Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-22 / 45. szám
r W u napló lífl. FEBRUÄR 8*. Szociológiai vizsgálat Üjmecsekalján Több évi munka eredménye Pécsett Egyötödére csökkent a levegő szennyezettsége Májustól a harmadik pernyeleválasztó is működik Továbbra is problémát okoznak a kéngázok Modem boltok ן a 39-es dandár úto . öntöttház”-ban. A modern nagyváros Üzletek és szolgáltatások üzlettel épült Az üzletek nagy és korszerű volta nem tudja teljesen ellensúlyozni a viszonylag nagy távolságokkal járó hátrányokat. Az arány- lag gyér nappali forgalmat lebonyolító boltokban estefelé nagy a tumultus. A dolgozó nők panaszkodnak, hogy ők nem ülhetnek egész nap ott- hon, ők nem tudják ״kilesni”, mikor jön meg a friss kenyér, ők mire hazaérnek, ״kifosz- tott” üzleteket találnak. Bár ebben a kifakadásban gyak- ran van túlzás, mégiscsak el- gondolkoztató, hogy a házi- asszonyok 89 százaléka hó- napról hónapra Uránvárosban tud beszerezni mindenféle élelmiszert, a kevesebb szabad idővel rendelkező, üzemekbe, hivatalokba járó nők 43 szá- zaléka viszont jobbnak látja, ha időnként a belvárosban tö- mi meg a szatyrait Igaz, hogy a belvárosban nagyobb a vá- laszték, meg — mivel egyéb- ként is megfordulnak ott — részben érthető is a dolog. Ennek ellenére túl nagy az eltérés. Az említett előnyök még nem indokolják, hogy annyian vállalják a több ci- pekedés terheit Főzés, mosás, takarítás Van egy feltevés a szocio- lógusok egy csoportja között, mely szerint idővel a főzést, mosást, takarítást speciális intézmények veszik át a csa- ládáktól. Nos, az uránvárosi tapasztalatok ezt a hipotézist csak kis mértékben igazolják. Bár az uránvárosi asszonyok többsége dolgozik és nagy te- hemek tartja a házimunkát, csak 14 százalék mutatott haj- landóságot arra, hogy takarí- tónőt eresszen be a lakásába. A családok 90 százaléka egy- általán nem veszi igénybe a mosatást, s alig néhány csa- ládot találtak, amely semmit sem mos otthon. Igaz, hogy a családok túlnyomó többsé- gének mosógépe van, a mosás tehát nem olyan fárasztó, mégis alacsony az arány az új főváros, illetve a — sok szempontból urbánusabb ma- gatartású — Debrecenhez ké- pest. Különösen a munkás- családok idegenkednek a Pa- tyolattól. Hasonló a helyzet a főzés- sei is. Az üzemi étkeztetést és a gyermekek intézményes ellátását nem számítva a csa- ládok alig tíz százaléka tart igényt több-kevesebb rendsze- rességgel az éttermek koszt- jára, beleértve a vasárnapi ebédet is. A vendéglői étkez- tetés igénye az értelmiségi családoknál, illetve ott jelent- kezik erőteljesebben, ahol az egy főre jutó jövedelem él- éri, illetve meghaladja az 1200 forintot Az uránvárosi mim- kások és értelmiségiek jőve- delme között nincs lényeges eltérés, abból kiindulva tehát j nem lehet megmagyarázni. ! hogy a munkáscsaládok 84 j százaléka miért főz minden- nap otthon, az értelmiségi családok 36 százaléka pedig 1 Költséges kutatások A kéngáz ״kiszűrésére” vi- Lágviszonylatban kutatások folynak. A Ruhr-vidéken egy a Pécsi Hőerőműnél jóval ki- sebb erőműnél kisérletkép- pen építettek egy húsz mé- tér magas — aktív szénnel töltött — tornyot, amely nem- csak a pernyét, de a gázokat is lekötötte. Az egymillió márka költséggel épült to- rany azonban két alkalom- mai kiégett és most más berendezésen törik fejüket a szakemberek. A kísérletek és az esetleges kivitelezések ná- lünk is komoly költségeket emésztenek fel. Csak részbe- ni megoldást eredményezne például az, hogy kevesebb kéntartalommal rendelkező szénnel kevernék az erőmű- vek tüzelőanyagát. Ezzel az önköltség növekedne sajnos, de mégis meggondolandó, hi szén az iparosodás ütemé ismerve minden lehetősége meg kell ragadni az iparvá rosok lakosságának egészség védelme érdekében. Rab Ferenc A Konzervgyár r ekonstruk cl ó,j 1 30 millió az idei program Üjmecsekalja jellegét és te. lepülés-szerkezetét tekintve élesen elüt a város többi ré- szétől. Egy lakóterületet azon- bán elsősorban nem ez tesz önálló városrésszé. A beton- falakat az ember tölti meg tartalommal, végső soron min- den attól függ, hogy érzik magukat azok, akiket ezer helyről vonzott ide az élet. Hol bonyolítják le bevásárló- sarkat, igénybe veszik-e a vá- rosrész nyújtotta szolgáltává- sokat, hol pihennek és szóra- koznak, hol varrnak a bará- taák, össze tudnak-e szokni, melegedni vadidegen szomszé- daikkal 5 ״ Nem alvó város A kérdés felvetése már azért is indokolt, mert Urán- város reggel kiürül, nappal meglehetősen néptelen, s ez sokakban olyan benyomást kelt, mintha Üjmecsekalja amolyan ״alvó város” lenne csupán. Pedig nem az. Ha véget ér a munkaidő, ha meg- érkeznek a tömött autóbu- szók, ismét megkezdődik az élet. Megtelnék a bevásárló szatyrok, az asszonyok több mint kétharmada Urán város- ból szerzi be a család élelmi- szer-szükségletének zömét, beleértve a piaci árukat is. Mindössze 7 százalék azok- nak az aránya, akik követke- zetesen a belvárosból hord- ják be még a cukrot is. Van persze gond is, mert Urán város sok szabad terű- let közbeiktatásával és kevés A B. m. Építőipari Vállalat idén folytatja a Szigetvári Konzervgyár rekonstrukciós munkáit. Tavaly a tervezett 10,6 millió forintos építési munkával szemben 15,03 millió forint értékű munkát végez- tek. Létrejött a nagy gyártó- csarnok, amelynek laterna rendszerű tetővilágításához a héten kezdik meg a betonele- mek beemelését. A csarnok tetővilágításának szerelésére április elején kerül sor. A kü- lönlegcs világítás megterem- téséhez körülbelül 1800 négyzet- méter üveget használnak fel. Januárban átadták a kazán- egységet szerelésre, idén kise- gítő épületeket, mint a komp- resszorházat, a csapadék- és szennyvízelvezető csatornarend szert, valamint a szennyvíz- átemelő telepet, az iparvas- utat, a hőközpontot építik. A nagy gyártócsarnokot de- cemberben adják át a gép- szerelőknek. Idén összesen 30 millió forint értékű építési feladat vár megoldásra. Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy a koráb- mi évi 1300 tonna/négyzetkilo- méter 200—300 tonnára csők- kent! A lakosság egészségvé- delme érdekében beruházott több százmillió forint tehát hatásos volt. ״Perzselő4* gázok A város levegőjének tiszti- tása természetesen még közel sem tökéletes. A leválasztó- berendezések lekötik ugyan a j pernyét és kormot, de az égésnél jelentkező kéngázt nem. Márpedig a légúti meg- betegedéseket a levegőben lé- vő kéngáz több szempontból is elősegíti. A vizsgálatok során követték az erőmű füstjének általában rendszeres vonulási irányait: 1. Pécsszabolcs— Komló vonal, 2. Pálosok temp- loma és Daindol közötti Jég- sáv, 3. Kertváros—Málom irá- nya. Dr. Szabó Lajos és Szent- iványi Miklós, a Dunántúli Tudományos Intézet munka- társa gondos vizsgálatok alap- ján megállapította, hogy a három vonulási sáv területén gyakoribb a légúti megbete- gedés, mint a város más pontjain. A Meszes—Pócssza- bölcs—Komló vonalon ezer gyerek közül 16 szenvedett légúti megbetegedésben, a va- lamivel ״tisztább” bélvárosiban ez a számarány már 11, Urán- város és Paitacs térségében pedig, amely majdnem telje- sen mentes az erőmű és más üzemek füstjétől, csupán 6—7 gyerek szorul gyógyításra. A kéngáz nemcsak az an- bért szervezetet támadja meg, hanem kedvezőtlenül hat a nö- vényzetre, sőt az épületekre is. Az erőmű illetve a régi erőmű környékén — például Újhegyen — az a tapasztalat, hogy a gyümölcsfák, szőlők levelei szinte megperzselőd- nek, lehullanak, de nagyon siralmas a terméshozam is. A kéngázok vízzel való egye- sűlése kénes savat alkot. A sav nyomai láthatók váró- sunkban történetesen a Kos- suth utca közelmúltban tata- rozott házain. A korábban tiszta homlokzati felületek né- hány esős nap elmúltával szürkésfekete csíkokkal tarkí- tottak. Az eső nemcsak az utca porát, hanem a finoman lerakódó égési termékeket is lemossa, illetve az így jelent- kező kénes sav kikezdte a festék- és vakolatréteget. !fagyon figyelemreméltó előadások hangzottak el teg- nap délelőtt a Technika Há- zában rendezett egészségügyi továbbképző tanfolyamon. Dr. Szabó Lajos közegészségügyi felügyelő Pécs levegő-szeny- nyezödésével kapcsolatos ku- tatásokról, illetve azok ered- ményedről számolt be, 200 tonna négyzet- kilométerenként Kimondotta, hogy a város erőteljes iparosodása révén a levegő szennyeződése ná- lünk is ijesztő méreteket öl- tött Ezért már 1957-ben — tehát még a Hőerőmű belépő- se előtt — vizsgálatokat vé- geztek. Kiderült, hogy éves viszonylatban egy négyzet- kilométernyi területre Pécsett 847 tonna pernye, korom és por hull. Később — amikor a Pécsi Hőerőmű már teljes kapacitással üzeméit —, a le- vegő szennyezőanyag-tartalma ' 1300 tonnára emelkedett. El- engedhetetlenül szükség volt arra, hogy különböző eljánár sok révén a szennyeződésnek • megdöbbentő mértékét csők- kentsétk. Melyek voltak ezek a lehetőségek? Elsősorban a pernyelevá*- lasztást kellett megoldani a Hőerőműnél. Két leválasztó- berendezést létesítettek mint- egy 72 millió forintos költ- seggel, amelyek ma már mű- ködnek. A harmadik leválasz. tó szerelése folyamatban van. Valószínű májusban már üze- md, * így az erőmű harma- dik kéménye sem ontja tőb- bé a pernyét és koromdús füs- töt Az évék során a Pécsi Porcelángyár is áttért ászén- tüzelésről a gáztüzelésre, il- letve a villanyenergia íokozot- tabb felhasználására. Több más pécsi üzem. mint a Bőr- gyár, Dohánygyár, Húsipari Vállalat iparigőz-éllátásban részesül, és ezzel a széntüze- lés aránya jelentősen csők- kent Az évek folyamán a régi erőmű salakdombját is !״elfolyatták", hogy aztán a megmaradt salakdombrészt *á- sítással lekössék. A szennye- zódés csökkentéséhez hozzá- járult az is, hogy a város nyugati felén az elmúlt évek- ben épült új lakások zöménél —> körülbelül 3200 lakásról van szó —, a fűtést nem széntüzeléssel, hanem távgőz- vezetékkel oldják meg. Továbbfejlesztik a véradómozgalmat Ritka vércsoportok problémája - Országosan példamutató a Kesztyűgyár - Jelvény a katonáknak MegáHapftottíte azt te, hogy a Pécsi Kesztyűgyárban való- színűleg országos viszonylat- bán is példamutató a véradó- mozgalom. Ott nemcsak a rendkívül tevékeny szervező, Hegyvári Pálné, hanem az egész gyárvezetőség és gyári pártszervezet, valamint szinte az egész munkásállomány ér- deme a sok térítésmentes vér. Náluk például a gyár vezető- ségének segítségével pénzju- talmat is adnak, vagy például családi est bevételén a több- szőrös véradókat megjutal- mázzák ajándéktárgyak fór- májában. Számos hasznos Javaslat hangzott még el, így a vér- adó katonák számára külön jelvény alapítására, az egész- ségügyi ismeretterjesztő elő- adók területének válogatásé- ra, az előadások számának növelésére, a filmvetítésekre, továbbá arra, hogy már az ál- talános iskolában meg kell kezdeni az egészségügyi fel- világosító munkát. Űj szerviz Mohácson Mohácson több, mint 350 magángépkocsi van, a járás területén legalább 500. A busójárás alkalmával körül belül 5000 személygépkocsi haladt át ä városon. Mivel a város idegenforgalma fej- lödik, és még nagyobb gép- kocsiforgalommal kell szá- molni, a régi vágóhíd terű- létén április elsejével 3 mii- Hó forintos beruházással új szerviz építését kezdi meg a Megyei Szerelőipari és Szol- gáltató Vállalat. Megfelelő mosót, zsírozót hoznak lét- re és olyan munkakörülmé- nyékét teremtenek, hogy szükség esetén több mű- szakban is dolgozhassanak. Ezzel egyidejűleg bővítik a vállalat lakatosrészlegét, raktárt, öltözőt, mosdót, ebédlőt építenek. .4 szervizt előreláthatóan augusztus végére adják át rendeltetésének. Tegnap délelőtt 1967-es programját vitatta meg a Bara- nya megyei Véradó Munka- 1 csoport. A vitát dr. Bajtai 1 Gábor vezető főorvos nyitotta meg, s előbb ismertette az 5 f” éves baranyai térítésmentes véradómozgalam fejlődését. Az 1961 őszén indult moz- ־ galom eredményeképpen 1962- ben a véradók már egyhar- mad részben térítésmentesen i adták vérüket a gyógyítás ér- 1 dekében. 1964-ben ez az arány I már 72 százalékra nőtt Dr. . Bajtai Gábor beszámolt arról • is, hogy két alkalommal a י j harcoló vietnami népnek is ■ (küldtek vért Baranyából. Ezt ! külön, a baranyai és pécsi : véradóállomások tevókenysé- r gén felül, kifejezetten erre a . célra adták a Beremendi Ce- mentgyár és a pécsi honvéd 1 helyőrség dolgozói, illetőleg • katonái. Ha tehát valaki Viet- namba akar vért küldeni, an_ nak azt kérnie fcelL csak úfiv küldik el, különben itthon használják fel. A vita során számos közér- dekű probléma vetődött fel. így elsősorban az, hogy a rit- ka vércsoportokból a sürgős vérigényeket még mindig csak térítés ellenében elégíthetik ki, mert az ilyen véradóknak állandóan számítaniuk kell arra, hogy esetleg telefonon azonnal behívják őket Dr. Szabó Leventének, a sásdi tbc-állomás főorvosának Ja- vaslata alapján a munkacso- port elhatározta: kidolgoznak egy módszert arra, hogy a sürgősen szükséges és ritka vércsoportokból térítésmente- sen is kapjanak vért A meg- oldás alapja: az önkéntes vér- adókkal megegyeznek, hogy nem veszik le mindjárt vé- rüket, hanem nyilvántartják pontos címüket, s vércsapor- tanként rendelkezésre álló 10—10 ember közül sürgős esetben egyet behívnak. miért igyekszik megszabadul■־ ni ettől a munkától. Hogy a szokások és eíőíté־ letek is közrejátszanak a do■ lagban, azt a munkáscsaiádok intézményes mosatással és ta* karítással szemben elfoglal* negatívabb álláspontja is iga. zolja. Hasonló a helyzet a há. zimunkával kapcsolatban is. Minden családnál megkér- dezték, hogy segít-e a férj a második műszak elvégzésében, s a munkásoknak nem égé- szén fele, 49 százalék, az al- kalmazottak 54, az értelmisé- giek 59 százaléka felelt igesv néL Rokonok és barátok Szinte közhelynek számit a klasszikus szociológia ama megállapítása, hogy a nagy* városias fejlődés velejárója a nagy család ״nuklearizálódá- sa”. Amíg a kistermelő pa- rasztnál három nemzedék (nagyapa, apa, unoka) élt egy fedél alatt, a városi bérházba többnyire már csak a szülőik és gyermekek költöznek be. A vélemények szerint a várív si életmód széttépi, meggyen, gitt azokat a rokoni szálaikat, amelyek a falvakat ma is át- hatják. Tagadhatatlan, hogy a meg- állapításokban sok az igaz- ság. Például az uránvárosi lakások alig néhány százaié- kában találtak nagyszülőket i Viszont — némileg meglepte ן a kutatókat — minden har* madik újmecsekaljai család- nak van egy — rendszerint közelebbi — rokona a város- részben. Mivel a bányászod* többsége távolról származott, a kutatók a jelenséget azzal magyarázzák, hogy a beköl- tözők a rokonoktól értesültek a jó munka- illetve lakásszer־ zési lehetőségről, s azok se- gítségével kapaszkodtak meg a városban. Minden bizonnyal a rokoni szolidaritással, illet- ; ve a távolról való származó*- ; sál magyarázható az is, hogy az urán városi családfők egy- : harmadának baráti köre a ; munkatársakból tevődik össze. Feltűnő és nem is elönyöa viszont, hogy a megkérdezet- tek egyharmada úgy nyilat- ! kozott, hogy egyáltalán ninc* j barátja. A válaszokból kiderült, hogy j a legtöbb embernél kisebb- nagyobb érzelmi problémát okozott az a körülmény, hegy a régi lakótelepen kellett hagyni a megszokott szomszé• dókat, ismerősöket is, s telje- sen ismeretlen emberekkel kerültek össze a lépcsőházak- bán. Különösen az apró, köt- csönös kisegítések hiánya érintette őket érzékenyen. — (Nem volt kire hagyni a gyér- meket, amikor az asszony ״át- ugrott” a boltba.) Ezért a legtöbb családnál a barátkozó hajlam, a szomszédsági kap- csolatok kiépítésére való tő- rekvés volt megfigyelhető. Magyar László Folytatjuk
