Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
3 au|i!o »67. JANUAR 4. Pártnapok a IX. kongresszusról celángyár: Halas Lajos elv^ társ, Komló, Vízművek: Kő* czián Erzsébet, úttörőház igaz• gató. 20-án: Véménd: Novics Iá- nos, a Megyei Pártbizottság titkára, Dunaszekeső: Gádor Ferenc, a Magyar Rádió ém Televízió elnökhelyettese, Szederkény: Bogár József, ax SZMT vezető titkára, Dráva- fok: Moharos József, *3 MSZMP KB munkatársa. Komló, Helyiipari Vállalat: Lukács János, a KISZ megyei titkára. 27-én: Mohács, Öntödei Vál- lalat: Készéi Károly, a SZ 1T titkárságának vezetője, Mo- hács, Selyemgyár: Földes Andrásáé, a Megyei Pártbi- zottság osztályvezetője. Pécsi Sörgyár: Ambrus Jenő, á Pécs Városi Pártbizottság el- ső titkára. Február 3-án: Mohács, ,.Uj Barázda TSZ”: dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság titkára. Á tejszáüítás nehézségei darabot vittek felújításra 1966 bán, míg a pécsi telep 21 tar tály- és teherautójából 14 ko esi került a műhelybe. Nos ezek a költséges jelenségei részben a megye terepvi szonyainak rovására írhatók Csak részben. A vállalat egyik gépkocsi vezetője és maga a telepvezet׳ is elmondotta, hogy sajno számos tejcsarnok esős, ha vas időben éppenhogy meg közelíthető. Felsoroltak töbl községet, bár a ״névsor” köze sem teljes: Hásságy, Görcsönj Dencsháza I., Dencsháza II Almamellék, Helesfa, Olasj Eilend, Baksa... stb. Az i1 lévő tej csarnokok vagy a tei melőszövetkezet. vagy magá nak a Tejipari Vállalatnak ke zelésében működnek. A tank kocsik a lehető legrosszab körülmények között tudna átvergődni a sártengeren, vág a keskeny, bakhátas utakoi Számtalan esetben előfordul hogy Zetorokkal — Hásságyo például három Zetorral !■ tudták csak kivontatni a k< csikat a sárból. Érthető, hág a szállítókocsik műszaki áll! ga, élettartama rendkívü mértékben lecsökken, köve kezéskéopen tetemes összeg kár keletkezik. Másrészt ■ éppen a rossz útviszonyé miatt — a kocsik forduló ideje eltolódik és ezért gyak׳ riak a késések. Megjegyzendő: n e m új utí építéséről van itt szó. Hisz« a főútvonalak, az azokról 1 ágazó bekötőutak végül járhatóak, csupán a tejcsa nokok közvetlen környéke י hanyagolt. Nem elég korsze teiesarnokokat csupán megét teni és üzemeltetni, hane gondoskodni kell a legoptim íisabb szállítási lehetősége ről is. Lehetséges, hogy az t dekelt felek különböző én két tudnak felhozni mentség — közülük egvik-másik es< leg el is fogadható, de évek óta tartó problén- . egyszer mégiscsak meg k׳ ■ oldani. És jobb előbb, mi I utóbb. — t • melegedés ellen védve, viszik feldolgozásra a termelő üzem- nek. Februárban kapnak egy termosz kocsit is, amely nem más, mint egy ״mozgó hűtő- szekrény”: ebben a tejtermé- keket (sajt-, vaj féleségeket) szállítana* a kereskedelmi há- lózat részére. Eddig a hír. A kommentár. Ezek ־ speciális kocsik na- gyón drágák. Az üzemeltetési költségek ugyancsak borsosak. Már csak azért is, mert a ba- ranyai '“'־ep viszonyok nem nagyon kedveznek a gépjármű közlekedésnek. Azonos típusú tankautók az alföldi utakon 100 ezer kilométer után szó- rulnak csak felújításra. Bara- nyában 60—70 ezer kilométer után már fel kell újítani az említett teherautókat. Köze- lebbi példa is akad: a Tej- ipari Szállítási Vállalat kecs- keméti telepén 50 kocsiból 10 Egyszerű hírnek szántuk: a Tejipari Szállítási Vállalat, (nem tévesztendő össze a Tej- ipari Vállalattal, amely fel- dolgozza a tejet, a másik vi- szont szállítja...), tehát a vállalat a napokban négy tel- jesen új tej szállítókocsit ka- portt. Azonos típusú kocsik- ból még hét darabbal rendel- keznek, amelyeket még a múlt évben felújítottak. A hír- anyaghoz még annyit: ezek az autók a megye kilenc tej- körzetéből szállítják be a te- jet a Tejipari Vállalatnak. Egy-egy autó egy forduló- val négy-négy és fél ezer li- tér tejet tankol a tartály- ba, a lehető leghigiéniku- sabb önszívó berendezéssel A tartályok speciális szigete- léssel készültek, így a már korábban hűtött tejet — min- den különösebb hőmérséklet- változás nélkül — fagyás vagy árulnak a kávéházukban. A pincér elkezdett röhögni és legyintett: — Ja, szerda van... Az anyagbeszerzők nyüzsögnek itt... Ilyenkor tartják az anyagbörzét... A nyilvános, hivatalos anyagbörze előtt tehát volt itt már anyagbörze... A leg- dörzsöltebbek adtak, vettek, és méregdrágán, megfelelő ״csúszókkal” jutott el végül az anyag valamelyik balek *er- melőszövetkezethez, vagy meg- szorult vállalathoz. A vállalati anyagbeszerzők egyébként nem sok jó szót vesztegetnek a termelőszovet- kezetekre. Egy anyagbeszerző például, akit mostanában ״Paszkálnak” a vállalatánál, mert ezt sem, meg azt sem tud szerezni, a következőket mondja: — A téeszeknek könnyű ... Nem egyet ismerek, ahol a kishordó be van építve az au- tóba. Itt lefejnek belőle egy latért, ott lefejnek, és szépen intézgetik az ügyeiket. Hogy abban a pincében aztán nyolc- van hektó bor van, vagy csak hetvenhat, azt a kutya sem tudja ellenőrizni... És nem is akarják. Általában az egész tagság tudja, hogy az elnök, hogyan ügyeskedj össze a hiánycikkeket, kiutalásokat. Meg büszkék is rá ... De mi kérem, ahol csak készpénz v־a,, mi alig tudunk moccanni. A pénzt nem lehet csak úgy találomra meregetni, mint a bort... A kenéshez természetesen két emberre van szükség, aki adja, és aki elfogadja, vagy ej is várja. És kell hozzá még két dolog, ami alapvető: Anyaghiány, és közszellem. A közszellem, ami ezt a sok kenegetést, üzérkedést eltűri a komolyabb baj, mert kárt okoz a fejekben, lelkekben, a közéletben. Az anyaghiány átmeneti *jelenség, megoldha- tó. Az új gazdasági mecha- nizmus során hamarosan sor is kerül a megoldására. Lakos Sándor ״A gazdasági mecha- nizmus reformjának; egyes kérdései” című tanulmányé- bán részletesen foglalkozik a készletek szerepével is. Érdé- mes néhány mondatát idéznj: ״A vevők jobb kiszolgálása érdekében például az anyag- és termelési eszköz-kereske- delmi vállalatok számos tér- mékből kevesebbet, de nagyon sok áruféléből az eddiginél lényegesen nagyobb készlete- két fognak felhalmozni. Ez azért is fontos, mert hatására — reméljük hamarosan — megerősödik a vállalatokban az a tudat, hogy a szükséges anyagokat, eszközöket, szer- számokat, kereskedelmi úton, bármikor megkaphatják...” Ha a megfelelő készletek kialakulnak, véget ér a kene- getés. Bertha Bulcsa nánk nagy fontosságú anyago- kát. Most éppen dömpergumi- kát vettünk. Azok az anyagok, melyek valamelyik eldugott raktár mélyén döglenek, így visszakerülhetnek a gazdasági élet vérkeringésébe. őszintén szólva azt még csak el tudom képzelni, hogy a százasokat honnan veszik és hová könyvelik... De az ezreket, vajon honnan veszik? Mert bizony ezrek is forog- nak, és az anyag is forog, leg- alábbis papíron forog, és sok- szór csak hetek múlva kerül felhasználásra valahol, a sor végén ... Mert vannak becsű- letes nagyvállalatok, a maguk áthághatatlan bizonylati fe- gyeimével, és fegyelmezett anyagbeszerzőikkel, de vannak másféle cégek és másféle anyagbeszerzők is ... Egy ese. tét érdemes megemlíteni. Beültem az egyik közismert budapesti kávéházba. Alig- hogy helyet foglaltam, megje- lent az asztalomnál egy négy- venes férfi: — Nikkélezett acéldrót...? — mondja és várakozva bá- múl rám. Én is bámulok, az- tán kinyögöm, hogy: — Tessék... ? — Kell? — kérdi. — Nem kell — mondtam, mert tényleg nem kellett, és ha véletlenül kellett volna egy fél méter, akkor sem a kávéháziban igyekeztem volna a nyavalyás drótot beszerezni. Egyszóval nekem nem kell a pasi drótja, és a pasá ettől gondolkodóba esik. Gyanakod- va rámmered: — Maga nem... ? — Mit nem? — mondom már nagyon mérgesen. — Azt hittük maga a bajai fiú, bocsánat... — mondta és elment, eltűnt a kávéház zű- rös forgalmában. Amikor fi- zettem, megkérdeztem a pin- cért, hogy miféle drótokat Az egyik legnagyobb bara- nyai vállalat anyagbeszerzőié- vei beszélgetünk, téma: a ke- nés. — Az anyagbeszerzéssel kapcsolatos viccek engem már idegesítenek ... Nem a valódi helyzetet tükrözik Egy ilyen jellegű vállalatnál, mint a mienk, egyszerűen elképzelhe- tetüen a .pénzek könnyed keze- lése. Vannak anyagok, melyeit után az ember térdig járja a lábát, és már arra is hajlamos lenne, hogy valamennyi pénzt, vagy ajándékot adjon valakik- nek, de nincs miből. A saját fizetésemből nem adhatok, a vállalatnak erre nincs pénze, és ha lenne sem tudná al- könyvelni. A pénzt először az anyagbeszerzőnek kellene la- fizetni, de erre semmiféle jog- cím nincs, és a felhasználá- sáról az anyagbeszerző nem tudna bizonylatokat hozni .. És nézze... Húsz éve vagyok anyagbeszerző, ilyen régi em- bér talán ha öt akad az egész városban. A többiek elhullót- tak. Én szeretek nyugodtan aludni... Persze látom én is néha, hogy csomag kávét, kü- lönleges cigarettát, vagy cső- kóládét csúsztatnak az ״illeté- kés” fiókjába, és olyant is Iá- tok néha, hogy az anyagbe- szerző kezet fog az illetékes- sei” és annak felcsillan a sze- me. Vannak akik százforintos- sál a kézben nagyon ügyesen tudnak kezet fogni. Csak azt nem értem, hogy honnan ve- szik ezeket a százasokat, és hogyan könyvelik el? — Nem érezni valamilyen javulást ezen a vonalon? — Dehogynem ... Amióta az újságok külön mellékletekben közlik az elfekvő anyagok ás- táját, sokat javult a helzyet. A nyilvános anyagbörze kitű- nő találmány. Nincs olyan hó- nap, hogy mi így ne vásárolSzellemidézés... nék: A választójog teljes ál- talánosítása esetén az értelmi- ség legalsó fokán álló, máról holnapra élő, teljes vagyon- talanságuk folytán a hazai földdel úgyszólván semmi kap- csolatban nem álló tömegek jutnak túlsúlyra a polgári de- mek fölött. Végig távol tartották maguktói a veszedelmet... 1938 elején, a Darányi- féle tervezet további dolgozó ״elemeket״ zárt ki a választó- jogból. A korhatárt 24 évről 26-ra emelték, hat évi egy- helyben lakást kívántak meg és hat elemi sikeres elvégzé- sét. Nőknél négy gyermeknél kezdődött a politikai érettség... Ez volt a törvény. A vá- lasztási visszaélésekről ezút- tál nem ejtettünk szót. BOROS SZILVESZTER, DERŰS ŰJÉV NAPJA., I utóbb. zébe adta a retikült, a min- den kincsek legkincsebbjét. És végül a szerkesztő- ség, ahol S. Klári fülig pi- rosan, szemlesütve diktálta be kérelmét e sorok írójának. — Nagyon, nagyon restel- lem, hogy örömömben, vagy inkább zavaromban elfelejtet- tem köszönetét mondani az AKÖV-nek, pedig azt is meg- mondták, hogy ki volt a be- csületes megtaláló. Arra ké- rém, írja meg, hogy nagyon köszönöm és olyan boldog új évet kívánok én is, amilyent tőlük kaptam az újév nap- ján ... Most már csak abban bí- zunk, hogy Tóth Sándor busz- vezető. — mert ő volt a becsületes megtaláló —, nem ve- szi rossznéven, hogy a szabá- Ivókat megsértve a gyengébb nem egyik hálálkodó képvise- lője kívánt neki boldog új esztendőt. új karóráját is beletette, hogy az alkalmas pillanatra együtt legyen a két ajándék. Nem is kell mondani, hogy ezután hogyan folytatódott a szil vesz- terezés, pedig az elszontyo- lodott rokonság előtt volta- képpen ekkor vizsgázott je- lesre a vőlegénye, aki lanka- datlanul vigasztalta kivilágos virradatig. A történet az újév napján délelőtt 11-kor folytatódott az AKÖV pécsi központjában. A tisztviselő kérdezgetett és Klárika válaszolt rá. Mi volt a retiküljében? — A karórám. — És még? — A személyigazolványom — Semmi más. — De igen.. A két heti fizetésem borítékban. — No, akkor ez lesz az, — mosolyogott el az előbb még sri sorú arcú tisztviselő és keK'ébplsberg Kunó gróf, a Bethlen-kormány belügyim- nisztere, még 1922-ben, az or- szággyűlés megbízatásának le- jártával előterjesztette az új választójogi törvényjavaslatot. Javasolta, legyen aktív válasz- tójoga minden férfinak — aki tíz éve magyar állampolgár, két év óta állandóan egy helyben lakik, 24. évét betol- tötte és az elemi iskola négy osztályát elvégezte. Kapjanak választójogot a nők is — ha tíz év óta magyar állampol- gárok, két év óta állandóan egy helyben laknak, 30. élet- évüket betöltötték és ezen fe- lül még vagy három gyersme- kük van, vagy önálló kereset- tel rendelkeznek, vagy elvé- gezték a középiskola felső ősz- tályait, vagy felső iskolát vég- zett férfiak feleségei. A bel- ügyminiszter a községekben feltétlenül híve a nyílt sza- vazásnak, és szeretné, ha a törvényjavaslat ily módon sza- vaztatnók meg. No, persze, ez a javaslat a korszak elején, két évvel Horthy Miklós kormányzóvá választása után hangzott el, nem csoda, ha néhányan még túl enyhének találták. Baranya vármegye törvény- hatósága például feliratban tiltakozott: A magyar ember gondolkodásával nem fér ősz- sze, hogy a feleségben ne a hűségéé házastársat, hanem a szavazó polgárt becsülje. Ma- ga a miniszterelnök a követ- kezűképpen fogalmazott: A titkos választás összeférhetet- len a magyar ember jellemé- vei. 1931-beju a Bethlen-korszak utolsó választásán 245 képviselő közül 199 nyílt sza- vazás alapján került a parla- mentbe. Még 1925-ben, az új válasz- tójogi törvény tárgyalásakor felhívták a figyelmet arra a veszedelemre, mely a válasz- tójog kiterjesztéséből szármázI Januárban megyénk na- gyobb pártalapszervezeteinek rendezésében pártnapok lesz- nek, melyeken a Központi Bizottság előadói, megyénk kongresszusi küldöttei és a meghívott elvtársak számol- nak be az MSZMP IX. kong- resszusának munkájáról, sze- mélyes élményeikről. A Me- gyei Pártbizottság és a Köz- ponti Bizottság előadói a kő- vetkező helyeken tartanak pártnapokat: Január 6-án: Szigetvár, Kór- ház: dr. Tigyi József, egyete- mi docens. 12- én: Pécs, Építőipari Vallalat központja: Harmati Sándor, a Népfront Országos Tanácsúnak titkára, Komlo, Kossuth-bánya: Babos Zoltán, az élelmiszeripari miniszterire- lyettes, Szigetvár, Konzerv- gyár: Vasvari Ferenc, a Du- nántúii Napló főszerkesztője 13- án: Mozsgó: dr. Szilágyi Pál, a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa, Drávasza-1 bölcs: dr. Szabó József, a sik- ; jós! járási r'anoizousag titka- ra, 11 egy szentmar ion: Hov a cs i ! István, a Mecseki Ércbánya- l I szaü Vailajai pártbizottságaI íiíi xv lí ukara. 16-an: Egy házasKx>za׳ .- Szentirányi József, a Megye!- Pártbizottság osztályvezetője.- i׳ eisominaszent: dr. Jerszi- István, a sasdi Járási Párttá- ־ zotiság titkára. r 17-en: Pécs, Építőipari Mu.1- kasszailás: dr. Nagy József, ■ a Megyei Pártbizottság titka- ra, Somogyapáti: üszaczky László, a Szigetvári Cipőgyár ■ | igazgatója, Szentegát: Czégény II Jozsej, a Megyei Pártbizottság ,. osztaiy vezetője. , i 18-un: Pécs, István-akna. , ׳ Rapai Gyula, a Megyei Part- j bizottság első titkára, Komló, -1 városi területi: dr. Szalai Bé- La külkereskedelmi minisz- I terhelyettes. i j 19-én: Pécs. Központi Egye- i! tem: Horváth Lajos, Pécs vá■ ! ros tanácselnöke, Pécs, PorNikkelezett drótot csak kávéházban... Általában fordítva szokott történni a dolog. Méghozzá okkal, mert a likőrökkel han- golt, borral, pezsgővel zenésí- tett szilveszteri éjszaka után látjuk borúsnak a másnapot, ha az mégoly ragyogóan nap- sütéses is, mint az idei újév napja. Ezért furcsállottuk hát, ami- kor a fenti rendet felborítva azzal állított be hozzánk egy csinos, fiatal hölgy, hogy ő a pálmát az új év első napjának adja. A másik rendhagyást akkor követte el, amikor a sajtón keresztül kívánt boldog új évet az AKÖV egyik busz- vezetőjének, noha illett volna tudnia, hogy a BUÉK előjoga la férfinépé. Na, de ne misztifikáljuk to- vább a dolgot, mert az emlí- tett fiatal hölgynek, S. Klári- nak ezúttal minden oka meg- volt a rendhagyásra. Hogyne, hiszen meszi Budapestről uta- Izott le szilveszterezni komlói I rokonaihoz, méghozzá vőlegé- nye kíséretében, tehát semmi | sem hiányzott a teljes öröm- hóz, sőt, némiképp a lámpa- lázhoz sem. Mert szilveszter ide, szilveszter oda, tudta, hogy a rokoni érdeklődés köz- pontja ezúttal nem ő, hanem minden bizonnyal a válasz- tottja lesz. így is történhetett tehál meg, ami megtörtént. Mégpe- diglen a szilveszterezés leg- hangulatosabb, legemelkedet- tebb pillanatában, amiken Klárika is szeretett volna hoz- zájárulni ahhoz, hogy a fen- tebb említett rokoni érdeklő■ dést méginkább a vőlegényén terelje. Hát igen, a retikül... 1 legújabb divatú, pompás réti- küljének, amit karácsonyn ajándékul kapott vőlegényé tői, nyomaveszett. És abbai a pillanatban már rá is döb bent, hogy utoljára a buszbai volt a kezeügyében, amikor a:
