Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-08 / 33. szám

1m FEBRUÁR 8. _ _-----------------------------------------napló —

A

z idén megvalósul a nagy terv

Több ezer holdat öntözhetnek a Mohácsi-szigeten

Még ebben az ötéves tervben harmincmillió forintért rendezik a Dráva-töltést — A Pécsi vízre 1970 után kerül sor

Gimnazisták divatbemutatója

Hétfőn este 7 órakor a FÉK klubjában műkő- dó női varró szak- kör résztvevőinek divatbemutatót tartott a Leöwey Klára Gimnázium

IV. á szakközép osztálya. A ruhá- kát az iskola ta- nulói maguk ké- szítették Szöllősy Kálmánná irányi- tásával. A ruhák már az új tavaszi divatot követik.

Foto: Gajdacsi

Jelöltjeink életrajza

Megalakult a TÉSZI

Komár András

1931-ben született a Békés megyei Szarvason, ahol szü- lei mezőgazdasági napszámo- sok voltak. A Békés megyei Gerendási Állami Gazdaság- bán dolgozott, mint fejőgu- lyás, majd mint beszerző, 1951-től 1956-ig a néphadse- reg tiszthelyettese volt. Le- szerelése után gépállomási traktoros lett, majd Lót- hárdra költözött, ahol 1961- ben az elsők között lépett be a termelőszövetkezetbe. Innen traktoros iskolára küldték Pá- pára, visszatérése után a Ko- zármislenyi Gépállomáson dolgozott, mint traktoros. Amikor a lathárdi tsz be- szerezte első erőgépeit, visz- szatért falujába. A környező termelőszövetkezetek egyesü- lése óta a belvárdgyulai Kö- zös Ut Termelőszövetkezet traktorosa. 1957-től 1961-ig

községi tanácstag volt falujá- bán. Pártonkívüli.

Budapesten a Földművelés- ügyi Minisztérium tanácstér- méhen, nyolcvan termelőszö- vetkezeti elnök és vezető rész- vételével megalakult a Tér- melőszövetkezetek Értékesíté- sét Szervező Iroda, rövidített nevén: TÉSZI. Az önálló kö- zös vállalkozás a gazdaságirá- nyitás új rendszerével össze- függésben bővíti az árukap- csőlátókat a termelő üzemek és a közvetlen felhasználók között. Az iroda közreműködik

vízügy csak azoknak nyúlt tá mogatást. amelyek vízrende- zési feladataikat a leggyorsab- bán, az üzemközi csatornák és a főművek fejlesztésével összhangban oldják meg. — Ugyanezek az üzemek az át- lagosnál több anyagi és sr- kölcsi támogatást fognak él- vezni a tényleges védekezés időszakában is.

A dunai önlözotürt?

— Mikorra valósul meg • dunai öntözőfürt és a Mohácsi sziget öntözése?

— A dunai öntözőfürt meg- valósítása 1970 után várható. A tízezer katasztrális holdnál nagyobb terület öntözését biz- tosító beruházás programja már készül. Az öntözőfürt új beruházási konstrukcióval és a termelőszövetkezetek új- rendszerű támogatásával fog megvalósulni. A Mohácsi-szi- get öntözése már egészen kö- zeli valóság. Kandafoknál be- fejezés előtt áll az öntözővíz- szállító átemelőtelep építése, amelyre az egész szigeti ön- tözőrendszer kapcsolódik. A dunafalvi Kossuth Termelő- szövetkezet jelenleg 360 ka- tasztrális holt területet öntöz. A kandafoki vízátmelő üzem- behelyezése után — 1967 ta- vaszától — további 1400 hol- dat öntözhetnek. A szigeten működő többi termelőszövet- kezetnek, a II. Rákóczinak a jelenlegi 170 helyett 2000, a sárháti Oj Útnak a mosta- ni 360 helyett 1000, a homo- rúdi Kossuthnak a meglévő 720 helyett 2000 katasztrális hold öntözésére lesz lehetősé- ge. Tavasztól kezdve vizet kapnak az említett szövetke- tek, a további fejlesztés már saját erejüktől függ.

— Megalakult az igazgató- ságon a vízminőségi felügye- let. Mi a felügyelet szerepe?

— A vizek tisztasága érdé- kében nagy harc indult meg nálunk. A harc a vizeket szennyező üzemekkel szem- ben folyik. A vízminőségi fel- ügyeletnek komoly szerepe lesz ebben. Segítségével szé- leöítjük az észlelőhálózatot, szaporítjuk a mintavételi he- lyek számát. A felügyeletnek egyelőre irodáinkban szorítot- tunk helyet. Jövőre azonban — megtoldva az igazgatóság épületét — kitűnően felsze- relt laboratóriumot is biztosi- tunk számára.

Az idei program

— Von-e távlati terve 03 igazgatóságnak? A harmadik ötéves terv milyen teendőket ir elő a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság számára?

— Az Országos Vízügyi F5- igazgatóság irányításával el- készült igazgatóságunk keret- terve. Ez rögzíti a jelenlegi vízügyi helyzetet és úgy szab- ja meg a közeli és távlati feladatokat, hogy azok sor- rendben és ütemezésben al- kalmazkodnak a népgazdaság fejlődéséhez, összes terveinket, építéseinket, engedélyezésein- két a kerettervhez szabjuk. Az 1980-ig, sőt azon túl is érvényes kerettervnek különö- sen az iparfejlesztésnél van nagy jelentősége, mert feltár- ja a reális víznyerési lehető- ségeket. Ami a harmadik öt- éves tervet illeti, legjelentő- sebb beruházásunk a Drávái töltés rendezése lesz, 30 millió forint felhasználásával. Terv« )avaslatunk szerint 1967-ben a Fekete vízre 11, a Tapolca pa- tak rendezésére 8, a Duna töltésének építésére 2,2, és a Borza patak rendezésére 2 millió forintot fordítunk. A* igazgatóság területén lévő víz- folyások fenntartására, kar- bantartására 23,4 millió fo- rintot kapunk.

Harsány! Málta

méterre, mintegy 1.8 millió katasztrális holdra terjed ki. Feladataink közül fontos pel- dául a Mohácsnál a magyar— jugoszláv határ közötti Duna jobbparti árvédelmi rendszer fejlesztése, ezen belül a tói- tések erősítése, új gátőrháaak. árvédelmi raktárak létesítése További fontos teendőnk a Dráva árvédelmi rendszerének kiépítése, a Dráva általános folyamszabályozási tervének mielőbbi elkészítése, a Dráva menti mély fekvésű területek víztelenítése, valamint további vízrendezési tervek készítése a Matty—Pécs—Szigetvár—Felső szentmárton—Dráva közöli területre. Rövidesen megkezd- jük az Almás, a Karasica és a Gyöngyösök további fejlesz- tési terveinek készítését A közeljövőben korszerűsítjük szivattyútelepeinket Gerechá- tón, Vizslákon. Az igazgatóság hírközlőhálózatának tovább- fejlesztésén és korszerűsítésén is dolgozunk, bővítjük az üze- mi távbeszélő hálózatot, URH rádióállomásokat létesítünk.

— Nagy feladatot jelent a vízművek újbóli kategorizálá- sa. A mai területi mezőgaz- dasági és iparfejlesztési elkép- zeléseket figyelembevéve -.el kell határolnunk, hogy mely művek maradnak továbbra is vízügyi kezelésben, melyeket üzemeltetnek a vízgazdálkoda- si társulatok és melyek fenn- tartására, felújítása, létesítése képezi az üzemek feladatát. Fontos feladatunknak tekint- jük a felsoroltakon kívül a jugoszláv vízügyi szervekkel egyre javuló kapcsolataink to- vábbfejlesztését a Duna jobb- parti védvonal, a Dráva bal- parti árvédelmi vonal, a drá- vai folyamszabályozás és a határt átmetsző, határt képe- ző vízfolyások közös vízren- dezése és vízmennyiség elosz- tása tekintetében.

Esyfitt a tsz-ekkel

— Melyek az árvíz- és betvízveszély szempontjából leg- veszélyesebb vízfolyások,

környékünkön milyen meg- előző védekezés folyik és sike- rül-e ebben együttműködni a tanácsokkal és termelő üze- mekkel?

— Jelenleg nincs árvízveszély, mégis veszélyesnek kell minősítenünk a Dunát, Drá- vát. Karasicát, az Almást. Ókort, a Baranya csatornát és alsó szakaszára nézve a Féke- te vizet. Éppen veszélyessé- gük miatt elsősorban ezek a vízfolyások szerepelnek víz- rendezési terveinkben. A Ba- ranya csatorna rendezése csak nem teljesen befejeződött Az Almás patak rendezése Sziget- várig megtörtént a Szigetvár feletti szakasz rendezési tér- vét a közeljövőben készíttet- jük el. Igen sürgető feladat a Pécsi viz rendezése. A 47 millió forintos végösszeggel elkészült beruházási program megvalósítását azonban nép- gazdasági okokból 1970 után- ra kellett halasztani. A taná- csők és az igazgatóság kap- csolatát az eddigi idők leg- nagyobb jégmentes dunai ár- vizénél 1965-ben öszefogás. egymás tevékenységének köl- csönös segítése jellemezte. A Dráván előfordult árvizek tcö- zül az 1966. évi volt a leg- nagyobb. A drávai árvíz eile• ni védekezés idején kialakult kapcsolatainkról ugyanazt mondhatom. Kívánatos lenne a helyi vízkárelhárításban is ugyanazt a szervezettséget és felszereltséget elérni, mint a/ árvíz és belvízvédekezésnél Ez lesz egyik fő törekvésünk a közeljövőben. Ami a tér- melőüzemeket illeti, velük a jelenleginél szorosabb együtt- működésre lesz szükség. A jövőben úgy kívánjuk érdé- keltebbé tenni valamennyi mezőgazdasági termelőüzemet a belvízkárok megelőzésében, hogy mind a tanács, mind a

A tél mindig holtszezont jelent a vízügyi igazgatóságok munkájában. Kiss György elv- társsal, a Dél-Dunántúli Víz- ügyi Igazgatóság vezetőjével készült interjúnkat még ege- szén friss kinevezése teszi időszerűvé. Egyelőre Baján él, ahol több, mint egy évtizedig az ott székelő vízügyi igaz- gatóság munkáját irányította, de szombatonként már jelleg- zetesen, pécsi, baranyai, sőt dél-dunántúli gondoktól tér- halten tér haza családjához.

Közel

kétmillió hold

Beszélgetésünk első kérdése: Kiss elvtárs szerint melyek a Dél-dunántúli Vízügyi Igazqa- tóság legfontosabb feladatai?

— Az igazgatóság működési I területe tízezer négyzetki loH

Miről olvasna Árvái Ist- ván, a vállalat igazgatója?

— Mindenekelőtt a fejlő- désről. Amikor kezdtük, hárman voltunk itt a Zsol- nay utcában egy butikban. Tankokat vágtunk szét da- rabokra, hogy legyen acé- lünk, és 1 avaskocsival szál- lítottuk. Volt az utcában egy lakatos mester, sose felej- tem el, aöld köténye volt, ott állt és megkérdezte, hogy mit akarunk csinálni. Üze- met, mondtam, állami üze- met. Kinevetett, meg vala- mi csúnyát is mondott Az- tán volt egy időszak, ami- kor csak az utasítás jött fe- lülről, tervrajz nélkül, min- den nélkül. Meg kellett esi- nálni. Ma minden van. Tervrajz, dokumentáció, még szalvétát is kapunk hozzá. És a dolgozó vissza- dobja, ha valami nem stim- mél. 8 millió alkatrészt gyártunk. Nyolcmilliót! Csak az a baj, hogy nem tudunk előre tervezni. Az építőipar fejlődésével előbb-utóbb ez is megoldódik. Előbb vagy utóbb? Akkor, ha szervezés és tervezés odáig fejlődik, hogy az építőipar évekre előre meg tudja majd mon- dani, hogy mikor mihez, mit kell szállítanunk. A leg- kisebb darabot is. Van olyan ország, ahol tudják. Én láttam.

Acsfl Gábor

Jelölőgyűlések

Február 8־án délután 8 óra- kor: Vasas II. falui kultúr- házban, Vasas I. falud iskolá- bán, Szabolcs falui pártszer- vezet helyiségében, József At- tila kutúrházban (Remény

u. 41.), gyárvárosi iskolában, Budai II. pártszervezet helyi- ségóben, pécsbányatelepi ak- nai pártházban, Egyetem ut- cai iskolában. Délszláv isko- Iában, városi tanács vb ebéd- lő helyiségében, Széchenyi Gimnáziumban, Bányaipari Technikum diákotthonában (Hunyadi út 9.), Siklósi párt- szervezet helyiségében (Sza-1 badság út), Petőri utcai isko- Iában, Tanárképző Főiskolán. Bánki Danát úti iskolában, istenkúti kultúrházban.

Február 9-én délután 6 óra- kor: Vasas II. telepi kultúr- házban, alsómeszesi iskolában, gyárvárosi iskolában. Budai

II. pártszervezet helyiségében, Erzsébet telepi kultúházban, Borbála telepi kultúrházban, Széchenyi Gimnáziumban, Ágoston téri iskolában, KPV- DSZ kutúrteremben (József u.) KISZÖV székházban (Megye u. 20), Székely Bertalan úti iskolában, Építő KTSZ irrr daházázan (Sallai u.), ÉPFU ebédlőhelyiségében (Megyeri út 50), Pártfőiskolán, 39־ es dandár úti iskolában, az 506- os MTH iskolában (Építők u.i. Rácvárosi iskola napközi he- lyiségében.

csak rajtunk múlik. A szűk- séges alkatrészek és alap- anyagok hiánya vagy késé- se szükségszerűen átcsopor- tosításokhoz, ez kapkodás- hoz és a teljesítmény csők- kenéséhez vezet, ami kihat a munkafegyelemre. Járjuk az országot, hogy az anya- got — idézőjelben — ősz- szekolduljuk. Megy, ahogy megy, de ez nem tervszerű. Itt kellene tenni valamit országos szinten. A munka- fegyelemről: külön becsű- lendő, hogy a dolgozók ilyen nehéz körülmények között is teljesítik a fel- adatukat. Olyan emberek dolgoznak itt, akik maguké- nak érzik a gyárat. Ez legalább 5 milliót jelent, ha pénzben ki lehetne fejezni. Végül szívesen olvasnék egy hiányosságról és annak meg oldásáról. A legutolsó hatá- rozat szerint 1970-re üze- melnie kell az új pécsi telepnek. Ebben az évben folynak a tervezések, Jövő- re kezdik az építést. Ha igaz. A termeléshez szükség van rá. Helyhiány miatt nem tudjuk betartani a technológiai fegyelmet sem. 8—10 millió forint értékű tartalékalkatrészt ott táró- lünk, ahová befúj a hó. Nem sírásról van itt szó, hanem, hogy a helyiséget egyszerűen kinőttük. 80 fö- re tervezték, ma százhetve- nen vagyunk.

Hofecker János

1934-ben született, néhány holdas kisparaszt gyermeke- ként. Az általános iskola be- fejezése után szakmunkásta- nulónak ment, s 1950-ben, 16 éves korában, a Kozármisle- nyi Gépállomás dolgozója lett. Azóta is — immár 17 észtén- deje — itt dolgozik. Kezdet- ben traktoros volt, később szerelővé képezte át magát.

Húsz éves korában, még 1954-ben kapta meg az első kombájnt, melynek egyik leg- szakavatottabb mesterévé vált az országban. Az 1965-ben meghirdetett országos kom- bájnaratási versenyen első he- lyezést ért el, ezért állami díjjal tüntették ki. Az elmúlt évben még nagyobb teljesít- ménnyel, mint 1965-ben —

országos harmadik lett.

A Kozármislenyi Gépállo- más szakszervezeti bizottságá- nak tagja. Kozármislenyben él, két gyermek édesapja. Pár- tonkívüli.

a tagszövetkezetek s a termel- tető vállalatok közvetlen, köl- csönös előnyökön alapuló áru- kapcsolatainak fejlesztésében. Szervezi az anyagbeszerzést, közreműködik a termények át- adásánál, minősítésénél, a tsz- ek megbízása alapján.

Az irodát a termelőszövet- kezetek hozták létre, bárki be- léphet. Az önálló közös vállal- kozás választott szervei az igazgatótanács, az igazgatóság és az ellenőrző bizottság. Most készül a működési szabályzat.

Lakatosként kezdte, ma a MEO vezetője.

— Miről olvasna legszí- vesebben az újságban?

— Egy kis gondolkodási időt kérek, ugyanis ritkán fordul elő, hogy a vállalat az újságban szerepeljen. Ez is lenne az első. A vállalat fejlődéséről még sohasem írtak. Pedig, hogy honnan indultunk el! Erről nem so- kát tudnak, és nagyon érdé- kés, elhiheti. A második, hogy... várjon. Tizenhat éve vagyok itt, a jó társa- dalmi munkáért elismerést már garmadával kaptunk a Városi Tanácstól, az arany- plakett ott van a vitrinben, megnézheti, de a tizenhat év alatt egyetlen állami lakást nem kapott a vállalat. Sőt! Most már harmadik éve, hogy az üzem dolgozói az igen megalapozott igényeik ellenére szövetkezetihez sem tudnak jutni, holott tud- tómmal ml vagyunk az épi- tőipar kiszolgálói. Ezt írja meg!

E

Csupor János, a vállalat

párttitkára egyben műveze- tő is.

— Olyan cikket szeretnék

viszontlátni, mely a felsőbb szerveket a KGM vállala- tokhoz hasonló tervszerűség biztosítására ösztönzi. Fel- adataink megoldása nemidejöttem, de nagyon ked- vesen fogadtak. A műveze- tő észrevette, hogy én meg- látom, hol lehet segíteni a saját munkámon kívül. Biz- tos ezért kaptam önálló munkakört.

0

Wanner Sándor univerzá- lis szakmunkás, a villamos- Ságtól a transzformátor sze- relésig mindenhez ért.

A kérdés most is ugyan- az.

— Ha igazat akarnak ír- ni, akkor... Kevés olyan vállalat van, ahol ilyen jól fizetnek. Szenvedni, azt kell érte, nem mondom. Sok he- lyen jártam már, de a bér- rel itt vagyok a legjobban megelégedve. Igazán min- denkit munkája után fizet- nek.

— Hogy érti azt, hogy meg kell érte szenvedni?

— A legfőbb nehézség, hogy olyan gépek jönnek, amilyenekkel még soha nem volt dolgunk. Aztán itt van a helyhiány. A villany- szerelők 25 négyzetméter területen dolgoznak, közle- kedni még lehet valahogy, de dolgozni...

Fábián Lajos, a vállalat egyik legrégibb dolgozója.

t

4