Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

WC7. FEBKTlAR l

3

napló

Éled a kertészet

Készítik a melegágyakat a bólyi Kossuth Termelőszövetkezet kertészetében. A tavalyihoz viszonyítva egy hónappal korát»- bán kezdték a melegágyak készítését, a héten még hozzálátnak hollandágyak bevetéséhez.

Á felvásárlás nagy éve

A tsz-ek több mint egymilliárd forint értékű árut adtak el az államnak — Lgy év alatt 14,2 százalékkal nőtt a felvásárlás

zervből 699 vagonnal, gyű- mölcskonzervből 105 vagonnal exportált megyénk. Itt kell megemlíteni, hogy terven fe- lül 205 vagon savanyúságot — zakuszkát — exportálunk a Szovjetunióba. Vágómarhá- ból 11 235 ment exportra, át- lag 550 kilós súlyban. Sertés- bői élve és lábon 23 599 dara- bot szállított a megye kül- földnek 110 kilós átlagsúly- bán. Ezen felül vágott félser- tés is ment exportra, ezt azonban nem a megyében, ha- nem Budapesten adták fel s így mennyiségben nem mu- tatható ki. Baromfihúst 74 vagonnal, tojást 23,1 millió darabot, napraforgót 42 va- gonnal, végül borból 12 288 hektolitert exportált a megye.

öt hónappal az átadás után

Egy ״befejezetlen“ iskola

Megbetegedett 150 gyerek — Kéthetes kiesés Vita, harag, huzavona

jegyzőkönyv szerint a meny־ nyiségi hiányokat az épületen belül szeptember 9-ig, az épü- létén kívül pedig október L0- ig lett volna köteles a kivit?- lező pótolni. A jegyzőkönyv- bői kiderül, hogy az üzemei- tető fenntartásokkal vette át az iskola épületét. A KÖJÁL kikötötte, hogy a kivitelező az első tanítási napig a víz- és csatornahálózatot készítse el. A tervező kifogást emelt a rókatorkok bitumen szdge- telese ellen. A községi tanács néhány sorban kérte a Kom- lói Víz- és Csatorna Mű\*£- két, hogy az iskolát még a tanítás megkezdéséig kösséx be a helyi törpevízmű háló- zatába. egyébként hozzájárj'.! az átvételhez. A Beruházás; Iroda a jegyzőkönyvben re- szögezi, hogy Ígéretet kaptas a vízrendszer községi beköté- sére. És az ígéret alapján aláírtak.

A nagy iratcsomóból ko- rábbi dokumentumok is elő- kerülnek. A Megyei Tanács Tervosztályán a beruházási program egyeztető tárgyalásit 1963. április 12-én tartották meg. A jegyzőkönyv tanulsá- ga szerint a tárgyaláson a szentlőrinci tanácsot Arató Antal és Árki Zoltán képw selte. Ezen a tárgyaláson jegyzőkönyvbe foglalták, hogy: ״A Községi Tanács a vízmű kapacitásának bővítéséről az iskola üzemelésének időpont- jáig gondoskodni fog.” A ta־ nácsnak ez a vállalása tucatnyi hivatalos iratban sze- repel. Az iskola 1965 helyett 1966-ban készült el, de a víz- hálózat bővítése a gyakorlat- bán, befejezetten, a mai na- pig sem valósult meg.

Hát így állunk. Az állam biztosítja a hétmillió száz- húszezret az iskolára, a kivi־ telező hétmillió tisztességesen beépít, de az utolsó száz- vagy negyvenezer forint ér- tékű munkával már nem so- kát törődik. Így az embereik végül nem a nagy áldozatot látják, hanem a negyvenezer forintnyi mulasztást

1 igazság van, a megye lakói

nem világviszonylatban ha- sonlítgatják össze az építke- zéseket, hanem helyben és időben. Az ősök bőrsátrai nem áztak be, a szalmatetős vá- lyogviskók nem áztak be, a cseréptetős, nyerges, vagy sá- tortetős épületek sem áztak be, csak pont ezek a modern épületek... Az új iskolát mindenki nagy örömmel fo- gadta, de amikor nyilvánvaló- vá váltak a víz- és fűtési gondok, az öröm helyét gya״ nú foglalta él.

Az iskola vezetői december 17-én kályhákat állíttattak a tantermekbe, mert a központi fűtés a körültekintő biztatga- tások ellenére sem működöd kielégítően. A radiátorokon egy-két borda átlangyosodott, de ez semmire sem volt elég.

Megkezdődött a kilincselés, könyörgés, a felelősség áthá- rítgatása. Végül a döntőbi- zottság vizsgálta meg az ügyet. Megállapították, hogy a kőmivesek, és a kazánépí- tők nem végeztek megfelelő munkát. A fekvő kémények- ben és rókatorkokban göcsör־ tök, belógó téglák maradta«, s így a kazánok, ״fals” hu- zatot kapnak. Az is kiderült, hogy a kivitelező által vissza- hagyott emelvénytartály se- 1 gítségével a kazánok feltolté- j se nem kielégítő. A döntőbi-1 zottság négyoldalas hibajegy-1 zéket fektetett le és kötelezte ' a kivitelezőt a hibák azonnali 1 elhárítására. A javítgatás meg- j kezdődött, a fűtés megjavult, j de Déri Antal az iskola igaz־ gatója továbbra is tele van aggodalmakkal...

Amikor az iskolát végigjár- tam, s a vízügyet már végleg nem értettem, Szűcs József magyar—ének szakos tanár az ablakon át egy távolban esi!- lógó hidroglóbuszra mutatott:

— Majd az. Most állították fel. Eredetileg annak kellett volna az iskolát ellátnia vtz- zel.

A szentlörinci áj általános

iskola tantermeiben 1966. de- cember 16-án 8 órakor 15 C fokot mértek, délelőtt 10 óra- kor és déli 12 órakor 18 C fokot. Két nap múlva, 18-án reggel már csak 12 C fok volt az iskola belső hőmérséklete. 1967. január 16-án reggel nyolc órakor 11, 10 órakor pedig 20 C fok volt a tan- termek hőmérséklete. A 20 fokot ma is tartják, délre gyakran elérik a 24 fokot is. Aj! 1966. decemberi és az 1967 januári mérések között elég nagy a különbség. A két mé- rési időszak között úgy lát- szik valami történt.

Megbetegedett 150 gyermek!

— A fűtési kísérletek miatt részletekben két hét esett ki a tanítási időből. A szülők felháborodtak, kérdésekkel fordultak az iskola vezetői- hez, majd panaszt tettek kü״ lönböző szerveknél. Általában a fűtésről és a vízhiányról beszéltek, de sokaknak az egész modem építészetben megrendült egy kicsit a hite. Szépek-szépek ezek a modem épületek, de nem jók. Szóba kerültek más építkezések is, lapos tetejű tetszetős házak, melyek szépek, de beáznak. A tájékozottabbak mondották, hogy ez világviszonylatban probléma. De, és ebben nagy

(Az alábbi felsorolásban az

állami gazdaságok nincsenek benne). A második ötéves terv első évében tehát 1960-ban összesen 2645 vagon kenyér- gabonát vásárolt fel az állam Baranyában. Tavaly tehát a harmadik ötéves terv első évében 9000 vagonnal, vagyis 3385 vagonnal többet az előző évinél. Ehhez az állami gaz- daságok is hozzátették a ma- guk 2675 vagonját, 729 vagon- nal többet a tervüknél. Augusztusban bizony nem kis gondot okozott a felvásárló szerveknek, hogy a tízezer vagon kapacitású állami mag- tárakba 11 500 vagon gabona- félét elhelyezzenek.

Vlinden járás teljesítette tervét

Burgonyából 1636 vagon- nal vásárolt fel az állam a megyéből, hatszáz vagonnal többet, mint 1965-ben. Állati termek tekintetében is érdé- mes összehasonlítani a két öt- éves terv indulását. Hízóser- tésből 1960-ban 80 ezer dara- bot, 1966-ban 116 839 darabot vásárolt fel az állam átlag 110 kilós súlyban. Vágómar- hából hat évvel ezelőtt 21 ezer darabot, most 24 600-at. Baromfihúsból 1960-ban még csak 29 vagonnal, 1966-ban 175 vagonnal vásárolt fel az ál- lám. Tojásból és tejből 41 millió darab, illetve 40 millió liter volt a tavalyi felvásár- lás, mindkettő duplája az 1960. évinek.

A megyén belül minden já- rás maradék nélkül teljesítet- te felvásárlási tervét. A száz hold szántóra eső felvásárlás j a legmagasabb a mohácsi já- '• rásban — 284 100 forint, má- j sodik a siklósi, harmadik a j pécsi, negyedik a sásdi és j 213 600 forinttal utolsó a szi- : getvári járás. Megyei átlagban \ a száz hold szántóra eső fel- vásárlás 235 700 forint, lé- nyegesen jobb a tavalyinál.

Az állami gazdaságok ser- téshúsból, marhahúsból és baromfihúsból összesen 778 vagonnal értékesítettek, 52 vagonnal többet a tér- vüknél. Tojásból 12,3 mii- liót, gyapjúból 1288 mázsa helyett 1384 mázsát adtak el az államnak.

Export

A mezőgazdaság! cikkek

exportjából is jócskán kivette részét megyénk az elmúlt év- ben. (Az export számokban már az állami gazdaságok j adatai is benne vannak.) Sajt- ן ból 111 vagonnal, zöldségfé- léből 329 vagonnal, gyümölcs- bői 18,1 vagonnal, főzelékkonElőadássorozat a mnnkalé;ekt!!nról

Mezőgazdasági munkapszi- \chológlai kérdések megvitató- sa szerepel a TIT Agrárszak־ emberek Klubja három soron következő klubfoglalkozásán. Az izgalmas témák előadásé- ra országos hírű pszichológu- ' •okát kértek fél. Az első klub- 1est előadója dr. Vaszkó Mi- 1 faály, az Országos Munka- pszichológiai Intézet osztály- !vezetője, aki ״Általános tájé- kozta tó a munkalélektan gya- 1 korlátáról” címmel tart elő־ j adást A februári első klub- l esten drtj Hódos Tibor pszi- ehológus ״Szociálpszichológiai problémák a munkahelyen” című előadását hallhatják a klubtagok. A sorozatot dr. Rókusfalvy Pál kandidátus előadása zárja be, aki a sze- mély! vezetés (bánásmód) pszichológiai problémáival is- merted meg hallgatóit Mind- három előadás Pécsett a TIT Bartók Klubjában lesz.

Busójárás Mancson

Kis farsang

Az Wei busójáráson, meg- változott formában ugyan, d• újjáélesztik a régi mo- hácsi szokást, az ún. kis- farsangot A szokás szerint a busójárás vasárnapját megelőző csütörtökön far- sang! jelmezekbe és álar- cokfoa öltözött gyerekek csa- tangóitok az utcákon, beko- posták a házakba, ahol ka- !áccsal, édességgel kínálták őket, az utcán pedig janke- Mk kergették. Ijesztgették a vidám gyerekeket

A hagyomány megváltó- zott formában az idén úgy jelenik majd meg. hogy nagyobb gyerekcsoportok öltöznek be busónak, far- •angi figurának, Jankeiénqk, stb, A gyerekcsoportok ״gyermekkaráévá!” dinen a nagy busójárás kereté- ben, vasárnap délelőtt vo- tmlnak fel, biztosítják az utcákon az állandó látvá- nyosságot, vidámságot • A

gyerekek iskolánként szer- vezetteti oldják meg a fel- vonulást, az iskolák közt verseny indult melyikük farsangi menete tartalmaz- ea a legtöbb ötletet, színt K. Széchenyi téri iskolások »éldául magukíaragta busó- Harcokkal, lakodalmasrne- letekkel készülnek a tel- ׳anulásra, de ágy tervezik, Mgy ax iskolai rajzórákon :észített gyermek-busó rajokból kiállítást rendeznek z Iskolában, ami bizonyára rdekes kis színfoltja leax Z idei busójárásnak.

Nyolc mester készül fa- •«ott maszkjaival egy kő- Se kiállításra: Kovács lát- os. Kaikén Mátyás, Balga rtván, Késíty György, Ktr óczki János, Filákovics Já- os, dr. Sarbak Géza én ászló István. A kiállítás- d egyidőben egy teremben laszkfaragó Iskolát rendez- sk be. ahol • mesterek unka közben mutatják * a közönségnek a maszk- ragás módszereit különfé- a maszkfaragó kóla mesterei között való- ánűleg ott less a fiatal &־adí Antal is, aki még ák, de a múzeumban ren- ■zett maszkfaragó szak- írben gyorsan elsajátította t a mesterséget és szép tereket ért el máris.

Jó lenne az új létesítmé- nyék átvételét szigorúbban venni! A jegyzőkönyveket csak az ellenőrzött, megnyug- tató próbaüzemeltetés után volna szabad aláírni. Most sok mindant lehet mondani, írni, de a tény az, hogy a befejezetlen, minőségileg is hibás iskolát 1966 augusztu- sában jegyzőkönyvileg at- vette a Beruházási Iroda, a Községi Tanács, és a felettes tanácshatóságok ezt jóváhagy, ták. Az eredménv 150 megbe- tegedett gyermek kéthetes tanítási kiesés, vita, harag, huzavona.

Bertha Bulcn

פ

Felkerestem a Beruházási Bank illetékes szakembereit Pécsen. Amikor azt mondtam, hogy a ״szentlőrinci általános iskola”, egy öt-hat kilónyi iratcsomót tettek elém és se- gítettek a fontosabb iratok, szerződések kiemelésében. Hát kiderült néhány tanulságos ״apróság”.

A 7 120 203,58 Ft-os épület- nek eredetileg 1965 augusztu- sában kellett volna elkészül- nie. Átadására és átvételére 1966 augusztus 26-án került sor, tehát egy éves késéssel. A műszaki átadási—átvételi jegyzőkönyvből kiderül, hogy a végleges vízhálózat és be- kötés nem készült él, a Koni- lói Víz és Csatorna Művek 40 566,60 Ft értékű munka el- végzésével maradt adóé. A (

hogy Magyarországon találták föl a rákgyógyítást. De nekem ugyan mindegy. Ha nem ködl a tudásom, el- megy majd velem oda ni — mutat a temető felé.

— Élnek-e még, akiket meggyógyított?

— Persze, élnek.

— Kik azok?

— Hát lássa, volt nekem egy hosszú névsorom. Mind felírtam, akit gyógyítottam. De elveszett Fejből nem tudom. De sokan vannak.

— És miből csinálja a gyógyszerét? Füvekből?

— Abbul is, másbul is. Mert tudja, többféle a rák. Van amellik folik, van, amellik nem folik.

Szorosabbra fogja a mel- lén a berliner kendőt, mint- egy jelezve, hogy nem ki- ván tovább dislkurálni. Sok persze nem derült ki. Gyó- gyűlt paciens nincs, minden elveszett, ami bizonyítana valamit Csak ez a kis öreg- asszony van, arcán a rette- nete* kór nyomaival. Siető- se׳n lépked a havas úton. Távolabb leveszi a fehér kendőt és viszi görnyedt vállaló a nagy titkát

gyftást? Tényleg egy vén

koldustól?

— Ah! Mit gondol?! A

kódús csak humbuk. Csak úgy mondják. Én magam jöttem rá. Magamat is ma- gam gyógyítottam.

A kendő alól a nyers hús villan elő. Felsőajka már nem takarta el a fog- sorát Bal szemgolyója vé- résén könnyezik sebbé vált üregében.

— Tudja, nékem volt engödölyém a Belügyminisz- tóriumtól — még a reakciós időben —, hogy két orvos jelenlétében gyógyíthatok. Aztán jött a front és el- veszett az engedély. Egy- szer meg egy professzor jött ki hozzám. Nem mondta meg, hogy 6 professzor, azt mondta, hogy papírgyáros, de el tudja intézni, hogy Pécsen a klinikán bemutat- hatom a tudásomat Dehát nem adtak volna annyit a tudásomért, amennyit érdé- meltem volna, hát én nem adtam. Most is van bent egy kérvényem a minisztérium- bán, hogy vegyék meg a tudásomat, de nem jönnek. Pedig nagy dolog lenn•,

A SZENTKIRÁLY! ״LANT״

Talán Szabadszentkirályan akad egy gyógyult paciens?

Egyelőre csak meglepetés akad. A tanácson ismerik a rákgyógyító nőt Fehér ken- dővel köti be az orrát, mert hiányzik az orra, és az ar- cát is alaposan kikezdte már a kór. Él, csak már nem Szentkirályon lakik, hanem Pécsbagotán. Gyógyít-e

még? Ki tudja? És főleg ki tudja bizonyítani? De meg lehet találni és lehet vele beszélni.

A gyógyító nőt úton ta- láljuk• Amikor látja, hogy megállunk mellette, fehér kendőt köt az orra elé.

Kissé nehezen indul a be- szélgetés, de fel kell tenni a kérdést:

— Maga az, aki rákot tud

gyógyítani?

— Én.

— És hány embert gyó- gyftott meg eddig?

— Sokat. Nagyon sokat

— És most?

— Most nem lehet Csak a reakciós időben gyógyítót- tam. Most nem. Mondták, hogy nem szabad.

— Kitől tanulta a gyó- Tudja, ni <aűt- Nem,

־ TLmsó. Minden boltban t kapni,

ádoto egy diónyí kris׳t a tűzhely lapjára. A sókristály sisteregve szét- gőzölögve távozik be- a kristályvíz. Eddig 1 történt semmi csodála- így készül a pata gyűl- isos lo׳vak házi gyógy- c is. A kiégetett tírnsó ival meghintik a beteg i kisebesedett patáját, nsópor azután a testned- bői veszi fel ismét a tályosodáshoz szükséges t és ez fertőtlenítő, szá- hatást vált ki.

׳ Ez a titok? — kérdem.

Ez. A kiégetett timsót tó kell törni és vízzel ?keverni, a folyadékkal g a rákos sebet kene- i. Ettől a seb szinte kövesed ik, elpusztul a :ere, akár a fán éió báé.

titok tehát már nem :. Most már csak egy yult emberrel kellene kozni.

Ismeretes, hogy a harmadik ötéves terv során évi 5,6 százalékban szabták meg or- szágosan a felvásárlás üte- mének növekedését, ezen be- lül növényi cikkeknél 7,6 szá- zalékos, állati termékeknél 4 százalékos évi növekedést szab meg a terv.

Az országos átlag fölött

Megyénk 1966-ban nem- csak, hogy elérte, de meg- duplázta az ütemet. Növényi cikkekből 27 százalékkal, ál- lati termékekből 7 százalék- kai, a kettőből együttesen átlag 14,2 százalékkal nőtt megyénkben a felvásárlás 1965-höz képest és ebben az állami gazdaságok értékesí- tése még nincs is benne.

Ez az ugrás megyénket jő- val az országos átlag fölé emeli. A termelőszövetkeze- tek eredményes gazdái kodá- sának és a kedvező időjárás- nak köszönhető, hogy — a be- gyűjtési korszakot is beleért- ve — megyénkben még egyetlen évben sem vásárolt fel ennyi árut az állam. Ha ezt forintban akarnánk ki- fejezni, nem sokat tévednénk, ha azt mondanánk, közel két- milliárd.

Az 54 cikkből 11 kiemelt cikk az, amire felvásárlási tervet kapott a megye. Ezek a legfontosabb közélelmezési cikkek. Két cikk — a' napra- forgó és a bor — kivételével mindegyikből teljesítette, sőt, túlteljesítette tervét a megye.