Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
ífjif láfia a k<%B°ikai1tirisfa Menedékházban. — Most kezdek csak rájönni a síelés igád szépségeire! Farsangi szerenád Tudomány és gyakorlat Beszélgetés dr. Babits Andrással, a Dunán tűit luüományus lmezei igazgat /atal Alapkőletétel mert csak vibráló vonalak mutatkoz- tak. Az apa morgott a karosszék ír- nyaiböl. — Kupamérkőzés és éppen most iög- lik be ez az öreg vacak! Pali! Csináld meg: A gyerek hamar végzett a géppel. — Mén! csak ki! Tanulן és ne zz aranylábakról fantáziái}! Igaz is. adj előbb vizet a szegény virágoknak, mert szomjan :usztulnak. A kulcs felmordult a zárban. Az apa újból a fotelbe süppedt. — Ez a kölyök éppen olyan. fan*á- ztás. mint az anyja volt. Fteki is mm- dig a zene. a versek. m°g a srinhíz.. Eöleg a zene! A köh׳ök éppen olyan, mint ő volt! Futball, igen de mag >1- ni? Előredőlt és Hlitatott — Méohoqy kertész nי־״,׳די״'ז lenni^ A tejét fogfa °s ón- üvöltött z képre, — Mii állsz? Mit állsz? Dódi <a- púra! Kapura! ARANYLÁBAK — Ez a véleményem. Hármast hoz- ni kémiából? És miért? Mert a fiatal- úr labdarúgni iár. A ״létraember” csak lassan ment ősz- sze. — Mi akarsz lenni tulajdonképpen? Ha nem tanulsz, rossz úton haladsz... Mától semmi futball! Most pedig ׳י■»? a klub vezetőségének és bejelented, hogy kilépsz az ificsapatból. Meg se mukkant a gyerek csak •ze rne könrörgött, mint egy kiskutyáé. — Hiába nézel így! Az én fiam mér nők lesz! A futballnak vége: Tud ki te egyáltalán, hogy mifélék ezek a lábmvvészek? A kakukkosóra hármat huh;ntot'. — Emiatt a kölök miati még •elké- sem a közvetítést! Hiába, nézel >ov Nem !áthatod! Aki hármast hoz kémiá bál. az tanuljon, de ne nézzen tévét! A készülékkel valami zűr lehetett. A kisfiú szemének mélyén pici láb- darúgó pálya látszott. Kékjén az «- galom aranypontocskái futkostak, mint nekihevült játékosnak. Az apa csak nyúlott és nyúlott * gyerek fölé. akár egy tűzoltólétra. — Mire nézed te a napot, tulajdon- képpen? Az asztalon virágok kókadoztak. Már napok óta nem kaptak vizet. — De bezzeg én ... A gyerek kivülről tudta az elkövet- kezőket, akár azt a szöveget, amit n.z öreganyja hangosan mormolgatott, mi- kor már nem tudott alákecmeregni a lépcsőkön. — Kuli voltam rémes főnökök alatt. Aztán én lettem, a főnökök főnöke le miért? Attól félt a fiú. hogy apja fejt ״יmscköra a mennyezetbe fúródik. — Mert a szaktudásom! A szaldó, kettösköuyvvi*el! Ezzel szemben, te': Nem bújhatott el a vedlő réseiben hát állnia kellett a vad rohamot. munkatárs, a földrajztudomá- nyok kandidátusa Délkelet- Dunántúl gazdasági földraj- zának megírásával foglalko- zik. 5. T.-né dr. Mérey Klára tudományos munkatárs, a tör- ténelemtudományok kandidé- tusa, a Dunántúl Horthy-ko- rabeli gyáriparával és a gyár- ipari munkásság helyzetével, mozgalmaival foglalkozik. Té- máját újonnan kapta, és je- lenleg az anyaggyűjtés sfá- diumában van. Megelőzően Somogy megye mezőgazdaság- történetéről írt értékes köny- veket és tanulmányokat. 6. A dunántúli ־׳tság gazdáikodásánál: ősét vizsgálja az 1848—í״.o évek közötti korszakban dr. Ruzsás Lajos tudományos főmunkatárs, a történelemtudományok kandi- dátusa. A részletes kutatás három dunántúli megyét, Ba- ranya, Tolna és Fejér megyét érinti. 7. Király István tudó- mányos munkatárs a paraszti élet politikai vetületét kutat- va a Nagyatádi Szabó- és az Áchim-féle mozgalmakra nézve jutott értékes, új meg- állapításokra. 8. Intézetünk keretében a néprajzi kutatá- sokat dr. Andrásfalvy Berta- lan tudományos munkatér- sunk végzi. A néprajzi terüle- ten elért eredményeink jól csatlakoznak a paraszti gaz- dálkodásra vonatkozó törté- neti kutatásaink eredményei- hez, főképpen azokhoz, ame- lyek a kérdést technikai 01- dalról közelítik meg. 9. Nem- régiben került intézetünkhöz dr. Angyal Endre tudományos munkatárs, szlávológus, mű- velődéstörténész. ö a délszláv és a magyar kultúra egymás- ráhatását elemzi, de vizsgálja a párhuzamos fejlődés jelen- ségeit is. Ilyen irányú kutatá- sainkkal a magyar és délszláv kapcsolatok több, ezideig el- hallgatott problémáját akar- juk megvizsgálni. Az egész problémakör politikai szem- pontból is érdekes, mivel a magyar—délszláv kapcsolatok tisztázatlan kérdései nemegy- szer a két nép közötti ossz- hang kialakítása tekintetében is gátló körülményként jelent- kezett. — És ön. Babits elvtárs, jelenleg milyen témával foglalkozik? — A ״jelenleg” szót bátran évtizedes tartamban is mér- hetjük, mert ezideig, és még továbbra is, hazai bányásza- tunk gazdasági, társadalmi, tudomány- és technikatörté- neti kérdései érdekeltek és érdekelnek. Minthogy ez a té- ma a mindenkori Magyaror- szág területére visz, a vizs- gálandó történések időben és területben rendkívül szétszór- tan jelentkeznek. Ugyanez áll a források felkutatására is. A probléma megoldását ana- litikus vizsgálatokkal (ilyen- irányú tanulmányokkal) meg- alapozva, hazai bányászatunk szintetikus egybefoglalása a célom. Mégpedig röviden és valószínűleg egyetlen kötet- ben. Eddigi kutatásaim kere- tét a táji egységek szabták meg, jelenleg azonban egyet- len nagyvállalat keretében vizsgálom a kapitalizmus-ko- rabeli bányászatunk fő jel- lemzőit. E vállalatnak a Sál- gótarjáni Kőszénbánya RT- nek tevékenysége az egész Kárpát-medencére kiterjedt, és jól jellemzi a bányamono- póliumok és a finánctőke irányelveit, szerepét az or- szág gazdasági életében, és munkáspolitikájának követ- kezményeit a bányászok életé ben. Ez a téma Ruzsás Lajos- nak, a parasztgazdálkodásrp vonatkozó témájával egviitt az országosan koordinált témák sorába tartozik. — A külső munkatársak miképpen kapcsolódnak be az intézet tervszerű mun- kájába? — Mindenkor feladatok• nak tekintettük a tudományor intésetekben, vagy ilven jel Ipgű munkahelye' 1 ־ dolgozó magánvos kutatók erkölcsi tá- mogatását azáltal hogy ..küls" munkatárs” címén egvöttmű. ködésre kértük fel őket. Ez més elvan körüi-nénvek kö~ zött is előfordult, amikor a 0ז\ Babits András a Du- aántúli Tudományos Intézet legrégibb munkatársa. 1944- ben került statusba, több mint két évtizedig dolgozott együtt dr. Szabó Pál Zoltán- nal, az intézet megalapítójá- val, és nemrég elhunyt igaz- gatójával. Előbb a jobbágyság történetével, majd mindmáig a bányamunkássóg és a kő- szénbányászat történetével foglalkozik. 1966. november el- sején nevezték ki az intézet igazgatójának, ebből az alka- lomból kértük meg, hogy vá- laszoljon néhány kérdésünkre. — Az intézetben folyó tu- dományos kutatás nagy se- gítséget nyújt a gazdasági tervező és szervező munká- bán. Jelenleg milyen témá- val foglalkoznak az intézet munkatársai? — A gazdasági élet terve- zésének és szervezésének problémáival közvetlenebbül azok a kutatási ágazataink érintkeznek, amelyek a termé- szeti jelenségek vizsgálatára irányulnak, vagy jelentősebb felületen érintkeznek a gaz- dasági tudományokkal. Ilyen tudományág nálunk a morfo- lógia. a hidrogeográfia, a kli- matológia és a gazdasági föld- fa’r. Az utóbbi tudományága- sat egyúttal 1 történelem- és x néprajztudományt kapcsolja az előbbiekhez. Természete- sen, a társadalmi és történeti tudományoknak ugyancsak megvan a maguk funkciója az ember életében, ezeknek a ha- tása azonban nagyobb távlat- bán érvényesül, a gazdasági életben rendszerint mindig közvetve. Közvetlenül hatnak azonban eszmei-elvi terüle- ten, főképpen a tudat átala- kítása tekintetében. A kérdés első részének ki- elégítése érdekében megem- líthetek néhány tényt, ami- kor a kutatási eredmények és a gyakorlat gyors érintkezés- be kerül egymással. Kolta Já- nos főmunkatársunk néoesség- földrajzi kutatásait például tudományos irodalmi tám- pontként he málhatta az É. M. pécsi tervezőirodája a vá- rosrendezési tervtanulmány elkészítésekor. A tervezők többször konzultáltak is vele. A Beremendi Cementgyár bő- vítése és a mohácsi iparosítási terv elkészítése érdekében fo- lyó előmunkálatoknál főműn- katársunknak a munkaerő- helyzetre vonatkozó mególla- pításait is figyelembe vették a VATERV tervezői. A Ba- ranya megyei és a Pécs városi Tanács VB megbízásából el- készítette az idegenforgalmi terv irányelveit a harmadik ötéves terv időszakára. Egyébként a hároméves (1966—1968 tudományos terv kertében ilyen kutatásokkal foglalkozunk: 1. Délkelet-Du- nántúl helyi- és miirroklimájá- nak kutatása, különös tekin- tettel a mezőgazdasági terme- lésre. A téma felelősei: Szent- ivé-ni Miklós és Fodor István tudományos munkatársak, kli- matológusok. 2. A Kárpát- medence folyóinak vízjárása. A téma fele. se: dr. Lovász György tudományos munka- társ. A meglévő hidrológiai, meteorológiai, geológiai, nö- vénvföldrajzi és domborzati adatok birtokában behatóan elemezzük a vfzgvűjtőrendsze- rek vízióidrajzi viszonyait, ez- zel további részletes adatokat adunk az árvíz-előrejelzés igen bonvclult, szerteágazó problematikájához. A Kár- pát-medence valójában egy hosszúleláratú terv keretéül szolgál, ami azt jelenti, hogy mio^ooekelőtt tájunk és a vele közvetlenül érintkező területek tálainak vízföldrajzi or״WAmáit vesszük vizsgálat alá. Elsősorban Délkelet-Du- nántúl mezőgazdálkodása számára kívánunk segítséget nvúitani akkor, amikor a fel- színi vízkészletek felmérését tűztük ki célul Feltáriuk azo- kát a vízfolyásokat, amelyek vizeinek egv része légiókén- pen öntözés cél iára hasznosít- ható. 3. A Zselic természeti földralzát Kapronczay József tudományos munkatársunk, aspiráns vizsgáira, méspedie nemcsak a tudomán'Tágazat p״;Unc czomnonr-'aihnl. hanem olvan viszonylatokban is. amol״otc a mezőefa^üpcArri tér- melés feilesztésére hasznos tá rr>r\/־'»־'Lr)k-at pvrtlthfltnak, Hr. Kolta János tudományos főM tés első tervezetét Költ» Já- nos készítette el. Baranya me- gye vezetősége az alkörzetek (középszintű körzetek) kiala- kítására készített tervét is fel tudta használni a sellyei és pécsváradi járás megszünteté- sénél és Szigetvár várossá nyilvánításánál. Népességföld- rajzi és településföldrajzi eredményeit felhasználta a VÁTERV a megye és a város fejlesztési tervének elkészítő- sénél. — Nagyjelentőségű a te- repklíma-kutatás. Megfelelő bázisállomásokkal és músze- rekkel rendelkeznek-e eh- hez, és milyen fejlődés vár- ható? — Az intézet kezelésében két év óta 14 klímakutató ál- lomás üzemel Baranya me- gye területén. Adataik folya- matos feldolgozása egyrészről összehasonlítási lehetőséget ad a kis térségben végzendő részletes terepklimatológiai felmérések eredményeivel, és ezeket általánosabb érvényűvé teszi. A megye változatos fel- színű, és így az éghajlati sa- játosságok is nagyon váltó- zóak, a sűrű állomáshálózat lehetőséget ad arra, hogy meg ismerjük Baranya részletes éghajlati sajátosságait. A ha- vonkénti feldolgozásokat in- formációként eljuttatjuk a megye mezőgazdasági intéz- ményeihez és az érdekelt tér- melőszövetkezetekhez. Álló- máshálózatunkat korszerű mé- rőeszközökkel láttuk el, és ezeket az állomásokat leg- alább 5, legfeljebb 10 évig szándékozunk fenntartani. — Az intézet belső és külső munkatársai jelenleg milyen tudományos fokoza- tok megszerzésére nyújtót- tak vagy nyújtanak be munkákat? — Tizenegy tudományos munkatársunk közül öt a tu- dományáguk kandidátusa. Kö- zülük legfrissebb kandidátus- sága van Lovász György mun- katársunknak, aki az elmúlt év decemberében védte meg dissztertációját. Jelenleg írja kandidátusi disszertációját Kapronczay József természeti földrajzosunk, és körülbelül két-három év múlva kerül sor ennek megvédésére. Esedékes lesz két doktori disszertáció benyújtása is. Intézetünk munkatársainak tehát kereken ötven százaléka akadémiai tu- dományos minősítéssel rendel- kezik, nem tekintve . az egye- térni doktori fokozatú minő- sítéseket. — S végül: — Hogyan kapcsolódik be az intézet a pécsi egnetem 600 éves év- fordulójának megünneplé- sébe? — Intézetünk részéről tag- ja vagyok a tudományos programot előkészítő úgyne- vezett Tudományos Albizott- ságnak, Ez az albizottság ké- szíti el a tudományos prog- ramra a javaslatot. Ezzel már készen vagyunk, és a közeli napokban felülvizsgálja az Országos Szervező Bizottság. Intézetünk és a hozzá na- sonló többi pécsi tudományos és kulturális intézmény közös tudományos ülést szervez 1967 októberében, amelyen a regio- nális tudományos kutatás problémáit és a kutatást elő- segítő tevékenvség formáit és lehetőségeit vitatjuk meg. Bocs József külső munkatársak témái nem kap tolódtak szorosan intézetünk témáihoz. Felelős- séget éreztünk azonban a tu- dománvos káderutánpótlással és a tudományos kutatómunka megszervezésével kapcsolat- bán, amely Akadémiánk egyik funkciója, mert meggyőződé- sünk. hogy a külső munkatár- sak egyéni témájuk befejez- tével az intézet célkitűzései- hez alkalmazk dnak majd. Valóban így is volt, és ma is így van. Státusbeli belső munkatársaink többsége ko- rábban külső munkatársunk volt. Természetesen, még min- dig vannak külső munkatár- saink, akiknek tudományos intéze en volna a helyük. Ennek realizálása azonban fejlesztési kérdés. Jelenleg fo- lyamatban van a külső mun- katársak helyzetének hivata- los rendezése, s erre nézve már elnöki utasítás is jelent meg. Ennek értelmében a leg- fontosabb követelmény az lesz, hogy a külső munkatár- sak témájukkal az intézeti kutatási témákhoz kapcsolód- janak. — Pécsett nincsen egye- térni bölcsészettudományi és természettudományi kar. E hiányt hogyan pótolhatja az intézet? — Általában ismeretes, hogy a Dunántúli Tudomá- nyos Intézetet 1943-ban éppen az a körülmény hívta életre, hogy a pécsi egyetem bölcsé- szettudományi karát — több helytelenn.k bizonyult indí- tékra támaszkodva — 1940ben megszüntették. Megszűnt az az intézmény, amely a meg előző két évtized alatt jelen- tősen hozzájárult, hogy terüle- tünk kultúr- és tudományos munkásai ilyen magas szín- vonalú keretben felvehessék a harcot az egyre intenzívebb politikai és szellemi zűrzavar- ral. A kívülről behatoló és be- lülről is támogatásra talált soviniszta imperialista politi- ka gyakorlati érvényesítése érdekében olyan történeti, geográfiai és nyelvészeti szin- ten jelentkező hamisítások láttak napvilágot, amelyek el- len a küzdelmet fel kellett venni. Az intézetnek ez a tér- vezett funkciója nem bonta- kozhatott ki a maga teljessé- gében, mert a szükséglethez viszonyítottan az alapítása már megkésett volt, azonkí- vül a felszabadulás után az előbb említett negatív tenden- ciák kiküszöbölődtek. Intéze- tünk tehát mindenekelőtt a bölcsészettudományi kar ki- esésével jelentkező űrt volt hivatva kitölteni, s a nem is létezett természettudományi kart pedig, annyiban pótolni, amennyiben a geográfiai tu- dományág egyes diszciplínái a természettudományok kate- góriájába sorolhatók. — Igényes munka volt a megyei körzetek megterve- zése. Ezzel azonban nem fejeződött be a korszerű településhálózat kiépítése. k — Regionális intézetként a közigazgatás racionalizálásá- nak s a gazdasági körzetek tervezési munkálataiban is résztvettünk. A kiskörzetesí11 111 ■■״■ ............... 1 111
