Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-11 / 36. szám
3 napló tun. FEBRUAR n. Négyezer vizsgálat alapján Sikátor a Rókus alján A veszélyes hetedik hónap A foglalkozási közömbösség veszélyei — Es!y hamis hiedelem Űj baleset-elhárító módszerek — És hogy időzítik ezeket az oktatásokat? — ״veszélyes” napokra. Az első ilyen oktatásra 1966. jú־ iius 21-én kex־ült sor, megkö- zelítően a hónap és a hétkö- zepén, amikor fáradtabbak, fásultabbak az emberek. Az- óta is ez a módszer. — És az eredmények? — Az első új típusú okta- tást megelőző tíz napban tíz sérülés történt, utána hét. A második hónapban oktatás előtt tíz nappal tíz, utána öt baleset volt. Harmadik hó- nap: előtte hét. utána négy. S így megy azóta is, oktatás után mintha felrázták volna az embereket, a sérülések száma felére csökken. Terme- szetesen állandóan új ötle- tekre, módszerekre van szűk- ség, mert ezt is meg lehet szokni, egy biztos azonban, ha eredményt akarunk elérni, az érzelmekre kell hatnunk, bár- mi áron. Békés Sándor A tanácstagok munkája a VB előtt Hozzáértő, rátermett emberek Nyolcszázotvenöt interpelláció a községi tanácsüléseken 3500 ember vett részt évente a megyei tanácstagok fogadóóráin nyilvántartásba vette Baranya valamennyi műemlékét. Az igazgatási állandó bizottság több helyszíni vizsgálatot tar- tott elsősorban arra a kérdés- re keresve választ, miként in- tézik a tanácsoknál a közér- dekű bejelentéseket, panaszo- kát. Javaslatukra a mohácsi járás plusz létszámot kapott az ügyintézéshez. Mivel nem mondható egyértelműen jó- nak valamennyi állandó bi- zottság ténykedése, a követ- kező tanácsciklusban a helyi adottságoknak és követeimé- nyéknek leginkább megfelelő formában szerveznek a taná- csóknál külön-külön, vagy ősz- szevontan állandó bizottságo- kát. Az ezer lakoson aluli községekben az állandó bízott- ságok helyett ideiglenes bi- zottságok útján is el lehet majd látni a feladatokat. Ezen túl a tanácsok állandó bízott- ságai nem meghatározott idő- közönként, hanem szükség szerint tartanak majd ülést, a tanácstagok pedig évenként egy alkalommal kötelesek be- számolót tartani az eddigi két alkalom helyett. Fogadóórát valamennyi tanácstag tarthat, de fogadóórák szervezése csak a végrehajtó bizottságok ve- zetőire lesz kötelező. Mindeb- bői következően a jövő ta- nácsciklusban sokkal nagyobb szerepe lesz annak a mód- szernek, amelyet már eddig is szívesen alkalmaztak sokan a tanácstagok közül: hogy részt- vesznek területük minden meg mozdulásában, és az ott élő emberek gondjaival, problé- máival azonosulva igyekeznek majd eleget tenni választóik megbízásának. ték el. A magyarszékiek pél- dául tanácstagjuk segítségével szerezték meg bekötőútjuk építéséhez a szükséges anya- got, az út társadalmi mun- kával megépült, de ez a tény nem szerepel semmiféle kimu- tatásban, csupán a környék- beliek megelégedettségében. A tanácstagoknak az elmúlt tanácsciklusban végzett mun- káját összegezve megállapít- ható, hogy valamennyi ta- nácsszinten néhány kiemelke- dően jó tanácstagi munka bontakozott ki. Általában ió munkát végeztek a tanácsta- gok, de dr. Pilaszanovics lm- réné, dr. Huszti Sándor, Vicze Józsefné, dr. Görcs László, Ko- vács Endre, dr. Diófási Lajos és egy sor más tanácstag ne- vére sokáig fognak emlékezni a választók, mint olyanokéra, akik a tanácstag megtisztelő megbízatással az ezzel járó felelősségteljes munkát is vál- lalták. — A Zsolnay Művelődési Hit vezetősége 1967. február 11-én, és 25-én hétvégi táncestet rendez. Közreműködik az Elektron tánc- zenekar. <x) A megyei tanácstagok foga- dóóráin évente átlagosan 3500 ember vett részt. Az érdeklő- dést az táplálta, hogy a foga- dóórákon elhangzott panaszo- kát, kérdéseket a tanácstagok továbbították a titkárságnak, a titkárság pedig gondoeko- dott róla, hogy a választók minden kérdésükre választ kapjanak. A kérések, pana- szók, bejelentések továbbítá- sának közvetlen módjával, az interpellálással is sokan él- tek. Míg 1963-ban a községi tanácsüléseken mindössze 39 interpelláció hangzott el, 1966- bán már 855 alkalommal in- terpelláltak a tanácstagok. A Megyei Tanács ülésein vl- szonylag kevesebb interpellá- ció volt: 1963-ban 23, 1964-ben 40, 1966-ban 10. Hiba Volt, hogy a községi tanácsüléseken elhangzott interpellációkat számos esetben nem követte gyors intézkedés. A községi szervek ugyanis hatáskör hiá- nyában kénytelenek voltak a felettes, vagy más állami szervhez fordulni. Az eljárás lassú és nehézkes volt, emiatt gyakran előfordult, hogy ki- sebb ügyekben is 2—3 alka- lommal interpellált a tanács- tag. Vértes Tibor elvtárs el- mondotta a végrehajtó bizott- sági ülésen, hogy a jövőben bővül a községi tanácsok ha- tásköre és ez meggyorsítja majd az ügyintézést. Elked- vetlenítette a bekötőút-ügyben interpelláló tanácstagokat, hogy törekvéseiket nem kísé- ri siker. Baranyában még mindig 72 község vár bekötő- útra, ezek mindegyike joggal sürgeti az építést, melyet a tanácson rangsorolni kell. A bekötőutak építése objektív okok miatt még hosszú évekig problémát jelent fnajd Bara- nyában. A ciklust záró megyei ta- nácsülésen beszámoló hang- zott el a megye fejlődéséről. A mérleg pozitívnak bízó- nyúlt. A végrehajtó bizottság most a tanácstagok által vég- zett munkát értékelte. A teg- nap tartott ülésen több olyan megállapítás hangzott el, amely azt mutatja, hogy a ta- nácsciklusban elért eredmé- nyékhez jelentős mértékben hozzájárult a tanácstagok oda- adó munkája. * 17 Az eredményekre kétségte- lenül kihatott, hogy az 1963-as tanácsválasztásoknál több rá- termett, a közösségi munkát szívesen vállaló küldött került a testületekbe, s így a tanács- tagok munkája a legtöbb te- rületen önállóbbá, tudatosat)- bá vált. A tanácsválasztások utáni esztendő a tanácstagi munka fellendülésének idő- szaka volt. A tanácstagok tel- jes erőkifejtéssel Igyekeztek választóik megbízásának ele- get tenni. A tanácstagok nagy aktivitására jellemző, hogy a Megyei Tanács Végrehajtó Bi- zottságához beérkezett közér- dekű bejelentéseknek 1962-ben 17, 1963-ban 41, 1964-ben 90 százalékát ők továbbították. Ez az arány 1967 elejéig ál- landósult. A tanácstagok ön- állóságának növekedésére jel- lemző, hogy a bejelentések és kérelmek egyre nagyobb ré- szét saját hatáskörben intézmunka közben a sérülés le- hetöségére, még rosszabb. Sérülékeny helybeliek — Mi a tapasztalat: a vi- dákról bejáró, úgynevezett ״kétéltű” bányászok gyakrab- bán sérülnek meg, mint a helybeliek? — Sokáig mindenki így hit- te. Most több év adatai azt bizonyították, hogy a helybe- liek 30 százalékkal sérülé־ kenyebbek. Próbáltuk keres- ni az okot is. Úgy találtuk, a városok lakói, ha éjszakai műszakban vannak, fáradtan kénytelenek leszállói, mert a városi körülmények sok eset- ben nem biztosítják a nyu- godt pihenést. EH lehet kép- zelni, milyen alvás az, ami- kor játszótér híján harminc gyerek kergeti a labdát az ablak alatt... — Melyik testrész sérül meg leggyakrabban? — A kéz. A 661 balesetből 334 kézsérülés volt, s jelen- tős részben ügyetlenséggel kapcsolatos. És ez a másik: a bányamunkásokat fokozott orvosi vizsgálatnak kellene alávetni, s nemcsak egész- ségügyi szempontból. A föld alatti viszonyok között más a munka, mint a napon. Rossz reflexekkel, megbízhatatlan egyensúlyérzéikkel nagyon ne- héz boldogulni ... — Négy évvel ezelőtt rend- szeresítették az üzemekben a fegyelmi betétlapokat. Ezzel kapcsolatban mi a vélemé- nye? Növelte-e a betétlap be- vonásának lehetősége a tech- nológiai fegyelmet? — Természetesen. A baj csak az, hogy a lapok több- ségét a vezető műszakiak vonják be, az aknászok, akik pedig a legtöbben vannak és a legtöbbet tartózkodnak a munkahelyeken, alig-alig. Va- lamiféle rosszul értelmezett humanitásból ״kímélik” az embereket... A hatásos munkásvédelem- nek a megbízható és korsze׳־ rű technológia mellett tehát a következetes ellenőrzés és a munkásokban állandóan ébrentartott óvatosság a zálo- ga. Ez utóbbival kapcsolatos Térjék Tibor Ill-as aknai ki- sérletsorozata. Láttátok őt?... — Az oktatás lényege álé- lektani ráhatás. Valami olyas- féle lelkiállapotot igyekszünk teremteni, mint amilyen a sú- lyos balesetek után uralko- dik el az embereken. A mód- szerek viszonylag egyszerű‘ ek. Egy fénykép a szerencsét- lenül járt emberről, egy film- felvétel az elsősegélynyújtás pillanatairól, egy magnósza- lag a sérült hangjával... Az a tapasztalatunk, hogy azok- tatásnak a lehető legkonkré- tabbnák kell lenni, mert ami 10 vagy 100 kilométerre tör- téndk, már-már nem is érdé- kés.., A bányaüzemek baleseti ®־ufikonjai évről évre a he- fedik és nyolcadik hónapban ■zöfcnek a legmagasabbra. Térjék Tibor Kossuth-bánya III-as űzetnének biztonság- technikai megbízottja heti bontásban is elkészítette eze- két a grafikonokat, s arra a megállapításra jutott, hogy a Ijedelmekkel szemben —, nem a hét elején, illetve vé- gén, hanem a közepén van- nak. Tehát a heti szóródást nézve ugyanaz a helyzet, mint éves viszonylatban. Egy másik, ugyancsak több éves megfigyelésre épített követ- keztetés: a súlyosabb balese- tek után pár napos ״ébersé- gi" időszak következik, ami- kor szinte alig történik üze- mi szerencsétlenség.׳ Az áj baleset-elhárítási oktatási rendszer • néhány törvény- szerűségen alapszik. Közömbösség és félelem Mi okozna a legtöbb bal- esetet? Kossuth-bánya példája nagy- szerűen reprezentálja az egész bányászatot. Az elmúlt év- ben egy halálos és 661 há- rom napon túl gyógyuló sé- rülés történt. Az okozók meg- oszlása a következő: a hulló és guruló kő 169, az anyag- mozgatás 82, csúszás, elesés T7, tárgyak leesése, illetve el- dőlése 68 esetben okozott sé- rülést. A hivatalos vizsgál a־ tok az esetek többségében ־»zt állapították meg, hogy a baj okozója a dolgozó figyelmet- lensége vagy szabálytalan munkavégzése volt. Ezek mögött a megállapítások mö- gött természetesen üzemi vagy felügyeleti problémákat is fel lehet lelni. Elgondolkoztató például, hogy a legkevésbé gépesített munkát, az anyag- mozgatást többnyire a feité- sekből ״kiszuperált”, egész- régvédelmi szempontból köny- nyebb (!) helyre irányított emberek végzik. Vagy: az él- csúszás oka nemegyszer a munkaszüneti napok csők- kenteit kapacitással végzett vízszivattyúzással kapcsol a- tos. Vagy: a kőhullásos sérü- lések többségét a felügyelet megakadályozhatná, ha jóval következetesebben és na- gyobb szigorral ellenőrizné a technológiai utasítások betar- tását. Mindez azonban nem változtatja meg a tényt: az emberek megdöbbentő közöm- bösségge] viseltetnek saját biztonságuk iránt. Térjék Tibor, akivel ezek- ről a kérdésekről beszélget- tünk, mint gyakorló munka- védelmi szakember, a foglal- kozási közömbösség és a túl- zott magabiztosság veszélyeit hangsúlyozta. — Az a megállapításunk, hogy az új emberekkel keve sebb baj történik, mint áré- giekkel. Nem arról van szó, hogy felelem jó munkavédel- mi őr, de az a tény, hogy az emberek alig-alig gondolnak Az állandó bizottságokban fejtettek ki legszervezettebb tevékenységet a tanácstagok. A művelődésügyi, igazgatási- jogi, kereskedelmi és mező- gazdasági állandó bizottságok példamutatóan működtek. Ér- tékes munkát végeztek az al- bizottságok is. A múzeumi al- bizottság óriási munkával Izotóplaboratórium a füredi szívkórházban A világhírű ba- latonfüredi szív- kórház korszerű- sítésének egyik fázisaként elké- szült egy modern bérén dezésekkel felszerelt izotóp- laboratórium. A műszerek által rajzolt görbéből következtet az or- vos a vizsgált szerv működésé- re. megbetegedé- sére. Az ־Sj ké- szülék szív. máj, vese vizsgálatára, valamint az agy véráramlásának ellenőrzésére hasz náiható. Tisztaság az élelmiszerek körül A KO)ÁL jelentését tárgyalta meg a Városi Tanács V8-a lémát oldott meg, a tisztasás biztosítására külön takarító é* fertőtlenítő brigádokat szer- veztek, jobb kézmosási stb lehetőségeket biztosítottak, ! elkészült a gépkocsimosó éí fertőtlenítő is, úgy hogy bak- teriológiai szempontból külö- nősebb kifogás már nem me- rülhet fel. Csupán a kényszer vágóhíd hiánya okozott mind- eddig gondot, a tervdokumen- táció azonban már elkészült és még ebben az évben meg- kezdik az építést is. Több szintes szociális épülethez kéz- denek hozzá a következő év- ben, ami természetesen sokai javít majd a helyzeten. A sütőiparban a nagyobb üzemekkel nincs baj, a felújí- tott 3., 4. és 6. számú üzemek valamint a Zsolnay úti köz- ponti üzem a követelmények- nek megfelel. Az üzemek több sége fokozatosan áttér a le- vegőszennyeződést kiküszöböli gőz- és gázkemencékre, autó- mata vagy félautomata gépso- rokkal dolgozik, s mindez a! egészségügyi követelmények- nek is megfelel. Csupán a kistermelő üzemekben, mint s Perczel utcai, a Rákóczi úti és a Nagy Jenő utcai, nincse- nek meg a megfelelő feltété- lek, a megfelelő szociális el- látottság. Ezeknek felszámolá- sa időszerű volna. A sütőipari áruszállítás a kenyérfélék esetében általában nem kifogásolható, zárt ko- csikban, megfelelő rekeszek- ben juttatják a boltokba ai árut. Most készítik a péksüte- mény szállítására szolgáló re- keszeket, amelyeknek tervét a vállalat a KÖJÁL-nak is be- mutatta. Utóbbinak az a lé- nyege, hogv a péksütemény, hez mindaddig nem kell majd kézzel nyúlni, amig a vásárló- hoz nem kerül. A közétkeztetésben nagyob- bak a bajok. A konyhák 75— 80 százaléka sokkal több adag ebédet főz, mint amennyit az alapterület szerint szabad vol- na. A problémát végérvénye- sen csak egy nagykapacitású, megfelelő étteremmel ellátott konyhaüzem felépítése oldaná meg a városcentrumban. Eny- hítene a helyzeten, ha végre sor kerülne néhány étterem és belvárosi konyha korszerű- sítésére és bővítésére. (Arany- kacsa, Elefánt, Kazinczy, Lo- komotiv stb.). Az éttermek- nek sajnos nagy része nem rendelkezik megfelelő élőké- szítőkkel. Az újonnan létesí- tett konyhák viszont már ki- elégítik az egészségügyi igé- nyékét is, így például a me- szesi legényszálló, az újme- csekaljai Ságvári és az Építők ־nunkásszállásainak konyhája. A kereskedelem a város fej- lődésével nem tud lépést tar- tani, mint ez közismert, s így közegészségügyi szempontból is sok a kifogás. A házak, la- kások közé ékelt boltok szűk területük miatt sokszor a mi- nimális egészségügyi-szociális helyiségekkel, felszerelésekkel sem rendelkeznek. Mivel a :'aktárak is kicsik és rosszul felszereltek, a hűtőkapacitás sem biztosított. így a meleg időszakban csak úgy tudják oéldául a tej megfelelő hűté- sét ellátni, ho naponta két- szer szállítanak. A KÖJÁL ál- landó ellenőrzéssel próbál a 'egnagyobb hibákon segíteni Az elmúlt évben a KÖJÁL !62 esetben kényszerült ha- tározatilag intézkedni a tér- vek felülbírálásával kapcso- ' ־•tbar. illetve a működő egy- ségekben ה közeaószc.-úíügyi ’׳?ndelkezések betartása végett. A folyamatos ellenőrzésre ellemző szám: a múlt évben 1955 laboratóriumi vizsgálatot égeztek, s ennek alapján megállanították. hogv a ko- ábbi évekhez ׳*Hzonvítva a7 ',elmfczerel: ין׳׳יו־!־!״ • '׳ רי 1 kívánalmaknak feltéve, ha 1 közegészségügyi előírásokat נetartják. Tegnap délelőtti ülésén a j Városi Tanács Végrehajtó Bi- i zottsága többek között meg- tárgyalta a KÖJÁL élelmezés- j higiénikusának, valamint a ke- | rületi állami közegészségügyi ! felügyelők jelentését Pécs élelmezéssel foglalkozó üze- rneinek. kereskedelmi egysé- geinek közegészségügyi álla- pofáról. Az élelmiszeripari hálózat általános — s ezen belül tér- mészetesen higiénés — hely- zatét jelentős mértékben ja- vította az elmúlt időben né- hány fontos üzem létesítése, | rekonstrukciója. Az új Pécsi ן j Tejüzem évtizedes gondokat j oldott meg, az üzem minden : szempontból kifogástalan. A ! Húsipari Vállalatnál történt !rekonstrukció szintén sok prob
