, illetve az ezzel szemben jelentkező építési igények között keletkezett A II. ötéves terv időszaké - bán ezért megyénkben több száz millió forint értékű épít- kezésá munka maradt el vagy — a jobbik esetben — indult késedelmesen, köztük több fontos termelő, valamint kom- munális jellegű beruházás. Ez a tendencia 1966-ban, valamint ez évben sem váltó- zott meg és most is jelentős nagyságrendet képvisel a sa- pacitáshiány miatt nem vál- lalt ׳építkezések mennyisége — annak ellenére, hogy a megye építőiparának eredmé-. nyes erőfeszítése! figyelemre méltóak. Az okok eléggé ismertek: a legfontosabb anyagok (vas, cement, szerelékek gtb.) gya- kori hiánya, munkaerőhiány a gépesítés színvonalának és a gépek kihasználásának ala- csonya foka. ׳ Megyénk gazdaságának sok- oldalúsága, intenzitása kövei- keztében az építési feladatok itt nagyobbak, mint más te- rületeken, ami azzal jár, hogy évente jelentős kapacitás-irr•- portra van szükség. Pl. 1936- bán a megyében megválásait 1113 millió forint értékű épít- kezésből 473 milliót más me- gyében lévő vállalatok végez- íek el. Miután az építőipar kapa- citás-elégtelensége nem csu- pán megyei, hanem országos probléma, az előbb említett ״import” lehetőségei is kar- látozottak; ezért a kapacitás- mérleg egyensúlyának hdzto- sítása jelenleg kényszerűség! Magas foké gépesítettség A III. ötéves tervnek a tér- meléssel és• a munkaerő-hely- zettel szorosan összefüggő kérdése a termelékenység helyzete. Amint ismeretes, a VIII. pártkongresszus a, termelés növelésének tényezőjeként a termelékenység és a létszám arányát 2/3—1/3 arányban ha- tározta meg. A megnöveke- dett követelményeknek meg- felelően a IX. kongresszus már 80 százalékban a terme- lékenység emelkedése útján tartja szükségesnek a terme- lést növelni. Miután a EX ötéves terv során megyénk ipari üzemei közül többen különböző okok — elsősorban a műszaki fej- lesztés nem kielégítő volta miatt —, nem érték el a tér- rneléken.ység tervezett szinte jét, sokan felteszik a kérdést, indokolt-e, reális-e a fenti célkitűzés? Ez az előirányzat nem a szubjektív elhatározás függ- vénye, hanem népgazdaságunk adottságaiból és helyzetéből eredő objektív szükségesség! Termékeink minőségével szem alakul ki az üzemtó és a fogyasztók között és ez a piac igényeinek, a szükségleteknek megfelelően elősegítheti a ^er- melés bővítését . Fölös munkaerő? Széles körben foglalkoztatja a közvéleményt a munkaerő- \ helyzet, az elhelyezkedés kér- dése. Az utóbbi időben több cikk, tanulmány jelent meg a saj- tóban erről a problémáról — egymással ellentmondó véle- ményekkel. Ezekben az írá- sokban többnyire borúlátóan ítélik meg a munkaerő hely- zet alakulását — jelenleg is, — de különösen a gazdasági reform hatását illetően. Főleg azokat a nehézségeket emle- getik gyakran, amelyek a nők és az újonnan munkába álló fiatalok elhelyezkedésénél mu- tatkoznak. Kétségtelen, hogy a foglal- koztatottság növekedési üteme most kisebb, mint a korábbi időszakban. (Megyénkben 1966-ban mindössze 0,1 száza- lékkai nőtt az iparban fog- lalkoztatottak száma oly mó- dón, hogy ugyanakkor a szén- bányászaton belül 3 száza- lékos csökkenés következett be). Ebben azonban semmi meglepő nincs, miután a tér- vek sem számolhattak a fog- lalkoztatottság ennél nagyobb mérvű növekedésével, miután ma már nincsenek nagytöme- gű munkaerő tartalékaink, mint az 50-es óvek elején. Többek között a munkaerő- helyzet az egyik oka annak, hogy gazdaságfejlesztésünk során az intenzív módszere- két alkalmazzuk. Bár az előzőekkel látszólag ellentétes, de az alapvető ten- denciát nem változtatja meg az, hogy jelenleg sok prob- lémát okoz a gyenge minősé- gű szenet adó gazdaságtalan bányák leállítása, amely je- lentiős munkaerőmozgással, átcsoportosításai jár együtt. A lakóhelyváltozás, az új mun- kahely, esetenként új szak- ma érthetően emberi, csaLá- di problémák sorozatát hozza magával annak ellenére, hogy az átállás zökkenőmentes le- bonyolítását a kormányzat az anyagiak oldaláról messzeme- nőén biztosította. A mi megyénk viszont azok közé tartozik, ahová a leál- lított bányákból telepítenek át munkaerőt és ez is mutat- ja, hogy Baranyában alapjá- bán véve nem Indokolt az el- helyezkedési lehetőségek bo- rúlátó megítélése. Sőt, a me- gyei munkaerőmérleg elemzé- se révén munkaerőhiányra is következtethetünk, amelynek bizonyítéka, hogy a megye különböző üzemeiben közel tízezer olyan munkaerő dolgo- zik, akik más területekről, más megyékből járnak át rendszeresen. Ugyanakkor egyes szakmák (építőipar, vasút, mezőgazdaság) idősza- konként — de néha állandó jelleggel is — munkaerő hiánnyal küszködnek. Mégis miért tartják sokan a munkaerőhelyzetet rossznak, illetve az elhelyezkedési lehe- tőségeket ' szűkösnek? Miért mond ellent a tényeknek a látszat? A magyarázatként megem- Üthető indokok között a leg- lényegesebb az. hogy a száméves terv időszakához képest 12—14 százaléknak felel meg. Ennél lényegesebbek azon- bán azok a változások, ame- lyek a gazdaságfejlesztésünk új intenzív módszeréből adód- nak. Közismert, hogy hazánk adottságai, belső piacunk és nyersanyagtartalékaink szűk volta, valamint az, hogy nin- csenek már jelentős munka- erőtartalékaink objektíve szükségessé teszik, hogy a nemzetközi munkamegosztásba jobban bekapcsolódva, a ko- rábbi mennyiségi szempontok helyett a minőség kérdéseit helyezzük előtérbe. Ez olyan termékösszetétel és ipari szer- kezet kialakítását indokolja, amely jobban figyelembe ve- szí a külső és belső piac igé- nyeit. Ezért az ipari termelés mennyisége a tervezettnél dk- kor növelhető jobban, ha a legkorszerűbb, a világszínvo- nalat megközelítő termékek gyártását tudjuk fokozni és ezek részére piacot tudunk te- remteni. Kétségtelen, hogy iparunk jelenlegi termelő ka- pacitása a termelés nagyobb ütemű növekedését is lehető- vé tenné, azonban a népgaz- daság szempontjából előnyte- len — sőt, káros — volna, ha csak a mennyiséget látva raktárra termelnénk olyan termékeket, amelyek a piacon nem, vagy csak nagy veszte- seggel, helyezhetők el. Az ipari termelés növekedé- sének helyzete ’ megyénkben azért is vitatott probléma, mert az 1966-os évben a Sta- tisztikai Hivatal jelentése sze- rint mindössze 4,9 százalékkal termeltek többet a megye ipa- ri üzemei, mint az előző esz- tendóben, amely az országos átlagnál (7 százalékos növeke- dés) alacsonyabb. Az okok ismertek: lényeges kapacitásnövelő ipari beruhá- zás az elmúlt évben nem tör- tént, ugyanakkor a szénigé- nyék csökkenése miatt leállt a mázai, a hidasi szénbánya és llgnitbrikett üzem. E két- ségtelen objektív okok el- lenére is van lehetőség me- gyénkben az ipari termelés nagyobb arányú növelésére. A széntermelés fellendítését elő- segítheti az erőműkapacitás esetleges bővítése, vagy export kapcsolatok (pl. Jugoszlávia velünk határos területei) meg- teremtése. De vannak lehetőségek a könnyűiparban, a helyi . és szolgáltató iparban is a tér- melés bővítésére, amit á ki- elégítetlen szolgáltatási igé- nyék és a lakosság által ke- resett, de az üzletekben hiány- zó termékek egész sora bi- zonyít. A kereskedettéi válla- latok állandóan visszatérő panasza, hogy a választék nö- velése érdekében feladott ki- sebb szériájú megrendelései- két a helyiipari üzemek anyaghiányra, a gyártás gaz- daságtalanságára, bérkeret- hiányra hivatkozva nem vál- !alják. De indokolná a tér- melés kereteinek bővítését a megye ipari üzemei által elő- állított fogyasztási cikkek exportlehetőségeinek növeke- dése is. A szükséges feltételek egy részének (anyag, gép, épület), valamint a rugalmasabb vál- lakozó! szellem hiánya miatt még nagyon lassú az előreha- ladás ezen a téren. A gazda- sági reform bevezetésével nyilvánvalóan jobb kapcsolat Rugalmasabb vállalkozói szellem © 7 űljelentkezés és betöltetlen munkahelyek m Kapacitásimport az építőiparban © Javuló életkörülmények Gazdasági fejlődésünk előirányzatait a jelenlegi idő- szakban a Hl. ötéves terv íe- jezi ki, amely mintegy össze- gezője, megtestesítője gazdaság- politikánknak. A terv főbb vonásai — a lehetőségeinket figyelembe vevő megfontoltság, a realitás — eléggé ismertek, ezekre gyakran hivatkozunk, amint a terv adatait is — mind az országos, mind a me- gyei jellegűeket — gyakran idézzük, amikor gazdasági fel- adatainkról beszélünk. A tervciklus első esztendeje 1966-tal már lezárult, és az eredmények, amelyekről a saj- tó is számot adott, bízta- tóak. A megye gazdasági fej- lődésének adatait áttekintve megállapíthatjuk, hogy a terv a meghatározott célok szerint valósult meg és a fejlődés üteme, valamint a hatékony- ság növekedése általában ki- elégítő. Mindezek kellő alapot adnak ahhoz, hogy az idei esztendő feladataihoz is biza- kodással lássunk hozzá. Gazdasági fejlődésünk meg- ítélését illető jogos derűlátás mellett azonban gyakran szó- ba kerülnek azok a kérdések is, amelyek a terv egyes cél- kitűzéseit és a gazdasági éle- tünkben mutatkozó íeszültsé- get érintik. Ezek mellett a megyénkben és országosa!! is néha azonban jelentkező * és ténylegesen meglevő problé- mák mellett, egynéhány csak feltételezett, ״létezésük” az összefüggések ismeretének hiányából és gazdasági propa- gandánk nem kellő haté- konyságából ered. Éppen ezért indokolt, hogy foglalkozzunk velük még akkor is, ha a két- kedőkkel a szokásosnál töb- bet kell hogy vitatkozzunk, Lehetőségek a termelésnövelésre A vitatott problémák egyike az ipari termelésnek a koráb- bi évekhez képest mérsékel- tebb növekedési üteme׳. Amint ismeretes, a tervek szerint az ipar termelése évi 4—5 százalékkal növekszik. Bár ezen belül a kulcs-ipar- ágak (vegyipar, gépipar) fej- lődése erőteljesebb, mégis las- súnak tűnik az ütem, ha a korábbi évek 8—10 százalékos fejlődésévé) vagy néhány szó- dalista ország ipari termeié- sének nagyobb arányú nőve- kedésével hasonlítjuk össze. (PL Bulgáriában 12 százalék- kai emelkedett műit évben 32 ipari termelés.) A probléma megértéséhez nem elegendő csak a szám- szerűség bírálata, ha az ezek mögött levő lényeges tártál- mi változásokat nem vesszük figyelembe. Iparunk jelenlegi 4—5 százalékos fejlődése ugyanis lényegesen több mennyiségileg is, mint ugyan- ez a 4—5 százalék a korábbi években. Miután évről évre nagyobb bázisról indul a tér- melés, a mai 1 százalék pél- dául az ötvenes évekhez ké- pest 3—3,5 százalékot jelent. Ennek megfelelően a 4—5 százalék például az L öt- i Hy«® less 22 íj bsremssM *smeafgyáe
