Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-11 / 36. szám

napló

FEBRtJÄR H•#

Már épülnek a házak az Északi körúton

Pécsett az Esza- ki körút építkezé- sével párhuzamo- san építik már az út mentén a mo- dern lakóházakat is. Az út északi oldalán egyelőre § három 8—8 lakó- | sós hagyományos | lakóházat építe- | nek. A háromszo- bás, központi fű- téses lakásokból tizenhatot már júliusban átad- nak a széntröszt dolgozóinak. Már- cius közepén m tg- kezdik három —

Ujmecsekaljáról már ismert — pa- nelház szerelését is az út déli *l- dalán, a Xavér- kápolna fölött.

(Foto: Erb János)

Igen gyakori a láncszaggatáa,

a tükörtörés, a kagylók, a oe- rendezés megrongálása. Amennyire lehet, igyekszü elejét venni ennek, legalábbis javítani valamit az állapoto- kon. Csempézzük a helyisé- geket. hogy könnyebben le- hessen takarítani. Béralapot kértünk és kaptunk a közel- múltban, hogy tucatnyi taka- rítónőt állítsunk be. Tisztásé gi versenymozgalmat indítót- tunk, pénzjutalmakat tűztünk ki. Hiszen a vendéglátóipar kicsit nevelési feladatokat is ellát, sok emberrel van kap- csolata, a hely külleme ha- fással van az emberekre, 4ri- selkedésüket befolyásolja. Sajnos, az eredmény egyes rületeken elszomorító. Auszt- riából származik az ötlet: elektromos kézszárítók és r» papírtörülközők, öt kézszári tót rendeltem, s talán még ebben az évben elhelyezzük nagyobb egységeinkben. De előre félek, egy hét múlva hívhatjuk a szerelőt.

— Mit várnak az új gazdaságirányítási rendszertől?

— Száznyolcvan fokos forr- dulatot. Eddig a partner-vál- Mátoktól, az ipartól nem azt kaptuk, amit kértünk, azt adtak, amit akartak. Ha az elfekvő készletektől kellett szabadulni, hát azt. Persze, a lapok gyakran írták, a keres- kedelem megint nem készült fel, a kereskedelem ... Holott csak azért nem csapolta mondjuk sört, mert nem gyár- tottak, s nem kaptunk eleget az ipartól. Mezőgazdasági or- szág vagyunk és nincs példa- ul egy extra minőségű üdítő- italunk. Néha az ellátás is akadozik. A csapnivaló a magolásról most nem is szó- lók. A jövőben végre mi 1 gunk diktálni. Mi gyűjtjük be és továbbítjuk az igényelt hiszen mi állunk közelebb a piachoz, a fogyasztókhoz. — Nemrég Ausztriában jártam Anélkül, hogy eltúloznám vagy elámítottak volna a Iá tottak, megemlíteném az 6 módszereiket. Tanulni, tapasz tálatokat átvenni nem tzé- gyen. Mindent a vendégért, a vendég kényelméért, ez ott 0■ ielszó, a legkisebb helyen is. Ezt a felszolgáló személyzet megfelelő anyagi ösztönzésé- vei oldják meg. Berendezéseik igen korszerűek, az ellátás ki tűnő és rendkívül gyors. Min- denben igazodnak a fogyasz- tők igényeihez. Ott nem tör- ténhet meg, hogy az üzlet- vezető vagy pincér mentege- tőzik: megrendeltem kedves vendégem, de nincs. A szer- tett tapasztalatokat most le- hét qyümölcsöztetni. A mi le- hetőségeink egyáltalán nem kisebbek. Minden adva van hogy ezeket a lehetőségeket az eddiginél sokkal ióbban kihasználjuk, s hogy nagyot lépjen előre vendéglátó ipa- runk.

Miklós vári Zoltúk

dolgozók leveleit meg kell őrizni.

Volt egy másik levél is, amelyből szintén különös öt- letrS értesültünk: ״Necsak a nevezetes esküvőkről, névadó- ünnepségekről, hanem a váló- perekről is közöljön a lap fényképeket. Érdekessé teszi az újságot.” Igaz, érdekessé tenné az újságot. Végül is, ez is családi esemény. És jó, ha van az embernél ilyen kép.

Egyik lengyelországi kisváros kabarészínpadán például azt mondta a konferanszié, hogy:

״A Tisztelt Közönség köré- bői bárki — aki most itt, a helyszínen, felmutatja anyósa fotóját, — a hátlapon a ked- ve® vömnek címezve, — az a férfiú itt azonnal kap egy Iá- da pezsgőt.” És a 450 főnyi közönség köréből egyetlen fér- fi sem kapott pezsgőt. De

^gőt^érd^meine *íz a de- Pécs új színfoltja lesz a rőzsakerli Borharapó

rék férfiú, aki a válóper után — e fenti elképzeléshez ha- sonló — fényképet csináltat- na, felsorakoztatva a mosoly- gó tanúkat, rokonokat, lábnál pedig — amint látható ez több futballcsapatot ábrázoló fotókon — félig fekvőhely- zetben a bírót és a védőt.

Eimléknek szép, nem?

A szépről meg eszembe jut, hogy a Bem utcai mintatrafik kirakata mennyire ízléses és szép. Nem is hinné az em- bér, hogy cigarettás-dobozok- ból, kis emléktárgyakból, gyű- fás-skatulyákból milyen bá- mulatós kirakatot lehet vará- zsolni. Rendezni! Rendezni ám, mert ott van egy szerény kis fehér papírlapocska, ame- lyen ez a szöveg olvasható:

״Rendezte: Pethes Zoltán.”

Ragyogó ötlet, mert lám, mint

N<>m ÍMCz,k<w/ mié vmat!

Mindent a vendégért

Kisvendéglő Kertvárosban Étterem Harkányban, Szigetváron, Sikondán —־ Az igényeket rangsorolni kell

vendéglátóipari egység, s ezért

nincs bisztró, ami pedig na- gyón gazdaságos lenne szí- munkra, mert nem tudunk helyiségeket szerezni.

Belenéztünk a hálózatfej- lesztési tervekbe. A kertváro- si igen-igen indokolt igények kielégítése a rangsorban első helyen szerepel. Még nincs rá keret, de reméljük, hamaro- san zenés kisvendéglő kapu- nyitásának örülhetnek a Kör- nyék lakói. Enyhül a meszes! egységek zsúfoltsága is. Meg- állapodás született, a közel- jövőben egy ruházati bolt ne- lyiségét kapja meg a válla- lat. Harkányban az új szálló- dában éttermet nyitnak. Szi- getvárom a lebontott Orosz- lán-ház helyén épülő új szál- lodában ugyancsak. Sikondán 300 adagos önkiszolgáló étté- rém építését kezdték meg. Az idei szezonra még nem ké- szül el, de jövőre feltétlen Tavasszal Siklóson a Tenkes falatozót kisvendéglővé ala- kítják át Pécs új színfoltja lesz a Rózsakért alatt és az- zal összeköttetésben lévő bor- harapó magyaros ételekkel, minőségi borokkal és cigány- zenével. Ezt idegenforgalmi szempontból indokolják. A tervek már készülnek, előre- láthatólag 1968-ban lesz kész.

— A gazdaságosság messze- menően határt szab terjesz- kedésünknek, főként gazdái- kodásunknak — mondta a Vendéglátóipari Vállalat igaz- gatója. — Persze nem azt jelenti, hogy egyes helyeken bezárunk egységeket vagy el- hanyagoljuk, mert ott nem annyira gazdaságos, mint más- hol.

— A gazdaságossággal kap- csolatban sokan szóvátették, hogy harmadszor alakították át az Éva presszót.

— Az Éva presszó ízléste- len volt, áldozatául esett egy korábbi, hibás, mindent mo- dernizálni akaró nézetnek. Az újjáalakított Éva presszó be- váltotta a hozzáfűzött rémé- nyékét. Állandó a telt ház nem lehet helyet kapni. Nagy mennyiségű fekete kávét fór- galmaz, az egyik legrentátnli sabb presszónk.

— Úgy hírlik, hogy a há- zat lebontják?

— Ellenkezőleg. bővíteni fogjuk a presszót. Mellette lakóházat építenek, annak földszintjéből az utcai fron- ton meghosszabbítanánk, bő- vítenénk a jelenlegi helyisé- get.

— Kényes téma. de szóvá kell tenni. A vendéglátóipari egységek — de itt aztán hely- re vagy osztályra való tekin tét nélkül —, legtöbbjében enyhén szólva katasztrofális az illemhelyek higiénikus ál- lapota.

— Egyetértek, sajnos egyes emberek esztétikai érzéké rendkívül alacsony fokon áll. Persze otthon,, saját lakásuk■ bán nemigen csinálják ezt..

A múlt nyáron az Olympia

vezetőnőjével beszélgettem a vendéglátás színvonaláról. — Vendégeket már tudunk fo- gadni — summázta vélemé- nyét némi büszkeséggel. Azt értette ezalatt, ha például Egyiptomból érkeznek turis- ták, van részükre megfelelő vendéglátó hely, ahol akár gyertyafény mellett, diszkrét félhomályban vacsorázhatnak.

Ez szép, no de hogyan, mi- lyen színvonalon tudják a tö- megeket kielégíteni? Ezt kér- deztük most Katona József- tői, a Baranya megyei Ven déglátó Vállalat igazgatójától.

— Az államosításkor sok maszek vendéglő wlt a vá- rosban, főleg a peremvidé- ken. Mindet nem vehette át a vállalat, ezért más célra használták fel őket. Egysége- ink (260 van összesen) 80—90 százaléka elavult, az épületek régiek. Nincs módunkban le- bontani és újjáépíteni őket A korszerűsítés megadott ke- rétből történik, s itt is új koncepció érvényesül. Az ed dig ״mindenre egy kicsit köl- teni” gyakorlatot feladtuk, egyszerre egy egységet szeret- nénk rendbehozni, de azt ala- posan. Ahol indokolt, ott a tanácshoz befutott igények alapján új egységeket is tét- rehozunk. Az igényeket tér- mészetesen rangsorolni kell A periférián azért nincs elég

*?&*C>£zre7

k

járókelő, máris értesültem róla, hogy ezt a príma kis kirakatot Pethes Zoltán ren- dezte.

Az ötlet meg ötletet szül. Én például tegnap délben a Pannónia-étteremben fagyasz- tott marhahúst ettem argen- tin módra. Ezt viszont ren- dezte: Kened! Mihály.

Megette: Rab Ferenc.

A friss disznóhúst melléje rajzolta: Erb János.

Névjegyzék a kapu alatt

is lehetne. Es sajnos — lehet

— most a svájci rendőrség — a gyanúval élve — fölképei néhány jámbor báseli fiatalt, mondván: ״Van itt Kommu- nista Ifjúsági Szövetség, csak nem akarjátok megmondani!” A be tű cserék ily módon fu- ra helyzetbe hozhatnak egye- seket Igaz, amit nemrég a Dunántúli Naplóban olvastam, az nem a betűcsere miatt ej- tett gondolkodóba. Olvasom benne, a tudósításban, a Sze- gedi Konzervgyár kedves igaz- gatónőjének nyilatkozatát, mi- szerint új termékkel lépnek piacra. Az új termék: fagy- lalt. Ez mondjuk semmi. De a fagylaltot az teszi majd rendkívülivé és országoshírű- vé, hogy amint mondja ״gyár- tásánál minden alapanyagot beleteszünk minőségben,

mennyiségben is, mint amit a norma előír...” Most ide egy felkiáltójel kell: ! Tehát amit a norma előír. Hát nem csodálatos korban élünk mi?! Végre egy portéka, ami a normatíváknak megfelelően készül! Jóistenem, mi min- dennek tudunk örülni! Meg- látják, megérjük mi még azt is, hogy más élelmiszer és fo- gyasztási cikkekben is benne lesz a teljes anyag a normák- nak megfelelően!

Elkészüli az ideiglenes választói névjegyzék.

Olvastam mást Is. Egy le- velet, amely Szigetvárról ér- kezeit szerkesztőségünkbe. A hölgy, aki írta, nevét eltitkol- ta. Hozzánk sokféle panasz, észrevétel, vélemény, kérelem és ötlet érkezik névvel és

névtelenül. A levél címe: ״Nyilvánosház kérelem.” És

zárójelben utána: (Szerelmi házról van szó) — jelzi a le- vélíró a tévedések elkerülése végett. Tényleg jó, hogy pon- tosabban körülhatárolta a lé- nyeget. Szóval, ez a szigetvá- ri hölgy egy ... izét akar fel- állítani. S most nekem a saj- tótörvény alapján kellene el- járnom ezzel a levéllel is.

Uj létesítményről lévén szó,

röpke közvélemény-kutatás alapján kellene felmérnem,

van-e a ........-ra igény? És

h

a van, akkor az illetékes hi- vatallal kapcsolatba kell lép- nem. De ki foglalkozik ezzel? Melyik hivatal? Bár mond- ták már, hogy némely hivatal valóságos... Pardon. De ez

Itt van es a demokratiz- Mas. Igaz, hogy lassan, de azért mégis egyre jobban át- hatja, esetleg hatogatja köz- életünket Hát nem mégha- tőén szép dolog az, amikor Iksz föláll és azt mondja Ypszil ónnak: ״Rosszul tudod, mert nem úgy, hanem emígy van ez az izé.. .* Pedig le- hét, hogy Ypszilon nem is olyan rosszul tudja, legalább is részben, de azért megbe- csüli ezt az Ikszet, mert ez aem hülyegyerek. És akkor leszűrvén a tapasztalatokat végül is kettesben eltevékeny- kednek a további hétközna- pok során. Ez ebben a meg- ható. Amikor a demokratiznem hivatalos álláspont, kü- lönben is ha így van, akkor is eltagadják. így hát ezt a le- velet talonba helyezzük, mert arra is törvény van, hogy a

szelleme áthat bennünkét Az meg ennek a ״srég- vízavéja”, amikor Ikszet be- hívják a főosztályra, körül- járják, szemügyreveszik és felkiáltanak: ״Hát szóval ma- ga az, aki az újságnak irogat! ׳Tudja, jobb lenne, ha nem levelezgetne annyit a sajtó- val, hanem a dolgát végez- né...”! Tetszik érteni ugye, mi történik, vagy mi történ- ne, ha Iksz ezekután még mindig levelezgetne... Ilyen is van.

Meg olyan is, hogy egyik akna bányamestere — bánya- járásból kiszállva — fölrohan a körletbe, műszaki beosztott- jaira rányitja az ajtót, szó nélkül beköp a szobába és elrohan. A bánya járás során szerzett tapasztalatait eképpen adja tovább. Meg kell hagy- ni, rossebes egy módszer.

És vannak más dolgok in. A postásokról vagy jót, vagy semmit. Pontosan, időben hordják a leveleket, csórna- gokat, újságokat, számlákat (na-ná!) és egyéb küldemé- nyékét, sárban, hidegben, forróságban, emeletekre sa- többi. És ha netán a címben helyesírási hiba van, kijavít- ják.

KISZ SZEW£Z£T

Harminc darab Magyar Ifjúságot —■ szépen csomagol- va — küld a feladó Baranya megye Basal nevű község KlSZ-alapszervezetének, hadd ״tájékozódjanak a világ folyá- sáról a basali fiúk-lányok. És a küldemény még sem érke- zik meg Basalra, hanem — többhetes utazás során — vissza a feladónak. A csórna- gon idegennyelvű feliratok, bélyegek meg minden. És ki- sérő levél, amelyben a Svájc- bán levő Basel nevű város illetékese értesíti a tisztelt feladót, hogy ״Baselben tudó- másunk szerint nincs KISZ- alapszervezet.” Még szép. Azaz kár, hogy nincs. Végül

BeleszíM a szakszervezeti bizalmival; sztásak

zóik közül. Az eddigi gárda

jó munkáját bizonyítja, hogy a bizalmiaknak körülbelül

csak egyötöde cserélődött td. A bizaimiválasztásokkal pár- huzamosan a legtöbb Helyem a műhely-, az osztály- és a munkahelyi bizottságok újjá- választása is megtörtént már.

Lezárult a szakszervezeti választások első szakasza,

amiké׳־ is ׳>••-:' 'íossn mintegy 155 e ־׳>׳ - '■ választottak

az üzeme■ vá'lab tok. híva- talok. ד »-er ׳ereti ״letben iár- tas kiváló emberi tn'afdon- Ságokkal rendelkező dolgo-