Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-04 / 30. szám
196ד. FEBRUAR 4. napló 2 Légi incidens Delhi: U j Delhibe■ Mvatalos közleményt adtak fel arról, hogy február 2-áa 14.30-kor lelőttek egy paklsa• tánl katonai repülőgépet! amely 48 kilométer mélység« Johnson sajtóértekezlete Az elnök a VDK elleni bombatámadások folytatását hangoztatta Egy bét a világpolitikában • RapaeU PirfnbM § Manescu bonni útja • Bérharcok Franciaországban és Spanyolországba■ f Újabb provokációk Pekingbea ben felderítést végzett tn• diai terület felett. Az Indiai közlemény szerint a pakis»• tani gépet többízben felssóll' tották leszállásra, azonba• nem engedelmeskedett. IndH» tiltakozó jegyzéket adott ál Pakisztánnak. A pakisztáni hatóságok szerint a lelát• géppel egy pilóta-növendék végzett gyakorló repülést, de eltévedt és így került Indiai terület fölé. Az Incidens különösen azért bat zavaróan, meri ezekben a napokban kezdőd- tek meg a tárgyalások a kél ország közötti légiforgalora helyreállításáról a taskenti megállapodások szerit. Vorosilov megemlítette Vatá• lij Blühert, Alekszandr Pár- homenkót, Jeronim Uberevi- eset, Jón Jakirt, Nyiknlaj Rudinyevet, Oleko Duiráesot, A Pravda Münníeh Ferenc! a forradalmi mozgalom ▼ete- ránja tollából cikket közöl. Münnich Ferenc cikkében azt mondja el, hogy a magyar — internacionalisták, hogyan vei tek részt az oroszországi fór- radalomban és polgárháború- bán. A Pravda egy Halhatatlan hőstettek című további vissza- emlékezésében rámutat, hogy a Vörös Hadsereg azért voll rendkívül harcképes, mert • kommunista párt irányította: A háború legkritikusabb pH- lanataiban a Vörös Hadsereg- ben szolgált a párttagságnál! körülbelül fele — mintegy 300 ezer kommunista. Közülük 90 ezren életüket áldozták a ha- záért. A cikk a védelem szer- vezői között megemlíti Kle- ment Vorosilovot, Félix Dzer- zsinszkijt, Mihail Kalinyint, Szergej Kirovót, Valérián Kuj- bisevet, Joszip Sztálint éa má- sokat. A külföldi proletariátus és parasztság számos képvise- lője küzdött a Vörös Hadsereg nemzetközi ezredéiben: ese- hek, lengyelek, szerbek, zna- gyarok, bolgárok, szlovákok! finnek, románok, kínaiak! koreaiak és mások. A Pravda ebben az össseál- lftásban kivonatokat közöli Bugyannij marsall A megteli út című visszaemlékezései har madik kötetének kézirataiból. A közölt rész megvilágítja az első lovas hadsereg harcait a déli fronton. hogy Kennedyt messzehordó puskával fogják lelőni: a pus- kát szét lehet szedni és köny- nyen el lehet rejteni. A gyilkosság után — mond- ja az összeesküvő — ״a rend- őrség persze minden követ megmozgat” hogy megtalálja a gyilkost, és ״néhány órával később majd talál is valakit, csakhogy megnyugtassa a köz- véleményt’. Az ismeretlen személy a felvételen halkan, közönyösen elemzi a készülő merénylet körülményeit és esélyeit, majd a gyilkosság végrehajtására kiszemelt egyénről beszél, anélkül, hogy nevét megem- lítené. Az illető Martin Luther Kinget is meg akarta ölni, ״hosszú mérföldön át követte, de nem tudott elég közel jut- ni hozzá”, mondja az ismeret- len hang. a kongresszus jelenlegi ősz- szetétele megnehezíti számára terveinek végrehajtását. * Hanoid Brown, az Egyesült Államok légierőinek minisz- tere a VDK területe elleni bombázások kiszélesítése mel- lett szállt síkra. A fegyveres erők kérdéseivel és a pénzki- utalással foglalkozó szenátusi bizottságok csütörtök esti együttes ülésén felszólalva Brown azt állította, hogy .Észak-Vietnam megsemmisi- tése az az eredmény, amelyet az amerikai katonai légierők atomfegyver alkalmazása nél- kül elérhetnek.” A szovjet nép és a Vörös Hadsereg polgárháborús hős- tetteinek szentelt két teljes oldalt a Pravda pénteki szá- ma. Vorosilov marsall a lap tu- dósitójával folytatott beszél- getésében aláhúzta, hogy a polgárháború éveiben Lenin a hadműveletek lelke és szerve- zője volt. Vorosilov elmon- dotta, hogy a sok-sok ezer ka- tona és parancsnok közül, akikkel együtt vett részt az ütközetekben, nehéz bárkit is megemlítenie, hiszen vala- mennyien rendkívül bátran és vitézül harcoltak. Nem kiseb- bitve senkinek az érdemeit, tung idézeteket üvöltöztek, durván sértegették a Szav- jetuniát. A szovjet szakemberek nem tudtak kiszállni a repülősé- pékből. A gép személyzete, minden biztonsági szabályt megsértve, úgy volt kénytelen felvenni az üzemanyagot, hogy az utasok a repülőgép- ben maradtak. A kínai ható- Ságok különböző ürügyekkel késleltették a gépek indulá- sát. Amikor a szovjet repü- lök végre engedélyt kaptak a kifutásra, a kínai hatóságok durván megsértve a biztansá- gi előírásokat, megengedték a ״tüntetőknek”, hogy a kifutó- pálya felé gördülő repülőgép közelében tartózkodjanak. Miami: A Miami News cimü floridai lap csütörtöki kiadásában különös történetet ismertet. A lap emlékeztet rá, hogy hét héttel a dallasi zl- nökgyilkosság előtt, 1963. no- vem bér 18-án Kennedy elnök Miamiba látogatott. A Miami rendőrség irattárában még most is őriznek egy magneto- fonszalagot, amelyből kitü- nik: valaki már itt meg akar- ta gyilkolni Kennedyt, éspe- dig kísértetiesen hasonló kö- rülmények között, mint ahogy a gyilkosság két héttel ké- sőbb Dallasban megtörtént. A magnetofonszalagon be- szélgetés hallható, amelyet egy rendőrségi besúgó és a merénylő-jelölt egyik cinkosa folytatott. Az ismeretlen kilétű ember elmondja a gyilkosság ütem- tervét a besúgónak. Közli, ״mielőtt az Egyesült Álla- mok abbahagyná a VDK elleni bombatámadásokat, a VDK-nak kell lépéseket tennie a háború befejezése érdekében.” Johnson az amerikai félté- teleket ״korlátozott és tisztes- séges” feltételeknek nevezte. Kijelentette, hogy a háború folytatása ״jelentős költséget és szenvedést” hoz magával. A sajtóértekezlet bevezető- séül Johnson nyilatkozatot 01- vásott fel arról, hogy a maga részéről szükségesnek tartja szovjet—amerikai konzuláris egyezmény elfogadását. Mint ismeretes, az amerikai szemé- tusban az ultrakonzervatív elemek meg akarják akadá- lyozni a szerződés ratifikálá- sát azzal az indoklással, hogy az ״veszélyezteti az ország biztonságát.” Ezt J. Edgar Hoover, az FBI főnöke jelen- tette ki korábban. Johnson most azzal érveit, hogy a ratifikálás az Egyesült AI- lamok érdeke, mert így Úgy- mond ״megfelelő védelmet tud nyújtani a Szovjetunió- ba látogató és ott letartóz- tatott állampolgárainak.” Az elnök egy kérdésre vúlaszolva azt mondta, hogy folytatni akarja úgynevezett ״hídépítési” politikáját az eu- rópai szocialista országok felé. E téren sokkal több a bizal- mát gerjesztő jel, mint a ki- ábrándító” — mondotta. A Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bambázá- sokról Johnson kijelentette, hogy nem szándékozik fel- hagyni a bombázásokkal, még akkor sem, ha ennek bekövet- keztével sor kerülhetne béke- tárgyalásokra. Belpolitikai kérdésekről szólva Johnson elismerte, hogy Február 2-án 11 órakor a szovjet nagykövetség hat munkatársa, köztük egy dip- lomata az Aeraflot pekingi irodájába ment, hogy jegyet váltson Moszkvába. Amikor kiléptek az irodából, gépko- csijukat körülzárta a huligán tömeg. Kiáltoztak, sértegették a Szovjetuniót és az SZKP-t, követelték, hogy jöjjenek ki a gépkocsiból és adják elő a fényképezőgépükben levő fii- met, bár semmiféle fényké- pezőgép nem volt náluk. A szovjet állampolgárok azon- bán a gépkocsiban maradtak. Később a szovjet nagykő- vétség négy munkatársa, köz- tűk három diplomata, az Aeroflot irodájába ment, hogy megkeresse a többieket A tö- meg azonban őket is feltar- tóztatta. Annak eil érvéré, hogy a szovjet nagykövetség állan- dóan tiltakozik a kínai kül- ügyminisztérium szerveinél a provokáció ellen, a külügyi szervek semmiféle intézkedést nem tettek. Az AFP hírügynökség a BTA-ra hivatkozva február 2-án este 11 órakor jelentet- te: még mindig nincs hír ar- ról, hogy a szovjet nagykövet- ség munkatársai kiszabadul- tak volna. A szovjet nagykövetség élőtti rovok ációk is folytatódnak. Moszkva: A Pravda pénteki számában beszámol a pekingi repülőtéren elköve- tett szovjetellenes provokációról. Január 31-én a pekingi re- pülőtéren tüntetők körülfog- ták azokat a leszálló gépeket, amelyeken szovjet saakembe- rek utaztak a Vietnami De- mokratikus Köztársaságba, hogy segítséget nyújtsanak a vietnami népnek. Az eszeve- szett provokátorok szovjetéi- lenes jelszavakat és Mao CeWashington : Johnson j elnök csütörtöki sajtókon!©־! renciáján leintette azokat. I akik a vietnami háború békés rendezésére vonatkozó lépése- két vártak az amerikai kor- mánytól. Az elnök többször is kijelentette, a maga részéről ״semmi ka- moly jelet sem lát arra, hogy a másik fél elhatáro- zott kezdeményezéseket ten- ne a béke irányában” s köz* vetve a VDK elleni bomba- támadások folytatása mel- lett foglalt állást, azt han- goztatva, hogy a bombáza- j sok ״elérték a korábban megjelölt célkitűzéseket.” Johnson továbbra is a sok- szór elismételt kijelentéseket elevenítette fel, azt hangoz- tatva, hogy az USA ״békés megoldásra törekszik”, ״kész a félútig, vagy azon túl is elébe menni a másik fél ]a- vaslatainak” s hajlandó a ״feltétel nélküli” tárgyalások- ra. Az elnök azonban ezúttal is feltételeiket szabott az állí- tólagos feltétel nélküli tárgya- lásokhoz, azt mondotta ugyan- is, hogy akasztófához veszette az elítél- tét, Victoria államban két percre megállt a munka. Száz- ezer munkás vett részt a Két- perces tiltakozó sztrájkban. Melbourne belvárosában Két percre megálltak a villamo- sok. a töltéseken fékeztek, sí- poltak a mozdonyok. Sydneyben tüntetők vették körül az állami kormányzat hivatalát. A MeTboume-i Pent- ridge börtön közelében a pén- tekre virradó éjjel mintegy száz tüntetőt vettek őrizetbe. Kétszáz rendőrre és detek- tívre volt szükség ahhoz, hogy féken tartsa a 2000 főre be- csült tömeget A lapok első oldalon köz- lik, hogy Ryan ״bátran, fér- fihoz méltóan hált meg.” — Pénteken ügyvédje kijelentet- te: meggyőződése, hagy nem Ryan volt a böriönőr gyű- kan. előtt a baloldal egységtőreik- végeit juttatta kifejezésre. Ugyancsak politikai tartalmuk miatt jelentősek a spanyolor- szági sztrájkok: a madridi, barcelonai, sevillai munkások megmozdulásai a Franco-dikta túra ellen, a demokratikus szabadságjogokért viszik az utcára a tömegeket M ásfajta tüntetésről ér- kezik hír Pekingből. A vörösgárdisták újabb meg újabb provokációkat haj- toltak végre, elsősorban a Szovjetunió nagykövetsége, de a többi szocialista ország diplomatái, így hazánk képvi- selői ellen is. A szovjet hír- ügynökség, a TASZSZ, meg- állapította, hogy a kínai ha- tóságok féktelen szovjetellenes kampányt folytatnak s elvisel- hetetlen állapotokat akarnak teremteni, ám a hatóságok és a ״vörösgárdisták” hiába pró- hálják megfélemlíteni és meg- zsarolni a szovjet diplomata- kát. A szovjet emberek nem tesznek egyenlőségjelet a ki- nai nép és az állítólagos ״kul- turális forradalom” megszól- lottjai közé, mély feiháboro־ dásuk csak az utóbbiaknak szól. Melbourne: Gsütörtökön a Melbaume-i Pentridge börtönben bitón végezte éle- tét Roland Rayn 41 éves fe- gyemc, akit azzal vádoltak, hogy 14 hónappal ezelőtt, szökési kísérlet közben, meg- gyilkolt egy börtönőrt. Az ausztráliai Victoria ál- lamban 16 év óta ez volt az első halálos ítélet, s közvéle- mény szerint nem volt meg- alapozott. A közvélemény a halálbüntetés ellen foglal á'״ lást. Ryan még a siralomház- bán volt, amikor hatalmas tömegek tüntették a börtön előtt. Követelve a halálbünte- tés éltörlését. A tüntetők ősz- szecsaptak a rendőrséggel is. Ryant, aki lehet, hogy va- lóban közönséges gyilkos, már űrként ünnepük. Magyar idő szerint éjjel 11 órakor, ami- kor a szürke polgári ruhát, szemellenzőt viselő hóhér ax A szovjet nép és a Vörös Hadsereg A Pravda a polgárháborús hőstettekről Egy gyilkossági kísérlet ütemterve Szov'etellenes provokáció Pekingben Általános sztrájk Franciaországban PÁRIZS: Ötvenezer dolgozó vonult tűntető menetben a fövá- ros utcáin február 1-én, a 24 órás általános sztrájk napján. A francia munkásság a bérek és nyugdíjak emeléséért, a munkafeltételek javításáért, a szakszervezeti jogok kibóvité- séért harcol és erélyes intézkedéseket követel a munkanélküli- ség csökkentésére. Ryant kivégezték E zen a héten az európai szocialista országok dip- lamáciai tevékenysége vonta magára a világ fi- gyeimét: Podgomij, a szovjet államfő befejezte olaszországi látogatását, amelynek során járt a Vatikánban is. — Ra- parid lengyel külügyminiszter hazaérkezett párizsi útjáról, — Bulgária Kekkonen finn államelnököt fogadta, — Tito elnök nem hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban és ezt követően Budapestre érkezett Kádár János meghívására, — Manescu román külügyminisz- tér az NSZK-ba utazott és ez alkalommal sor került a ro- mán—nyugatnémet diploma- ciai kapcsolatok felvételére, — élénk visszhangot keltett a szovjet kormány nyilatko- zata a Német Szövetségi Köz- társaságban feléledő neonáci és militarista szellem meg- nyilvánulásairól. Külön kell szólni Manescu román külügyminiszter bonni útjáról és arról, hogy beje- lentették a román—nyugatné- met diplomáciai kapcsolatok felvételét. A két hónapja hi- vatalban levő nyugatnémet kormány mindegyre hangoz- tatja, hogy a kelet-európai or- szágakkal a viszonyát norma- lizálni kívánja. Ezzel kapeso- latban érdemes emlékeztetni arra, hogy a szocialista arszá- gok voltak azok, amelyek kéz- dettől fogva törekedtek Nyu- gat-Németországgal is a nor- mális kapcsolatok megterem- lésére, és nem rajtuk múlt, hogy az NSZK és a szocialista Európa országai között — a Szovjetunió kivételével — nem alakultak ki a hivatalos, diplomáciai kapcsolatok. A hidegháborús adenaueri nyugatnémet politika az évek sarán zsákutcába jutott. A többi nyugati hatalom előbb- re lépett a két Európát kö- zelebb hozó úton. Ezt, ügylátszik, most már Bonnban is észrevették az új vezetők. Mindenesetre formai módo- sításokat már szeretnének végrehajtani. Persze ahhoz, hogy a nyugatnémet politiká- bán új irányzatot kezdjenek, többre van szükség, mint egy- néhány diplomáciai lépésre: az európai szocialista arszá- gokkal szembeni politikájú- kát teljesen és őszintén át kell értékelniök! A Szovjetunió kormánya a múlt szombaton fontos figyelmeztetéssel élt, ami- kor szóvá tette a nyu- gatnémet militarista és neo- náci erők tevékenységét és megállapította, hogy ״az NSZK új kormánya nem kis mértékben örökölte elődjei politikájának lényegét”. Jel- lemző, hogy éppen a nyugat- német—román diplomáciái kapcsolatok felvétele után a Bundestagban Kiesinger kancellár nyilatkozatot alva- sott fel, amelyben kifejtette, hogy kormánya változatlanul igényt tart ״a kizárólagos képviseleti jogra” azaz arra, hogy ״egyedül képviselje az egész német népet”... Ro- mán részről azzal válaszoltak, hogy Európa egyik alapvető realitása a két német állam, a Német Demokratikus Köz- társaság és a Német Szövet- ségi Köztársaság léte. E reali- tás elismerése az egyik félté- tele az európai országok kö- zötti együttműködés fejlődésé- nek és a politikai légkör meg- javulásának. Figyelmet érdemelt a hét közepén a francia dolgozók nagy sztrájkja: az osztályhar- cos. baloldali szakszervezet, a CGT és a korábbi Kérész- tényszocialista Szakszervezet, a CFDT közösen hirdette meg a 24 órás általános sztrájkot, amelyhez sokhelyütt csatlako- zott a Force Ouvriere is. A rendkívüli arányú munkabe- szüntetés nem csupán a dől- gozók bél harcának alakulása szempontjából volt jelentős: egy hónappal a franciaorszá- gj parlamenti választások
