Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-22 / 69. szám
nriplö 19«7. MÁRCIUS SS. KlSZ-vezelők fogadása a Megyei Pártbizottságon házi Szilveszter, a megye! KISZ-bizottság titkára, Csi- ga István, a városi KISZ- bizottság titkára. Benkő Gyű- la és Tóth László, a megyei KISZ-bizottság osztályvezetői, a városok és a járások, va׳ !amint a járási jogú válla- latok titkárai. Rapai Gyula meleg szavak- kai méltatta a Baranya me־ gyei KISZ-vezetők 10 éves munkáját, melynek eredmé- nyeként a megye KISZ-fia taljai jelentős tettekkel hív- ták fel magukra a figyelmet. Egyben tolmácsolta a Megyei Pártbizottság elismerését. Kárpáti Sándor örömét fe- jezte ki azért a figyelemért és támogatásért, mely a párt- bizottság részéről a KISZ- szel szemben a legmagasabb szinten megnyilvánul. Az újjászervezésének 10. évfordulóját ünneplő Kom- munista Ifjúsági Szövetség baranyai képviselőinek tisz- teleiére a Megyéi Pártbizott- ság tegnap délután 1 órakor a pártbizottság tanácstermé- ben fogadást adott. A baráti hangulatú össze- jövetelen megjelent R apai Gyula, az MSZMP KB tag- ja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára, dr. Csendes Lajos, dr. Nagy Jó- zsef és Novics János, a Me- gyei Pártbizottság titkárai, Földes Andrásné, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, valamint több pártmunkás. A KISZ részéről jelen volt Kár- páti Sándor, a KISZ KB Ba- ranyában tartózkodó titkára, Lukács János, a Megyei KISZ bizottság első titkára, PetőBronzplakett Kréth Imre egykori lakóhazán nap délelőtt, a Tanácskoztál•- saság évfordulóján az ő ne- vét viselő utca 11-es számú lakóházán, amelyet maga épített, ahol hosszú ideig élt, elhelyezték Rétfalvi Sándor szobrászművész bronzplakett- jét. Az ünnepségen részt vett dr. Szabó József, országgyű- lési képviselő, a járási párt- bizottság első titkára, Kréth Imre özvegye és gyermekei. A bronzplakett leleplezése után koszorúkat helyeztek el a ház falán. Utána a Beloiannisz utcá- bán folytatódott az ünnepség, ahol megkoszorúzták Hajdú Imre, a siklósi munkásmoz- gálám 1919-ben meggyilkolt mártírjának szülőházán az emléktáblát. Egész Siklóson és kömyé- kén ismerik idős Kréth lm- re, a Magyar Tanácsköztár- saság 1957-ben elhunyt vete- ránjának nevét. ■ Kréth Imre fiatal kőműves korában je- gyezte el magát a magyar munkásmozgalommal. Bár nehéz megpróbáltatásokkal teli élete volt, kommunista meggyőződéséhez hű maradt mindhalálig. Tántoríthatatlan elvhűsége, mélységes huma- nizmusa, puritán mivolta kö- vetkeztében általános köz- tiszteletnek örvendett. 1957. februárjában, amikor meg- halt, mintegy félezren kf- sérték utolsó útjára. Ma az ő nevét viseli a siklósi járási munkásőr zászlóalj, a Táncsics Mihály Gimnázium KlSZ-szervezete, s az az utca, ahol élt. TegÁprilis 1-től autóbuszjárat Pécs és Eszék közűt! A vitel dí j 35 forint Áthelyezték a pécsbánvai utat — Harminchat lakót elköltöztettek Cassián végnapjai Többlépcsős terv a lebontásra erezzem magam, kell egy kis kert, egy kis ház körüli mun- kaalkalom. Felbecsültettem az INKÖZ-zel a házat: azt mond- ták 157 ezret ér. most meg azt hallom, a tröszt csak 47- re értékeli. Ebből pedig nem tudok kertes házat venni .. dolgozik, s a kisebb rongáló- dásokat folyamatosan kijavít- ja. A központi mérnökség szakemberei havonta ellenőr- zik a süllyedés mértékét, s az építési csoporttal kooperálva szükség esetén azonnal be- avatkoznak. Ezidáig 61 ״bá- nyakáros” lakás épült, s az idén újabb 146-ot adnak át. Kijelölték az új bolt helyét is: a bányahatáron túl épül, s a tervek szerint augusztus- bán már fogadja is a vásár- lókat. Befejezéshez közeledik a kisajátítási eljárásokkal kap csolatos geodéziai felmérés — egyszóval a híres Cassián történelmének utolsó fejeze- téhez érkezett. A lakók több- sége az évszázados DGT-Ia- kások helyett korszerű ott- hont kap, a búcsú azonban nem könnyű. vasárnap kivételével 13.55 órakor indul Harkányfürdő- ről Eszék felé (Pécsen át) a napi második járat. Szom- bátor, és vasárnap 3 órával később, 16.55 órakor fordul vissza Harkányból az autó- busz. Ennek megfelelően vál- tozik szombaton és vasáma- ponként az Eszékről Pécs felé induló esti járat indulá- si ideje is. Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pén- teken 17.10 órakor, szómba- tón és vasárnapokon 20.10 órakor indul Eszékről az au- tóbusz és 19 40, illetőleg 22.40 órakor érkezik Pécsre. A nemzetközi autóbuszjá- rat megállói: Pécs, MÁVAUT állomás, Kozármisleny-Ujte- lep, Belvárdgyula elágazás, Szederkény, Szajk, Lány- csók, Moháes Béke szálló, Udvar, országhatár, Knezovi, Branjin, Beli Manastir, Ko- zarac, Ceminac, Dárda-felső, Dárda, Kokingrad, Bilje, Csingilingi csárda, Osijek pá- lyaudvar. Az Eszékről reg- gél 7 óra 50 perckor induló autóbusz Harkányfürdő MÁVAUT állomásig közieke- dik, és innen indul vissza Eszékre. A 12. sz. AKÖV harkányi üdülőjéből 10 szobát az Ide- genforgalmi Hivatalon ke- resztül a Jugoszláviából ér- kező fürdővendégek rendel- kezésére bocsátotta. A férő- helyeket a fizetővendégszol- gálát útján belföldiek is igénybevehetik. A pécs—eszéld autóbusz viteldíja Pécs és Eszék kö- zött 35 forint, Harkányfür- dó—Eszék viszonylatban 47 forint. Kisgyermekek 4 éves korig díjmentesen utazhat- nak, 4—10 éves korú gyér- mekekért a viteldíj 50 száza- lékát kell fizetni. Az úti- poggyászokért nem számít fel külön díjat az AKÖV Az első pécs—eszéki autó- busz április 1-én reggel 5.10 órakor indul a pécsi MÁV- AUT állomásról, és 7.40 óra- kor érkezik Eszékre. Har- kány gyógyfürdőt is bekap- csolták a nemzetközi autó- buszforgalomba. Szombat és A kertekhez, a gyümölcs- fákhoz, a gondosan ápolt sző- lőtőkékhez emlékek százai fűződnek. Az öreg házak if- jűkori emlékek őrzői. De ez csak az egyik oldal. A másik: a kisebb károk helyreállítása is sok-sok piszokkal, kelle- metlenséggel jár. nem is be- szélve a kisajátítási eljárás- sál kapcsolatos vitákról, iz- galmakról, Nem elég hát be- tűről betűre végrehajtani a gondosan el készítet t szanálási és kártalanítási terv előírá- sait, pluszt is kell adni. Az érintetteknek minden intéz- kedés mögött érezniük kell a körültekintő emberséget. Békés Sándor autókkal összetörték még a kerítést is... Egy másik telepi, akinek szőlője van, ugyancsak azt fájlalja, hogy semmibe sem vették tulajdonosi mivolta- bán. Gurítót lyukasztottak a szőlejébe, de szóra se mél- tatták. Beszélgetéseink másik tapasztalata: valami baj van a tájékoztatással. Az emberek nemcsak azt nem tudják pon- tosan, mi is történik alattuk — helyesebben nem is alat- tűk, csak a közelükben, hisz a telep alatt nincsenek fejté- sek —, de azokat a rendele- teket, törvényeket sem isme- fik, melyek a bányaművelés mikéntjét szabályozzák. A tröszt a helyi tanácstag be- vonásával szervezett ugyan egy lakógyűlést, megfelelő térképeket is biztosított, mind- ez azonban úgy látszik kevés volt, hisz az aggódó hangú panaszos levelet olyanok is aláírták, akik nemcsak hogy a törési zónán, de a bánya- határon is túl laknak. A tömeges épületrongálódá- sok a múlt év őszén jelent- keztek. Ezt megelőzően és az- óta a következő fontosabb intézkedések léptek életbe: A tröszt kérésére építési zár- latot rendeltek el a területen. Áthelyezték a pécsbányai utat. Tárgyalások kezdődtek a ház- helyvásárlások ügyében, hogy a családi házhoz ragaszkodók igényét is ki tudják elégíteni. Harminchét lakót elköltöztet- tek és negyven lakást meg- erősítettek. Egy építőbrigád állandó jelleggel a telepen A kérdés gyakori, különö- sen azok szájából, akik nem a bányánál dolgoznak, mert ilyenek is elég sokan vannak a telepen. Valós és téves hí- rek keringenek az emberek között a felszínhez közel fo- lyó bányaműveléssel kapcso- latban, s mint ahogy ilyen- kor lenni szokott,' vészmada- rak is akadnak. Mi hát a valóság? A pécs- bányatelepi Széchenyi-akna bányahatárán belül épült te- lepülés jelenlegi gondjai há- rom forrásból faliadnak: 1. A telep központjában az 1870-es években Cassian-akna néven bánya üzemelt, melynek hosz- szú idő óta álló vágatai sor- ra beomlanak. 2. Széchenyi- akna a Nagy-Cassián térsé- gében mélyszinti művelést folytat. 3. A geológiai kuta- tások jelentős szénvagyont tártak fel a felszín közeié- ben, Borbála-teleptől északra. A termelés egy része ennek megfelelően a felsőbb szintek- re koncentrálódott. A jelen- légi károkat okozó földmoz- gás tehát egyrészt a múlt öröksége, másrészt azzal a ténnyel függ össze, hogy Szé- chenyi-akna — amely egyéb- ként a Borbála-telepiek több- ségének is kenyéradója —, csak a település feláldozása árán volt továbbfejleszthető. Az új bányamező feltárását mindenre kiterjedő készlet- és gazdaságossági számítások előzték meg. A geológusok meghatározták a törési zóna várható nyomvonalát, számA drámai hangú panaszos levelet százhúszan írták alá. *Több száz éves szőlő- és gyű- mölcskultúra süllyed, családi házak repedeznek és dőlnek össze. Munkáskezek sok év- tizedes munkájának gyümöl- cse rombolódik szét pár hó- nap alatt Kútjaink kiapad- nak, s a vizet több száz mé- térről kell beszerezni... A fentiek okozója a Mecseki Szénbányászati Tröszt. Kóré- sünk, hogy államunk kénysze- rítse a széntrösztöt a mun- kák teljes felfügesztésére, mindaddig, míg a kisajátítást, kártérítést száz százalékig végre nem hajtották.. Országos műszaki konferencia Pécsett Osztrovszky György előadását tartja. dési Ház újitóklubjának ta- pasztalatait ismerteti Nagy Lajos, a Somogy megyei mű- szaki szakbizottság vezetője. A konferencia utolsó nap- ján vitákra, tapasztal atcserékre kerül sor, majd Kama- rás Rezső, a Népművelési In- tézet Felnőttnevelési Osztá- lyának vezetője értékeli a tanácskozáa munkáját zet munkatársa. Délután a résztvevők Hosszúheténybe és Komlóra látogatnak, ahol a műszaki klubokat tekintik meg. Csütörtökön délelőtt Zukovits Imre, a Baranya megyei műszaki szakbizott- ság vezetője tart beszámolót a megyei szakbizottság mun- kájáról. Délután a kaposvá- ri Latinka Sándor Művelő• Tegnap délelőtt a TIT Bar- tők Klubjában Takács Gyű- la, a Megyei Tanács vb-el- nökhélyettesének megnyitó- jával kezdetét vette a műsza- ki szakbizottságok vezetői- nek Pécsett rendezett négy- napos országos konferenciá- ja. A pécs-baranyai műszaki propaganda hónap keretében szervezett tanácskozás ipa- runk műszaki továbbfejleszté- sének időszerű kérdéseit vi- tatja meg különös tekintet- tel a műszaki jellegű nép- művelés teendőire. A konferencia megnyitó előadását Osztrovszky Gyula, a Műszaki Fejlesztési Bízott- ság elnökhelyettese tartotta A műszála fejlesztés hazai és külföldi tendenciái cím- mel. Az előadó részletesen foglalkozott hazánk nyers- anyagihelyzetével, elemezve a fejlesztés és a nyersanyagbá- zis összefüggéseit. A megyék műszaki szak- bizottságainak városunkban tartózkodó vezetői tiszteleté- re este fogadásra került sor a Tudomány és Technika Há- zában. A mai program Az automatizálás, mint a fejlesz- tés alapkérdése című elő- adással kezdődik. Előadó Né- meth Pál főkonstruktőr, az Automatizálási Kutató IntéBorbála-telep központja a fűszerbolt előtti tér. Az üz- let a nap minden órájában nagy forgalmat bonyolít le: nemcsak vásárolná, de be- szélgetni is oda járnak az emberek. A levélben sem fe- led keztek meg róla: ״... a bolt, ahol bevásárlásainkat vé- gezzük, tenyérnyi repedések kel van tele — rémületére vevőnek, eladónak egyaránt”. A megállapítás kissé túlzott ugyan, de az üzlet válóban rossz állapotban van. A meny- nyezetre nylon fóliát kellett szögezni, hogy ne hulljon az árura a vakolat, s az oldal- falakon is egyre tágul a re- pedés. A romlás, a pusztulás szemmel látható — s nem- csak a boltban. A telep há- zainak jelentős részét vasa- lások és falnak feszülő ácso- latok tartják. Néhány épület már hónapok óta üresen áll. A telepiek között érezhetően nagy a nyugtalanság. Van, aki azt mondja: félek, egyszer majd beszakad alattunk a föld; mások a helyreállítás- sál járó kellemetlenségek miatt panaszkodnak, megint mások a szanálás viszonyla- gos lassúsága miatt zsörtölődbavéve a károsodás veszélyé- nek kitett épületeket. Maxi- mális károsodást vettek ala- pul. Eszerint 369 lakás került a veszélyeztetett zónán belül, s 292 válik előreláthatóan lakhatatlanná. A telep fel- számolásával kapcsolatban ״többlépcsős” terv készült, s a műveléssel egyidóben meg- kezdődött a cserelakások épí- tése. A papírformákat nézve ez idáig terv szerint zajlottak az események, éppen ezért jo- gos a kérdés: mi van hát az elkeseredett hangú levélben foglalt panaszok mögött? Weintraut Antal, aki hely- színi bejárásunk alkalmával kalauzunk volt, a kertekben álló fúrótornyot mutatja: — Egyszer csak jöttek,sei- kezdtek fúrni. Ezekért a kér- tekért mi adót fizetünk, még senki sem vette meg tőlünk. De hát akkor nem érdemel- nőnk meg annyit, hogy azt mondják: elvtárs, fúrni fogunk a kertben, a kárt majd felbecsülik, s él lesz intézve. Nem, egy szót se szóltak. Az nek. Palanovics Györgyné. a Bittner Alajos utca 69-es há- zának lakója a konyhát mu- tatja: — Októberben ki kellett ürítenünk. Most egy kis lyuk- bán főzök a három gyerek- nék. Tűzhelyet is kölcsön kel- lett kérni, mert ־ide egyren- des nem fér be.:. A ház 1938-ban épült, te- lepi viszonylatban szépnek és korszerűnek mondható. Négy sarkát erős szögvasak tart- ják. A konyhát, pincét oszlo- potk. Palanovicsné szomorúan nézi a repedéseket. — Hiába takarítok, a la- kast se lehet rendben tarta- ni. Ha vendég jön, szégyellem beengedni. Nem ilyen asz- szony vagyok én..! Weintraut Antal, aki a szomszédban lakott, már új lakásba költözött. Házukat életveszélyesnek nyilvánítót- ták. A volt pécsbányatelepi legényotthon átalaikított épü- leiében kapott egy kétszoba- összkomfortos lakást. Uj ott- hona összehasonlíthatatlanul szebb a réginél,. amely ned- vés és öreg volt, mégis elé- gedetlen és nyugtalan. — B n a családi házhoz ®oktam, ahhoz, hogy otthon
