Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
Tízéves a Pécsi Rádió német nyelvű műsora Külföldről is kapunk leveleket. No, ne! ízért, mert ott is hallgatják e műsort. I 1 kisteljesítményű rádióadó miatt lehete ien. Amiatt, hogy itt járnak Baranyába ás Tolnában külföldön élő volt hazánkfi vagy leszármazottaik és visszatérve lakh lyükre, visszagondolnak az élményekr köztük a rádióműsorokra. amit ittléte alatt hallgattak. A legtöbb üdvözletei 'lémet Demokratikus Köztársaságból ka] juk. _ . .... , Fel sem tudjuk már sorolni, hogy mily« áltozatban, milyen szinten és hányán já rak nálunk a német nyelvű műsor kapcsa Érdeklődéssel, ismeretszerzés miatt, keré sei, vagy segítő szándékkal. A rádiós ka: csolatok közül a legfőbb, amit a Német D mokratikus Köztársaság berlini rádiójáv kiépítettünk. E kapcsolat során igaz emb reket, lelkes elvtársakat ismertünk meg f leg Hans Vrbitsch és Mathias Müller ei társak személyében, akik részt vettek a mű évi rejtvénypályázat ‘műsorának a szerv zésében is. Ezzel sikerült egy lépést te: liünk a német nyelvű műsor 1okális fe adatain túl, a Német Demokratikus Kö társaság megismertetésére, amelvet jelent׳ internacionalista feladatnak tartunk. Sok se«* tséget adott az elmúlt évek ala a Magyarországi Németek Demokratie Szövetsége és személyesen Wild Frigy elvtárs, a szövetség főtitkára. Nem múlás tottak el egy alkalmat sem, hogy lehetős get teremtsenek zenei és művészegyüttes« felvételeire, amelyek minden alkalomm elismerést váltottak ki hallgatóinkból. Ez< kívül számos fontos tanácsot, észrevételt javaslatot kaptunk, amit jól hasznosítottur a műsorokban. Mindezeken kívül sok segítséget kaptur a párt és állami szervektől, amelyet ez a kálómmal a hallgatók nevében is, jóérzéss megköszönünk. A tízéves évfordulón illő a jövőről néhány gondolatot elmondani. Ismerjük kérést, a kifogást, hogy rövid a napi : perces műsor. Vannak, akik egy órát, m, sok 45 percet kérnek. A kérést nem tar juk indokolatlannak. Ugyanez a kérés szerb-horvát nyelvű műsorral kapcsolati); is. Ugyanakkor hosszabb időtartamú nn gyár nyelvű műsort is kérnek hallgatóin A kérések már régebben eljutottak az ill tékesekhez és anélkül, hogy bármit is ígé nénk, lehetséges, hogy a közeli egy-két é• ben sor kerül bizonyos bővítésre. Ügy 1ה nik, hogy lesz rá lehetőség. A jövőnek azonban nem ez a legfont sabb kérdése. Ugyanis fél óra a rádiób; adott esetben lehet nagyon sok, máskor 1■ hét nagyon kevés. A lényeg azonban m; rád. Mi a továbbiakban is jó szívvel, a pá hoz, a néphez való hűséggel kívánjuk szó gálni azt a feladatot, amit ránk bíztak. E1 nek megfelelően, tőlünk telhetőén, mindéi megteszünk azért, hogy a Dél-Dunántúlc élő német nemzetiségű dolgozóknak anv. nyelvükön nyújtsunk jó, színvonalas rádi! műsort. — K. J. — Gyorsan múlik az idő. Tíz éve, hogy elő- szőr jelentkezett a Magyar Rádió pécsi stú- diójának német nyelvű műsora. Tíz év alatt 1825óránvi németnyelvű mű- sort készítettünk prózából és zenéből. Igye- kéziünk hallgatóinkat tájékoztatni a szó- cializmus építésének feladatairól, eredmé- nyeiről. Ismertettük a saját munkájuk nyo- mán is szépülő, javuló életünket, szóltunk problémáikról, segítettük azokat elintézni vagy megkönnyíteni. Nem mulasztottuk el újra és újra felhívni figyelmüket, tuda- tossá tenni a felfogást, hogy a német nem- zetiség is egyenrangú a szocializmust építő Magyar Népköztársaságban. Helyüket, sze- repüket. életkörülményeiket a legalapve- több dönti el — mit, mennyit és hogyan dolgoznak a jelenért és a jövőért. Ugyan- akkor tudtuk azt Is, hogy a német nem- zetiség egy részét súlyos teherként nyomja az 1940-től 45-ig lezajlott történelmi és po- litikai eseménysorozat és emiatt tartózko- dással, helyenként még félénkséggel is vesznek részt az úi világ formálásában. Ismertük e közhangulatot. Ezért igyekez- tünk mindent megtenni a megváltoztató- sáért. 1825 órányi műsorba sok minden belefér. Erőnkből telhetőén igyekeztünk felkutatni, feldolgozni és megörökíteni a Dél-Dunán- túlon élő német nemzetiségek népi hagyó- mányait, dalait, ami részben sikerült. Jól- esett, hogy fáradozásainkat ez esetben is elismeréssel nyugtázták, de még jobban esett, hogy ezzel egy lépést tettünk előre a közös cél megértése felé. A lehetőségek sze- rint igyekeztünk szórakoztatni is és meg- szólaltatni a modem zene mellett olyan da- lókat, zenei szerzeményeket, amelyek ép- pen a régiségük miatt váltak újakká, azon az úton, hogy azt a rádió közvetítette. Ügy tudjuk, ez jó érzést váltott ki. Lassan, ahogyan múltak az évek, sike- rült otthonossá válnunk a német ajkú la- kosság között és mind többen fogadtak bennünket szívesen, amikor esténként a rádió hangszóróján keresztül *Jó estét” — kívántunk. Fokozatosan gyarapodott a szerkesztőséghez érkező levelek száma és amikor műso- rainkban helyet adtunk hallgatóink zenés kéréseinek is, akkor sokszor gondot oko- zott, hogy mit csináljunk a sok levéllel, és kéréssel. Mi ezt is a fokozódó bizalom és egyetértés jelének fogtuk fel. Mind több lett a személyes látogatás is. Azelőtt stúdiónk- bán nem láttunk népviseletbe öltözött né- met nemzetiségűeket, ma már feszélyezett- ség nélkül találkozunk velük szerdán, szom- baton, jelentősebb névnap, szórakozási al- kalmak, vagy nagyobb ünnepek előtt. Jó érzés, amit a levelekből olvasunk. Beavatnak bennünket örömeikbe, kívánsá- giakba, gondjaikba, kéréseikbe, sőt a vitás kérdéseikbe is, hogy reagáljunk ezekre, fog- laljunk állást, adjunk tanácsot. Kérik, hogy különféle témákkal foglalkozzunk, jel- zik, hogy itt, vagy ott, mit sikerült meg- tudni a jelenről vagy a múltról, amelynek nem szabadna végleg feledésbe merülnie. A vidámság képviselői: Szalma Lajos, Faludi László és Mendelényi Vilmos. ALEX AN D RA Szirmai Albert nagyoperettjének bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban A két főszereplő: Cseh Mária és Mester István A Pécsi Nemzeti Színház parádés, látványos kiállítás- bon. nagy közönségsikert arat- va mutatta be pénteken este az Alexandrát. Sík Ferenc nagyvonalú, koncepciózus ren- dezői elképzeléseihez méltó játéktérről Pintye Gusztáv pompázatos, nyíltszíni tapsot eredményező díszletei gondos- kodtak, valamint Fekete Má- ria színekben tobzódó kosz- tümjei. E hangulatteremtő díszletek és jelmezek között pergő előadás azonban még nem egyértelműen egységes és érett. Sik bátran és nyíl- tan vallja, hogy nem pamf- lettet játszat a színpadon, ha- nem az operettbeli szituáció- kát komolyan veszi és épp ez- által igyekszik fokozni azok komikus vagy ironikus hatá- sát. Kár, hogy ezt a helyes rendezői alapállást még nem sikerült maradéktalanul elfő- gadtatnia az együttes minden tagjával. így imitt-amott még kísértenek a régi sablonok. Helyenként zavaróan hat a cselekmény megoszlása a szín- pádon: nemegyszer az érzel- mes duettet a közönség ka- cagása kíséri a többi szereplő mókázása miatt. Az előadás gördülékeny tempója néhol szinte túlzóvá válik, az 1. felvonás elejének elkapkodott, suta szóviccein is érdemes volna változtatni. Ilyen fele- más módon egyrészt tápoga- tózás észlelhető a korszerűbb operett játszás irányában, más- részt azonban a műfaj régi rajongóinak is kedvét szeret- né keresni az előadás, ami- kor bőven adagolja az ope- rett megszokott örömeit: a szerelmesek érzelmes egymás- ra-találásáért való aggódástól kezdve a humoros jelenete- ken való jóízű kacagásig. Szirmai igényes hangvételű muzsikájához méltó az elő- adás zene! tolmácsolása. Dr. Dőry Mikiás ezúttal is meg- erősítette azt a meggyőződé- stinket, hogy csak ilyen lel- kiismeretes, elmélyült és gon- dós betanító-vezénylő mun- kával lehet zeneileg maximá- lisat nyújtani. A zenekar teg- jainak odaadó művészi telje- sítmépye azt eredményezi, hogy a zenekar hangzása szí- nes, finoman alkalmazkodó, míg a kórus ugyancsak siker- rel áll helyt Bázsa Éva ás Sik Ferenc táncai is igyekez- nek újat adni a megszokott színésztáncokhoz. Ez különö- sen a királynak Alexandrá- val való groteszk táncában, valamint Alexandrának és a 6 lánynak táncában sikerült a legmaradéktalanabbul. Izlé- ses, játékos elemek színesítik a szubrett—táncoskomikus pár táncait is. A színlapon első helyen a király neve szerepel, akit a drámai szerepek után új >1- daláról bemutatkozó Baracsi Ferenc személyesít meg. NemTökéletesein egyetértek a»־ aal, hogy nem könnyű a vá- logatás az operettirodalom szédítően bő repertoárt kína- ló, ugyanakkor meglehetősen vegyes értékű műveket is Ezámontartó tárházában. Ha közismert, népszerű operettet mutat be a színház, máris kész a felháborodott tiltako- zás: ״Miért mindig csak ezt? Hát nem találnak valami ke- vésbé elcsépeltet?!” És ha sí- kerül előkotorni ״valami ke- vésbé elcsépeltet”, amit eddig nemigen játszottak, akkor tűs- tént megszületik a sanda gya- nakvás: ״Vajon miféle h'á- nyosságok miatt nem játszót- iák eddig? Biztosan gyengécs- ke darab, hogy a homályban maradt.. Ez utóbbihoz hasonló véle- *nények, gyanúsítgató meg- jegyzésék szép számban hang- zottak el Szirmai Albert: Ale- xandra című nagyoperettjének péntek esti pécsi bemutatója előtt. Mert mi tagadás, a mű teljes színpadi előadásáról év- tizedek óta nem tudunk, leg- feljebb a rádió sugározta olykor egy-egy dalát, kettő- ■ét. Szirmai Albert melódiái ugyanis áttörtek minden kö- zönyépítette falat, az eredeti szövegkönyv okozta némaság- ra ítéltséget. Szirmait nem hiába sorolja a zenetörténet azok közé a ״tudós muzsik־!.!- sok” közé, akik a ZesneakadéMcndelényi Vilmos mián tanultak és ennek élvégzése után választották az operettműfaj szolgálatát. Fél évszázadnál régibb újságok zenekritikai rovatában bárki •megtalálhatja annak a zene- akadémiai hangversenynek emlékét, melyen ״Koessler János zeneszerzés! bsztályá- nak növendékei mutatkoztak be. köztük: Kodály Zoltán, Weiner Leo, Szirmai Albert”. A nagyszerű zenepedagógus keze alatt végzett fiatal Szirmai csakhamar kitűnik műveltségével, a zenekari hangzás választékos kezelésé- vei, az énekhanggal való tő- kéletes bánásmód ismereté- vei. Első alkotása 1907-ben a Sárga dominó* majd egy égés2 sor gazdag invenciójú, finom ízlésű és dallambőségű ope- rettje után a világsikert a2 1916-ban bemutatott Mágiái Miska és az 1923-ban színre- került Mézeskalács hozta meg számára. Következő operett!« a 20-as évek második feléber Martos Ferenc librettójára az Alexandra. Egy költői lé- lek vallomásaival teli, érzel- meket, hangulatot és jókari- vet árasztó melódiái ritio szép értékei az operett írod-! lomnak melyeknek megisme rése elől a szövegkönyv ár doleozásával (Halász Rud<' munkája) elhárult mind' Bkadálv csak ezért kezdjük vele kritikai megjegyzéseinket, ha- nem azért is, mert régen ta- láikoztunk operettben ilyen könnyed eleganciával, bobémes charme-val megformált alakítással. Szerepe a bonvi- ! vám és a komikus elemeit t egyesíti magában, különleges helyzete van és ebben is ott- ; hon érzi magát Szuggeszttv egyéniség, aki ért ahhoz, hogy sajátos előadásmódjával, mely , többek között sanzonjának kidolgozott tolmácsolásában csúcsosodik ki, magára vonja ; a közönség figyelmét és meg- érdemelten nagy sikert aras- ; són. Ezt, a sajátos, könnyed színpadi ábrázolásmódot a primadonna és a bonviván alakításában még csak nyo- maiban fedezhetjük fel. A pénteki premier primadonná- ja Cseh Mária. Bár alakítása- : bán bizonyos újabb fejlődés észlelhető, elsősorban ama összpontosítja igyekezetét, hogy primadonnái adottságait : érvényesítse. Primadonna le- ׳ gyen. aki álomszép ruhákban, ׳ öekoratívan jelenik meg a színpadon, elénekli׳ számait, megköszöni a tapsokat — de mindvégig inkább prímádon- na. mint Alexandra, akinek sorsát ábrázolnia kellene. Az operettek bonviván szerepei- ről nemegyszer megállapító*- tűk már. hogy meglehetősen agysí ,--fiák Nem kivétel Cor fez ksnitá■--׳־ spm. akit Mef<״r Tpí,.r;] ׳.) V '' n 3 fj V 1 pl késedé-־ sei, finomkodó én״khangga׳ Szirmait Albert igényes ze- ■ .-je. mely •a szubrett-táncoskomikus pár számainál sei enged az operett zenéjén« egészére jellemző színvona ból, nehéz próbára teszi a ki zönség kedvenceiként nyilvá! tartott Vári Éva és Mendeh nyi Vilmos énektudását. H ettől eltekintünk, Vári Év: az előadás egyik éltető moto: jának nevezhetjük, aki báj( és kedves humorral játss3 Ramóna szerepét. Mendelén: pedig változatlanul sok ré! és új ötlettel fűszerezi 1 eredetileg nem rá szabott szr repet. Bősze György saját( fanyar humorral ábrázolt u( varmestere örvendetesen 1 színnel gazdagítja az együ test. Az operettjátszás rég jól bevált, mindig ható n ceptjét alkalmazza nagv ki zönségsikerrel Szalma Lajo és a találó maszkjával ellei állhatatlan humort áraszl Faludi László. Humoros ketti sük és táncuk telitalálr* Ri vid szerepében is fis־־ mi méltó alakítást nyújt Kuti Béla, Szivler József, Fűlő Mihály és Monori Ferenc 't téka járul még hozzá a s: kerhez. Az Alexandra, ha nem sorolható az évad legjob előadásai közé, látvárvossí gával. igényes muzsikáiévá kellemes szórakozást biztos a könnyű műfaj kedvelőinél — ni —
