Dunántúli Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-18 / 66. szám
r 1 napló ׳ימ ז. MÄTtcnrs 18. A közlekedéspolitikai célkitűzésekről tárgyalt a Megyei Szállítási Bizottság Körzeti állomásokat alakítanak ki — Mit fuvarozhatnak a tss-ek? Bővül a heköiőút’hálózat szerepének megfelelően. A harmadik ötéves terv idősza- kában el kell érni, hogy a szállítási teljesítmények éven- te átlagosan hat százalékkal növekedjenek a nemzeti jö- vedelem egyidejű átlagos négy százalékos növekedése mel- lett. Az áruszállítás problémái- val foglalkozva az előadó rá- mutatott: a feladatok megöl- dásában nagy szerepe van a vasútnak, hiszen az összes áruforgalom több mint nyolc- van százalékát tonna kilómé- terben a vasút bonyolítja le. Tehát, minden olyan közle- kedéspolitikai elképzelést, amely ezt az arányt a közúti közlekedés felé növeli, csak helyeselni lehet. Beszélt a továbbiakban a vasút összhálózatának egyen- lőtlen igénybevételéről. A meglevő vágányhálózat hosz- szának körülbelül 34 százaié- kán bonyolódik le az árufor- galom 76 százaléka. A többi — 9, illetve 15 százalékos fór- galmat bonyolít le. Ugyanak- kar az állomások negyven százalékának napi kocsiíor- galma három vagy még ennél is kevesebb vagon, s még ez is csökkenő tendenciát mu- tat. Ezek a számok mutatják azt is, hogy milyen feladató- kát kell megoldani. Először korszerűsíteni kell azokat a vonalakat, amelyeken a szál- lítás 76 százalékát bonyolít- ják le. A korszerű vágányok mellett teljes mértékben a dieselesítést vagy villamos vontatást kívánják megváló- sítani. A többi vonalon pe- dig szükséges megállapítani azokat a műszaki jellemzőket, amelyek alapján ennek a há- lózatnak a fenntartására és üzemeltetésére továbbra is sor kerül. A harmadik feladat pedig az, hogy a gyér fór- galmú vonalakat fokozatosan megszüntessék, s innét a fór- galmat a közutakra tereljék át A szállítás korszerűsítésének egyik előfeltétele a körzeti állomások kialakítása. Elkép- zelések szerint körülbelül 309 olyan körzeti állomás lenne, amelyekre, illetve amelyekről 10—15—20 kilométeres távol- ságból közúton fuvarozzák az árut. Ezen belül 76 körzeti pályaudvar rakodását áruszál- lítását teljes mértékben gépe- síteni kívánják, a vasút és a gépkocsi közlekedés telje• kooperációját biztosítva. A körzetesítési programnak, a megyénkre vonatkozó elkép- zeléseit a Vasúti Tudományos Kutató Intézet kidolgozta. De az állomások kialakításával kapcsolatban a helyi állami és pártszervek, valamint • Megyei Szállítási Bizottság véleményét is kikérik, s csak alapos elemzés után készítik el a terveket. Csoltó elvtárs ismertette a napokban megjelent intézke- dóst, amely a központosítások- ra vonatkozó rendelkezések hatálya alól teljesen mente- siti a termelőszövetkezeteket Fuvareszközeikkel a kőbányák- ból és a TÜZÉP-telepekről is elvihetik az áruikat a tsz és a tagok részére is. Dr. Csanádi György nyüat- kozata és a most ismertetett előadás alapján sok olvasónk- bán felvetődhet a kérdés: a közúti szállítás kiszélesítésé- nek milyen feltételei lesznek biztosítva. Az előadás rámu- tatatt arra, hogy a közieke- elésben az utak építése szín- tón elsőrangú helyen szerepet (Megyei adatokkal élve, itt ér- demes megemlíteni, hogy a Közúti Üzemi Vállalat idén 30 tsz és hét községi békötő utat épít, s az évi 105 millió forintos útépítési program is már az új közlekedéspoliti- kai elképzelések megvalósítá- sának egyik kezdeti lépése.) Csépányi Kai&Ha közlekedés műszaki fej !észté- se nem állt arányban az igé- nyekkel és a népgazdaság egyéb ágainak fejlődésével, így az áruszállítás növekedé- se és a népgazdasági terme- lés között nem volt meg a feltétlenül szükséges összhang. Olyan közlekedési politikát kellett tehát kialakítani, amely nemcsak a soronlevő, hanem hosszú évek távlatában is biztosítani tudja a közle- kedési áruszállítási feladatok teljesítését. A műszaki fejlesz- tés terén mtuatkozó nagymér- vű lemaradás részbeni pótlá- sára új vasútvonalak építésé- re, hézagmentes, hosszusínes hálózat kialakítására, számos állomás bővítésére, a diesele- sítési és villamosítási program megkezdésére kerül sor. De ugyanakkor folytatták a por- mentes úthálózat bővítését, autóutakat, útpályákat építet- tek, új uszályok, vontatók be- szerzésével növelték a vízi közlekedés teljesítőképességét. Tehát ez a közlekedéspoliti- ka a közlekedés egészét veszi figyelembe, valamennyi köz- lekedési ágazat súlyának, ״Jelentős azoknak az álló- másoknak a száma, melyek évente alig 30—35 vagont fór- galmaznak. Nos, amennyiben megfelelő közút és gépjármű áll rendelkezésre, ezeket az állomásokat megszűntetjük. Szeretném hangsúlyozni: na- gyón körültekintő vizsgálatok előzik meg az ilyen intézke- déseket” — mondotta dr. Csa- nádi György közlekedési- és postaügyi miniszter a közel- múltban a megyénkben tartott tájékoztatóján. Pénteken délelőtt a Megyei Szállítási Bizottság rendkívüli ülésén CsoZíó László, a Köz- ponti Szállítási Tanács titkára ismertette a közlekedéspoliti- ■kai célkitűzéseket, amelyek megvalósításában feltétlenül 1 számítanak a Megyei Szállí- tási Bizottságokra, mint a megye áru- és személyforgal- mi problémáit jól ismerő szerv segítségére. Bevezetőben elmondotta, hogy a felszabadulást követő években a közlekedési politi- ka elsősorban és csaknem kizáróan a vasútra alapozót- tan került kialakításra. A Verseny — formalitások nélkül sítésére. S mivel 1967 a refarmra való felkészülés esz- tandeje is egyben. így lene- tőség nyílik nemcsak a vál- lal átok gazdálkodását, hanem belső, emberi kapcsolatait, anyagi érdekviszonyait meg- újító kezdeményezésekre. A társadalom számára is az a hasznos, ha a verseny részt- vevői vonzóbbnak, emberibb- nek, egyéni vágyaik, törek- véseik hordozójának !ekin- tik a versenyt és így szemé- lyes céljaik végrehajtásán munkálkodnak akkor, amikor kezdeményeznek és teljesítik a vállalati feladatokból saját munkaterületükre jutó tenni- valókat. K. J. z Tű A vasasí Jószerencsét Tér- melőszövetkezet erzsébethe- gyl területén leégett 800 négyszögöl, négy éve tele- pített erdei fekete fenyő és akáccsemete. A tüzet — melyet a vasas! önkéntes tűzoltók, valamint a pécsi járási és városi tűzoltók 01- toltak cl — feltételezés sze- rint játszadozó gyerekek okozták. 667 ezer forint nyereségrészesedés a tanácsi vállalatoknál tanácskozáson 26,2 nap, össze- . sen 217 ezer forint nyereség- részesedést osztottak ki. A vál lalat nyeresége a tervezett 2 millió 897 ezer forinttal szem- ben 3 millió 632 ezer forint volt Nem fizettek nyereségrésze- sedést a Szikra Nyomdában. A vállalat 101 százalékra, te- hát túlteljesítette tervét és 618 ezer forint nyereséggel zárt De ez az összeg majd- nem kétmillió forinttal keve- sebb a tervezett nyereségnél. A Pécsi Sütőipari Vállalat tervét 101,6 százalékra telje- sítette és a tervezett 824 ezer forintnál 90 ezer forinttal volt több a vállalati nyereség. A nyereségrészesedésként a jövő héten kifizetésre kerülő ősz- szeg is 90 ezer forint, ami 4 napi munkabérnek felel meg. esi tanácsi vállalatnál. A Födrászipari Vállalat dolgozói is 3,7 munkanapnak megfelelő nyereségrészesedésben része- sültek. Tervüket 102,3 száza- lékra teljesítették, a vállalati nyereség 377 ezer forinttal több a tervezettnél. A Pécsi Ruhaipari Vállalat nem telje- sítette tervét, de 1965. évi eredményéhez képest teljesít- ménye 116,2 százalék. A vál- lalati nyereség is több a tér- vezettnél, összesen 2 millió 659 ezer forint Nyereségrésze- sedésként 191 ezer forintot osztottak fel, minden dolgozó közel tíznapi munkadíjnak megfelelő összegben részesült. A legjobb pécsi tanácsi vál- lalat tavalyi eredményei alap- ján a Pécsi Bútorgyár. Dől- gozói között a nőnapon ren- dezett ünnepélyes termelési Tegnap délután ünnepélyes termelési tanácskozáson a Fémipari és a Vegyesipari Vállalatnál fizettek nyereség- részesedést. A Fémipari Vál- lalat 102.6 százalékra teljesí- tette tervét, nyeresége a tér- vezett 3 millió 714 ezer fo- rintnál 255 ezerrel több, közel négymillió forint volt. 62 ezer forint nyereségrészesedést fi- zettek ki, ez 2,6 napi bérnek felel meg. A Vegyesipari Válla- lat 3 millió 167 ezer forint nyereséget könyvelhetett el, 178 ezerrel többet a tervezett- néL Tervteljesítésük 104,2 százalék, a dolgozók között 3,7 napi bér, összesen 70 ezer forint került felosztásra. Ebben a hónapban osztottak nyereségrészesedést három péNehéz a jövőbe látni, d« vannak azért, akik próféta biztonsággal állítják, hogy ; munkaverseny megszűnik a, új gazdasági mechanizmusban A téves következtetés alapja hogy a verseny lényegét azo- nosítják annak túlzottan cent- ralizált és gyakran bürokrati- kus szervezési módszereivel Már napjainkban is megfi- gyelhető, hogy amilyen mér- tékben közgazdasági szabá- lyozó eszközök váltják fél az irányítás közvetlen tervutasí- tásos rendszerét, úgy csők- ken az orszá gos méretű ver- senyszervezés adminisztratív vonásainak szerepe. Ezzel tu- lajdonképpen a munkaverseny megszabadul sok formális elemtől, tágabb teret, na- gyobb szabadságot biztosítva a helyi sajátosságoknak és kezdeményezéseknek. A kongresszusi verseny si- kere félreérthetetlenül mér- hetö a tavalyi év kiemelkedő gazdasági eredményeivel. Sok vállalatnál felismerték ezt, s nem várva országos felhívásra és ״csatlakozásra’*, a verseny lendületét töretlenül az idei nagy feladatok szolgálatába állítattak. Igen sok üzemben már az év elején verseny-fel- ajánlásokat, -vállalásokat tét- tek a Nagy Októberi Szocia- lista Forradalom 50. évíordu- lójának tiszteletére. S ezek az öntevékeny helyi elhatározá- sok sokszínűek, közös jellem- zőjüfc, hogy rugalmasan al- kalmazkodnak a helyi tenni- valókhoz, s az idei esztendő új gazdálkodási lehetőségeit hasznosítva, közvetlenül segí- tik a reform sikeres beveze- tését. A sokrétű vállalati, kezde- ményezések ellenére sem mondhatjuk azért, hogy ki- alakultak már azok a mód- szerek és formák, amelyek a jövő nagyobb önállóságát és hatáskörét összekapcsolják a dolgozó tömegek aktlvizálásá- val, tevékeny alkotó közire- működésével. Az idei felada- tok- megoldását és a reform előkészítését szervesen oszszekapcsoló vállalati kezdetné- nyezések és javaslatok ma még csupán a helyi vezetőle szűk látókörére korlátozód- maik. A szélesebb műszaki és munkáskollektíva legfeljebb az új elvekkel ismerkedik, mindennapi tevékenysége pe- dig most is többnyire a vég- nehajtásra szorítkozik. A nö- vekvő vállalati önállóság kö- zepette az üzemi demokrácia fejlesztése, a kezdeményezők kőiének bővítése napjaink egyik időszerű feladata, mely- nek megoldása többek között a versenymozgalomra vár, a Külön cikket lehetne írni a disszidens és később haza- tért fiatalok körében végzett munkáról. Legnagyobb részük kiábrándult a kapitalizmus ״mesés lehetőségeiből”, be- csapottnak, kisemmizettnek érezte magát De voltak olya- nők is, akik büszkélkedtek kalandjaikkal, nehezen tud- tak ismét beilleszkedni, azt hitték, ők tesznek szívességet nekünk, hogy hazatértek. Ezeket is a KISZ vette keze- lésbe... Kiss Dezső ma harmincöt éves, évek óta a városi párt- bizottságon dolgozik. De to- vábbra is figyelemmel ki- séri az ifjúsági szövetség te- vékenységét, szoros kapcsola- tot tart a városi KISZ-veze- tőkkel. És ha összejön elvtár- saival, akikkel annakidején a KISZ megszilárdításán te- veken ykedett — ami gyakran előfordul, hiszen jelenlegi ba- rátái ezek közül valók —, vi- tába száll azokkal a nézetek- kel, melyek szerint a KISZ munkája ma mintha szürkébb lenne, mint volt, évekkel ko- rábban. Nem szürkébb — mondja —, csak nyugodtabb, tervszerűbb, átgondoltabb. És hogy így van, hogy ma az ifjúság fő feladata a ta~ r.ulás és a becsületes munka lehet, ebben óriási szerepe van a KISZ ״veteránjainak", ן akiket tegnap délután benső- séges ünnepség keretében kö- szöntött a KISZ Pécsi Városi Bizottsága. KM 1957־es KISZ-tagok köszöntése Baráti találkozó a városi KISZ-bizottság rendezésében — beleértve a mecseki ércbá- nya fiataljait, — vetélkedtek. Ha meggondoljuk, hogy a KISZ megalakulásának évé- ben a pécsi középiskolákban összesen egy KJ SZ-szervezet tevékenykedett, huszonöt-har- minc fiatallal... ״Kérdezz — felelek” esteket rendeztek az iskolákban, üzemekben és in- tézményekben az akkori KISZ-vezetők, megvédtek a párt politikáját, szenvedélyes viták során, kényes kérdése- két nem ismerve. 1957. októ- bér 23-án, a KISZ első or- szágos értekezletének Idő- pontjában született az ״Együtt az ifjúság tömegeivel a szó- cialista Magyarországért” jel- szó, mely azóta is meghatároz- za a KISZ tevékenységét. Hat- ezer KISZ-tag ha volt akkori- bán Baranyában. Egy év eltel- tévéi aztán ismét meglátogat- ták a ״Kérdezz — felelek” estek színhelyét, és már az akkor feltett kérdések jelle- góből le lehetett mérni a fia- tál ok gondolkodásának meg- változását. Még ugyanebben az évben megindult Bólyban az ifjúsági építő-, és Balaton- fenyvesen a KISZ-vezetőképző tábor. A baranyai üzemek se- gítettek sátrakat, berendezési tárgyakat vásároltak, gondos- kodtak a fiatalok élelmezésé- rőL KISZ-tanácsadó tank! ▼ált méltóvá a kitüntetésre. Kiss Dezsőnek, aki ma a Pécsi városi Pártbizottság osztályvezetője, is van mire emlékeznie. 1957 júniusában végezte el a Komszomol fő- iskolát, hazaérkezése után a megyei KISZ-bizottság szer- vező titkára, 1958-tól pedig első titkára lett. Az ellenfor- radalom ״eredményeként” bi- zony meglehetős gyanakvás- sál kísérték általában a fia- talokat, de ők az első perctől kezdve érezték a párt és a veteránok elvtársi támogatá- sát, a három nemzedék egy- sége a kezdetektől fogva ér- vényesült és éreztette pozitív hatását a KISZ munkájában. Falfestések, éjszakai plakát- ragasztások, ék bizony néha verekedések szolgáltatták ak- koriban a ma olykor hiányolt romantikát... Ma is büszke arra, hogy 1957 őszén a megye számos üzemében a felnőtteket meg- előzve jöttek létre az Ifjúsági brigádok. És, micsoda lelkese- déssel láttak munkához! A moszkvai VIT-en a baranyai küldöttség kapott egy zászlót a Moszkva megyei Komszomol Bizottságtól, ez a zászló volt az 1958. március 21-én érté- kelt ifjúsági munkaverseny első és egyetlen díja, melyért a komlói és a pécsi bányák. a részét a legidőszerűbb féladatok megvalósításából. Az ünnepi összejövetel a DlVSZ-induló hangjaival ve- szi kezdetét és a jelenlévők arcán különö6 meghatódott- ság látszik. Néhányan szó- gyemkezés nélkül átadják ma- gukat a visszaemlékezés han- gulatának, másokon érződik a törekvés, hogy úrrá legye- nek éllenállhatatlainiul feltörő érzelmeiken. S a fiatalabb évjárat, a Bánki Donát Gimnázium meg- hívott kiszesei, a Mecseki Érc- bányászati Vállalattól és egyéb nagy vállalatoktól jelenlévő KISZ-vezetők lassan átveszik a komolyságot, megérinti őket az elmúlt évtized történelmi levegője. Tisztelettel vegyes szeretettel köszöntik elvtár- saikat, Dékány Lászlót, Var- ga Gyulát, dr. Végi Jánost, akiket a KISZ Központi Bi- zottsága KISZ Érdeméremmel tüntetett ki, és a többieket, akik sorban átveszik az arany koszorús KISZ-jelvényt és a jubileumi emlékérmet. Sütő Ilona, a Bánki Donát Gimná- zium KISZ-titkára, aki Kanta- -ás Zöófival, a MÉV KISZ Végrehajtó Bizottságának kultúrfelelősével a jelvény- feltűző megtisztelő szerepét látja el, őszinte örömmel bo- rul igazgatónője, Szentirányi József né nyakába, 6 mint Wieder Béla, a Pécs( váró«( Pártbizottság titkára is észre- vette és szóvátette pohárkö- szön. tőjében: Mintha csak Csi- ga elvtársék, a városi KISZ- bizottságon tévedésből más- nak kézbesítették volna a meghívókat... Lukács Jánoson, a megyei KISZ-bizottság első titkárán és Heilmann Jánoson, a váró- si úttörőtitkáran kívül a je- lemlévők egy jelentős része, Ambrusovics János, Andro- sovits Zoltán, Deák János, Futács Kálmán. Kiss Dezső״ Lendvai László, Szabó Nán- dór és társaik, a pártappará- tus dolgozói vagy üzemi, hi- vatali pártszervezeték funk- cionáriusai. Persze, a magyarázat ké- zenfekvő, Csiga István, a Vá- KISZ-bizottság titkára utalt is rá ünnepi beszédéS Tíz év telt el a KommttIfjúsági Szövetség már- eiusi zászlóbontása óta. Akkor valamivel fiatalabb arcaklcal találkoztunk, ma huszonnyolc- ninc éves családapákkal, elnőtt emberekkel állunk emben. És azok a fiatalok, akik 1957-ben, elsőként lép- ek be a KISZ-be, hamar ׳találták helyüket a párt talán. Az ellenforradalom Jeveré- követő hónapokban, bi- sokkal nehezebb körül- yek között kellett hozzá- az ifjúság neveléséhez, a társadalom fókozaios kon- szolidálódásá'val párhuzamosan rótt az ifjúsági szövetség tag- étszáma, erősödött szocialista egyre inkább kivette ! egyben annak magasabb szint: re emelését is eredményezi. 1 A vállalatok nyereség-érde- : kéltségé a gazdasági verseny erejével a társadalmi szűk- ségletek magasabb fokú ki- elégítésére: a minőség javí- tására, a választók bővítésé- re, a gyártmány-fejlesztésre, a termékek olcsó előállításara általában hatékonyabb mun- kára serkenti majd a helyi kollektívákat. így a dolgozók felajánlása, kezdeményezése és javaslata: társadalmi moz- galma a vállalat és termékei- nek valóságos piaci verseny- képességét lesz hivatott nö- vélni. Mindez feltételezi a termelő helyek és a brigádok, az előkészítő és fejlesztő rész- legek, a beszerző és értékesítő szervek összehangoltabb anya- gi ösztönzését. Hiszen a ver- seny fő mozgató rugója és az eredményes felvilágosító- munka alapja a személyes anyagi érdek. Szó sincs tehát arról, hogy a verseny megszűnik az új mechanizmusban; ellenkező- leg magasabb szintre emelke- dik azáltal, hogy közvetle- nebb gazdasági célok, hatá- rozottabb vállalati és egyéni törekvések kifejezőjévé vá- lik. A fokozódó vállalati ér- dekeltség tovább erősíti te- hát az összehangolt kollektív munka szerepét, de egyben a kiemelkedő egyéni teljesítmé- nyekre is határozottabban épít. így a versenymozgalom a! népgazdaság érdekeivel őssz-1 j hangban lévő vállalati fel- j ; adatok végrehajtására úgy: mozgósíthat leginkább, ha fel- i karolja az egyes dolgozók kéz- ; deményezéseit, elhatározásait és ösztönzi a többre, jobbra törekvő ambíciókat A termelés társadalmi jel- lege minden időben versenyt szült az emberek között A szocialista munkaverseny- mozgalom ®játossága abban rejlik, hogy a személyes te- hetség és képesség érvénye- sütését biztosítja, tudatosan 1 közös céljaink szolgálatába állítja. S ennek régóta nin- csenek nálunk társadalmikor- látai, hiszen megszűnt a ma- gántulajdon és az uralkodó osztályok műveltségi mono- póliuma. Mégis sokféle forma- Irtás és előítélet, irigység és egyenlősdi fékezi azért jelen- leg a nemes vetélkedést, az egyéni érvényesülést. Az idei év valahogy szrm- bolikusan is egységbe foglal- ja a versenymozgalom tovább- fejlesztésének feladatait Az : Októberi Szocialista Forrada- j ׳ lom 50. évfordulója jó alkal- j 1 mát kínál e szocialista woz-j
