Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-29 / 74. szám
3 19«. MÁRCIUS 39. napló — Ankét a városrendezésről Erdőfenntartási Pécs fejlődése 'társadalmit gazdasági tényezők, földrajzi környezel alap A termelőszövetkezetek ez évtől kezdődően — más ál- lóeszközeikhez hasonlóan — erdőfelújításra is képeznek A gazdasági reform szellemében HÁZHOZSZÁLLÍTÁS FALUN Követőkre talált a mohácsi társulás — Feldolgozzák majd a farosthullcdékot nántúli Intézetének igazgató- ja a távlati fejlődési terve meghatározó társadalmi, gaz• dasági tényezők közül a né• pesedési jellemzőket tartott( elsősorban fontosnak. A tér- mészetes szaporodást éven■ ként ötezrelékre becsült( 1980-ig. Adatai szerint a; ideiglenes városi lakosok é: a naponként munkába, illetve iskolába bejárók száma csők- ken, viszont nő áz ügyintézés bevásárlás vagy más ok miatt városba látogatók száma, sőt az idegenforgalom 1980-ra « mainak 180 százalékára fu־ fel. Ezt a városellátó intéz• mények és közművek mére- tezésénél szem előtt kell tar■ tani. Észrevételei megegyez- tek a tervezésnél figyelembe vett társadalmi modellel. Jancsi Gyula a közgazda- sági társaság részéről mondott véleményt. Szerinte a mező- gazdasági létszámcsökkenés lassúbb lesz a feltételezettnél, ami a város fejlődését is las- sítani fogja. A Pécs körüli városgyűrű (Mohács, Baja, Szekszárd. Dombóvár, Kaposvár és Szi- getvár) által közrefogott terű- let települési rendje és en- nek várható változása hatá- rozza meg Pécs fejlődését és fejlődésének jellegét — mond- ta ismertetésében Kiss Dénei tervező. Ezen a területen csak huszonhat település tartja vagy növeli létszámát. Az Alföldön stabil, városi szinten élő nagy paraszti kö- zösségek (mezővárosok) van- nak, az ott gazdaságos ipar- telepítés a közösség és a csa- Iád együttmaradása mellett teszi lehetővé a foglalkozási átcsoportosítást. Ezzel szem- ben a dunántúli és baranyai apró falvakban nem kifize- tődő ipart telepíteni, a foglal- kozási átcsoportosítás itt fel- tétlenül helyváltoztatással jár. Mind az Alföldön, mind nálunk egy bizonyos népsű- rűségi küszöb alatt (70 fő négyzetkilométerenként) a tele- pülések nem tudják tartani létszámukat. A város terve- zésénél ezek folyamatos fel- bomlásával kell számolni, sőt, figyelembe kell venni, hogy a küszöböt a mezőgazdaság technikai fejlődése egyre lej- jeb szorítja. A távlati terv feltételezése szerint a városias települések lélekszáma 225 százalékra nő- ne, a mezőgazdasági jellegűek lélekszáma viszont a mainak 60 százalékára csökkenne. Ér- demes felfigyelni, hogy míg Pécs népessége csak megkét- szerződik (131 ezerről 260 ezerre nő), a környező váró- sok és járási székhelyek né- pessége 270—280 százalékra fut majd fel éppen az ipar jövőbeni decentralizálása, a munkerő helyi felvételének megkönnyítése végett. A 60 százalékára csökkenő falusi lélekszámon belül a forgalmi hálózaton fekvő 26 életképes település népessége 140 szá- zalékra nő, míg a bomlófél- ben levő több száz apró falu húsz helyre koncentrálódik és lélekszámúk lassú folyamat- bán a mainak 30 százalékára csökken. A vetített ־képek és a felmérés azt bizonyították, hogy bármilyen ipartelepítési kon- cepció mellett sincs akadálya a városok szükségszerinti fej- iesztésének. Pécsett a feltété- lezett 260 ezer lakoson túl korszerű városszerkezeti meg- oldassa! akár 600 ezer ember is elhelvezhető anélkül, hogv a város történeti jellegét fel- áldoznánk. Kiss Dénesnek ״A földrajzi környezet hatása Pécs fejlő- ־lésére'’ címmel tartott ismer- tetőjét számos értékes hozzá- szólás és vita követte. Hány lakosa lesz Pécsnek 2000-ben? Hányán és hol fog- nak lakni a megyében? Csők- ken vagy nő a Pécsre beván- dorlók száma? — Városunk általános rendezési tervével kapcsolatban merültek fel ezek a kérdések a terv is- mertetése és nyilvános bírá- lata céljából rendezett ankét- sorozat első napján a Tech- nika Házában. Dr. Kolta János, a Magyar Tudományos Akadémia Duamortizációs alapot. A ren- delkezés szerint a kitermelt fa minden köbmétere után tíz forintot fizetnek be a kö- zös gazdaságod{ a Nemzeti Bankba. A megye tesrmeiőseövet- kezebei az idén körülbelül hatvanezer köbméternyi fát vágnak ki erdeikből, ennek megfelelően tehát hatszáz- ezer forintot fordítanak amortizációs alap képzésé- re. Ezt az összeget kizárólag erdőfelújításra használhatják fel. érinti. Ügyesen használja ki az fmsz igazgatósága az áru- beszerzési lehetőségek bővü- lését: vasárut például három nagykereskedelmi vállalattól vesznek. Tapasztalatuk: elő- zékenyebben, ulvariasabban szolgálják ki őket mindenütt. A gazdasági reform előjelei tehát biztatóak. Az év első két hónapjában négymillióval nőtt a megélénkült kereske- delmi tevékenység követkéz- tében a forgalom, bár az iga- zi nagy munka még hátra van. Harsány! Márta Napfényes húsvét a Mecseken Hétezren a Vidám- parkban A Mecseki Kultúrpark szombaton nyi- tóttá meg kapuit, és húsvétkor a Vidám- parkban hét és fél ezren szórakoztak. A harmincnégy játék felújítva, újrafestve fogadta a vendégeket. A kék autóbuszok sűrűn indultak a Kossuth térről, s sze- mélygépkocsik is szép számmal sorakoz- tok 0 Vidámpark bejárata előtti parkoló- helyen. Az állatkertet közel négyezren keresték fel az ünnepek alatt. Izgalmas játék a horgászás. — Sokolai felv. — Rövid pihenő a fenyőfa árnyékában. Ezerhatsz&zan utaztak az úttörővasúton. Ebédel a medvebocs. batermelők a kilónkénti 30 forintos átvételi árral ugyan- csak megtalálják számításai- kát. Gombából ősz óta napi 35—40 kiló jut az üzletekbe, halból 30—35 mázsát adnak el naponta. A mohácsi társu- láshoz hasonlót akarnak lét- rehozni a közeljövőben a Bács-Kiskun, valamint a Veszprém megyeiek is. Új üzem A földművesszövetkezetnek nincsen iparcikkbolt hálóza- ta, mégis lehetőséget találtak arra, hogy helybe szállítsák a tartós fogyasztási cikkeket. Mióta a termelőszövetkezeti tagok is jogot nyertek taka- rékszövetkezeti és OTP vásár- lási kölcsön igénybevételére, minta utáni árusítással és házhozszállítás útján több, mint száz televíziós készü- léket, negyven hűtőszekrényt, sok rádiót, magnetofont érté- kesítettek, több mint hét- millió forintért. Az fmsz-bol- tok a könyvnek is fő terjesz- tői a járásban: 1966-ban 700 ezer forint értékű könyvet adtak el a falvakban. Most megnyílt mohácsi könyves- boltjuk pedig már a város- bán is résztvesz a kultúra terjesztésében. Ami a jövőt illeti, igyekez- nek még inkább kielégíteni a lakosság igényeit. Van né- hány, már ebben az évben megvalósítható elképzelésük. Bár a bank nagyon óvatos az új tevékenységek meghite- lezésében, remélik, hogy rö- videsen elkészül farosthulla- dékot feldolgozó üzemük. Eb- ben előszobafalakat, apró bú- torokat, háztartási eszközöket készítenek majd. Költségátalány Belső lehetőségeik jobb ki- használásán is fáradoznak. A közeljövőben például költség- átalányt kapnak rezsijük fe- dezésére a boltok. Ebből a boltvezetőket illeti a megta- karított rész, emellett az fmsz is jól jár, mert a költ- ségek csökkentése az egész nyereségtömeget kedvezően A sásdlak tapasztalatainak felhasználásával a Mohács és Vidéke Földművesszövetkezet is nagy kísérletbe kezdett: 1967-ben már az új gazdasá- gi mechanizmus szellemében dolgozik. Az előkészületek és a kísérlet komolyságát az itt tapasztalható igyekezeten ki- vül az adja meg, hogy veze- tők és beosztottak jövedel- mének bizonyos része már az eredményesség függvénye. A nyereségtömeg növelése, egy-egy oélfaladat jó végre- hajtása az eddig megszokott- nál magasabb jövedelem el- érésére nyújt lehetőséget. El- lenkező esetben a földműves- szövetkezet vezető beosztású dolgozói fizetésének csak 75 százaléka garantált. A föld- művesszövetkezet boltjainak, illetőleg e boltok körzetében élő lakosság javuló élelmi- szerellátása, s mindaz, ami ennek érdekében Mohácson történik, jórészt az anyagi ösztönzés eredménye. Hitelt nyújt az fmsz Úttörőként hozták létre Mo- hácson a földművesszövetke- zet, a termelőszövetkezetek és a MÉK közös társulását. A termelőszövetkezetek zöld- ségfélékkel és takarmánnyal, a földművesszövetkezet szak- csoportjai baromfival, tojás- sál, gombával, gyümölccsel járulnak hozzá a közös vállal- kozás sikeréhez. A mohácsi vásárlók szolgálatába állítot- tak más termelőszövetkezete- két is: a szederkényi, kátolyi, és véméndi tsz például ezek- ben a hónapokban szállítja Mohácsra azt a több száz má- asa halat, amit az fmsz 5 szá- zalékos felárral már ősszel kifizetett. Az anyagi ösztön- zést az áruellátás javítására is felhasználja a Mohács és Vidéke Körzeti Földművesszö- vetkezet igazgatósága. A to- jástermelő szakcsoport tagjai- nak termelési hitelt biztosíta- nak, melyet áruval kell ki- gyenlíteni. A tagok által szál- litott tojások darabjáért 10 filléres felárat adnak, A gomA BŰZADŐLÉS ELLENSZERE Magyar búza kövesse az intenzív külföldit műtrágyát használtak fel alap- és fejtrágyázásra. Ara- tás idején, amikor újból meg- vizsgálták a dőlt búzavetése־ két, azt tapasztalták, hogy a fertőzés és a dőltség mérté- kének megfelelően csökken- tek a terméshozamok. Voltak olyan táblák is, amelyekről holdanként mindössze két mázsa búzát tudtak betaka- rítani. A szakemberek az eddigi kutatásaik eredményeképpen meghatározták azokat a mód- szereket, amelyekkel meg le- hét akadályozni vagy leg- alábbis csökkenteni lehet a vetések megdőlését. Intenzív külföldi búzafajta után, ha újból búza kerül a táblába, feltétlenül magyar fajtát — lehetőleg fertődit — kell vet- ná. A nitrogéntartalmú mű- trágyát pedig ki kell egészí- teni foszfor- és káli-tartalmú műtrágyákkal. A legcélsze- rűbb természetesen az, ha a két módszert együttesen al- kalmazzák. Margittal László és dr. Varga István tovább folytatják ezirányú kutatásai- kát. Hároméves kísérletsoro- zat keretében figyelik meg az intenzív és a hazai búzafajták váltogatásának hatását, s ál- lapítják meg a felhasználandó műtrágyák helyes arányát. Miért dől meg az egyik bú- z&vetés jobban, mint a má- sik? — ezt kutatta két bara- nyai szakember: Margittai László, az állami gazdaságok pécsi laboratóriumának veze- tője és dr. Varga István, a Szederkényi Növényvédő Ál- lomás laboratóriumának veze- tője. A növény megdőlése a leg- feltűnőbb jele annak, hogy szártő-betegség lépett fel, ki- véve természetesen azokat az eseteket, amikor szélvihar vagy esőzés döntötte meg a vetéseket. A múlt év telén észrevették, hogy a megyében sok helyütt megdőltek a bú- zavetések, s mint megállapí- tották: a dőlést talajpenész okozta. A két szakembernek azonban feltűnt az is, hogy egyes táblákon erősebben, má- sokon kevésbé dőltek a nő- vények, holott mindkét terű- let egyaránt fertőzött volt. A további kutatás, amely- nek során megvizsgálták az előveteményeket és a felhasz- máit műtrágyákat, meglepő eredménnyel járt. Kiderült hogy azokon a táblákon dől- tek meg leginkább a vetéses amelyeken egymásután két évben intenzív külföldi búza- fajtát vetettek vagy pedig Utóról ag nitrogéntartalmú
