Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-05 / 31. szám
A Jelenkor februári száma ről. Érdeklődésre tarthat «4־ mot Loránd Imre Rejtő, az álponyva című írása is, amely az ugyancsak rendkívül olva- sott író regényeinek techniká- .iát, humorának forrását és népszerűségének magyarázatát keresi. A képzőművészeti írások közül kiemeljük Dr. Tompa Kálmán szubjektív hangúval- lomását, melyet egyedülálló képzőművészeti magángyűjte- ményének siklósi kiállítása al- halmából s egyben búcsúvá- télként írt. Amint ugyanis a sajtóból már ismeretes, a lel- kés művészetbarát orvos gyűj- teménye a Pécs városi Tanács beszerzésével a Janus Panno-. nius Múzeum megőrzésébe ke- rült. A gyűtjemény néhány kiváló darabjának reproduk- cióját az új Jelenkor-szám külön műmellékleten is be- mutatja. Figyelmet érdemel Hárs Sva művészettörténész írása a pé- esd képzőművészeti ״utánpót- lás” néhány fiatal tagjának rajzairól, a színházi cikkek közül pedig Taxner Ernő be- számolója a budapesti színhá- zak legutóbbi bemutatóiról. iránti szeretet kovácsolta ősz- sze őket egy nagy családdá. Boldogan, de ugyanakkor izgalommal tele jönnek el ma a busójárásra. Izgalmuk ért- hető, hisz olyan neves egytit- tesekkel lépnek fel — a né- met nemzetiségű dalkultúrát képviselve — délelőtt 11 óra- kor a Művelődési Házban, a ״Dallal, tánccal Baranyában” című műsorban, mint a Pé- esi Mecsek Táncegyüttes és a Központi Nemzetiségi Együttes. Három értékes elbeszélés, neves pécsi és budapesti köl- tők versei, irodalmi, képző- nűvészeti és színházi tanul- nányok gazdagítják a Jelen- kor új számát. A februári Jelenkor-szám ■lén Bertha Bulcsu: A Búvár ás a Katona című sajátos hangulatú, kitűnő elbeszélése áll, mellette Hallama Erzsé- hét és Lázár Ervin jelentke- ük új novellájával. A pécsi költők közül ezút- tál Arató Károly és Bárdosi Németh János versei kaptak helyet. A ״meghívottak" so- rában pedig többek között Demény Ottó, Keresztúry De- zső és Várnai Zseni költemé- nyeit olvashatjuk. Az Élet és Kultúra rovat- bán Ordas Iván szociográfiai írásban számol be egy Fejér megyei tanyacsoport, Mester- berek életéről. Az irodalmi tanulmányok közül kiemelke- dik Bajomi Lázár Endre köny- nyed hangú esszéje, Simone de Beauvoir-ról, a magyarul is megjelent útirajzai, önéletraj- zi jegyzetei és Mandarinok című. regénye nyomán nép- szerűvé vált francia írónőSzalatnak kis község a sás- dd járásban. Lakói dalkedve- lő emberek. Két éve élvezik a közös éneklés örömét, a kórus vezetője Krausz György tanító. A kórus zömét középkorú nők és férfiak alkotják. Fog- lalkozásukat tekintve terme- lőszövetkezeti tagok, erdő- gazdasági és vasúti dolgozók. A 45 tagú énekkar néhány tagja a szomszéd községből jár át a próbáikra. A dal MOHÁCS ״eszperantó város99 Mohács hovatovább ״eszpe- rántó várossá” alakul. Az or- .zágban az elsők között ve- zették be itt a nemzetközi nyelv iskolai oktatását. Je- lenleg is pezsgő eszperantó élet van a városban. A Bartók Béla Művelődési Ház keretében eszperantó csoport működik, amelynek Proksza Gyula, nyugalmazott gimnáziumi tanár az elnöke. A csoport tartalmas klubéle- tét alakított ki. Jellemző, hogy a művelődési ház klubjainak megyei versenyébe a Bartók Béla Művelődési Ház éppen az eszperantó klubot nevezte be, mint a legjobban működő és leginkább látogatott klubját. Külön tudományos szakköre van a klubnak. Egy jugoszláv eszperantó folyóirat — a Zág- rábi Obszervatórium kiadásá- bán megjelenő ״Homo kaj Kosmo” (magyarul: Ember és Kozmosz) — cikkei alapján képezik magukat a tagok és folytatnak beszélgetéseket, vi- tákat A Park utcai Általános Is- kólában — Hules Béla tanár vezetésével — érdekes mód- szerű nyelvoktatás folyik. A gyerekek játékos formában, viszonylag rövid idő alatt el- sajátították az eszperantó nyelv alapelemeit és ennek segítségével élénk levelezést folytatnak hasonló korú kül- földi iskolásokkal. A felnőttek Primostenbe készülnek. Ez a szép Adria- tengeri sziget — eszperantó sziget. A jugoszláv eszperan- listák nemzetközi üdülőt ren- deztek be itt, ahol a külföldi társaik kedvezményesen pi- henhetnek. Első ízben az idei nyáron utaznak majd Mohács- ról eszperantisták Primosten- be! I. Z. A szalatnaki dalosok ״Zsúfolt” év vár a baranyai régészekre szék tekintetében nem nagyon panaszkodhat — nincs például rómaikori régészünk. Nincs várásatónk. A megyében sok vár, középkori épület találha- tó, ezeket vendégrégészekkel kutattatjuk meg. Még inkább hiányzik egy antropológus. A majsi temetőben például fel- tárt régészeti anyag önmagá- bán szegényes, de a csontvá- zak mindenütt megvannak, és ezek különböző demográfiai kérdések roppant érdekes ana- lízisét adhatják az itt talált, és rátelepült lakosságnak. Az antropológiai vizsgálat párhu- zamosan folyik az ásatásokkal, ezt dr. Nemeskéri János és K. Coffmann Zsuzsa antropoló- gusok vendégként, illetve ideig lenes munkatársként végzik. Hogy mennyire szükség volna egy állandó antropológusra, elég utalni arra, hogy a mű- zeumnak háromezer (!) csont- váza van, és ez a legnagyobb vidéki antropológiai gyűjte- mény. Rendkívül fontos volna az antropológiai anyag feldől- gozása. Igazolja ezt, hogy vi- lágszerte kialakult már az ant- roporégészet, de nem is kell bi- zonyításként messze menni. A majsi temető feltárásának eredménye antropológusok köz reműködése nélkül nem kép- telhető el. 1967 a Janus Pannonius Mú- «um régészei, szakemberei számára egyben előkészületi év is. 1968-ban lebontják a mú- zeum nagy állandó régészeti ki- állítását, mely tizenöt éven át volt nyitva érintetlenül, de egyrészt az utóbbi években csökkent a vonzóereje, más- részt rengeteg az új leletanyag, hisezn a régészek végül is nem öncélúan kutatnak. Az új, kor- szerű kiállítás az elképzelések szerint 1969-re készül el, mely nagyrészt az új anyagokra épül ve didaktikailag is ütőképes, a régészet célkitűzéseiről és módszertanáról is érvényes, gazdag tájékoztatót fog nyúj- tani. Az új kiállítás iránt szak- mai körökben máris nagy az érdeklődés. Thlery Árpád tokát szolgáltattak. A vízalatti régészet módszereinek érdeme, hogy ismerjük a Földközi ten- ger térségének négy-ötezer év- vei ezelőtti gazdasági viszo- nyait, a színképelemzést pedig a korai bronz szerszámok vizs- gálatára nagy mértékben al- kalmazza a Szovjetunió, Ang- lia és Nyugat-Németország. A baranyai régészeti kutatás ugyan kissé távol áll ezektől a bonyolult technikáktól, hi- szén eszközeik hagyományosak — bár éppoly precízek — de mint dr. Dankó Imre, a pécsi Jannus Pannonius Múzeum igazgatója elmondta: a modern módszereknek lényegében csak igazoló jellegük van, és a leg- korszerűbb eszközökkel dolgo- zó régészek is párhuzamosan alkalmazzák a hagyományos megoldásokat A régészet éppúgy mély vál(ozások előtt áll, mint a hagyó- mányos ipar bármelyik ága. A régészeti kutatásban új, eddig ■zokatlan megoldások jelennek meg, légifényképezésről, foto- grammetriáról, víz alatti archeo lógiáról, elektromos földméré- •ékről, színképelemzésről, a 14-es szénizotóppal׳ történő kor- megáliapításpkról beszélnek. Mindez furcsán hangzik az első percben, egy olyan tudó- mánnyal kapcsolatban, mely épp az emberiség ősi múltjá- nak * dokumentumait tárja föl, de a légifelvételeknek köszön- heti a világ a kisázsiai Tirusz- kikötő, valamint az Eufrátesz- menti és szíriai római határ- rendszer feltárását. A nehezen hozzáférhető myrai és lykiai reliefek fotogrammetriai fel- vételei felbecsülhetetlen adaAz év régészeti feladatai célok között természetesen ez is szerepel, de a legfőbb szem- pont, hogy a csatateret szak- szerűen átfésüljék, eközben a kutatás produkál majd újabb látványosságokat is. A terület egyébként rendkívül nagy, és mivel mezőgazdasági művelés alatt áll, nem lehet bármikor ásni. Az is nehezíti a munkát, hogy az eddigi topográfiai is- meretek nem stimmelnek a valósággal, sok a változás. A hosszadalmas és türelmet igénylő mohácsi kutatás mel- lett viszont az év befejezései között szerepel a majsi X—XI. századi temető ásatása, majd követi ezt a későbbi években a hozzátartozó falu feltárása is. A dr. Kiss Attila Irányítása alatt folyó munka országos vi- szonylatban egyedülálló. Első- sorban amiatt, hogy egy teljes komplex temető összes sírjá- nak feltárásáról van szó, más- részt az egész temető régészeti anyaga rendkívül érdekes tár- sa dalmi következtetéseket tá- maszthat alá. A temető mellett levő falu feltárása is különle- ges régészeti produkció lesz, hiszen tapasztalatai alapján olyan monográfia készülhet, mely általánosítható lesz a X—XI. századi magyar társa- dalomra. A Janus Pannonius Múzeum bán három régész dolgozik (dr. Bándi Gábor ősrégész, dr. Kiss Attila népvándorláskori- és dr. Kováts Valéria középkori régész). Az ország legnagyobb, múzeumban működő vidéki régészcsoportját képezik. Munkájuk bőven akad Bara- nyában, és olyan kutató elődök «tán, mint Juhász László, Dombay János, Török Gyula és a mohácsi csatatér immár legendás kutatója: dr. Papp László — ennek a munkának fokozottabb a felelőssége. A szigetvári vár ásatása be- fejeződött, de hátramaradt egy-két kiegészítés, mint pél- dául a turbékl domb, vagy a törőktemető megkutatása, mely Kováts Valéria Irányítá- sávul az idei év feladatai kö- ■ött szerepel. Befejeződött Má- (é ▼árának több éves régészeti kutatása, mely G. Sándor Má- fia vezetésével folyt. Most a hasznosítás szempontjából fon- toa restaurálás következik. Az Idén is folytatódik, de nagyobb kapacitással dr. Papp László Irányítása mellett a mohácsi csatatér kutatása. Eddig feltár- tak két tömegsírt. A közvéle- mény talán újabb és újabb tö- megsírok feltárását várja. A 0 könyörtelen gépezet, a vastörvényű pápai politika bástyáit, de ledönthető- nek tartja őket. Naiv, de végső elha- tározása, hogy elmegy a zsidókkal Auschwitzba és velük hal meg, nagyon aktív cselekedet, mert azt reméli, «Je- kora^ áldozattal fölhívja a, figyelmet a felelősségvállalás halaszthatatlanságára, s hogy ezzel c vértanú-tettével meg- menti a vallás eszméjét. Cselekszik a pápa helyett, de Rio- cardo drámai útja ennél azért több, Nemcsak mint egy eszme hordozója, egy intézmény egy kis képviselője van jelen a darabban, hanem közben em- béri mivoltában is. Alakja valahol ál- talános érvényűvé nő, az emberi lesz általában, aki felismeri a cselekvés lehetőségét, a felelősségvállalás szűk- ségességét, félelmei és korlátái ellené• is• Hallama Erzsébet Riccardo: Bálint András a fiatal pap érveinek, könyörgéseinek. A kemény és hideg hatalmat képvi- lő pápa mellett ott találja — mintegy erősítésként — a bíborost, ezt a hal- lattanul éles eszű, kulturált, tapasztalt* rafinált politikust, akinek szellemes szóáradataival, pontosan célbataláló ér- veivel szemben Riccardo csaknem fegy- vertelen. — Nem érzi-e egyenlőtlennek a küz- dehnet? — Tudom, hogy igazam van — mondja Riccardo — Bálint András. — De nem tudom őket meggyőzni, őket nem lehet meggyőzni. Tudom, hogy eb- ben a pokolban nem lehet objektives- kedni. Mikor Gersteinnel szembenáll- tam, én próbáltam objektív lenni ét ellenérvekkel meggyőzni őt. ö győzött meg engem. Utána én próbálom meg- győzni a pápát, úgy, mint korábban Gerstein engem. Nem sikerül. Nem sikerülhet: két alapvetően idegen világ találkozik szembe itt, Két nyelven beszélnék, a hűvösfejű politi- kusokról leperegnek a humanizmus, együttérzés és áldozatvállalás összes érvei. Másról van itt szó: a Vatikán, ez az imperialista nagyhatalom, a kommunizmustól való félelmében ״esz- közként” akarja Hitlert felhasználni, nem hajlandó sem kockázatokra, sem gazdasági erőinek bármiféle veszélyez- tetésére. — Amint a politika előtérbe került, szörnyű intézmény lett a Vatikán, s Riccardo, aki százszázalékig vallásos, istenhívő, mint egyházának felesküdött, őszinte tagja, a vallás alapeszméinek védelmében is fordul szembe az egy- házzal. Riccardo — többször fejére ti olvassák a darabban — naiv ember végső soron. Ragaszkodik a krisztusi gondolatokhoz, azt mondja, hogy a pá- pához jobban illenének az egyszerű halász vonásai, nem mintha nem látná A helytartó kulcs-figurája Páter Riccardo Fontana, pápai minutáns. Kulcs-figura, mert benne testesülnek meg Hochhuth eszméi és meggyőződései, s mert a pápai közönnyel szemben ő képviseli a felelősségérzetet, az em- béri ességet, az áldozatvállalást — a ״szeretet vallását.” — Krisztus-szerep — mondja Bálint András — és ezért nagyon szép sze- rep. Emberi, s ugyanakkor telistele van ellentmondásokkal. Míg az ember le- löveti magát... Hosszú, nagy utat jár meg Riccardo!, ,míg lelöveti magát”. Pápai minutáns huszonhét éves korában, vagyis olyan fiatal pap, akiből hamarosan pápai diplomata lesz. Milyen nagy gzó ez, mutatja, hogy — mint halljuk is a ia- rabban — a pápa huszonhat éves ke- rában volt minutáns. Tehetséges, okos és értékes fiatalember, nagy jövő áll előtte, apja, Fontana gróf a pápa ״gaz- dasági minisztere.” A darab elején Riccardo még csak ennyi: tehetséges és okos fiatalember, halkan és meg- gondoltán beszél, egy előkelő papi vi- lágból érkezvén ilyeneket mond: Hit- ler Napóleon nyomdokain jár, s ld vitatná el a nagyságot tőle? A fiatal diplomata-jelölt aztán szemtől szembe kerül a tényekkel, megvilágosodnak előtte az embertelenségek és borzai- mák, amelyeket a zseniális hadvezér- nek tartott Hitler elkövet. A fiatal pap komolyan veszi azt, amire felesküdött, hisz a vallásban és a felebaráti sze- retetben, vállalja, hogy felvilágosítja és állásfoglalásra bírja a pápát, akinek ki kellene állni az üldözöttekért, s akinek szava talán megakadályozhatja, leg- alábbis enyhítheti az intézményes em- berirtás szörnyűségeit. Akkor aztán Riccardo Fontana szembetalálja magát Isten földi helytartójával, aiki hűvös- fejű, számító politikusként áll ellent A maga nemében egyedülálló bronzkori falu Nagy ár pádon kapacitásába tartozik, de dr. Kováts Valéria, a múzeum ré- gészének irányításával. Mindezeken kívül azonban van még néhány félbemaradt régészeti munka is. Ezek sor- sa mi lesz? — Két ilyen munkánk van — mondja dr. Dankó Imre igaz gató. — Az egyik Pécsett, a Posta központi épülete mögötti területen. Itt dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazga- tója a pécsi rómaikori polgár- város egy részét tárta föl, mely nek anyagát azonban mindad- dig nem lehet bemutatni a nyilvánosságnak, amíg az új postaépület el nem készül. A terv szerint majd az új posta alagsorában tekinthetők meg az érdekes leletek. A másik félbemaradt munka a Nagyhar- sánynál talált, és egy ideig ku- tatott római telep. Egy részét ennek is dr. Fülep Ferenc tárta föl. Ez négy-öt éve történt, az- óta a területet betelepítették szőlővel. Ennek ellenére meg kellene az egészet kutatni, hi- szén a régészek szerint itt egy meglehetősen nagy római vá- tos áll a szabadtéren. Idegen- forgalmi szempontból is felbe- csülhetetlen. A Ifagyárpád-Dióstetőn ta- Mit bronzkori telep feltárása dr. Bándi Gábor vezetésével folytatódik. A maga nemében ez is egyedülálló, hiszen a te- lep egy bronzkori falu teljes képét adja. Akár rekonstruál- ni lehetne a palánkfallal kö- rülvett kör alakú kis kunyhó- kát, s középen a kultikus he- lyet, és pompásan berendezni • sok leletanyaggal. Az idei év programjában ismét szerepel a pécsváradi várban az apátság kutatása Az idegenforgalom és a vendéglátóipar építkezni akar itt, előtte azonban el kell végezni a régészeti kutatást, csupán az erdőgazdaságot nem lehet kiköltöztetni. A várud- var feltárása ilyen körűimé- nyék között szinte lehetetlen, pedig érdekes titkok tárulhat- nának föl, hiszen az apátság — méreteiben és jelentőségé- ben — egykor vetekedett Pan- nonhalmával. A hirdi homok- bányából évek óta hordták a homokot a komlói bányákba. A homokkal együtt ״fogyott” az ott lévő népvándorláskori te- mető is, melynek érdekessége, hogy fontos leleteket találtak az avarokat leverő frank, ger- mán törzsektől. A hirdi lelet- mentés a Nemzeti Múzeum Háromezer csontváz, lebontják az állandó régészeti kiállítást adatokat elvégezzük, ha csak rajtunk kívül álló ok nem szól közbe. Viszont — annak eile- nére, hogy múzeumunk régé-“ — Kissé zsúfoltnak tűnik az Idei program. — Ez a ״zsúfoltság” nem okoz problémát. A kitűzött fel
