Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-25 / 72. szám
V r ú napló IÜIT7. MÄRCTUS 25. Kiszesek a termelés élvonalában Hatezer fiatal versenye II-es bányaüzem, második a Mecseki Szénbányászati Tröszt Kállai Éva alapszer- vezete és harmadik a Pécsi Hőerőmű KISZ-alapszervezete. A legjobb ifjúsági brigád a Kossuth-bánya fejtési brigád- ja. Az Aknamélyítő Vállalat Kulich Gyula brigádja máso- dik a megyében, tervét 105 százalékra teljesítette. A bri- gád 13 ezer forint értékű anyagot mentett meg. A Pé- esi Hőerőmű I-es számú TMK brigádja harmadik lett. Az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem és a posta fiataljai közül a legjobb KISZ bizottság címet az Építőipari Vállalat KISZ-bizottsága nyer te el. Országos elsők. A leg- jobb KISZ-alapszervezetek he- lyezési sorrendje: a Beremen- di Cementipari Vállalat, a MÁV ״Ságvári Endre” és az Építőipari Vállalat II-es fő- építésvezetőségének alapszer- vezete. Az ifjúsági brigádok közül a Porcelángyár Barát- säg ifjúsági brigádja lett az első. Második a Betonelem- gyártó Vállalat, harmadik á Posta Zója ifjúsági brigádja. A könnyű- és élelmiszer- ipari ágazaton belül a Kész- tyűgyár KISZ-bizottsága érte el a legjobb eredményt. Az alapszervezetek sorrendje: a Pécsi Kenderfonó Vállalat, a Szigetvári Konzervgyár és a Mohácsi Selyemgyár KISZ- alapszervezete. Az Ifjúsági brigádok közül a Szigetvári Konzervgyár Tyereskova bri- gádja lett az első, második és harmadik helyre a Pécsi Kesztyűgyár Ságvári brigádja és a Szigetvári Cipőgyár Zója brigádja került. A tanácsi iparon belül a Vegyesipari Vállalat KISZ- alapszervezete ért el első he- lyezést. A termelőszövetkezeti ifjú traktorosok versenyében a gödrekereszturi Tóth Pál élső lett. További sorrend: Tva- szovics János, Kubatov József. Sokácz György. Az állami gazdaságokban meghirdetett traktorosversenyt a bólyi Má- der Ferenc nyerte, Schmidt Ádám, Fazekas József és Haj- nal János előtt. A legjobb gépállomási*traktorosok a ko- zármislenyi Tóth István, Bá- nyavölgyi Sándor, Barsi Ti- bor és Tomasovics Lajos. A javítóbrigádok közül 22 tett versenyfelajánlást, válla- lását 16 brigád teljesítette. A KISZ megyebizottság verseny- zászlaját a Mágocsi Gépállo- más kompresszorfelújító bri- gádja nyerte el. A KISZ megyebizottságának versenyfelhívására az elmúlt évben 140 alapszervezet, mint egy 400 brigád, több mint hat- ezer fiatal tett vállalást az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére. A fiatalok a véd- nökségvállalásban elért meg- takarítása egymaga több, mint tízmillió forint. A beadott újítások száma 433. a meg- valósítottaké 126 volt. Kalku- Iáit népgazdasági értékük több mint ötmillió forint. A megyei ifjúsági versenyt ipar- ági csoportosítás szerint ér- tékelték. A bánya- és energiaiparon belül Kossuth-bánya KISZ- bizottsága bizonyult a legjobb nak, második a Mecseki Érc- bányászati Vállalat KISZ- bizottsága. Az alapszervezetek versenyében első lett a MÉV A földrajzi napok előadásai Jugoszlávia természeti szép- ségei címmel vetítettkópes előadást tart március 28-án 18 órakor dr. Gertig Béla főis- kólái docens. Március 29-én 19 órakor Mexikói élmények címmel vetítettképes előadást tart dr. Radó Sándor, a föld- rajztudományok doktora. Már- cius 30-án 19 órakor Kauká- zus címmel vetítettképes elő- adást tart dr. Erdősi Ferenc főiskolai tanársegéd. Az elő- adások a TIT Bartók Klub- jában lesznek. A 23-án meg- nyitott térkép- és atlasz- kiállítás április 1-ig naponta 11—18 óráig tart nyitva a Tu- domány és Technika Háza földszinti termében. Telefonon is hívható számítógép Húszezer szervezett bányász képviseletében Küldöttértekezlet Vasason Négy év mérlege — Napirenden a kártalanítás Dr. Lévárdi ferenc nehézipari miniszter felszólalása Egy francia cég a Magyar Nemzeti Bankban tartott bemuta- tón olyan adatátviteli berendezést ismertetett, amelynek se- gítségével az elektronikus számítógépekkel akár telefonon ke- resztül is közölhetők információk. A gép a beérkezett jeleket lyukszalagra rögzíti, s többezer kilométerről érkező adatokat is fogadni képes. Képünk: A francia cég megbízottja beállítja a THG 1120-as típusú gépet. gazdasági mechanizmus beve- zetésével kapcsolatos intézke- déseket és terveket, szóltak a szocialista brigádmozgalom eredményeiről és gondjairól és arról a felelősségről, mely az újonnan megválasztott szakszervezeti vezetőkre há- rúL Felszólalt a vitában dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter is. A kormány és a SZOT üdvözletét tolmácsol- va először azokról a forradal- mi hagyományokról beszélt, melyekre méltán büszke a magyar bányászság. Az ener- giahordozók arányváltozásával összefüggő új helyzetről szól- va elmondotta: a szén még nagyon sokáig nélkülözhetet- len lesz népgazdaságunk szá- mára. éppen ezért helytelen szénválságról beszélni. A tér- melés ésszerű átcsoportosítá- sáról van csak szó, melyet a gazdaságosság fokozása érdé- kében, de mindenkor a szó- dalista humanizmus jegyé- ben hajt végre államunk. Új rendeletek A beszámolóban és a fel- szólalásokban annyiszor em- legetett kártalanítási és re- habilitációs eljárásokkal kap- csolatban a nehézipari minisz- tér elmondotta: a trösztök- nek lehetőségük lesz mellék- üzemi tevékenységet folytat- ni. a helyi igényeknek és vi- szonyoknak megfelelően. A szilikotikus betegségekben szenvedők kártalanítását sza- bályozó új rendelet is készül. A kártérítés terhe a vállalati nyereséget előreláthatólag nem befolyásolja. Dr. Lévárdi Ferenc röviden foglalkozott az energiahordo- zók elosztásának új rendszeré- vei is, hangsúlyozva: a terve- zés és elosztás zömmel köz- ponti jellegű marad, biztosít- va a trösztök számára azt a jogot, hogy saját értékesítési rendszere útján új vásárlókat találjanak. A küldöttértekezlet a vita után megválasztotta a tröszt- bizottság új tisztségviselőit. A szakszervezeti tanácsba 41, a számvizsgáló bizottságba hét tagot választottak. A tröszt dolgozóit a szakmai kong- resszuson 31, a Szakszerveze- tek Megyei Tanácsának kül- döttértekezletén 40 küldött képviseli. B.S. Tegnap délelőtt a vasast Petőfi Sándor Művelődési Ház nagytermében a Mecseki Szénbányászati Tröszt szakszerve- seti bizottsága megtartotta vezetőségválasztó küldöttértekez- letét. A tanácskozáson az üzemek küldöttei, a tröszt szak- szervezeti, párt-, KISZ- és gazdasági vezetői mellett részt vett dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Vajda József, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségének tagja, Szikszai Tibor, a Megyei Pártbizottság ipari osztályvezetője és Beck Ferenc, az SZMT elnöke. A küldöttértekezlet a trösztbizottság írásos beszámolója és Markwart Károly tlt- kár kiegészítője alapján értékelte az 1963—66 közötti idő- szak munkáját. özvegyek helyzetével kapcso- latos vizsgálat megállapította, hogy az érintettek valameny- nyien kapják a törvényekben biztosított özvegyi nyugdí- jat. illetve árvajáradékot, s így különösebb anyagi gond- jaik nincsenek. Ennek ellené- re — elsősorban politikai és emberi vonatkozásai miatt —, nagy jelentőségű az a kéz- deményezés, melynek jegyé- ben a szocialista brigádok fel- karolják és patronálják el- hunyt munkatársaik gyerme- keit, családtagjait. Kevésbé megnyugtató a rokkant és foglalkozási be- tegségben szenvedő bánya- szók helyzete. Erre a beszá- mólóhoz kapcsolódó felszóla- ók többsége is kitért. A je- lenleg érvényben lévő ren- deletek nem oldják meg megnyugtatóan a munkában megrokkant emberek kárta- lanítását. A betegbiztosítással járó szolgáltatásokkal kapcso- latban mind a beszámoló, mind a hozzászólások elege- dettségüknek adtak hangot. Az egészségvédelemre s gyógy- kezelésre fordított összeg év- ről évre emelkedik. 1963-ban tröszti szinten 59 millió 863 ezer forint volt a társadalom- biztosításra fordított összki- adás, 1965-ben pedig már közel 73 millió, melyben nem szerepel a szilikózisban meg- betegedett és üzemi baleset következtében rokkanttá vált dolgozók nyugdíja és jára- déka. Jelentős eredmények szü- lettek az elmúlt esztendőkben a szakszervezet ideológiai és kulturális munkája terén is. 1963-ban 228 tanfolyamot szer- veztek a szakszervezeti bi- zottságok, 1966-ban 272-t, s bár a lemorzsolódás viszony- lag nagy, ezek a rendezvény- sorozatok a szakszervezet po- litikai nevelő tevékenységének biztos alapját képezik. A beszámolót követő vitá- bán több mint húszam szólal- tak feL Ismertették az új Teimel István fiatalkó- rában legtöbbet a lábosok- ból, tányérokból lekváros- bödönökből, tejes és más kancsókból, a csirkeitatók- ból adtak el. Azaz — cse- réltek. Hátukra vették a cseréppel teli ״kraxlit”, és át a hegyeken, Pécsvárad- ra, a vásárba! Még régeb- ben felpakoltak egy sze- kérre és egy hétig is jár- ták a falvakat, megszaba- dúltak az edényektől, és liszttel, búzával, kukorica- val tértek haza ... Most meg Hatók és lek- városbödönök helyett virág- cserép, díszedény kel útra innen, s megy a pestiek kis teherautóin a nagyvilágba. Néprajzosok, muzeológusok ״fosztották ki" Teimelék padlását, még a törötteket is elvitték... Kirándulók, iskolások jönnek olykor megcsodálni a fazekas-di- nasztia mai nemzedékét a másfélszázados korongok mellett. Teimel István pedig ti- tokzatosan mosolyog, mig a szép edényeket mutogatja: — Lesz majd valami új is. Pécsváradon az idén is ott leszek, dekát nem lehet mindig ugyanazt vinni. Többet egyelőre nem mond- hatok... Hallatna Erzsébet Fazekasműhely a faluvégen ti a jókedélyü fazekasmes- tér —, de legtöbbet mégis a nagyapámtól tanultam. Ezeket az edényeket. a mintákat még tőle. Persze, az ember aztán változtat, tanul maga is, a szövetke- zet például újabban zsíros- bödönöket, lekvárosedé- nyékét kicsiben is kér. Mostanában divat lett az ilyen régi fazekasmunka... A kemence még nem hült ki, előterében van viszont a ״raktár”, itt sorakoznak a zsirosbödönök és a többi. — Ami zsírosbödön volt, meg lekvárosbödön, meg aratókorsó, meg káposzta- savanyító — nevet a mes- tér — azt most mind virág- cserépnek használják. Ez itt tejfölös edény volt va- lamikor. Emez meg ecetes korsó. Volt... Vajon most már sehol se használják ezeket a cserépedényeket? Itt se, ahol olyan nagy múltja van1 — Megvesszük a bádo- got a boltban — jelenti ki a fazekas komolyan. — Ezek a mi asszonyaink már annyira ügyesek, hogy folyvást leejtik az edényt. Ha aztán cserép volna, egy- kettőbe eltörne. így mégha leejtik, oda te neki... — Azoknak széle van, és az üvegházban az nem jó. Kevesebb fér belőle. Aztán meg, látja, ez így nagyon gyorsan megy. Nekünk a sablonnal se menne gyor- sabban. A virágcserép-készítés is fontos a családban, de Tei- mel István most már in- kább a szép, egyedi edé- nyekkel foglalkozik. A fór- maalakítást kézzel és né- hány meghökkentően egy- szerű szerszámmal végzi. A faragókés a ״legbonyolul- tabb” közöttük, s van még 2QV játék-kiskanál meg egy hajdani kanál nyele, amely- nek elkeskenyedő részén 2 kis hegyet hajlítottak föl. Van az trófea, amellyel a mázra írják a mintát. S ezzel nagyjából kész is. A kemence az udvar vé- gében áll, ugyanott, ahol az ükapa kemencéje valami- kor. Ez a mostani se na- gyón új, 1937-ben építette Teimel István. A ház falán egyébként innen látszik a tábla: Heinrich Teimel, Hafner, s kicsit alatta ma- gyárul is: fazekas. Heinrich Teimel a nagydíjas Teimel István apja volt. — Tizenkét éves korom- bán kezdtem tanulni apám- tói a mesterséget — mesenépi iparművésznek Teimel Istvánt,. s utána kötött szer- ződést vele a szövetkezet. Valamikor Óbányán 18 fazekas élt és dolgozott. — Most ketten vagyunk <r- mondja Teimel István — mi és Kessler Antal, de 6 még maszek. Bent a műhelyben három régi fakorong. Százötven éves is lehet az egyik. Az irókán csőrös cserépedény, amiből a mázat folyatják az edényekre — rajta a dátum: 1923. Minden régi itt, az a módszer is, aho- gyan például a virágcserép pontos mérete kialakul. Agyagtömbbe bökött, fér- dén álló ágacska a mérték. Idősb Teimel sebtiben meg- csinál egy cserepet: ráte- szi a kéz- és szemmérték- re is hajszálpontosan ki- mért agyag-gombócot a ko- rongra, megforgatja, s né- hány másodperc múlva le- állítja a korongot. — Egy pirágcserépnek 7 és fél centi magasnak, 8 centi szélesnek kell lenni — mondja, s egy agyonhasz- nált collstokkal mindjárt meg is méri. Milliméterre stimmel. Miért nem használnak sablont a cserépkészítés- hez? TTeskeny, de már köves 11 az új út, amelyik Me- cseknádasdtól Óbányáig ve- zet. A falu szélénél véget ér az út, Teimelék pedig a falu másik végén laknak. A házak mentén kis beton- járda vezet, fehérre me- szelt falak, takaros udva- rok, szép kerítések között érünk a patakhídhoz, azon túl van a Teimel-porta, s egyben a fazekasműhely. A festői hegyek lábánál, fe- nyőfák, pisztrángos patak mellett több mint 200 éve forog ezen a helyen a fa- zekaskorong. A nagyapa há- za még szalmásház volt, de ötőle tanulta Teimel István a fazekasmesterséget. Tavaly Pécsváradon 6 kapta meg a Gerencsér Se- bestyén-emlékdíjat. Mi tör- tént itt a nagy díj óta? Sokminden. Az óbányai fazekasmester három fia — István, József és Rezső — végleg hazajöttek az erdő- gazdaságból, és apjuk mes- térségét folytatják. A két fiatalabb jobbára virágcse- repeket készít az fmsz- üvegházaknak. A legidő- sebb, ifjabb Teimel István, már apja mellett formázza, díszíti a népi hagyomány- őrző, díszes cserépedénye- két. ók ketten a Népmüvé- szék Háziipari Termelő Szövetkezete számára dől- goznak. A Népi Iparművé- szeti Tanács a pécsváradi nagydij után minősítette A közel húszezer bányászt tömörítő tröszti szakszervezeti bizottság az elmúlt négyéves ciklusban a legjelentősebb eredményeket a termelés se- gítése terén érte eL A tröszt széntermelése 1966-ban négy- millió 360 ezer tonna volt — 17.5 százalékkal több, mint 1963-ban. Ezt a nagymérvű termelésnövekedést kizáróla- gosan termelékenység-növek״- déssel produkálták. Műszaki vonatkozásban négy év alatt valóságos forradalom zajlott le a bányákban: a fejtések száma — a 800 ezer tonnával nagyobb termelés ellenére — tizenöttel csökkent, a nyitott vágathossz 237 kilométerről 180-ra zsugorodott, s 1966 vé- gére a kitermelt szén meny- nyiségének több mint felét már a korszerűen biztosított, acéltámos fejtések adták. Ez nem kevesebb, mint évi 40 ezer köbméter fa megtakarí- fását eredményezte. Kihasználatlan . munkásszállók A nagy változások szub- jektív feltételeit a szocialista brigádok tagjai teremtették meg. 1963-ban már 238 volt a szocialista címért küzdő kollektívák száma, mely a múlt év végére elérte a 420-at. Ezekben a brigádok- bán közel tízezer ember dől- gozik, felkarolva minden újat A termelési eredmények nö- vekedése mellett pozitív irányban változtak a baleseti mutatók is. 1963-ban 3377 há- rom napon túl gyógyuló sé- rülés történt —, 1966-ban 2886. A változás mindenek- előtt a tömegtermelő munka- helyek kialakításával kapcso- latos, a koncentrációk ugyanis lehetővé tették a korszerű biztosítási eljárások alkalma- zását. Sokat segített a bizton- sági helyzeten a munkavédel- mi őrök számának növekedé- se — 1100 aktivista dolgozik a balesetek megelőzése érdé- kében —, valamint az a fej- lődés, amely a baleseti okta- fásokat jellemzi. Mindenna- pos eszköz lett a filmvetítő, a magnetofon, s ez ugrássze- rűen növelte a megelőző munka hatékonyságát. Gon- dót okoz azonban a bejáró, autóbuszhoz és vonathoz kő- tött dolgozók oktatása, s rész- ben ezzel a ténnyel függ ősz- sze a szakszervezeti bizottsá- gok azon törekvése, hogy a kihasználatlanul álló mun- kásszállók igénybevételére bír- ják az embereket. Hinnék tér- mészetesen anyagi vonatkozá- sai is vannak, hisz a tröszt a múlt esztendőben — an- nak ellenére, hogy minden igényt kielégítő szállókat épí- tett —, nem kevesebb, mint 15 millió 700 forintot volt kénytelen a munkások utaz- tatására költeni, (összehason- Irtásképpen érdemes megje- gyezni, hogy a lakótelepek fenntartása 16 millió, a mun- karuhaellátás 12 millió, a munkásszállók üzemeltetése pedig 4,5 millió forintba ke- rült.) 73 millió — orvosi ellátásra A trösztbizottság beszámo- lója külön fejezetben foglal- kozik az üzemi balesetek kő- vetkeztében elhunyt bányá- szók családtagjainak ellátásé- val, helyzetével. 1945 óta 309-en haltak hősi halált. Kő- zülük 67-nek egy, 87-nek két- tő, 22-nek három. 8-nak négy. 10-nek pedig négynél több gyermeke volt Az árvák׳ és
