Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-30 / 75. szám
napló 1861. MÁRCIUS 30. A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének sporthajó• üzeme idén csaknem száz vitorláshajót épít. Gyárt- arányainak többségét exportálja. A legjelentősebb külföldi megrendelői Belgium. Olaszország, Svájc és Anglia. A gyár által készített hajótípusok közül igen kedveltek a 20 négyzet- méter vitorlafelületű tengeri vitorlások és a tetszetős kivitelű mahagóni fából készült Skandináv—Volk-Boot-ok. Több lesz a friss zöldség Közvetlen kapcsolat a boltok és a kertészetek között Gyümölcsből is önellátó tesz mea,yénk dór, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a MÉSZÖV elnöke, Hajas Ferenc, a me- gyei pártbizottság mezőgaz- dasági osztályának munkatár- sa, Gombos Pál, a SZÖVOSZ főosztályvezetője. Ezután ke- rült sor a MÉK igazgatósa- gának megválasztására, mely- nek ismét Görcs Károly lett az elnöke. A MÉK nyolctagú küldöttséggel képviseli magát a MÉSZÖV április első fe- lében összeülő küldöttérte- kezletén. — A KPM Pécsi Közúti Igazgatósága értesíti az uta- zóközönséget, hogy a Stein- metz kapitány teret távfűtő- vezeték-építés miatt március 28-án 12 órától április 14-én 16 óráig lezárta. Terelőút he- lyi forgalom részére: Megyeri út, Athinay út. Tüzér utcán át. Átmenő forgalom: Megyen út, 39-es dandár úton át. Egy iskola felnőtt A bólyi Elkapkodták a most érettségizőket — Harminchat helyre száznyolc elentkező — Biztos jövő vár a gyerekekre nem tud olyan érdekes, sok- féle meghibásodást, gépi problémát teremteni, mint a gyakorlati élet, vagyis a bá- zisüzem. Tehát, mindkettőre szükség van! Ennyit a szakmáról. De ne- hezen lehet kifogást emelni a bólyi szakközépiskola diák- jainak közismereti oktatása ellen is. Csak egy bizonylté- kot erre: a megye középis- kólái kollégiumainak március 15-i irodalmi, zenei, törté- nelmi és sportvetélkedőjében a bólyiák vitték el a győzelmi pálmát. Mindezek nyújtják azt a biztonságot, hogy a negyven- egy fiúból tizenegy reménnyel tekinthet az egyetemi, felső- fokú technikumi felvétel elé, a többinek pedig már előre biztos állása van. Valameny- nyi járási tanács mezőgaz- dasági osztály levélben kért végzett növendékeket a tsz-ek részére, de egyiknek sem tudtak már adni, valamennyit elkapkodták. Hogy mennyi lesz a fizetésük, arra vonat- kozó pontos ígéretek még nincsenek, de a negyedikesek, múlt nyári keresete igen biz- taté: Fitt József mint kom- bájn-segédvezető egy hónap alatt 2800, Németh Zoltán, mint silózási gépkezelő-gya- komok napi 75—100 forintot keresett, Husti István pedig mint a dunaszekcsői tsz szá- rítójának gépkezelő-gyakorno- ka havi 1430 forintot kapott. Szabó László az uránbányában volt géplakatos, s hat hét után 4418 forintot vitt haza. S a jövő? Most rendeltek új .gépeket, összesen 448 000 forintért, 180 000-ért felújítják a tan- műhelyt, s nemrég költöttek 200 000 forintot szemléltető anyagra. S már készül a jövő- re felépítendő modern forgá- csolóműhely terve is. Vagyis ahogy mondani szokták: ״befutott” a bólyi középiskola. Igaz, négy éve tejkezelő tagozata is indult lányok számára, s az most lassan megszűnik, mert nincs szükség annyi szakemberre. De mezőgazdasági gépészekre szükség van, ezért Málik László igazgató ezt mondja: — Sok a jelentkező, 36 helyre 108, de azért írja meg, hogy még többen jöjjenek, s ki tudjuk válogatni a javát. S még annyit: mi nem az általános tanulmányi ered- ményt nézzük, hanem a szak- mai készséget. Főldessy Dénes — Lényegében a szaktudás — mondja Málik László igazgató. — Ezek a fiúk tud- nak szakrajzot készíteni, szakrajz után esztergálni, te- hát munkadarabot előállíta- ni. S nem csoda, hiszen igen magas óraszámban tanulták az esztergálást, a munkagép- tant, technológiát, szakrajzot, mégpedig komoly elméleti megalapozással. A gyakorlat? Például csak a lákatosmun- kákát és csak az első ősz- tályban évi 85 napon át gya- korolták a tanműhelyben. Ma már, ha eltörik egy csapágy, akkor a harmadikosok egy- szerűen kiöntik maguknak, ha valamilyen alkatrészt nem lehet kapni, akkor szakrajz után elkészítik. Tehát, az ősz- szes mezőgazdasági gépésze- ti alapmunkát, a lakatosságot, esztergálást, marást, gyalu- lást, gáz- és villanyhegesztést, kovácsmunkát ismerik, elvég- zik. Az iskola vezetőinek, a me- gyei tanácsnak, s bólyi tsz- nek, a volt gépjavító álló- másnak persze sok igyekeze- te, munkája van e mögött. Három évig nem volt tan- műhelyük sem, helyette a he- lyi gépjavító állomásra jár- tak gyakorolni. Most tanmű- helyük van 22 munkagéppel, Zetarjuk, RS 09-es traktoruk, sokféle Diesel és Zetor-mo- toruk, a tsz-ben bázisüzemük, s ma már Málik László igaz- gatónak ilyen gondjai van- nak: — Baj, hogy a miniszté- riumban különbséget tesznek az önálló tanműhellyel vagy csak bázisüzemmel rendelke- ző szakközépiskola között, s amelyiknek saját tanműhelye van, annak sokkal kevesebb fenntartási költséget biztosi- tanak. Igaz ugyan, hogy a bázisüzem használatáért fi- zetni kell, de szerintem az üzemet sohasem pótolhatja a tanműhely. — Miért nem? — Negyedikeseink már a termelésben elromlott gépe- két szerelik, javítják, s vé- gülis ez lesz az élethivatá- suk. A tanműhelyben olyan munkát tanítunk, például esztergálást, amiért bázisüze- műnkben, a bólyi tsz gépja- vító üzemében, a kedvünkért nem állíthatják le mindig a termelő munkát. De a tan- műhelybe túlságosan költ- séges volna minden új gép- típust megvásárolni, a bázis- üzemekben viszont úgyis meg- veszik azokat. De a íegfonto- sabb: semmiféle tanműhely Az egykori bólyi ״beszálló” irodájában — most itt van a szakközépiskola otthona — a negyvenegy érettségiző fiú között tizenegyet olvastunk meg, aki felsőfokú oktatási intézménybe jelentkezett, s úgy látszik, a többségük elég sok reménnyel. A négy évvel ezelőtt eldugott falvakból, ál- falában osztatlan iskolákból idejött gyerekek, akik közül sokan a helyesírás alapvető szabályait sem ismerték, most felsőfokú technikusok, esetleg gépészmérnökök lesznek, tár- saik pedig biztos jövővel, jól fizetett, előre készített beosz- fással indulnak az életbe. — Mi adja nekik ezt a biztonságot? mire a termelőtől eljutott a fogyasztóig. Mindez arra ve- zetett, hogy a MÉK zöld- séges boltjaiban nem volt elég friss és jó minőségű az áru. A MÉK még tavaly fel- ismerte, hogy az év 5—6 hó- napjában lehetőség nyílik ar- ra, hogy ezt az utat megrövi- dítsék. Ennek megfelelően, 1966-ban a tsz kertészetekből egyenesen a pécsi zöldséges boltokba szállították az emlí- tett 5—6 hónapban forgal- mázott zöldség mintegy 30 százalékát. Az idén több mint 50 százalékra növekszik ez az arány. A tavasztól őszig fór- galomba kerülő zöldség több mint fele tehát garantáltan friss és jó minőségű lesz. Az elmúlt év bebizonyítot- ta, hogy Baranya megye búr- gonyából is el tudja látni magát. A MÉK minden esz- közzel arra törekszik, hogy az önellátást az idén és a to- vábbi években is biztosítsák. Az idei burgonyatermelési szerződések és több más arra mutatnak, hogy e törekvés sikerrel jár majd. A MÉK mindemellett bővíteni fogja a mohácsi tartósító üzem tér- melését is, ebben az évben már 166 vagon paradicsomlét, sózott tököt, ecetes babot és mást állít elő. Tervbe vették azt is, hogy házi készítménye- két, füstölt árut, baromfit, halat és tejtermékeket fog- nak árusítani a zöldséges boltok szomszédságában. Az első ilyen üzletet Ujmecsek- alján hozzák létre, ebben az évben, a piac közelében. Az idén termőre fordul mintegy 520 hold gyümölcsös a tsz-ekben, számítani lehet tehát arra, hogy sokat javul a gyümölcsellátás. Különösen kajsziból és almából várha- tunk jelentős mennyiségeket. A nagyarányú gyümölcsös te- lepítésl program lehetővé te- szi, hogy megyénk 1970-ig gyümölcsből is áttérjen az ön- ellátásra. A jelekből ítélve csak almából szorulunk majd nagyobb ״behozatalra”.' A küldöttértekezleten szá- mos hozzászólás hangzott el. A többi között felszólalt Szi- veri Kálmán, a mágocsi, Jó- zsa István, a mohácsi Uj Ba- rázda Tsz elnöke, Nagy SánESTE a Kossuth Lajos utcában Az elmúlt években nagyon sokat javult a zöldség- és gyümölcsellátás a megyében. Nincs okunk arra, hogy fél- reverjük a ״harangokat”. Én- nek ellenére, szüntelenül és intenzíven foglalkozni kell a témával, mert talán semmi sem érinti a lakosságot olyan közvetlenül, mint ez a prob- léma. Ezért a MÉK küldött- gyűlésének is — melyet teg- nap tartottak meg a MÁV Várady Antal utcai művelő- dési házában — az volt a központi témája, hogyan és miképpen tudnának még több és még frissebb zöldséget, gyümölcsöt adni a lakosság- nak. Bár még csak március vé- gét írunk, és nem lehet ki- számítani, milyen lesz az idő- járás, Görcs Károly MÉK- igazgató beszámolójából, a hozzászólásokból és az elfoga- dott határozatokból Ítélve nincs okunk a pesszimizmus- ra. Jól rajtolunk 1967-ben. Az 1966. évi termésből szár- mazó készletek bőségesen ki- tartanak az újig. Csupán a vöröshagymából, meg az al- mából van hiány, azokból azonban nem volt valami jó a termés. Az őszi vetésű zöldborsó, kelkáposzta és saláta elég jól áttelelt. Példátlan mére- teket öltött a tápkocka-gyár- tás a tsz-ekben. Tavaly 5,7 millió tápkockát készítettek, s ez lehetővé tette, hogy a piacra kerülő korai zöldségek mennyisége egyik évről a má- sikra 50 százalékkal emelked- jék. Az idén 7 millió, a har- madik ötéves terv végén pe- dig 10 millió tápkockát készí- fenek a tsz-ek. Ugyancsak nagyjelentőségű, hogy hét tsz-ben áttértek a hideghaj tatásos, fóliaházas primőr árutermelésre. Ma már 14 ezer négyzetméter terüle- tét borítanak be a fóliák, különösen Kémesen és a mo- hácsi Uj Barázda Tsz-ben ta- lálunk belőlük sokat. E tsz-ek már most is nagymennyiségű korai zöldséget tudnak piac- ra küldeni. Hamarosan meg- érik az első paradicsom is. Közismert, hogy az elmúlt években hosszú és körűimé- nyes utat tett meg a zöldség, Foto: Erb. ■— A Magyar Ebtenyésztők Egyesülete Baranya megyei Csoportja április hónapban vadász-, kotorék-, fegyelme- ző- és őrző-védő kutyakikép- zést szervez. Jelentkezni le- hét levélben (Pécs, Diósi út 77. címen) vagy személyesen április 10-én délután 6 óra- kor a Zsolnay-kultúrházban (Felső-Vámház utca 72.)j Az RS-9-es ״pilótája' Nem mindenütt veszik észre az olyan hűséges és csendes embereket, mint 6■ Van, ahol a kötekedők, az izgágák vonják el a vezetők figyelmét. Szerencsére, ma már megfogyatkozott a é- kétlenkedők száma a tsz- ekben, s éppen Patay Lajos példája bizonyítja, hogy az 5 esete vált általánossá. Fel- figyeltek rá. A tsz-tagság öt jelölte ki, küldte el a március 9-i megyei tsz-ta- nácskozásra, a megyei ta- nácskozáson viszont az orr- szágos tsz kongresszus kiil- döttének választották. Az RS—09-es ״pilótája" tehát áprilisban az Ország- házba megy. Megnézi azt az épületet, amelyet eddig csak kívülről látott, s azt is elég ritkán. Arra a néhány nap- ra árva marad a kis piros traktor. m. %. Akár növényvédőszert per- metez, vet vagy kapál, egye- dűl marad a géppel. A leg- többször csak a fordulók- nál találkozik emberrel. Me- net közben még arra sincs ideje, hogy a saját gondo- tataival foglalkozzék. Az RS—09-esnél ugyanis nem- csak az érzékeny kormány- szerkezetre kell vigyázni. Ennek a traktornak csupasz váza van, itt minden mun- kagép a kezelő elé kerül. Egyszerre kell megosztani és koncentrálni a figyelmét. Ilyen körülmények között csak a bőbeszédű ember nem válik szófukarrá, Pa- tay Lajos pedig sohasem volt közlékeny természetű. A tsz-beliek szerint szór- galmas és lelkiismeretes em- bér volt akkor is, amikor e tíz egynéhány holdján gaz- dálkodott. Az utóbbi évek- ben azonban egy új jellem- vonás alakulhatott ki nála Akárkitől érdeklődünk ugyanis róla, mindenkinél — Orbán Ferenc fogatosnál. Gáspár Antal tsz elnökhe- lyettesnél, vagy Orosz István üzemgazdásznál — vala- mennyinél megismétlődik és első helyre kerül a követ- kező sző: pontos. Akármi- lyen munkát bíznak rá, min- dent megcsinál. Sohasem zúgolódik vagy beszél visz- sza, még akkor sem, ha olyan területre küldik, ahol nem lehet annyit keresni. Még nagyobb volt a meg- lepetésük, amikor Patay La- jós visszatért, s azt kérte tőlük, hogy adják neki az RS—09-es traktort. Egy ilyen traktor — a hozzá tar- tozó munkagépekkel együtt — igen nagy érték. Sokkal több. mint százezer forint. Ha a traktoros kicsit felü- letes, a gép egy év alatt két motort is ״megemészt.” Ez volt a helyzet a gépállomá- sokon is, Patay Lajos pedig még alig ült traktoron. Kevés traktoros volt még a tsz-ben, így mégiscsak megkapta az RS—09-est. Ké- sőbb, amikor megszaporo- dott a traktoros létszám, már nem vették el tőle. Mindenkit meggyőzött az a szorgalom, ahogy az RS— 09-esekről szóló könyveket tanulmányozta, az a gond és szeretet, ahogy a gépet ápol- gáttá. A legfőbb érv azon- bán az volt, hogy nem ״rá- gódott el” a motor. Túlélte a szavatossági időt is. Ez a régi kis piros trak- tor pöfög olyan békésen a szomszédunkban. A tsz-be- liek szerint Patay Lajos nemcsak urává, hanem va- lóságos művészévé vált a gépnek. Azt mondják, hogy nem- csak az ember hat a környezetére, hanem a környe- zet is visszahat az emberre. Az állítás igazsága Patay Lajos példájával is igazol- ható. Bármilyen bolondos az ־*־״ időjárás, tavasz van már. Az elsimítózott szántó- föld fölött, a domb peremén már reszket a levegő. Még egy cserkésző pillangó is feltűnik valahonnan. Patay Lajos a lepkére néz, aztán az RS—09-esre siklik a pil- lantása. A könnyű kis trak- tor itt áll mellettünk. —־ Kényes jószág — mondja —■, de nagyon hálás. Aki ismeri Patay Lajos életét, az tudja, hogy egy egész történet van ebbe a mondatba belesűrítve. Ez a történet 1960-ban kezdődött, amikor-belépett a himesházi tsz-be. Tíz egynéhány hold földet és két lovat vitt be. Alig volt akkor még trak- tor a szövetkezetben. Min- denkt tudta, hogy küszöbön áll a nagy gépesítés, keve- sen hitték el viszont, hogy olyan viharos lesz a fejlő- dés. Nehéz volt elképzelni, hogy néhány év alatt szinte minden kisüzemi eszköz — kasza, sarló stb. — mű- zeumi tárggyá válik. Patay Lajos azok közé tartozott, akik ezt felismer- ték. legalábbis megsejtet- ték. Nyomban, a belépés után megkérte a tsz veze- tőit, hogy küldjék el trak- toros iskolára. A tsz veze- tői kissé meglepődtek, hi- szén Patay már harminchá- rom éves volt, s abban a korban már nem mindenki képes arra, hogy egyik nap- TÓI a másikra áttérjen egy merőben új foglalkozásra.
