Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
3 *ÍML|*iÖ 196״;. JANUÁR a ftiállftás február 26-tó! ISDK-gépek Pécsett Két tizennégy tonnás lierautóvaJ Berlinből meg- érkezett hazánkba az NDK mezőgazdasági gépg;. ártó iparának árukínálatát ismer* tető kiállítás anyaga^ A Né* met Deniokratikus Köz tar* saság 16 gyára több mint száz géptípusáról ad tájéka* tatást modelleken, prospek- tusokban az ország nagyvá* rosaiba eljutó vándorkiállí- táson. A gépbemutató első álló* masa Kecskemét. Febrúái '<!6- tol Pécsett^ tekinthetik meg az érdeklődők az NDK gépgyárainak konstrukcióit. Az AGROTRÖSZT ezt az alkalmat felhasználja piac- kutatásra. Kérdőíveket ad* nak ki. amelyeken a terme* !őszövetkezetek, állami gaz* daságok vezetői közölhetik, hogy a következő években milyen típusú gépeket szán* dékoznak beszerezni. Ezt a* igényfelmérést figyelembe veszik majd 8 legközelebbi külkereskedelmi tárgyalás©* kon. Sssa had szentkirályon tart ott áh a% első zárszámadást a megyében Hétfőn bemutató a Petőfi moziban Diareklám A Magyar Hirdető pécsi kirendeltsége hétfőn dél* után 3 órai kezdettel a Pe- tőfi Filmszínházban dia- reklámbemutatót tart. Be- mutatják a Magyar Hirdető budapesti központja által rendelkezésre bocsátott rek- lám-diákat, hogy a vendégek előtt ismertessék a diafilm- ben rejlő reklámlehetősége- két. A bemutatón a meghí- vottak mellett minden ér- deklődőt sziveséii látnák. Tál az életveszélyen Zelka A Krizsnica nevű ־ iugo- szláv települést a zaj k ס rá- va jugoszláv oldalról iiven- kor megközelíthetetlenné te- szi. A falucska egyhangú téli életét a közelmúltban egy kisfiú, Stefanovics Zelká hirtelen rosszulléte zavarta meg. Azonnali orvosi beavat kozásra lett volna szükség, jugoszláv területről azonban a jégtáblákat szállító folyón át nem érkezhetett segítség Egyetlen lehetőség maradt: segítséget kérni a magyár határőrszervektől. A kérést gyors, határozott mtézkedé- sek követték: a magasabb egység parancsnokának utg- sítására félretették a határ- átlépés minden megkötött- ségét. A 14 éves beteg gyér- meket a határon át a má- gyár határőrórsre vittél־. .»-ft már várta a mentőautó Ezt követően a péc y gyó ..■k- kórházba szállították, mely már fel is készült יי súlyos beteg fogadására. \ gyors orvosi beavatkoza ■rednig- nyeként a kis'Zelk •51־■ túl van az életveszélyei.־ é־1 ־־ő- videsen visszatér '1 •■־׳ ;!>*. Tízórás munkanapra 106 forint Obert Béla, a termelőszövetkezet elnöke, az elmúlt év ered- menyeiről számol be a közgyűlésnek. biesérdí és gerdei tsz elnöké-nek hozzászólása. Mindhár- man hangoztatták, hogy bér papírforma szerint nem ver־- senyeznek Szabadszentkirály- lyal, a valóságban éber szem- mel figyelik egymás munka- ját, s mindannyian arra tő- rekszenek, ne maradjanak ed a másik mögött Zárszámadási bá) Az ünnepi közgyűlés «2* követően megválasztotta a tsz 1967 évi küldötteit és ha- tározatot hozott az 50—75 sza- zalékos táppénz, illetve a ren- deleiben rögzített nyugdíj 6־ zetéséről. Ezt követően a köz- gyűlés elnöke kihirdette, hogy este 6 órakor zárszámadási bált tartanak a művelődési házban. A zárszámadási bál előtt a helyi KISZ-szervezet színjátszói háromfelvanásos vígjátékot snutatnak be. Magyar László kertészet a községben, most viszont 50 holdas kertészetük van. 250 mázsa paprikát ta- karítottak be minden hold- ról. Annyi pénzt kapnak egy hold paprikáért, mintha 160 mázsa búzát termeltek volna azon az 1600 négyszögölön! Vajon, csoda-e, — tette fel a kérdést a tsz elnöke, — hogy megkopott a régi, nemesi kutyabőr fénye? Semmi csoda sincs benne, így természetes. Ami nem könyvelhető Kritikus hónap a november Munkás- és paraszt fiain lók a Tanárképző Főiskolán Maximális lehetőségek minden hallgatónak Azt mondják: a kritikus hó- nap a november. Ilyenkor elő- fordul, hogy a KlSZ-felelős bekopogtat: X. csomagolni akar, tessék vele beszélni! Novemberig persze nincs kü- lönösebb probléma, addig a hallgató az önállóság laza, csábító varázslatában ä, jó- szerint saját maga dönti él, hogy mennyit tanul, jár-e az előadásokra, de a szeminánu- mon minden kiderül, s a diák az utolsó pillanatban döbben rá, hogy eltelt két hónap, és jóformám semmit sem tanult. A legjobbak között A munkás-paraszt-fiatalok a tapasztalat szerint kitűnően megállják helyüket a főisko- Ián. Átérzik helyük és hely- zetük súlyát, hegy milyen pályát választottak maguk- nak. Átérzik azt a maximális gondoskodást, amiben az ok- tatás története alatt munkás- vagy parasztfiatal soha nem részesülhetett, s tán az is eszükbe jut néha, hogy a 20— 50 évvel ezelőtt magukat az egyetemre béküzdő szegény- sorsú munkás- és parasztfia- tál ok elhivatottságuk teljes tudatában tanultak kitűnően vagy legalább jól, ha meg akartak maradni az egyetem falai között. A főiskola veze- tői azt mondják: munkásparaszt hallgatóikban na- gyobb a felelősségérzet, mint a korábbi években, közülük tanulmányi szempontból is számosán a legjobbak közé tartoznak. A középiskolákban is nehezebb követelményekkel kell megküzdeniök, mint ko- rábban, s tudják: a felsőakta- tásá intézményekbe a jelent- kezőknek csak bizonyos szá- zaléka juthat be: a legjob- bak. A felvételek során már fcöbbé-kevésbé megedződnek. A főiskolán volt szak, ahol több mint tízszeres volt a túljelentkezés. A Pécsi Tanárképző Főisko- ián a munkás-parasztfiatalok lemorzsolódási százaléka mi- nimális. Bizonyítja ez a fia- talok helytállását, felelősség- j érzetét. <T> 1 kük-máslbuk elhagyja az intézetiinket... Az 1964—65-ös tanévben — az első évfolyam 350 fős ke- retszámának a figyelembe vé- telével — a főiskola 28 hall- gatója hagyta abba. a tanul- mányait. Közülük ketten egye- temre mentek át, ketten há- zasságot kötöttek. A további 24 hallgatóból 13 volt mun- kás, illetve paraszt származá- sú_ Tehát körülbelül ötven százalékuk Egyébként a fő- iskola összhallgatóinak mint- egy ötven százaléka munkás és paraszt származású. A ki- maradások oka részben a ké- pességek terén előforduló problémák, részben pedig ön- magukkal szembeni saját *ü- relmetlanségük. A kimaradót- tak többsége az első nehéz vizsga után csomagolt. Az 1965—66-os tanévről készült statisztikák szinte hajszálra megegyeznek az előző évada- faival. Következtetések szem- pontjából az első két évfo- lyam a lényeges, a felsőbb évfolyamokon csak kivételes esetekben fordul elő lemor- zsoiódás. Az első ér Az első év a legkritikusabb. A főiskola minden hallgató- jának maximális lehetőséget biztosít a jó felkészüléshez. Elmélyülhetnék a szükséges szakágazatok tudományos anyagában, és ha erre szűk- ség van, konzultációs lehető- ség is áll a rendelkezésükre. A főiskola hallgatóinak hat- van százalékát kollégiumban helyezték él. A kollégiumi élet, a tudományos szakkörök élénk tevékenysége, a tan- széki gondoskodás és a párt-, valamint a KISZ-szervezet féltő gondoskodása mellett pluszként a hallgatók segítsék gére van a tanácsadó-tanári rendszer. A tanácsadó tanár állandóan figyelemmel kíséri a hozzátartozó csoport életét, munkájukat szakszerűen irá- nyitja, és ha egy-egy hállga- tóban csökkenni látszik a len- dület, kialszik a felelősség, nem hagyja magára, nem j hagyja a diák lelkiismereté* I elaludni, s ha kell. az ifjú- : sági szervezettel karöltve se- gítségére siet. De maguk a diáktársak is számíthatnak egymásra, hisz őszinte fele- !ősséget éreznek egymás ered- í méuveiért. A származás szerinti megkülönböztetés éltörlése után voltak, akik azt hitték: az egyetemeken és főiskolákon rossz idők következnek a munkás- és paraszt-hallgatók- ra. Az otthoni, tanulmányi szempontból előnyösebb kör- nyezeti tényezők miatt a nem fizikai dolgozók gyermekei je- lentősen megelőzik majd a munkás- és parasztfiatalokat. Cáfol az élet A Jóslat" természetesen nem vált be. Mint más félsóoktatási intézményünk. a Pécsi Tanárképző Főiskola idevonatkozó tapasztalatai is — kitűnő cáfolatok. — A munkás- és paraszt- fiatal hallgatóink teljesen egyenrangúak mindenféle szempontból — mondják a főiskola vezetői. — A főisko- la a maga részéről mindent elkövet, hogy a nem fizikai dolgozók gyermekedével azo- nos feltételeket teremtsen a számukra és nem érzünk lel- kiismeretfurdalást egyetlen hallgatónk esetében sem, ha elvétve előfordul, hogy egyiVan a mi tsz-ünknek olyan gyarapodása is, amelyet nem mutat ki a könyvelés, nincs leltárba véve, és mégis a leg- nagyobb mértéket képviseli — folytatta az elnök. Ez a kincs az ember, mely folytonosan változik. Közéjük tartozik a tsz főagronómusa is, aki ma százszor akkora területet irá- nyit, mint amekkorán vala- mikor gazdálkodott. Az egy- kori falusi kovács ma akkora tsz-gépcsoportot vezet, mint amekkora egy régi gépállomás volt — és így tovább: E té- nyék arra mutatnak, hogy egy csendes, ennélfogva elég ész- revétlen, mégis mindent meg- változtató forradalom játszó- dik le az emberek lelkében. A tsz-tagok nem kívánnak és nem hajlandók a régi módon élni tovább, mert látják, hogy a szövetkezet gazdagabbá, érettebbé és műveltebbé tette Szabadszentkirályt, mint va- laha volt Óbert Béla beszámolója után Tóth Gyula főkönyvelő ismertette az 1966. évi gaz- dálkodás számszerű eredmé- nyeit, majd Fulmer József, a közgyűlés elnöke felolvasta a Pécsi Állami Gazdaság, illet- ve Állami Biztosító Baranya megyei fiókjának dísztávira־ tát. Ctógény József, a Me- gyei Pártbizottság és a Me- gyei Tanács elismerését tol- mácsolta hozzászólásában. — Utalt arra, hogy a felszaba- dulás óta megújult és szünte- len •küzdelem folyik a ma- gyár falu arculatának meg- változtatásáért, a parasztság felemeléséért és ez a közgyű- lés Is azt bizonyítja: a harc nem volt hiábavaló. Félémé- lő érzés visszatekinteni a sodró erejű változások korá- bán élni, és látni, hogy a IX. pártkongresszus újabb és minden eddiginél tágabb ho- rizontot tárt fel a magyar mezőgazdaság, a magyar falu előtt Neményi Ernő, a Pécsi já- rási Pártbizottság, Görcs Ká- roly, a Baranya megyei MÉK képviseletében gratulált a tsz- nek. Külön színfoltot jelentett a közgyűlésen a Szabadszent- királlyal szomszédos baksai, Baranya egyik ősi községé- ben, Szabadszentkirályon ke- rült sor a termelőszövetkezeti zárszámadási közgyűlések nyitányára. Szombaton dél- előtt 10 órára szinte kihalt a falu, az egész község a mű- velődési ház nagytermében szorongott. A szabadszentkirá- lyi s pécsbagotai tsz-tagok kö- zött foglalt helyet Czégény Jó- zsef, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve- zetője, Szárúéi Imre, a Me- gyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Ruffy Péter író és újságíró, aki évekkel ezelőtt egy emléke- zetes riportot írt a községről. Ott voltak a pécsi járás, a szomszédos tsz-ek képviselői és mások. Nem a k atyabőrre büszkék mar óbert Béla, a tsz elnöke beszámolójában megemlítette: — Ha egy-két évtizeddel ez- előtt megkérdezték a szabad- szentkirályi embertől, hogy mire büszke leginkább, az biztosan a válaszába foglalta, hogy büszke a falu történelmi múltjára, arra a közismert tényre, hogy a község — vagy 500 évvel ezelőtt nemességet kapott Zsigmond királytól. Ha viszont ma tesszük fel a szó- kásos kérdést, mindenki azt válaszolja, hogy büszke arra, hogy Szabadszentkirályon gaz- dálkodik a megye egyik leg- jobb termelőszövetkezete. Büszke is lehet rá, hiszen az Uj Élet az egy tehéntől kif°jt tejet figyelembe véve például a megye első három szövetkezete között foglal he- lyet Az egy szántóegységre jutó bruttó jövedelem 6 forint híján 3600 forint; az alkal- mazottak tíz órás munkanap- ra eső közösből származó jő- vedelme 82,01 forint, a tsz- tagoké pedig 106,24 forint. Pe- dig — ez már természetes -ד- nem osztanak ki mindent, az idén két lánctalpas traktort vásároltak, takarmánykeverő üzemet létesítettek, teletöltöt- ték a górékat, silógödröket és magtárakat, sőt még arra is futotta az erőből, hogy üdü- löt rendezzenek be Harkány- bán, ahol két család pihenhet egvszerre. Egyébként ez a me- gye egyik legelső termelőszö- vetkezeti üdülője. A felszabadulás előtt ritka volt az a szabadszentkirályi gazda, aki 15 mázsa búzát ta- karított be egy holdról — 1966-ban az egész tsz-határ- bán 17 mázsa volt az ered- meny. 1945 előtt a 25 mázsás csöveskukoricatermés is , jó volt — ma már májusi mór- zs1״tból is elérik a 25 mázsát. A felszabadulás előtt nem volt Tízesztendős matematikus Már első élemista korában ki- tűnt társai közül különleges mate- maiikat készségé- vei a most tíz esztendős penész- laki születésű. Rácz Imre. A Fő- városi Tanács ok- tatási osztályának javaslatára a kis- fiú Budapestre került. Heti egy alkalommal ״szak- mai” továbbkép- zésen vesz részt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Tan- székén. Felvéte- lünk a Táncsics Mihály nevelőott- hon tanulószobá- jában készült, ahol Görbedi Já- nos nevelőtanár foglalkozik Rácz Imrénél
