Dunántúli Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

5

napló

1967. FEBRUAR 17.

Fiatal műszakiak kezdeményezése

Kőlyuk vizét issza Komló

.Naponta háromezer köbméter vszet jelent majd a városnak — Tízmillióval olcsóbb a MLLYEPTLRV javaslatánál

A duzzasztógát

osztó aknába a víz. ine«! a előülepítőbe, majd tovább < nyílt gyorsszűrőbe. Klórozó után egy 1000 köbmétere tartóba kerül a víz, innea Budafára emelik át és a vó rosba vezetik.

A kiviteli terv a tervezés költség — több mint 100 eze forint — megtakarításán túl menően szerkezeti megoldó sában is rendkívül gazdasí gos. Egyrészt beruházási köl1 ség-megtakarítással jár, más részt lényegesen alacsonyab üzemköltséget igényel, mii az eddigi tervek. Ami a b< ruházási költséget illet mintegy tízmillióval keveseb a MÉLYÉPTERV költségvet« sénél, nem éri el a hároir milliót. Nem beszélve arró hogy a MÉLYÉPTERV javs solta. Liget-Oroszlón létesl tendő napi 500 köbméter ki pacitású vízmű költsége program szerint 95 millió fc rint, és a ligeti területen ec dig elkészült kutak soha nei tudták hozni a tervezett ví: mennyiséget. Végül az üzen költségből eredő megtakar tás, az amortizációs költse! megtakarítással növelve, csal nem egymillió-hatszázezer f< rint.

A tervet készítő mflszakia szakdolgozatukat elküldték SZOT és a KISZ KB közi pályázatára, ellátva a váll. lat véleményezésével. Ebb< idézünk: ״A kőlyuki vízkiv< teli mű célja az eddig telj( kihasználással üzemelő kuta kötelező pihentetésének bízta sítása; Komló vízellátásána javítása. Ha a kőlyuki víz» naponta átlagosan 3000 köil métert tudunk Komlónak a< ni, akkor a vízellátás egyel letesebb lesz, csúcsidőkben : el tudjuk látni a város 1; kosságát”. (Kéri)

> Komló vízellátását csak sza- ; kaszos üzemeléssel tudják j megoldani, a vízhiány a nyá- j ri hónapokban szinte katasztrofális méreteket ölt. Súlyos- ; bítja a helyzetet, hogy a bá- i nya is ivóvíz-minőségű vizet

< igényel. Az ÉM MÉLYÉP- ׳ TERV tervjavaslata gazdaság- í talannak bizonyult, a problé- S ma tehát maradt.

i Az ötlet, hogy a mélyvöl- | gyi patak vizét lehetne hasz< nosítani, a Megyei Tanács fő- ? mérnökéé. Vass Béláé. — A

> Komlói Vízmű KISZ-szerve- {zetének kebelében működő

Í

i Fiatal Műszakiak Tanácsa

״nyei zárulták, ezt kővetően az FMT Vállalta, hogy a szüksé- ges terveket társadalmi mun- kában készíti el, a gazdasági vezetés pedig arra tett igére- tét, hogy — bár ez a cégnek nem profilja — a kivitelezést elvégzi saját rezsiben.

A tervezésben Solti Dezső mérnök mint felelős tervező, Ancsin Pál építészmérnök mint építésztervező. Hosszú József technikus mint villa- mos tervező vett részt. Fen- tieken kívül a tervezésben közreműködött Tompos János mérnök, Michelutti Rezső és Szöllősi Ferenc technikusok.

A tisztítómű a tervek sze- rint a Dóczi-kanyartól mint- egy 1300 méterre a mecseki erdőben, a mélyvölgyi patak jobb oldalán, a kőlyuki bar- lang bejáratával átellenben elterülő tisztáson létesül. Itt a kedvező terepviszonyok ki- használásával lehetőség nyí- lik gravitációs hálózat kiépí- tésére. A patak vízének ki- vételéhez duzzasztógát szűk- séges. A gáttól 400-as átmé- rőjű csővezetékein jut az el)Solvmászbemiilató

Hegyhát szépe Tsz búesú

Az 1967. évi népművelési rendezvények tervéről tár- ayalt a napokban a Sásdi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Elhatározták: eb- ben az évben gazdagabb programot állítanak össze a hegyháti majálisra. Költ- ségeire 30 ezer forint áll rendelkezésre. Elsősorban hagyományos majális jelle- gű produkciót szerveznek. Viszont elmaradt a ״Hegy- hát legénye” megválasztó- sa, mivel az sok időt ki- ván. Ugyanakkor magyaros népviseletbe öltözött lova- sok felvonulását, májusfa- állítást, M HS-járőrversenyt, motoros ügyességi versenyt, továbbá távirányítású hajó modell-bemutatót rendez- nek. Megválasztják a ״Hegy- hát szépé”-t is.

További rendezvények a sásdi járásban: egyházas- kozári tsz-búcsú, kisvaszari erdésztalálkozó. A tsz-bú- csún felavatják, az új isko- lát. Az erdésztalálkozót ere- detileg Gödrekeresztúron tervezték, azonban Kisvaszar alkalmasabb helynek mu- tatkozik. Ott erdészeti és vadászkiállítást nyitnak, or- szagos hírű előadót kérnek fel a vadgazdálkodással kapcsolatos előadás megtar- tására, továbbá solymász- és vadászkutya-bemutatót is rendeznek. Az időpontok: május 21: abaligeti máj á- lis; július közepe: kisvasza- ri erdésztalálkozó és aug. 20: egyházaskozári tsz-búAz új gazdaságirányítási rendszer küszöbén

Kimozdulni a stagnálásból!

Háromszázas lohen észetet, nyolf ezres sertéstelepet, félmilíitis kacsafarmot kívánnak létesíteni Honául mindszenten

A lehetőségek ezzel nem י ‘ merültek ki. A hegyszentmár- j toni szőlőhegy a Villány—sík- | lósi borvidék legészakibb [

ן nyúlványa, csak a szőlőkul- : túra itt jóval alacsonyabb fo- kon áll. A gazdaságnak tu- j ! lajáonában van 120 hold, !

| amely alkalmas szőlő, elsősor- J ! bán csemegeszőlő •telepítésére. ]

| de megvan a módja, hogy ezt1 500 ן holdra növeljék. A telepi- 1 tést évi 100 holdas ütemben ! akarják elvégezni és 1971-re j I befejezik. Mivel a csemege- j szőlőt azonnal értékesítik, j nincs szükség költséges beru- < házásokra, csupán egy mani- ! puláló épület szükséges, amely \ nem kerülne többe 900 ezer j forintnál, s kb. egymilliós ' értékű gépi berendezésre.

A baromfi nem ad profilt ; ennek a profil nélküli gazda- ságnak, a szőlőhöz sem a pro- ; fii érdekében ragaszkod-! nak. Hasznos biztonsági szele- ! pék lennének ezek, s ami a; fő, nem igényelnek nagy be- | ruházást. Ha a baromfi és a; szőlő sikerül, az előbbi évi ! egymillió, az utóbbi évi 4—5 milliós nyereséget hoz a gaz- daságnak. A profilkialakítás a belvízrendezéssel párhuzamo- san egy lassúbb folyamat \ eredményeként jön majd lét- | re. A fejlett növénytermesztés mellett a szarvasmarhate- ] nyésztés és sertéstenyésztés ! szabhatná meg a gazdaság ! végső arculatát.

Ma még azonban minden kínálkozó és ésszerű lehetősé- ! get meg akarnak ragadni a | bogádmindszentiek, csakis az; ilyen kisegítő ágazatok beik- tatásával tudnak kimozdulni hátrányos helyzetükből és fel- zárkózni a kedvezőbb helyzet- ! bői induló gazdaságokhoz.

(Rné) < csú

״Kivonultak“ a vadásztársaságok a pécsi Széchenyi térről

zés során 12 ezer

holdat kivontak a vadásztársaságok bérleményeiből, részben már beépí- tett, illetve betele- pített területeket, részben olyanokat, ahol később építe- nek házakat vagy üzemeket, illetve ültetnek szőlőket vagy gyümölcsösö- kel Baranya megye most elkészült va- dászterületl térké- pén ily módon Pécs és közvetlen kör- nyéke már forrná- lisan is ״emberre- zervátum”-ként sze- repel.

így jött létre az a különös helyzet, hogy Pécs főterén — a Széchenyi téren álló Szenthárom- ság szobornál — hat vadászterület határai futottak ősze. Nyilvánvalóan egyetlen vadásznak sem jutott eszébe, hogy a város ut- cáin vagy terein él- jen bérlői jogával és puskával va- dásszon valamilyen állatra, bérleti díjat azonban éppúgy kellett fizetni énért a területért is, mint az erdőkért és a mezőkért. A rendeÚjra rendezték a baranyai vadászte- rületeket és ennek során megszüntet- tek egy húsz éve fennálló furcsa ál- lapotat, miszerint Pécs városa eddig éppen olyan va- dászterületnek szá- mított, mint pél- dául a Mecsek er- dősége. 1964-ben ugyanis, amikor a térképészek kijelöl- ték a Pécs környéki vadászterületek ha- tárait, nem vették figyelembe a város beépített részeit

Megkezdtük az árubemutatókon nagy sikert aratott

vajas Márványsajt

gyártását; 10 dkg-os kiszerelésben kapható az üz- letekben. — Nagyobb mennyiségben hozzuk forga- lomba a közkedvelt

Márvány (Rokfort) sajtot

és az ugyancsak márvány alapanyagból készült

Caro ömlesztett dobozsajtot

Baranya megyei Tejipari Vállalat, Pécs

Ne mulassza el felkeresni a Pécsi Földművesszovetkezet

Szőlőskert

kisvendéglőjétl

Kia-Szkókó 4.

Saját ttermésü borok, ételkülőnlegességek.

Minden este: Szalai Feri és népi zenekara játszik.

Nyitva 11—23 óráig.

Szünnap: kedd.

Asztalfoglalás telefon: 59—12

kodik. Kovács Gábor, a bo- gádmindszenti gazdaság igaz- gatója, aki egy évtizede vezeti mar ezt az üzemet, kész tér- vekkel várta ki az időt, hogy szakembereivel kimozdítsa a gazdaságot ebből a stagnálás- ból. Nincsenek korszakalkotó álmaik, hisz ismerik a gazda- ság mostoha természeti adott- ságait. a gyakori árvizeket és az évről évre súlyosbodó bel- vízkárokat, a leromlott tala- jókat, a korszerű létesítnié- nyék hiányát stb. Mindez gá- tat szab elképzeléseiknek. Ép- pen ezért kétféle verziót dől- : goztak ki: ha megkapják a 11 | milliós állami beruházást a i Majláth-pusztai háromszázas . tehenészetre, amire az FM-től ! már ígéretet kaptak —, vagy ha nem.

j Bár a harmadik ötéves terv- ben az állami gazdaságokban országosan nem fejlesztik a szarvasmarha-tenyésztést, Máj- j láth-puszta tehenészet után i kiált. Az indok hármas. A i valamikor híres kukoricater- i meló Majláth-puszta ma is a j gazdaság abraktermelő cent- !׳urna, a fő indok szervestrá- gyávái stabilizálni a kukorica 12—28 mázsa között ingadozó j terméshozamát, hasznosítani a melléktermékeket és növelni az abrakhozamokat.

Ha a majláthi terv kútba- esik, a gazdaság önerejéből próbálja megvalósítani, bár ehhez kevés a pénzük. Az évi 3 millió amortizációs összeg- bői csak a pótlásokra futja, új beruházásokra alig. Mégis szeretnének önerőből egyelőre egy százas tehénistállót Máj- láth-pusztán építeni s foko- zatosan kiépíteni a telepet.

Nem eladni abrakot

A legfőbb céljuk ma az,

hogy abrakfeleslegeiket gaz- dóságon belül hasznosítsák. A jelszó: nem eladni abrakot. Az ősszel még kénytelenek voltak 110 vagon abrakot el- adni, de a megmaradt 80 va- gonhoz már ragaszkodnak, ezt 1907-ben már házon belül hasznosítják. Az abraklekötés- re többféle lehetőségük is van. Az egyik módja a sertés- tenyésztés fejlesztése, ehhez 22 milliós központi beruházás- sál nyolcezres korszerű tele- pet építenek 1968 és 1971 kö- zött. Innen évente 8000 mázsa húst fognak kibocsátani, ■ ez az ágazat leköti az abrakíe- lesleg jó részét

Még mindig marad azonban 140—150 vagon abrakuk éven- te, amivel nem tudnának mit kezdeni. Hogy ezt leköthessék anélkül, hogy komolyabb be- ruházást igényelne, felmérték lehetőségeiket

Az egyik ilyen lehetőség a Majláth-pusztai Dráva holtág tóvá kialakított 40 holdas víztükre. Ez a tározó halte- nyésztés re nem alkalmas, a öntözésre is csak ritkán hasz- nálják, de mint kiszámítot- ták, évente mintegy félmillió víziszárnyast tudnának rajta felnevelni. A pecsenyekacsa- hizlalást az idén egyelőre 75 ezerrel beindítják a tavon. Az ott levő 70 vagonos, » az év hat hónapjában üresen álló kukoricatárolót házilag kis költséggel átalakítják és 18 napos korig ott nevelik a ka- csákat, azután kieresztik a vízre A góréban így hat hó- napig termény, hat hónapig kacsa lesz három rotációban, összesen 215 ezer. Kacsánkért 7 forint tiszta nyereséget várnak.

öreg épületek átalakításé- val Kelemenligeten létrehoz- nak egy baromfiüzemet, ahol az új, Gödöllőn kinemesített, G—33-as htbridet fogják sza- pori tant.

Az utóbbi másfél évtized- ben meglehetősen nagy diffe- renciálódás jött létre megyénk állami gazdaságai között. Egyesek kiugrottak mint Vii- lány, Bikái, sőt, a Bólyi Al- lami Gazdaság betört az európai élvonalba. Másoknál mint a pécsi vagy részben a bükkösdi és a zengőaljai gaz- daság, lassúbb volt ez a íejlő- dés. És van megyénknek há- rom állami gazdasága — Gö- rösgal, Szentegát és Bogád- mindszent —, ahol, de kü- lönösen a két utóbbiban csak egyhelyben topogásról beszél- hetünk.

Érdekes párhuzam

Részben kedvezőtlenebb tér- mószeti és közgazdasági adott- ságaik okozták ezt a leszaka- dást, de tény az, hogy e gaz- daságok a termelés bővítését szolgáló beruházások tekinte- tében is messze elmaradtak a többi mögött. S mivel álló- eszköz vagyonuk kevesebb és korszerűtlenebb, a jövőben nem tudják termelésüket olyan ütemben bővíteni, hogy behozzák a lemaradást. Tehát, komoly hátránnyal indulnak abban a versenyben, mely az új gazdasági mechanizmusban a nagyüzemek között kibonta- kozik.

Vegyünk egy valósággal kiáltó példát! Két körülbelül azonos nagyságú, körülbelül egy időben létrejött gazda- ság a bikali és a bogádmind- szenti. Bikái nyolcezer holdas, jól felszerelt, intenzíven gaz- dálkodó korszerű nagyüzem, Bogódmindszent csaknem ak- kora, de korszerűtlen és ma is külterjes viszonyok között gazdálkodik.

Az állatíérőhelyekkel nem rendelkező Bogádmindszent hosszú évek óta arra kény- szerül, hogy évente 250 vagon abrakot eladjon önköltségi áron, s ebből 150—160 vagon- nal Bikái vett meg. Lehet, hogy népgazdasági szinten ez nem jelentett zavart, de az abraktermelő gazdaságot érzé- kényén érintette, hogy az ál- tala termelt abrak másutt transzformálódott, s az ebből származó nyereség Bikaion csapódott le.

Nem is beszélve arról a hát- hányról — az ideális 3000-rel szemben, mindössze 1480 számosállattal rendelkezik a gazdaság — mely a trágya- hiányból eredően a már kimutathatóan csökkenő abrak- hozamoknál tapasztalható. A háromezer holdas Majláth- pusztai üzemegységben, ahol évente 1300 hold kukoricát termel a gazdaság, összesen 37 tehén van. Itt a szerve*■ trágyaforgó 15 év. Az ötve- nes években 12 milliós beru- h ázással létesített öntöző üzemet két éve egyáltalán nem használják, mert trágya hiányában a víz komoly ká- rakat okozott a *talajban. Ez- zel szemben a ״nagy abrak- fogyasztó” Bikaion nem is olyan régen ezer vagon ser- téstrágya halmozódott fel.

Míg a bikali gazdaság alsómocsoládi modern sertés- telepe minden tekintetben el- éri az európai színvonalat, ad- dig a bogádmindszenti gazda- Ságnak ezer hízósertése ״ho- mokbányában”, górék alatt, to- vábbi 1800 sertése már a tsz- ekben is divatjamúlt szerfás ólakban van elhelyezve, s egy kiló sertéshúst több, mint 6 kiló abrakból állítanak ilyen körülmények között elő. Kö- vétkezésképpen Bikái nyere- séges, Bogádmindszentet az államnak dotálnia kell.

Kimozdulni a holtpontról

Eddig ezt egyszerűen tudó- másul vették. Ma azonban egyetlen gazdaságnak sem mindegy, és a jövőben még kevésbé lesz az, hogy nyere- «éggel vagy deficittel gazdái-