Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

LOVÁSZ PAL

VJ EV

Jöttén & szívedet csapszékként zengeted, s ital és dal között örömre bűvölöd.

Mégis, ó mondd, miért leng rajta a lepel, s mögé. mint megszeppent gyerek: miért lesel?

VIHAB BÉLA:

SZILVESZTER

Illan az év, hogy rohannak a napok;

ezüstlik hajam, már-már öreg vagyok. Azelőtt — hej —, a legtöbb ember épen, akár szülőm lehetett volna nékem; most meg, most meg — tűnődöm el sóhajtva mindegyre többnek én lehetnék apja.

Népművelés — kozmetika nélkül

GAL^MBOSl LÁSZLÓ

R EG EFA

kéményben hintázó hurkákat vasalni macskafarkán egér agancsát csavarni rajta rege rajta rajta rege rajta

öreg pók három tót regefáról jöttünk rubint-dézsa könnyűnk tíz patakon folyt le tűz-patás szerencse lovagolt előttünk öreg pók három tót regefáról jöttünk

Hófehér a regefa

cipót rágtunk alatta szakátlát rángattok csipogó fiastyúk csillag-tollát láttuk tündér-tükrös vályút váltunkra emeltünk csizmánkra verettünk holdat-sodró szárnyat holdat-sodrő szárnyra tulipános sátrat

Rubint-dézsa könnyűnk tíz patakon folyt le tűz-patás szerencse lovagolt előttünk öreg pók három tót regefáról jöttünk regefán születtünk

Bagotyhátom szállni kötőtűben hálni levágott fctkasok csórén fuvoMzni ördög-fészket rákié buzogányt aratni vadrózsa-kefével vasbárányt vakarni rajta rege rajta rajta rege rajta

Kanászt menyecskével tökben elaltatni csillára« fejekre kristállyal havazni Újév deres szárnyán Indákat hajami szombat-rugó péntek combjába harapni rajta rege rajta rajta rege rajta

Kostejet szakaHó

fülén átcsorgatni gyöngy-csipejű angyalt dión táncoltatni pajtakaput varrni tist-bögyűt kongatni gémlábú bogáncsnak tüske-bugyit szabni rajta rege rajta rajta rege rajta

Harangot mosdatta tejfölben forgatni félkegyelmű gúnár nyakára kést csapni

lődési intézmény mögé, hogy: otthon, terem, klub — vagyis: ne gondoljunk minden eset- ben modern kultúrpalotákra. I Az Irányelvek tovább megy,ן s megállapítja, hogy: «... aj művelődési otthonok 46 száza-! léka csak nagyteremből áll. Fűtésük nagyrészt megoldha- tatlan. Berendezésük, felszere- lésük többnyire elavult. Fenn- tartási, nyilvántartási költsé- geiket nem tudjuk megfelelő- en biztosítani.” S ami minden- nél lényegesebb: 480״ község- ben pedig semmilyen helyiség sincs a társas összejövetelekre, művelődésre, 1340 intézmény alapos felújításra szorulna, 500 épület pedig felújítással sem tehető alkalmassá felada- tai ellátására. A közművelő- dési könyvtáraknak több mint 50 százaléka alkalmatlan, szűk, gyakran más célra is hasz- nált helyiségben tevékenyke- dik.

Talán ennyi iz elég annak a

megváltozott szemléletnek: és változtatási szándéknak,! cselekvési akaratnak bizonyí- j tására, amely a népművelés j felelős vezetőinek tevékenysé- j gét ma jellemzi. Az átfogó, or- j szágos eredmények a szó igaz: értelmében lelkesítőek, ugyan-! akkor a ״megmozdítatlan” tö- j megek ténye kritikára ősz-! tönőz.

4

A célok a következő öt év- re a népművelést illetően is világosan körvonalazottak. Az országos fórumok tiszeletre- méltóan szép szándékaihoz a helyi erők felzárkózása szűk- séges, vagyis az, hogy szerte e hazában, mindenütt legyen szívügyünk a művelődési ott- honok helyzete, munkafeltéte- leinek javítása, a népművelő munka sok gondjának megöl- dása. Ezt a hatalmas feladatot központi erőforrásokból elvé- gezni nem lehet. A helyi testű- letek, a helyi lakosság nagy társadalmi megmozdulására van szükség.

Molnár Géza

Alfonz király: Baracsi Ferenc

iák királyának minden jótettét és nagy ese- lekedetét elfelejtik majd, csa úgy tartja számon a történelem, mint egy gyilkost. Az öreg uralkodó hiúsága, becsvágya, apai ér- zései és emberi tartása kap ettől a döntés- tői olyan tőrdöfést, amelyet nem lehet ki- heverni. A király bölcs, és tudja, mit döntött. Térire borul az áldozat előtt •és., könyörög. Valóban hátborzongató jelenet, az öreg király megroggyanó vállán ott van a végső veszteség, a tragédia árnyéka.

Hogy az öreg király nem akar rossz em- bér lenni, az persze nem változtat a tét- tein, s a drámában elfoglalt helyzetén. Csak egyéniségét teszi izgalmasabbá, ár- nyaltabbá.

— Tudom, hogy igazam van — mondja Izgatottan Alfonz király (sima sötét ruhá- bán, kezében egy félig égett Fecskével) — amikor Pedrónak megmagyarázom a térkép előtt, hogy a tengerre szükségem van, s ha nem akarom, hogy hátba támadjanak, össze kell őt házasítanom Castiliával! És nem érti meg. Világbotrány lesz, és ő nem törődik semmivel, csak a szerelmével. Ör- jítő érzés, aki utódom lesz a trónon, aki- ről azt hittem, hogy majd folytatja, amit én...

Alfonz király az is, aki lekuporodik a földre a kisfiú mellé, titkokat sustorognak egymásnak, és játékos szövetséget kötnek. Ebben a kardélen táncoló, szívfájdítóan tiszta, mélyen lírai ielenetben Alfonz ki- rály a mesék fáradt öreg apókája lesz, aki nem tehet semmiről. Paránvi groteszk- ség, kis szomorkás iráni — Baracsi ala- kításának legjobb pontjai.

A bölcs és fáradt, érzőszívű és csökö- nyös, a hatalmi gőgtől a játékos jókedvig sok színt felvillantó királv portréin telies mértékben a színpadon bontakozik ki igv. A színész azt állítja, nagyon nehéz dolga volt a szereppel, mert ilyen jellegű apa- szerepet eddig nem játszott soha De a fel- adat nehézsége nem befolvásolja az ered- ményt — legfeljebb az öröm. hogy egv sokoldalú színész arca gazdagodott egy újabb vonással.

Baracsi Ferenc csak ezen oz ősz.ör iött városunkba de ez már a másod7= ־1׳"D szerepe volt amellyel megszerezte ? kö- zönség rokonszenvét.

(Haliamat

romantika olyan, mint egy varázs- lat. Játékos, tündéHes, könnyes-szo- morú, boldogító, meg minden.

Hát még egy romantikus öreg ki- rály... Csak úgy gondolom: jó le- hét egy ilyen szerepet játszani. Bele- merülni a varázslatba.

Baracsi azt mondja:

— Jólesik játszani. Boldog vagyok, mi- kor bebújok az öreg király maszkja mögé. Csodálatos maszk, nem? Igazán mondom, ennek is köszönhetem, hogy megbirkóztam a szereppel. Irgalmatlanul nehéz volt ezt a figurát megközelíteni. Sziszifuszi munka. Először azt hittem, legjobb, ha egy aszké- tára gondolok, aki csupa szigor, megköve- sült hatalom, érzések nélkül. Rossz volt. Rájöttem, hogy ez a király belül teli van érzésekkel. Akkor úgy próbáltam meg, hogy a király merő érzés, csupa vergődő, elfojtott *rzés. Ez se volt jó. Mert ez egy nagyon bölcs király, higgye el, nagyon bölcs, és nagyon ...

Elhiszem, de nem azért, mert a színész mondja. Az az érdekes, amit a színész a színpadon mond, nem csupán a szavaival, hanem a gesztusaival, az arcával és a maszkjával és a hangja reszketésével és a hangja felharsanásával... Márpedig A portugál királyné öreg Alfonz királyának el kellett hinni, hogy ő egv bölcs király. Nagykoncepciójú, széles látókörű és éleseszű uralkodó, öreg is, mögötte egész korszak van. amelvet ő teremtett. Országa van, amelynek őszintén a javát akarja, politi- kája, amelyre egy életet tett föl. A bölcs királyna'־ egész életműve van összeomló- bán, s mindez miért? Egy érzelem miatt. Ami még hagyján. Az öreg király ismeri az érzelmeket, s bölcsebb annál, semhogy azok ellei akarna harcolni. S mikor vilá- gossá válik, hogy érzet ek. sőt gyönge és ártatlan emberek ellen kell harcolnia, az öreg királ félelmetes világossággal látja: miféle döntés elé került. Megöl egy asz- szonyt, egy ártatlan és tiszta asszonyt, akit a maga módján 6 is szeret ráadásul. Vagy odadobja az országot a véletlennek, a jövő bizonytalanságának. odadobja a politikai oncepciót. amelvber benne az élete mun- kája. s ame’vbe׳ egy1 ׳dűl hisz. ..Nem szív- vei kormányozzák az országot” — mondja az, öreg király, és félni kezd. A száz csaa művelődési házakban folyó sokirányú tevékenységet, a különböző szakkörök, nyelv- tanfolyamok, színjátszó cső- portok munkáját, az ismeret- terjesztő előadásokat, író-ol- vasó találkozókat. így is vilá- gos, milyen rendkívüli méretű kultúra-terjesztés folyik az or- szágban csak ezen az egy há- lózaton, a művelődési ottho- nők, klubok láncolatán át.) Az iskolákról, színházakról, moziról, rádióról, televízióról nem is beszélünk.) Lelkese- dósre, elégedettségre tehát len- ne elég ok. Ha a művelődési házakhoz sokszor közvetlenül is kapcsolódó tanácsi és szak- szervezeti könyvtárak munká- ját vizsgáljuk, az adatok még megnyugtatóbbak: a könyvtár- hálózatnak 1965 végén 2 mii- 116 108 ezer 527 beiratkozott olvasója volt, s az elrhúlt év során 50 millió kötet könyvet kölcsönöztek. Mégis, a nép- művelés vezetői az imponáló adatok ellenére is teljes őszin- teséggel, igen nagy figyelem- mel és komolysággal tárják fel a nyugtalanító, súlyos gon- dókat is. Idézünk: ״ ... az is- meretterjesztésben tartósan részt vevők száma (az 5 mii- liónyi összlátogatottság eile- nére) csak mintegy 300—400 ezer fő. A művelődési ottho- nők globális látogatottsági adatai is eltakarják azt a tényt, hogy sok olyan intéz- mény (főlég művelődési terem) van. amely a hét nagyobb fe- lében üresen áll, és saját ren- dezvényeik, művelődési alkal- maik a lakosságnak csak kis százalékát vonzzák. A műve- lődési autók jelenleg a tanyai és kerületi településeknek csak alig 10—•15 százalékát tudják behálózni.”

Az irányelvek terelik rá fi- gyelmünket az ország lakossá- gának fehér foltjaira, a ״meg- mozdítatlan” tömegekre, ame- .lyekre-nem hat a népművelés, amelyek kimaradnak az egyéb kulturális lehetőségekből is. Mindenekelőtt a parasztságról van itt szó: a falusi lakossági körében aránytalanul lassan! növekszik a televízió előfize-1 tők száma, itt a legalacSo-' nyabb a könyvvásárlás. Mind- ez szorosan összefügg a mű- velődési •otthonok állapotával — vagyis éppen azzal amit egy olyanfajta statisztikai módszer például, amely szép kirakatot akár mutatni, ellep- lezhetne. ' zonban már a Sta- tisztikai Tájékoztató is oda- teszi zárójelben az országos adatként szereplő 3878 műveCbaknem párhuzamosan Iá- *ott napvilágot két népműve- lési vonatkozású kiadvány: egy testes ״Statisztikai Tájé- kozta tó” az 1965-ös évről, s egy vékony füzetecske: ״Irány- elvek a népművelés 5 éves tér- ▼ezéséhez” (1966—1970). Az egyik a tegnap tényeit fel- merítő bőséges adattár, a má- *ik a holnapba függesztett te- kintet — de kell-c külön hang- súlyozni, hogy a milliónyi számra, adatra bontott, anali- zált tegnap a mához szól, s a jövő felmérése éppen erre a tartóoszlopra épült? ... Mer- jük ezt mondani azért is, mert tudjuk, hogy a statisztikákkal bűvészkedni is lehet, az ada- tok — válogatásuktól és cső- portositásuktól függően — né- ha éppen elfedik azt, amire reflektorfényt kellene vetniük, de ezt a kiadványt, a Statisz- tikai Tájékoztatót ugyanaz a könyörtelen, szépítgetés, koz- metikázás nélküli szembenézés jellemzi a hibákkal, bajokkal, mint az ,.Irány el vek”-et. Nvil- vánvaló, hogy ugyanaz a kéz, ugyanaz a szemlélet működik a számoszlopokban és a ta- nulmány-gondosságú monda- tokban: a népművelés országos gazdáinak mai szemlélete, keze.

Az is nagyjelentőségű tény, hogy a gazdasági építőmunka mellett ilyen erővel merülnek fel a népművelés sürgető ten- nivalói, de talán ezzel egyen- rangú a változás, amely az eltökélt, bátor számvetésben, feladat kijelölésben nyilvánul meg. Ebben testesül meg a szemléletnek, hozzáállásnak minden elismerést megérdem- lő változása.

Miről is van szó tulajdon- képpen? Illusztrálásként vés- sünk egy pillantást a műve- lődési házak helyzetére.

Az elmúlt év végén 3878 művelődési intézmény (otthon, terem, klub) működött az or- szágban, hússzal kevesebb, mint 1964 végén. Látogatóik száma a mögöttük lévő öt esz- tendőt vizsgálva évi 47 millió- ről 51 millióra növekedett. A magyarnóta-estek, bálok, álta- Iában a szirupos, giccses ren- dezvények látogatóinak száma csökkent, ugyanakkor lendü- leteser! fejlődött a tartalma- sabb. színvonalasabb ahkéto- kát, vitákat nyújtó klubélet:

1964-bén már 2177 — főként ifjúsági és nyugdíjas — klub működött. (1980-ban csak itt- ott lehetett találni egyet-egyet ezekből.)

Lehetetlen itt Sorra vennünk

Szöveg nélkül

RAJZOK A ״VIE NVOVET-BÖV

II