Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-10 / 8. szám
1M7. JANUAR Mi napló Európai diáktalálkozó As európai országok diák» szervezeteinek képviselt! nemrégen háromnapos össze״ Jövetelt tartottak gráJclMk Esen a hagyományos táláé• kősón, amely már a nyolc•• dlk volt, 29 ország, közt# Bulgária, Magyarország, as NDK, Lengyelország, Szov- jetunió, Csehszlovákia és i■• goszlávia diákszervezeteinek küldöttségei vettek részt. A találkozó részvevői meg• vitatták a korszerű főiskola funkcióit és feladatait. Több küldött, köztük a franciák« a felsőoktatási rendszerben olyan értelmű demokrattkna változtatásokat sürgettek« amelyek a kiskeresetű csa- ládok gyermekei számára t* lehetővé tennék a felsőfokuk képzettség megszerzését. A második napirendi poné a diákszervezetek politikai tevékenységét tárgyalta \ találkozó részvevői elható-■ rozták, hogy az európai diák• szervezetek képviselőinek legközelebbi összejöveteléé Budapesten tartják meg. Vietnami összefoglaló Rendkívül feszült a pekingi légkör Bezárták az álfambiztonsági szervek pekingi szervezetét ki, amelyben az állambiztoosági szervek pekingi szerve- zetét a burzsoázia eszközének nevezi. . Ezzel egyidejűleg az állam- biztonsági szervek pekingi szervezetének épületén szá- mos jelszó jelent meg, amely élesen tiltakozik a ״munkás osztályok” eljárása ellen. Pekirígi megfigyelők szerint az állambiztonsági szervezet munkájának megbénítása Pe- kingben fontos jelenség ab- bán a harcban, amely tulaj- dánképpen két csoport között dúl a proletárdiktatúra ál- lamapparátusa eme hatalmi eszközének megszerzéséért. A pekingi pályaudvar épü- letére kiragasztott röplapokon a vasútnál dolgozó ״lázadók’' arról írnak, hogy a vasút munkájában teljes a zűrza- var. A vonatoknak óriási késéseik vannak és egyes szakaszokon egyáltalán nincs közlekedés. A zűrzavar oko- zói, mint a röplap szerzői rámutatnak, ״rossz-szándékú emberek”, önhatalmúlag álla- pitják meg a vonatok menet- rendjét. Ezek az emberek a legkülönfélébb ״forradalmi s jrvezetek” nevében és a ״kultúrforradalom” jelszavát hangoztatva önkényeskednek. A tudósító a továbbiakban arról számol be, hogy míg az utóbbi időben lényegében befejeződött a több millió vö- rösgárdista eltávolítása a fővárosból, most, különösen vasárnap óta, Peking ismét kezd zsúfolttá válni. A köz- ponti pályaudvarra különböző ״forradalmi szervezetek” szá- mos csoportja érkezik az or- szág különböző részéből. Ez alkalommal főképpen vörös karszalagos munkásokról és katonákról van szó. A pekin- gi légkör ismét rendkívül fe- szült. Mit tizet a totó? 13 és ־A3 plusz egy találatot seaki sem ért eL 12 találatos szelvények száma 9 darab. Szelvényenként! nyeremény a nyereményilleték levonása után 68 244 forint. 11 találatot 185 fogadó ért el« nyereményük szelvényenként, a nyereményilleték levonása után '328 forint. 10 találatos szelvények száma 1683 darab, nyeremény szelvényen- ;ént, a nyereményilleték levonása után 219 forint. Az 1000 forinton aluli nyeremé- nyék kifizetésére Január 14־tö1, az 1000 forinton felüliekére januárt 19־t5i kerül •w* A ״pekingi munkásoszta- goknak és a nagy proletár kultúrforradalom vörös had- seregének közös főparancs- noksága” kiáltványban jelen- tette be, hogy január hatodi- kán megszüntették az állam- biztonsági szervek pekingi szervezetét és lepecsételték a helyiségeit. A kiáltvány sze- rint a pekingi biztonsági szer- vezet nem a proletár fórra- dalom fegyvere, hanem ör- dögi eszköz Liu Sao-csi és Teng Hsziao-ping kezében. Miután a sötét összeesküvést leleplezték, a pekingi bizton- sági szervezet folytatta sötét üzelmeit, tehát tevékenységé- nek véget kellett vetni — ír- ják a kiáltvány szerzői. A kiáltvány aláírói sürgetik az állambiztonsági szervek valamennyi szervezetének megszüntetését, mivel azok Liu és Teng eszközei, nem pedig a Mao-féle vonalat vé- delmező baloldali forradalmá- rok frakciójának fegyverei. Moszkva: ״A kínai kulturá- lis forradalom újabb útvesz- tői” címmel a Pravda vasár- napi számában terjedelmes cikket közöl a kínai esemé- nyékről. A Mao-féle csoport tavaly, mint ismeretes, a főcsapást a pártaktívákra, a pártkáderek- re összpontosította. Számos kommunistát, munkást, — akik kijárták a forradalom nagy iskoláját —, sok neves művészt és tudóst lehetetlen- né tettek, fizikai erőszakot al- kalmaztak velük szemben. A Pravda megemlíti Li Bao- hua-nak Anhuj tartomány pártbizottsága első titkárának, a Központi Bizottság tagjának esetét, akit napokon át kínoz- tak és vallattak. Li Bao-hua kálváriája felháborította a munkásokat, sőt még a vö- rösgárdisták egy részét is. A helyi fémkohászati művek több ezer munkása felvonult ahhoz az épülethez, amely- ben a tartományi pártvezetőt fogva tartották, összetűzések- re került sor a munkások és a vörösgárdisták között, ame- lyeknek áldozatai voltak. A pekingi sajtó mostanában arról ír, hogy a kulturális fór- radalmat át kell vinni az ipa- rí üzemekbe és a mezőgazda- sági kommunákba. Az üze- mekben és a kommunákban a pártbizottságok, az állami és gazdasági szervek ellensúlvo- zására vörösaardista osztago- kát kell alakítani. Január 6-án a ״fővárosi munkás osztagok” parancs- noksága nyilatkozatot adott A Newsweek amerikai heti- lap szerint Észak-Vietnamban amerikaiak által kiképzett dél- vietnami felderítők dolgoznak. Victor Moore, a vietnami nemzetközi ellenőrző bizottség kanadai tagja jelenleg Hanoi- bán tartózkodik. A kanadai külügyminisztérium cáfolta azokat a híreszteléseket, ame- lyek szerint Moore különleges diplomáciai feladattal utazott volna a VDK fővárosába. Mindössze búcsúlátogatásra utazott Hanoiba, mert megbi- zatása januárban lejár. New Yorkban nyilatkozott Grace Newman, aki három másik amerikai asszonytársá- val együtt a múlt év végén az amerikai külügyminisztérium engedélye nélkül Észak-Viet- namban járt. Az amerikai asz- szony kijelentette, borzalom- mai töltötte el az a sok sérü- lés, amelyeket az amerikai lé- gitámadások asszonyok, gyér- mekek, sőt csecsemők köré- ben okoztak. A legtöbb sebe- sülést különleges repeszbom- bák okozzák. Newman asszony látott és lefényképezett egy 11 éves észak-vietnami kisfiút, akinek a műtét után még mindig 28 repeszdarab maradt a testében, mivel azokat ve- szélyes helyzetük miatt nem lehetett eltávolítani. Dél-vietnami szabadságharcosok Saigon közelében hétfőn két nagyobb vállalkozást haj- tottak végre. Az egyik során a Saigon folyón haladó három hajót lőtték gránátokkal, köz- tűk egy angol olajszállító ha- jót. A hajó kapitánya megsé- rült, az egyik matróz életét vesztette. A másik vállalkozás során Saigontól 72 kilométerre Saigonban egy amerikai ka- tonal szóvivő hétfőn reggel be jelentette, hogy a partizánok a hajnali órákban két órán ke resztül gránátokkal lőtték a Pleiku közelében lévő ameri- kai támaszpontot, ahol károk keletkeztek. Guam szigetéről felszállt B—52-es stratégiai bombázók vasárnap este négy napon belül a 11. szőnyeg- bombázást hajtották végre a Saigontól 50 kilométerre észak ra elterülő őserdő ellen, ahol a partizánok nagyobb csapat- összevonásait gyanítják. Vasárnap egyhetes látoga- tásra Dél-Vietnamba érkezett Wheeler, amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. A tábor- nők ezúttal nyolcadízben Iá- togatott el Dél-Vietnamba. A dél-vietnami szabadság- harcosok hírügynöksége által kiadott összefoglaló jelentés, amelyet még nem teljes ada- tok alapján állítottak össze, közölte, hogy a szabadsághar- cosok a múlt évben legalább 268 ezer ellenséges katonát tettek harckéntelenné. Ebből több mint százezer amerikai volt. 1966-ban a saigoni kor- mány-katonákból több mint százezer dezertált. A felszaba- dító hadsereg katonái 1966-ban 20 130 ellenséges repülőgépet lőttek le vagy rongáltak meg, 3300 katonai járművet semmi- sitettek meg, 97 ellenséges hajót süllyesztettek el, 43 vas- úti szerelvényt robbantottak fel, 742 hidat romboltak le. A kambodzsai kormány közlése szerint a múlt év első 11 hó- napjában amerikai repülőgé- pék 1098 alkalommal sértet- ték meg a kambodzsai légi te- rét Moszkva várja a Pécsi Balettet lését. A Pécsi Balett •Kreml színházában 13-án, pénteken kezdi ugyan tíz estre terve- zett három műsorának be- mutatását, mégis komoly J־ kert jósolnak a szovjet szín- házi körökben Is ismert együt- tesnek. Moszkvai lapok nem egy ízben foglalkoztak a Pé- esi Balett művészeti fejlődé- sével. bátor, új kezdeménye- zéseivel, s ennek megfelelően nagy a várakozás. A vendégszereplést megelö- zően a Szovjet Kölföldi Kul- turális Kapcsolatok Bizottsá- ga és a moszkvai magyar nagykövetség január 11-én kö- zős sajtóértekezletet tart » Pécsi Balett vezetőinek és művészeinek részvételével. itfőn — kéthetes vendégsplésre — Moszkvába in- a Pécsi Balett 44 tagú észgárdája. Moszkvába utazó magyar művészek tisztei téré hét- fogadást adott F. J. Tyi- a Szovjetunió budapesti 'követe. Megjelent a fo- Lson Molnár János műve- sügyi miniszterhelyettes, 1 Lep Csinszkája szovjet ttművésznő és ott volt a ■rlődésügyl és a Külügy- iszíérium több vezető Lkatársa. * szovjet főváros utcáin *betűs plakátok hirdetik a li Balett január 13-án kéz- í moszkvai vendegszerep1011! ír Szén leve’e Kiesinger és Biandt párizsi tárgyalásai Bonnban nagy feszültséggél várják a tárgyalások ered- menyeit. A tárgyalások legfontosabb témája — bonni hivatalos körök véleménye szerint — egy közös keleti politika lesz. Kiesinger szeretné tisztázni, mennyiben hajlandó De Gaulle támogatni Bonn fáradozásait, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal megjavíthassa kapcsolatait. A nyugatnémet fővárosban azt hiszik, hogy De Gaulle haj- landó lesz hozzájárulni ah- hoz, hogy Bonn megközelítse céljait. Bonn: Kiesinger kancellár és Brandt külügyminiszter megkezdte előkészületeit a hét végén sorra kerülő pári- zsi látogatásra. Hétfőn Kié- Singer Brandttal tanácskozott, majd fogadta Hall steint é׳s Seydoux francia nagykövetet. Közzétették a megbeszélések programját is, ezek szerint pénteken és szombaton há- rom ízben kerül sor De Gaulle és Kiesinger négy- szemközti tanácskozásaira, ezenkívül Kiesinger Pompi- dou miniszterelnökkel is ta- nácskozik, Brandt pedig Couve de Murville-lel. hadseregei létszámának száz- ezer vagy ennél kevesebb 16- re való csökkentése. Ha Dél- és Észak-Korea összes hazafias erői keményen összefogva fognak küzdeni, mi teljesen kiűzhetjük Dél-Ko- reából az amerikai imperia- lizmus agresszív erőit és meg valós'thatjuk a haza egyesi- lésének nagy történelmi ügyét — írja levelében. Kim ír Szén hangsúlyozza, hogy ״ezután is hajlandók va- gyünk megvitatni bármilyen javaslatot és megállapodásra jutni, ha e javaslatok a külső erők beavatkozásának elutasi- fásából és az ország önálló egyesítésének elvéből indul- nak ki". — Ha a dél-koreai hatősá- gok lemondanak a külső erők- re támaszkodás politikájáról, akkor velük is tárgyalhatunk, valamely semleges országban, vagy más, kölcsönösen meg- állapítandó helyen. Ehhez a dél-koreai hatóságoknak el kell fogadniok az alábbi pon- tokát: 1. Kővetelniök kell az ag- ressziv amerikai csapatok ki- vonását, 2. be kell szüntetniük csa- patok küldését Vietnamba, és vissza kell hivniok a már odaküldött alakulataikat, 3. fel kell mondaniok az áruló ״dél-koreai—japán szer- ződésf, 4. szabadlábra kell helyez- niük azokat a személyeket, akik a haza egyesítéséért vi- vott küzdelmük miatt kerül- tek börtönbe, 5. be kell szüntetniük a fa- siszta megtorlásokat, biztosi- taniuk kell a demokratikus szabadságjogokat. m ír Szén, a Koreai Nédemokratikus Köztársaság isztertanácsának elnöke •delmes levélben válaszolt ra a javaslatokra, ame- et Kim Ren Csün, a Wa- jtonban működő koreai in- ; igazgatója terjesztett elé nböző időpontokban, leg- iára 1966. november 12-én oreai kérdés megoldása ׳ben. Kim ír Szén helyes- z intézet igazgatójának tóbbi levelében foglalt 1 javaslatot, hogy Korea sílésének meggyorsítására lépésként létesítsenek egy békélési bizottságot, lyben Észak- és Dél-Ko- képviselői egyenlő szám- vennének részt, és ez a ttság folytasson tárgyald- \t valamelyik el nem kö- :ett országban Korea egye- léről. továbbiakban Kim ír 1 újra részletesen ismer- azokat a javaslatokat, lyeket a Koreai Népi De- ratikus Köztársaság kor- vya 1960 óta állandóan írjesztett. Különösen hang ózza, hogy az egyesítés a •ai nép belügye. Az egye- alapfeltétele az ameri- megszálló csapatok ki- ísa Dél-Koreából. Ezután kon és délen egyaránt sztásolcat kell tartani ál- 1 os, egyenlő, közvetlen és >s szavazással, s ennek menyeként meg kell ala- ׳li egy egységes, demok- cus kormányt, amely tel- mértékben képviseli a kü- öző néprétegek akaratát. fenti fejlődést előkészít- ■é a két országrész gazda- és kulturális kapcsolatai- kifejlesztése. Észak- és Korea konföderációja, Mobutu maga mögött érezhette az amerikaiak támoga- tását A tábornok-elnököt már régóta az amerikaiak ba- rátjának tartják, s bizonyara ez is közrejátszott abban, hogy Mobutu ״lecsapott” a belga UM-re. Hiszen az Uni- on Miniére kiebrudalása meg- könnyítheti az amerikai tőke helyfoglalását Kongóban. Az már más kérdés, hogy Mobutu meghátrál-e az ame- rikadak előtt, avagy további lépéseket tesz a külföldi mo- nopóliumoktól való gazdasági függés felszámolására. Min- denesetre az amerikaiak sem mondtak le Csomóéról, aki jelenleg a belgák, az Union Miniére szolgálatában áll, ♦ö- lük remélve visszatérését Kongó élére. ügy tűnik. Mobutu most megpróbálja kijátszani egy- más ellen a kongói gazdasági életet uraló külföldi monopó- liumokat, de ugyanakkor ‘é- továzó egy olyan nemzeti egv- ségkormány létrehozásában, amely az ország leghaladóbb erőit és valamennyi törzsének képviselőit is magába foglal- ná. Ez meekönnvíteré száma- ra az előrehaladást, de kér- ■áés. meddia akaria vinni Mo butu a neokolonial izmussá való szembeszállás politiká iát? Mobutu kontra UM Új irányzat Ki fishasában? a változások, amelyek a leg- utóbbi hónapokban a kin- shasai Kongó politikájában észlelhetők? Valóban arról van szó, hogy — mint a bé- esi Presse írta — ״Mobutu tábornok balra tart”. avagy egyszerű taktikai lépések ta- núi vagyunk? Két hónappal ezelőtt Kin- shasában (a Mobutu-kormány adta ezt a nevet a Lipótra emlékeztető Leopoldville-nek) tízezrek éljenezték Mobutut, hatalomra jutásának első év- fordulóján. Mobutu az elmu't tizennégy hónap során igye- kezett megbékélni a baloldal- lal és a dzsungelbe húzódott felkelő szabadságharcosokkal Lumumbót Kongó mártírjává avatta, majd a felkelők kül- ügyminiszterének nővérét ta- nevezte népjóléti miniszterre Lépéseket tett az ország «a- tasztrofális gazdasási életénes rendbehozására, államosította a belga és francia kézen lévő bankokat, a vasúti és a iégi társaságokat. Mivel ezek az intézkedések elsősorban a belga tőke ellen irányultak. A kongói parlament által 1966 tavaszán elfogadott törvény ugyanis előírja, hogy az or- szág természeti kincseit nem aknázhatja ki olyan vállalat, amelynek székhelye külföl- dön van. Következő lépés- ként Mobutu kormánya fej- számolta az Union Miniéret és Kongói Általános Bánya- érc Társaság néven új bánya- vállalatot alapított. A jövő- ben ez végzi a kongói as- ványkincsek 70 százalékának kitermelését, s részvényeinek 60 százalékát az állam birto- kolja. Ennyi történt tiz nap alatt — dióhéjban összefoglalva, áz intézkedésekből és az UM Jü- hödt tiltakozásából kiderül, hogy nem csupán formai váj- tozásokról van szó. hanem Mobutu kormánya valóban nagyobb jussot kíván Kongó- nak az ország kincseinek ki- aknázásából. De mi adta a buzdítást, a bátorságot Mobutu számára hogy szembeszálHon a min- denható Union Miniére-re) ? És mivel magyarázhatók azok pót király óta nem volt 1 masabb úr Kongóban, i az Union Miniére du t Katanga. Ez a belga opólium aknázta ki há- tatlanul több mint fél év- adón át Kongó kincseit, ■ztől az urániumig, s bir- lta nemcsak a legértéke- 1 koncessziós területeket, :m rézfeldolgozókat. sőt !vonalakat is. Az Union iére profitja több volt, . Kongó egész évj Költ- elése! Patrice Lumumbá- senki sem merészkedett t húzni ezzel a mammut- :ttel. azonban amikor az a függetlenné lett Kor!- ;lső miniszterelnökétől ve- 'eztetve találta magát, nal Lumumba ellen fór- és végül Csombét juttat- kormány élére, év küszöbén a kinsha- parlamentben Mobutu ei- bejelentette, hogy ámenv- en az Union Miniére nem ezi át székhelyét Bríriz- >ől Kinshasába és január péig nem fizeti meg ■milliárd belga frankos ságát —. ellenrendszaba- at foganatosít. Mivel az nemet mondott. Mobutu tóttá a katangai rézex- üt és ideiglenes ig^zgau־» csőt nevezett ki Kongó- az Union Miniére élére. * י ■ délnyugatra a Mekong folyón l a partizánok békaemberei a ■ víz színe alatt elhelyezett rob- . banótöltetekkel megrongálták i a Jamaica Bay amerikai kotró ׳ hajót, amely zátonyra futott. - A hajó a világ egyik legna- i gyobb folyami kotróhajója. 1 Barry Goldwater, a repub- ־ likánusok volt elnökjelöltje a > China Post napilapnak hétfőn t adott nyilatkozatában hangoz• tatta, hogy az Egyesült Álla- 1 moknak semmiképpen sem ־ szabad abbahagyni Észak-Viet. nam bombázását mindaddig, t ״amíg Hanoi nem kér kegyel- 1 met”. Goldwater szerint az • 1968-as amerikai elnökválasz- : tások kimenetele a vietnami 1 háború alakulásától függ. ״Ha 1908 ־-ban még háborúban le- ־ szünk, ez valószínűleg olyan ־ tényezőt jelent majd, amely ־ segíti a republikánusokat ■ Johnson legyőzésében” — Je- ־ lentette ki Goldwater. Négy nap alatt 11 sz&nveabombázés
