Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
1)167. FEBRUAR 10. Hiszéves a békeszerződés Húsz esztendővel ezelőtt, 1947. február 10-én írták alá Párizsban a győztes hatal- mák a békeszerződést Ma- gyarországgal, Finnország- gal, Olaszországgal, Rontó- niával, és BulgáriávaL A párizsi békeszerződés élőké- szítése során nagy küzdelem alakult ki egyrészről az igaz- ságos békét és a demokra- tikua fejlődést elősegíteni akaró Szovjetunió, másrész• ről a nyugati hatalmak kö- zott, amelyek a legyőzött or- szágokra imperialista dlktá־ tumokat akartak kényszer!- teni. S2»vjet javaslatra végül te olyan feltételek alapján kö- tötték meg a békeszerződé- seket, amelyek népünk rá- szere is lehetővé tették, hogy nemcsak a hitleri Németor- szag oldalán viselt támadó háborúban való részvétel fe- lelősségét viselje, hanem az európai népek közösségének egyenjogú tagjaként vissza- térhessen a békeszerető ál- lamok családjába. A párizsi békeszerződés ilyen módon lehetőséget teremtett a győa- tesek és a legyőzőitek kő- aötti barátság kiépítésére, ■ hazánk függetlenségének megőrzésére. A párizsi békeszerződés rögzítette azokat a kötele• zettségeket, amelyeket Ma- gyarország is vállalt az env- béri jogok és az alapvető szabadságjogok érvényesítő- sét illetően. A hazánkban 2 évtizeddel ezelőtt kezdődött alapvető társadalmi átalaku- lások pedig lehetővé tették, hogy népünk a szocializmus útjára lépve testvéri kapcso- latokat építsen ki a felsza- badító Szovjetunióval és a többi szomszédos szocialista országgal. Népköztársaságunk meg- növekedett nemzetközi te- kintélyét kormányunk foko- zódó külpolitikai aktivitása is bizonyítja. A húsz évvel ezelőtt alá- írt párizsi békeszerződések — ezt immár a történelem bizonyítja — előmozdították a háború utáni rendezést Európában. Az európai biz- tonság megteremtésére irá- nyúló tevékenység azonban folytatódik. Napjaink fontos politikai feladata tehát, hogy az érdekelt államok a húsz év előtti békekötés tanulsá- gaiként is — megértésre, a béke és a biztonság teljes- értékű megszilárdítására tö- rekedjenek. Ez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha megszűnik a nyugatné- met imperialista körök re- vansista törekvése, s helyé- be az államok jószomszédi kapcsolata, a kölcsönös biza- lom lép. Népköztársaságunk kor- mánya ezt a politikát támo- gatja s a maga részéről is hozzájárul a háború marad- ványainak eltüntetését szol- gáló törekvésekhez. A fényképek beszélnek Moszkva: Sorra látnak nap- világot a szovjet lapokban olyan fényképek, amelyek is- mét kínai vezetőket ábrázol- nak, nyakukban asztallapnyi táblával, mögöttük két-kétkö- zönyös arcú vörösgárdistával. A táblákon levő kínai írásje- lek ״sötét banditáknak” és hasonlóknak minősitik azokat, akik nemrég még a KKP Pa- litikai Bizottságának tagjai, vagy a Központi *Bizottság üt- kárai voltak. Egész sor szovjet lap hozza Peng Csennek, a Pekingi Vá- rosi Pártbizottság volt első titkárának, a Politikai Bi- zottság tagjának fényképét, nyakában a megbélyegző táb- Iával. Más fényképek a Pekingből hazatért szovjet diplomata hozzátartozók csomagjait áb- rázolják, telemázolva ilyen feliratokkal: ״Takarodjatok haza, revizionisták!” ״Szétver- jüfc kutyafejeteket !,י napló Kosziéin sajtóértekezlete Londonban Koszigin ezután tíz angol újságíró Vietnamra vonatkozó kérdéseire összefoglalóan vá- laszolt. Rámutatott, hogy a vietnami kérdés az utóbbi évek egyik legbonyolultabb problémája. Emlékeztette a jelenlevőket a tasmaniai tűz- vész pusztításairól a reggeli lapokban közölt fényképekre. Ezek a képek mindenkiben fel kell, hogy idézzék, milyen pusztulással és rombolással kerülhetnek szembe az em- berek. Ha a londoni lapok mindennap közölnének ilyen fényképeket Vietnam lerom- bolt falvairól és városairól, meggyilkolt férfiakról, asszo- nyokról és gyermekekről, az bizonyosan megerősítené azt az eltökéltséget, hogy meg kell szüntetni a védtelen em- berek mészárlását Vietnam- bán. Koszi gin ezután szerdán mondott beszédére utalva nyomatékosan megismételte: A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztere Wilfred Burchett ausztráliai újságírónak adott nyilatkoza- tóban a közelmúltban java- solta, hogy az Egyesült Álla- mok azonnal és feltétel nél- kül vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának és ebben az esetben a két szembenálló fél találkozhat a tárgyalóasztal- nál. Mi a legnagyobb mérték- ben helyeseljük a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének javasla- tát. Mi úgy véljük, hogy ez roppant konstruktív javaslat és azt gondoljuk, hogy az Egyesült Államoknak meg kel- lene ragadnia a javaslat nyúj- tóttá alkalmat A nagysikerű sajtóértekez- let után Koszigin a délutáni órákban megkoszorúzta az Is• meretlen katona sírját, a Cenotaph־ot. A piros szegfű- bői font hatalmas koszorú el- helyezése után, 1 perces néma csenddel tisztelgett a két vi- lágháborúban Oroszország, il- letve a Szovjetunió szövetsé- geseiként elesett angol hősök jelképes sírja előtt. Az egybe- gyűlt tömeg lelkesen megtap- solta a szovjet miniszterelnö- köt Koszigin ezután a lordok háza bejáratán keresztül a brit parlamentbe érkezett, ahol találkozott az alsóház és a lordok háza — az angol parlament két kamarája — tagjaival. Válaszában Koszigin megerősítette, hogy a Szovjetunió helyesnek és időszerűnek tart- ja az atomstop-egyezmény megkötését. A tárgyalások je- lenlegi helyzete indokolttá te- szí azt a feltételezést, hogy a közeljövőben alighanem köl- csönös megértést sikerül elér- ni ebben a kérdésben •— fűz- te hozzá. Ami pedig az NSZK véleményét illeti: akár akar- ja Nyugat-Németország, akár nem, az egyezményt végül is alá kell írnia. Se mini esetre sem engedjük meg, hogy Nyíl- gat-Németország nukleáris fegyverekhez jusson, mindent megteszünk azért, hogy ne kerüljön ilyen fegyverek bár- tokába. Ezt a legteljesebb ha- tározottsággal mondhatom — jelentette ki K06zigin, akinek ezeket a szavait nagy taps• fogadta. A Morning Star tudósítója megkérdezte, vajon javultak-e egy európai biztonsági éne- kéziét esélyei Koszigin londo- ni tárgyalásainak kovetkezté- ben. A válasz úgy hangzott, hogy maguk az eszmecserék, az őszinte tárgyalásé* is al- kalmasak arra, hogy javítsák a légkört, fokozzák a biza!- mát. A Londonban megkez- dett értekezést tovább kell fejleszteni — mondta Koszi- gin, majd reményét fejezte ki, hogy ezek és a későbbi tárgyalások elő fogják segí- teni az európai biztonság sza- va tolását. A nyugatnémet Springer konszern külföldi hirszolgála- tának tudósítója megkérdez- te, vajon a szovjet kormány elképzelhetőnek tartja-e egy drámai és teljes szakítás be- következését, vagy a Kínával folyó fegyveres konfliktus lehetőségét? Koszigin erre a következőkét válaszolta: Nem látok okot a kérdés ilyen formában való féltévé- sére. Nem hiszem, hogy a fegyveres konfliktus bármi- Íven lehetősége egyáltalán fel- vetődne. Ami a diplomáciai kapcsolatokat illeti, a Szov- jetunió a maga részéről to- vábbra is minden tőle telhe- tőt elkövet, hogy megakadá- lyozza a kapcsolatok megsza- kadását, feltéve, ha a másik fél gondoskodik a Kínában levő diplomáciai személyzet munkájához és biztonságához megkívánt normális feltété- lekről. Röviden szólva: minden a másik féltől függ. sítója két kérdést tett fel: 1. Vajon a szovjet rakétavédel- mi rendszer kiépítése új sza- kaszt nyit-e a fegyverkezési versenyben? 2. Lehetséges-e olyan egyezményt kötni, amely ben a Szovjetunió és az Egye- sült Államok kötelezné magát, hogy lemond a költséges ra- kétaelhárító rendszer kiépíté- séről? Koszi gin előrebocsátotta, hogy mindkét kérdést igen fontosnak tartja, de nem ki- ván rájuk közvetlen választ adni. Ehelyett megkérdezné a stratégiai kutatót, aki a kér- déseket feltette: vajon mi a fenyegetőbb; egy támadó vagy egy védelmi rendszer? A védelmi rendszerek ki- építése nem fokozza a fegy- verkezési hajszát. Ellenkező- le<g, megakadályozza az em- berek tömeges elpusztítását. A szovjet miniszterelnök vitába szállt azzal a gondol- kodásmóddal, amely az olcsó- ság vagy a drágaság szem- szögéből vizsgálja, hogy mi a célszerűbb: embereket elpusz- títani vagy védelmi rendsze- rákét kiépíteni. Lehet, hogy a védekezés esetleg drágább — mondotta Koszigin, majd hozzáfűzte: ״Ismétlem, nem feleltem az önök kérdésére, csak kifejtettem saját véle- menyemet, önök pedig maguk is levonhatják ebből a követ- keztetéseket’. E probléma megoldására más, megfelelőbb út is kínál- kozik — mondotta. — Mi amellett foglalunk állásit, hogy minden ország szüntes- se meg a nukleáris fegyver- kezest és semmisítse meg nukleáris fegyvereit. Nem azért javasoljuk ezt, mintha kevés nukleáris bombánk len- ne felhalmozva, hanem éppen azért, mert sok és úgy véi- jiik, hogy az emberiségnek nincs szüksége nukleáris fegy- verekre. Jobb lenne, ha nem azt vitatnák, hogy mennyibe kerülnek a védelmi berende- zések, hanem inkább azt, mi- ként lehet elérni, hogy min- den állam mondjon le a nuk- leáris fegyverek birtoklása- ról. Ez valóban bonyolult, nehéz kérdés, és minél ké- sőbb oldják meg, annál rósz- szabb az emberiségre nézve. A Der Spiegel tudósítója két kérdést tett fel: 1. Van-e kilátás arra, hogy mielőob megkössék a nukleáris fegy- verek elterjedésének megaka- dályozására hivatott szerző- désf? 2. Fontosnak tartja-e Koszigin ebben a kérdésben az NSZK állásfoglalását? A VDK külügyminiszteré- nek javaslata, mely szerint az amerikai bombázások azon nali és feltétel nélküli meg- szüntetése esetén megkezdőd- hetnének a tárgyalások, lehe- tővé teszi az Egyesült Álla- mok számára, hogy kijusson a jelenlegi zsákutcából. Ez a ja- vaslat élvezi a szovjet kor- mány teljes támogatását — ezt hangoztatta többször és kü- lönleges nyomatékkai Koszi- gin azon a londoni ebéden, amelyet a külföldi tudósítók szövetsége rendezett a tiszte- leiére. Koszi gin csaknem húsz kér- désre adott részletes választ: Wilsonnal folytatott eddigi tár gyalásairól Koszigin azt mon- dotta, hogy az eszmecsere ki- elégítően halad. Több mint 500 újságíró je- lenlétében, a reflektorok, film- felvevőgépek és televíziókame- rák kereszttűzében válaszolt Koszigin a tudósítók kérdései- re. Az első kérdést a Sunday Mirror tudósitója tette fel: ״ha Anglia belépne az Euró- pai Közös Piacba, ez jó vagy rossz szolgálatot tenne-e az európai fejlődésnek és bizton- Ságnak?’’ Koszigin azt felelte, hogy ezt a kérdést mindenekelőtt Wil- són miniszterelnöknek kellene feltenni. Ami a Közös Piacot Illeti, az tulajdonképpen nem is ״közös”, mert csupán né- hány állam zárt csoportosulá- sát jelenti. A zárt piacok vi- szont csak csekély hasznot hajthatnak Európának. A Wall Street Journal mun- katársa megkérdezte: óhajt-e a Szovjetunió műszaki-tudo- mányos együttműködést az Egyesült Államokkal is vagy csupán a nyugat-európai or- szágokkal törekszik ilyen kap- csőlátókra? Koszigin kijelentette, hogy a Szovjetunió azt szeretné, ha az együttműködés egyetemes lenne, de ez egyelőre, bizonyos ismert körülmények miatt, nem valósulhatott meg. Ezzel kap- csolatban utalt arra az ameri- kai állításra, amely szerint Európa műszakilag elmaradott. ״A tények ezt nem igazolják — mondotta. — Európa tér- mészetl és emberi adottságai- nál fogva egyenlő partner lehet, sőt sokban meg is előzi az amerikai műszaki és tudó- nyos haladást.” Az Angol Stratégiai Kutató- intézet egyik munkatársa és Thaler, az UPI londoni tudóFilm Film Film Film Édes és keserű Magyar film Szovjet jegyzék a kínai nagykövetséghez 2. A lehangolóan egysíkú jel lemek, a sematizmus nagy- könyvéből előlépett főispán, pap, kegyelmes úr, árvaházi igazgató, vidéki szépasszony, stb. ráadásul úgy élik e film- ben a maguk ásítóan unalmas életét, hogy a néző egyetlen gondolatot szellemes megjegy- zést, feldobott problémát nem kap, amelyben legalább pilla- natokra megfogózhatna. Kény- télén belesüllyedni az ízléste- len és otrombán csevegő-szó- nokló társaság sugározta hal- latlan unalomba. 3. A léltektani motivációt hivatottak ״kihangsúlyozni” a trükkök, képmahinációk. Ha- tásuk éppen ellenkező: idege- sítően tartalmatlannak, mes- terkéltnek hatnak. Puszta spe- kuláció. 4. A színészek harsányok, nincs, vagy alig van egy-egy ép, megírt mondatuk. Páger Antal és Nagy Attila csak azért elviselhetőek, mert te- hetségük — titokzatos módon — önálló életet kezd élni, s mintha nem tartoznának a darabba, mozgásuk valódi, fö- lényes, független... 5. Egy jónevű rendező, egy kitűnő operatőr, egy sereg nagyszerű színész vérzett el ebben a harcban. Vajon ki, azaz mi ellen és mi okból kel- lett ezt a harcot megvívni? (Hallania) Szemes Mihály új filmje | megdöbbentő élményt jelent a gyanútlan mozilátogatónak. Érzései valami zavart ideges- séggel kezdődnek, s — feltéve, ha végignézi a filmet — abban a kérdésben csúcsosodik ki, hogy uramfia, mi ez a furcsa torzszülemény? Nem áll szándékombán vá- laszt keresni a kérdésre. Re- ménytelen vállalkozás volna. A tévedések, tisztázatlanságok és stíluszavarok olyan garma- dája keveredik ebben a film- ben valamiféle őstengeri szörnnyé, hogy azt kielemezni szinte lehetetlen. Csak néhány dolgot: 1. Mi értelme volt ehhez a témához hozzákezdeni? Mi újat lehetett volna vajon el- mondani a Horthy-Magyaror- szágról egy parádés, kisvárosi ״árvanap” kapcsán? Mennyi- vei válhatott volna bárki gaz- dagabbá attól, hogy ismét lát- ja ezeket a banális, álszent, kisstílű figurákat? A téma nemcsak a banalitást — hadd mondjam ki: a giccset is mé- hében hordozza. A kamasz- árvagyerek, aki végignézi, mint jótékonykodik javára a csicsergő úri társaság ... Az úri társaság bizonyos érzé- kenylelküségre hajló tagjai... Az árvafiú vágya a szeretetre•.. további lépésektől sem riad- tak vissza. Ilyen körülmények között a Szovjetunió Külügyminiszté- riuma a szovjet kormány meg bízásából kijelenti: a kínai ha- tóságok lépései nem jelenthet- nek mást, mint azt, hogy a kínai fél vagy tudatosan tö- rekszik a Kínai Népköztársa- ság és a Szovjetunió viszonyé- nak aláaknázására, vagy pe- dig ezek a hatóságok orszá- gukban nem tudják biztosító- ni a legelemibb körülménye- két a szovjet diplomáciai kép- viselők élete és tevékenysége számára. összeesküTcst lep.eztek te Sierra Leoneban Sir Albert Margai, Sierra Leone miniszterelnöke egy szerda esti rádióbeszédében bejelentette, hogy összeeskü- vést lepleztek le, amely a kor- mány megdöntésére irányult. Az eddigi vizsgálatok szerint az összeesküvők meg akarták gyilkolni Margai miniszterei- nököt, Lansanát, a fegyveres erők parancsnokát és még né- hány más vezetőt. A Szovjetunió Külügyiül- nisztériuma csütörtökön jegy- zéket juttatott el a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségéhez. A szovjet kormány követeld, hogy a ki־ nai hatóságok haladéktalanul szüntessék meg azokat az ön- kényes intézkedéseiket, ame- lyeket a Szovjetunió pekingi nagykövetségével szemben a nagykövetségen dolgozók moz- gásszabadságának megakadá. lyozására tesznek. Ha a kínai hatóságok a legrövidebb időn belül nem teszik meg a szűk- séges intézkedéseket, akkor a szovjet fél fenntartja ma- gának a jogot, hogy megfe- lelő intézkedésekkel válaszai- jón. A jegyzék rámutat: a kínai hatóságok említett eljárásuk- kai gyakorlatilag megfosztot- ták a szovjet nagykövetséget attól a lehetőségtől, hogy funk- cióit ellássa és hogy egyebek között döntsön a harcoló viet- nami népnek Kínán keresztül szállítandó segítséggel össze- függő konkrét kérdésekről. A szovjet kormány, min- den szovjet ember, rendkívül türelmet és kitartást tanúsí- tott ebben, a kínai fél által kialakított helyzetben. A szov- jet kormány nemegyszer fel- hívta a kínai fél figyelmét arra, milyen következmények- S üel járhat az önkény és az erőszak. A kínai hatóságok nem vették figyelembe eze- két a figyelmeztetéseket, sőt 2 Könyvek a falusi po'cÉsiL (Folytatás az 1. oldalról) az apjával bekeveredett egy napra a városba, és tizenegy kuporgatott, szorongatott fo- rintjából tizet könyvre kői- tött. Ma már persze, furcsa, rejtett mosollyal emlékezünk vissza ezekre az időkre. Ti- zenöt—húsz év alatt a könyv elfoglalta a falut. A paraszt- ember megszerette a köny- vet, sőt rájött, hogy a könyv nemcsak puszta jóbarát, amellyel kellemesen el lehet tölteni a hosszú téli estéket, de a termelés kultúrájában, az élet kultúrájában szükség te van a könyvre. Nemcsak gondűző, nemcsak kellemes Jókai-kalandokba ringat el, de a szakkönyvek olvasása, tanulmányozása, tapasztalata nélkül jó parasztember ne- hezen boldogul a munkájá- bán. A könyv nem önmagától foglalta el a falut. Olvasó parasztok mindig voltak, leg- feljebb többjük csak a ka- lendáriumokig jutott el. Az embereket meg kellett tani- tani az olvasásra. Nem is annyira a könyv szeretetére, mely minden jóérzésű ember lelke mélyén ott él — de az olvasásra kellett megtanító- ni a falut. A könyvterjesz- tő apparátus munkája a fór- galnii statisztikai adatokban realizálódik, de ugyanitt nyer értelmet — a négy és fél milliós könyvforgalomban — a falusi pedagógusok fel- mérhetetlenül széleskörű is- meretterjesztő munkája, amelyet semmiféle érzékeny műszer érzékelni, rögzíteni nem képes. A sok téli este, a népművelés unt s ma már mind többet vitatott értékű mozzanata, és maga az is- kóla — mind egy-egy névte- len eszköz a falusi pedagó- gus kezében, hogy kedvet, helyet csináljon a polcon a könyvnek. De ebben az évi négy és fél millióban értei- met nyer a fiatalok eléggé nem becsülhető szerepe is, akik mind rendszeresebben vásárolnak könyvet, akik kedvet csináltak a szülőknek az olvasáshoz, akik új ״di- vatot” honosítottak meg, hi- szén divat lett falun húsvét- ra, karácsonyra, névnapra könyvet venni. A falusi könyvterjesztés, könyvvásárlás ciklusos jel- legű. A legtöbb könyvet a téli hónapokban, különösen karácsony táján és február- bán vásárolják. A legkeve- sebbet nyáron. Ez érthető, de hát nem az a fontos, hogy júniusban vagy szeptember- ben kerül-e a szerény kis fa- lusi polcokra Ady, Móricz, József Attila, Sarkadi — ha- nem, hogy ott legyen. Thlery Árpád O Paul Hcllyer hadügyminiszter szerdán bejelentette, hogy Kanada belátható idón belül nem vonja ki csapatait Európából. Jelenleg 11 600 ka- nadai katona szolgál Euró- pában. 0 Csütörtökön délelőtt Hof- heim közelében lezuhant egy kétmotoros repülőgép. A gép személyzetének sorsa nem is- meretes. 0 A. E. Inkumsah volt gha- nai belügy- és tájékoztatás־ ügyi minisztert hamis tanú- vallomásért hathónapi kény- szermunkára ítélték. 0 1968-ban 12 277 ember halt meg Franciaországban közúti baleset következtében és 288 204 sebesült meg. 0 Mint már jelentettük. Indira Gandhi indiai minisz- terelnököt egy vidéki válasr tási gyűlésen jobboldali tűn- tetők köve] megsebesítettek A fővárosba vrs7 ״״ve a kor- mányié orvosai tanácsára kit napot ágyban tölt. Indira Gandhi asszony a száján és az orrán sebesült meg.
