Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-05 / 4. szám
5 1MT JivNlj AB 8. A televízió és a népművelés pen dicsérjük, hanem autóbuszon, munkahelyen és másutt szinte minden reggel szó esik egy-egy színházi közvetítésről, filmről, elő- adásról. A tv-néző számára reális az az igény, hogy egy-egy műsor után beszél- gessen róla. Ezt a kíván- ságot kell kielégítenie a he- lyi népművelésnek azzal, hogy lehetőséget teremt a vitára, az eszmecserére. Igen, de hol és hogyant A népművelők egy része állandó vagy esetleges kő- zösségek megszervezésére szavaz. Abból indul ki, hogy a klubosítás helyett szerve- zeti keretet nyújt ehhez. Az életforma átalakulása, a csa- ládi vonások erősödése, az otthon varázsa azonban el- • lentmond ennek, legfeljebb munkásszállásokon lakók« egyes szakkörök tagjai — színjátszó, néptánc, fotct hagyomány gyűjtő stb. —» vállalkozhatnak arra, hogy közösen nézzenek meg egy műsort s utána a látottakat meg is beszéljék. A Pécsi Városi Művelődési Ház szakkörei gyakran élnek is ezzel, amely fejlődésük, is- méretük gyarapításának el- engedhetetlen feltétele. Má- sok viszont úgy vélik, hogy valamilyen módon az egyé- ni előfizetőkhöz kell eljut- ni, például egy érdekes elő- adást követő napon a klub- ba invitálni őket beszélge- tésre. Mindkét módszer képvi- selői megegyeznek abban, hogy az eszmecserék leve- zetésére jól felkészült éra- bereket kell megbízni. Je- lenleg azonban nagyon ke- vés, különösen falun az olyan pedagógus, orvos vagy más foglalkozású, aki bátran vállalkozhatna mondjuk egy dráma vitájá- nak irányítására. Talán a TIT-tel kellene e téren együttműködni, felhasználni mindazokat az erőket, akik a különböző szakosztályok- bán dolgoznak. Viszont eb- ben az esetben a televízió- nak az eddiginél sokkal jobb előzetes tájékoztatást kellene adnia, már a ne- gyedéves, esetleg a fél éves műsortervről, s a vitára al- kalmas programok a meg- hirdetett időpontban kerül- jenek is a képernyőre, kü- lönben a legjobb szándék mellett sem lehet tervsze- rűséget biztosítani. A , lom fejlődését elősegítő is- méretek átadása, a közízlés, a szokások, a társadalmi magatartás befolyásolása csak együttes erővel való- sitható meg. A televízió egyre terjed — a falusi la- kosság számára éppen mos- tanában tették lehetővé a hitelakciót — s hogy mű- soraiból mi és mennyi talál célba, milyen hatásfokon, az a helyi népművelőkön is múlik. Ezzel nem adják fel önállóságukat, nem lesznek a televízió ״kiszolgálói”, ha- nem egyik feladatukként tervszerűen, egész éves el- Képzeteseikbe beil’esztve ér- deklődést keltenek fontos műsorok iránt, megtanítják az embereket válogatni, he- lyesen értékelni. Bocz József kJéhány évvel ezelőtt jo*י gosan aggodalmaskod- tak a népművelők: a tele- vízió rohamos terjedése el- vonja az embereket a mű- velődési otthonok rendez- vényeitől. A népművelés korszerűsítése, formáinak, módszereinek idomulása az új helyzethez megállította a csökkenést, manapság pe- dig bizonyos élénkülés ta- pasztaiható. Ezzel elcsitult a féltékenység, alig-alig kerül szóba a televízió konkurrenciája miatti aggó- dalom, sőt, az a tőre’ 's kezdett tért hódítani, hog> a televízió műsorait tervsze- rűen használják fel a népművelésben. * Mostanában azonban egy szemléleti hiba zavarja a televízió és a népművelés megfelelő kapcsolatát. A ve- télytárs-probléma helyébe mintha az a kérdés lépett volna: ki kiért van? A nép- művelési dolgozók a tele- vízió műsorainak propagá- lásáért, vagy a televízió a népművelők munkájának megkönnyítéséért? Ez a né- zet a salgótarjáni televíziós- népművelő konferencián is felvetődött. Mindkét fél hangoztatott túlzott igénye- két és — sajnos — nem tisztázódott eléggé az, hogy a népművelés egyik számé- ra sem privilégium, hanem egységes egészet alkot, amelyben a televízió, a rá- dió, a film, a színház, a könyv és a művelődési ott- honi hálózat a maga sajá- tos eszközeivel vesz részt. A népművelés szolgálatában a televízió szélesíti a ható- kört, nagy tömegek szárná- ra teszi hozzáférhetővé a kultúra, a tudomány kin- cselt. Ez azonban soha nem pótolta s nem is pótolja a közvetlen élményt, a helyi lehetőségek adta nevelő- munkát. Sem a televíziónak, sem a rádiónak nincs esz- köze arra, hogy bensőséges, emberi kapcsolat alakuljon ki előadó, színész és néző között, erre csak a helyi népművelésnek van lehető- sége. A szemléleti probléma következtében ma még elég sok a bizonytalanság. A te- levízió és a népművelés fel- ső szintű kapcsolata általá- bán kedvezően alakult, mű- sorokról, tervekről tájékoz- tátják egymást, a Népmű- velési Intézet kiadványai ajánlják a televízió érdeke- sebb, fontosabb programjait. Városokban, községekben azonban jobbára csak elvi síkon teremtődött meg az együttműködés. Megyénk- ben is létrejött néhány tele- vfziós klub. Szilágyon pél- dául gyakran megszervez- ték egy-egy színházi közve- Ütés kollektív megtekintését, a klubok többsége azonban nem működik. Azt hiszem, a tv-klubok megalakítását a kapcsolat megteremtésé- nek első hulláma dobta fel- színre, s azóta sem foglal- koztunk módszertanával, az időközben felmerülő igé- nyekkel, másrészt talán nem is ebben, vagy nemcsak eb- ben kell keresni a megöl- dás kulcsát. A televízió műsorairól nálunk mindig parázs viták folynak. Nemcsak szilvesz- tér után bíráljuk vagy épEmbe'öl^^rt 13 évi szabadságvesztés nem volt otthon bora, —ezen összeszólalkoztak, majd Kis Iván István az asszonyt meg- fojtotta. A megyei bíróság Kis Iván Istvánt előre kitervelt módon, aljas indokból elkövetett em- beröiés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért 13 4vi szabadságvesztésre ítélte \z igazságügyi orvo*s-»״vértői ,0- lemény szerint Kis Iván Ist• ván enyhe fokban gyengeel- méjű személy. Az ítélet nem jogerős. Kis Iván István tsz-csor- dás, drávaszerdahelyi lakos, 1966 október 1-én özv. Győr* Józsefnével megegyezett: le- kaszálja kertjét s ezért az asszony 5 liter bort ad neki. Kis Iván István a munkát elvégezte, — 2 liter bort ka- pott, a 3״ litert majd késő ob adom” — mondta az asz szony. Kis Iván október 7-4n felkereste az asszonyt és kér- te a még járó 3 liter bo׳־t. Győri Józsefnének azonban Bemutatkozás a klasszikus balett hazájában Olga Lepesinszká!a Pécsett Csodálatos Mandarin (Eck Imre és Bretns Mária). re dicsérem őket. Ha meg azt állítom, hogy rosszul szere- pelnek, akkor pedig lehetet- lenséget állítok. Eck műnké- ját lehet kritizálni, van aki- nek tetszik, s van akinek nem. Minden bizonnyal Moszkvá- bán is így lesz majd. De amit Eck csinál, az után érdeklőd- nek Moszkvában. Maga az a tény, hogy egy ilyen együt- test fel tudott karolni, és ké- pes volt tovább fejleszteni, ritka teljesítmény. Nagy ereje a vállalkozó szellem is, pél- dául olyan művek bemuta- tása, mint a Parancs, az Iszo- nyat balladája, vagy a Vál- tozatok egy találkozásra. Amellett igyekszik közelebb hozni a mai kor tárnáit a kö- zönséghez. Mindezekért igen remélem, hogy a moszkvai szakemberek is megértik Eck Imrét. Nem jósolok tehát, de — mivel az együttes egyik tagjának is érzem magam — minden egyes művésznek produkciójáért külön-külön is izgulok és örömmel vállalkoz- tam arra, hogy Eck Imre tani- tása mellé én is adjak in- tenciókat. Azt mondják: a világ vala- mennyi balettegyüttese akkor vált igazán naggyá, amikor Moszkvában is elismerték. Néhány éve a New York City Balett művészeti igazgatója, Balanchine is a moszkvai si- kér után kapta meg a Ford ösztöndíjat, s mellé új balett- épületet is. De a pécsiek szá- mára ennél is nagyobb a tét. Hiszen a klasszikus balettmű- vészét hazájában akarnak újat, nem klasszikusat nyúj- tani a közönségnek. S az idő közel, kilencedikén indulás Moszkvába. Földessy Dénes Mandarin. Harmadik bemuta- tójukon Vivaldi: Ballo con- certante, Szokolay Ottó: Iszo- nyat balladája, Ránki György: Cirkusz és ismét a Csodálatos Mandarin című művet láthat- ják a moszkvaiak. Végül a ti- zedik előadáson, amit január huszonkettedikén este tarta- nak és egyben a búcsúelőadás lesz a következő négy balett kerül a moszkvai közönség elé: Etűdök kékben, Iszonyat balladája, Csodálatos Manda- rin és Mit takar a kalapod? — Bő repertoárral megyünk — forgatja Eck Imre a prog- ramot — erős keresztmetsze- tét adjuk egész eddigi mun- kánknak. Azonkívül a fiatalt koreográfusok is kellő mér- tékben szerepelnek majd. Bemegyünk a terembe. A tükör előtt kékszemű, szőke asszony dirigálja a próbát, a balett világhíressége: Olga Lepesinszkája. Utasításait tol- mács fordítja, de az ener- gikusan vezényelt orosz sza- vak uralják a termet: Vöt!, Tak!, Nyet!, nyet. Aztán: Jiscso ráz! A próba tart, né- ha szinte végtelennek tűnik, de kevés a ״nyet”, s a kék- szemű nagymester mind több- szőr kiált fel: Vöt, vöt! Da! Da!” Negyed négy, mire leülhe- tünk néhány szóra Olga Le- pesinszkájával: — Mit jósol a Pécsi Balett- nek? Hogyan fogadják majd Moszkvában? Elneveti magát: — Én mint régi kommu- nista nem hiszek a jóslások- bán. Különösen színházi ügyekben nem szabad jósol- ni. Ha azt mondom, hogy nagy sikerük lesz, akkor előA nagy tükör eiőtt bent a balett-teremben Beethoven szól egy magnóról, a folyosó végén kiáltanak: ״Itt van a külügyminisztérium! Gyorsan, mert a posta másik interur- bánt is jelzett!” Valaki orosz szótárt kínál kölcsön két hét- re, s a lépcsőházi kanyarban, a színház ״mindentudó táb- Iájára” kifüggesztik a név- sort, ezek és ezek mennek Moszkvába. Január kilence- dikén tehát utazik a Pécsi Balett. Eck Imre mondja: — A szovjet—magyar nem- zetközi kulturális egyezmény alapján vendégszerepelünk a balett őshazájában. T z elő- adásunk lesz a moszkvai Kreml Színházban. Közben Hajós Péter, a Fé- esi Balett titkára hozza a moszkvai programot. Eszerint három műsorunk lesz, s min- degyikben négy-négy balett. Az első négyes: Beethoven Prometheus, Parancs, Pókháló. Kincses József: Mit takar a kalapod? A második: Vival- di: Etűdök kékben, Vujicsics Tihamér: Változatok egy talál- kozásra és két Bartók mű: a Concerto és a Csodálatos a FEK-ben Holnap délelőtt 11 órakor nyitják meg a nagyközönség •észére a Pécsi Fegyveres Erők Klubjában a ״Védjük a szocializmust, építő államunk biztonságát” című kiállítást. A* anyagot a Bel ügyminis zté- Hűm bocsátotta a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság rendelkezésére; Budapest, Gyjür. Szombathely, Zalaeger- szeg. Nagykanizsa városok után került most Pécsre. A rendezők 30 tablón és 6 vit- rin ben mutatják be a -külső és belső ellenség hazánk edlen folytatott tevékenységét. Mint elmondták, az eddigi látoga- tők nagy elismeréssel nyilat- koztak a látottakról. Arra ké- rik az érdeklődőket, hogy Ve- hetőség szerint csoportosan (műhelyenként, brigádonként, osztályonként) keressék fel a kiállítást, mert így feltétlenül tárlatvezetőt biztosítanak és kívánságra a kiállítás témájá- val Összefüggő filmet is veti- tenek. Árva Eszter és Olga Lepesinszkája. /)Ieqtalálták számításukat mozva állnak a szakkör tagjainak alkotásai: festmé- nyék, kisplasztikák, szob- rok. Szép Lehel érdekes megoldású, pályadíjat is nyert kisszobrai, tanultad- nyai mellett különösen az időközben Pécsre költözött Szatyor Győző alkotásai keltik fel figyelmemet. Búcsúzom Szép Leheltől, aki az Ifjúsági Klub soron következő programjának előkészítésére indul. Mert ezt a szépen működő klu- bot is ő vezeti. — Ezzel az a célunk — mondja, — hogy a falu fia- talságának megfelelő szóra- kozást biztosítsunk. A klub műsorán ismeretterjesztő előadások váltják egymást táncos klub-estekkel, ifjú- ságvédelmi előadásokkal. Szeretnénk a fiatalság min- den igényét kielégíteni a vi- lágnézeti kérdésektől kezd- ve a szórakozásig. Jól esik hallani és látni ezt a lelkesedést, mellyel a Szép házaspár munkálko- dik a falu szépérzékének fejlesztésén és a maguk boldogulásán. Azt mondják: megtalálták a számításukat Elégedettek. És most már el is hiszem nekik, hogy őszintén mondják ezt. N. T. olyan érdekes kezdeményezések színhelye volt, mint a sellyei táncdalfesztivál (szabályos zsűrivel, pontozó táblákkal, hallatlanul nagy sikerrel), vagy a szülői ér- tekezlettel egybekötött t di- vatbemutató. Irodalmi szín- pad is működik a gimná- ziumban, ennek szerves ré- sze a művelődési ház zene- kara, melynek Szép Lehel is tagja. Persze az ő érdeklődési területe nem' annyira a ze- ne, mint inkább a képző- művészetek világa. Szépek, ízlésesek, változatosak a sellyei boltok kirakatai? Er- ről könnyű meggyőződni. És ez Szép Lehel ízlését, felkészültségét dicséri. — Ezen kívül a kultúr- házban Villány László ba- rátommal irányítjuk a kép zőművészeti szakkör mun- kaját. 0 a festőkkel, én ג szobrászokkal foglalkozom A fő hangsúlyt a rajzra és az anatómiára fektetjük, hogy szakkörünk tagjai máshol is megállhassák he- lyüket, ha ilyen jellegű is- kólába kerülnek. Nemrégi- ben zártuk kiállításunkat, amit most a környező köz- ségekben is bemutatunk. Erről már a Művelődési Ház szűk kis raktárában beszélgetünk, ahol felhaltok, hogy amolyan divatos vagy talán kötelező véle- ménynyilvánitás csupán. De ahogy tovább beszélge- tünk és betekinthetek éle- tűkbe, munkájukba, kétség- telenül meggyőződhetek a szavak mély őszinteségéről Mert mit nyújt e fiatal, ambícióval teli házaspárnak Sellye, ahol a Művelődési Ház körül, a gimnáziumban és a felsőfokú mezőgazda- sági gépészképző lechm- kumban tanító, múvészkedö fiatal pedagógusokból re- mek kis kollektíva kovácsa- ládáit össze. Van, aki ková- csőit vasból varázsol elő csodálatos vonalú tárgya- kát. más a virágok életével foglalkozik, Várdai Éva a muzsikáért rajong. Talán kevesebbet járhat koncert- re, mint Pécsett lakó társai de (most végzi a pécsi ze- netanárképzőben az utolsó évet) már tanít a Sellyei Általános Iskolában. A Mű velődési Házban zenetanfo■ lyamot vezet. A kicsinyek- ból szolfézskórust alaki- tott. Zongoristái már na- gyón ügyesen játszanak. Vasárnap délelőttönként a Zenekedvelő Gyerekek Klub■ ját irányítja. És ő tanítja az éneket a gimnáziumban is. vezényli az iskola ének- karát. Ez a gimnázium Vidéken élnek. • Ugyan nem valami isten háta mo- götti kis faluban, hanem Sellyén, ahol a kulturális élet lehetőségei inkább ad va vannak és ahonnét időn ként be lehet rándulni Pécsre, egy-egy színházi előadásra, koncentre vagy kiállításra. De azért mégis- csak falu ez, sárral, hosszú téli estékkel — a városi élet, a kényelmes otthon, a művészeti gimnáziumban töltött évek után. Mert ebben az ' érdekes, az összefonódó művészetek miágát feltáró iskolában tanultak mind a ketten: Szép Lehel a képzőművész szakon végzett 1963-ban ét utána Sellyére került a Földművesszövetkezethez de■ kóratőrnek. Várdai Éva egy évvel később fejezte be ze■ nei tanulmányait. — Ekkor ösgzeházasod- tunk, — meséli Szép Lehel dekorációs műhelyében, fes- tékek, kartonok, fotók mű- vészi összevisszaságábwn. — így került feleségem is Ide Sellyére. A szép pécsi csa- ládi házból ebbe a nyirkos, fűthetetlen kis lakásba. Azt hittem, nem fogja megsz-i- retni a falut. Ám épp az ellenkezője történt. Ez érdekesen hangzik. Első pillanatban attól tarnapló A Pécsi Balett Moszkva előtt Kiállítás *
