Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
VUäg proletárjai, egyesüljetek t Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_______ 1 9<n. JANUAR 4-, SZER ARA M FILLÉR XXIV. ÉVFOLYAM, 3. SZÄM Készülődés az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választására A Sörgyárban befejezték a karbantartást Hétmillió választójogosult a városokban és falvakban Ezekben a napokban — január 11-ig - ezer összeíróbiztos járja az országot. K mindenütt számítsanak arra, hogy ja 11-ig ki kell tölteni az összeíró-lapokat. . hetőséghez mérten tartózkodjanak ottho érdekeltek és a kért határidőre állítsák nyomtatványt. Alapvető követelmény, mindenkiről egy helyen, állandó lakóh! töltsenek ki összeíró-lapot. Ezért tették tővé, hogy akik kórházi ápolás, üdülés, kájuk vagy egyéb ok miatt máshol ti kodnak az összeírás időpontjában, ázol lyett hozzátartozójuk, szomszédjuk, vág erre nincs lehetőség, maga az összeíró! töltse ki a nyomtatványt Tíz nap alatt — hozzávetőleges számítások szerint— az ország mintegy hétmilliónyi nagy korú lakójának adatait kell összegyűjteni. Négy évvel ezelőtt a városok és falvak népé- nek több mint 70 százaléka kapott lehetősé- get arra, hogy választások útján gyakorolja állampolgári jogait, s ezúttal is csak azoknak nincs voksa, akik a közügyekből, illetve a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt állnak, akik szabadságvesztés bünteté- süket töltik, vagy előzetes letartóztatásban, illetve rendőri felügyelet alatt vannak. Végül pedig az elmebetegeket sem lehet a választók névjegyzékébe felvenni. Érdemes megjegyez- ni. hogy az 1925-ös választójogi törvény alap- ján a lakosságnak mindössze 27 százaléka vehetett részt a szavazásban. II isz-major villamosítolta 1966-ban Baranya megyének m 350 tsz-majorja és á nyésztési telepe van, t tagos ternnelőszövetk tehát három major jut nyomó többségüket m elmúlt években villáim• ták, 1966-ban már a legeldugottabb 11 máj állattenyésztési telepbe: lett eljuttatni a vili energiát. Ezek egyike p a Szentlélek-pusztai ju amely az eldugott íbaj ségtől is távol van, ere déken. A múlt évi akciók >1 kedőbb munkája volt holdas gerdei s a 29 7 siklósbodonyi mintát villamosítása. Úgy 1966-ban víllamositotU mozsgói tsz alm&sker gyümölcsösét is. Az lehetőséget nyújtott hogy a gyümölcsöst e mos szivattyúval, pe 1 keverő géppel és má közökkel szereljék fe Eddig 3 tsz jelente Baranyában, hogy lí további majorvilla: sokra, illetve az ári gáltatás jelentős mérv: tésére tart igényt. Ezé ke a belvárdgvulai K Tsz, amely szőlöfeld kíván létesíteni Az új mechanizmus jegyében: 787 ezer forinttal több a borítékban felügyeleti szerve ex év ele- jén felhívással fordult vala- mennyi egységéhez, melyben az új bérgazdálkodás■, rend- szer kipróbálását kérte. A DÉDASZ elsőként csatlako- zott éhhez a felhíváshoz, vál- lalva, hogy a megnövekedeíi feladatokat a jövőbe® lét- számemelés helyett jobb munkaszervezéssel, a terme- lékenység növelésével és a munkaidő jobb kihasználása- vad oldja meg. A béralap-megtakarítással lehetővé vált, hogy a válla- laton belül valóban érvényre jusson a ״mindenki munkája szerint” elv. Az igazgatóság olya» plusz-összegek bdrto- kába jutott, melyekkel mél- tóan tudta jutalmazni a ki- magasló teljesítményeket, ami egyben, újabb kimagasló tel- jesítmények elérésére Is ser- kenteit. A munkaszervezés terén egyik legjelentősebb változ- tatás: az üzemviteli karban- tartó munkákat úgy csopor- insí torták, hogy mód nyílt a brigádvégrehajtásra. Csők- kentették az idóbéres órák számát, rendszeressé tették a számokénést A legfontosabb feladatok megoldását azonnal jutalmazták. A ÖÉDASZ aasíífc évi M- adatait a megengedettnél hu- szánkét emberrel kevesebbel oldotta meg — így az év vé- gén — egyéb megtakarítások- kai együtt —, 787 ezer ío- rint terven felüli kifizetésére nyűt lehetőség, A vállalat A főzőhát géptermében, Füzes László lakatos az utolsó javítási munkálato- kát végzi a színsörlé-szi- vattyúa. A korábbi években általában egy teljes hónapra leállt a főzőház, az idén — miután bevezették a szaka- szós javítási munkálatokat — a főzés csupán két hétig szünetel. A sörellátásban persze ez sem okozott aka- dályt, mert a feldolgozó és palackozó üzemrészek kellő alapanyaggal rendelkeztek a karbantartás idején is. 3avul az építőanyag-ellátás Két év alatt egymilliárd forint értékű építőanyag és épületszerkezet terven felüt Együttműködés vitatkozva Ma kezdi munkáját az FKP XVIII• kongresszusa Párizt: Szerdán reggel kéz- di meg tanácskozását Lévai- !ais-Perretben, Párizs egyis észak-nyugati külvárosában a Francia Kommunista Pár׳ XVIII. kongresszusa. Az ׳ינ esztendő első nagy jelentő- ségű franciaországi politikai tanácskozásán Waldeck Ro- ehet, az FKP főtitkára tart j beszámolót ״Egység a demok- ratikus, független és virágzó Franciaországért” — címmel. A kongresszus, amely a nemzetközi munkásmozgalom- nak is első jelentős megnyil- /ánulása az új esztendőben is amelyen mintegy 40 test- vérpárt képviselteti marét. tást A cementtermelés volu- mene 1967-ben úgyszólván vál tozatlan, de az exportszállítás csökkentése és némi behozatal révén mégis mintegy 170 ezer tonnával több jut az építők- nek, mint 1966-ban. Égetett mészből az egész év átlagában elegendő a termés, de a mész- felhasználás legnagyobb idé- nyében számítani kell áttne- nett szállítási és ellátási ne- hézségekkel. Megszűnik vi- szont a hiány a húzott és ön- i tött síküvegből, amelynek tér- 1 melését 21 százalékkal növelik. Az új alföldi porcelángyár el- ső termelő egységének üzembe helyezésével törölhetik a hiánycikk-listáról az egészség- ügyi kerámiát is, mert terme- lése több mint 40 százalékkal nő. Importszállításokka! is segítik a hazai építőanyag- ellátást. A lakosság építkezéseihez az ipar 1967-ben a tavalyinál csaknem 150 millió forint ér- tékű építőanyaggal többet szállít a belkereskedelemnek Az Építésügyi Minisztérium építőanyag- és szerkezetgyártó iparának üzemei, vállalatai az előzetes számítások szerint mintegy 5 százalékkal teljesí- tették túl 1966. évi tervüket, az 1967. évre pedig további 5 százalékkal nagyobb terhelést irányoztak elő. Ez a fejlődés jóval gyorsabb a korábban számítottnál: az 1966. és az 1967. évi termelés együttvéve egymilliárd forint értékű épí- tőanyaggal és szerkezettel ha- ladja meg a harmadik ötéves terv első két évének előirány- zatát. A két év alatt többek között 50—60 milliő téglával, 20—30 ezer tonna cementtel 300—320 ezer méter vasbeton xööémgerendával és 50—60 ezer négyzetméter íödémpa- nellel adnak többet az eredeti- leg tervezettnél. Az Építésügyi Minisztérium intézkedésére a hazai építő- anyag- és szerkezetellátás to- vábbi javítása érdekében csők kentik, sőt egyes termékekből megszüntetik az exportszám־ Dr. Szántó Rezső kitüntetése tést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. leien volt a kitüntetés átadá- sánál Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Minisztertanács elnökhelyet- tese és dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőié. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szántó Rezső nyugdíjasnak, több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréséül 75. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte- tést adományozta. A kitüntekát, magyarázatokat, amikor egy-egy, a munkakörülmé- ■nyékét javító intézkedés él- marad, vagy késik. A ma- gasabbnak tűnő érdekek ״cd- tárán” esetenként feládozzák a ״kisebb” érdekeket. Ennek is betudható, hogy a műn- kásák szemében helyenként a vállalati gazdasági és szak- szervezeti vezetés elmosó- dik, nem rajzolódik ki élőt- tűk kellően a két vezető szerv sajátos, karakterisztikus arca. Görcsösen tartja magát még az a hiedelem, hogy & jó együttműködés lázárja a nézeteltéréseket, a vitákat. Holott a Szaktanács és a Mi- nisztertanács közös határoza- ta egyértelműen kimondja: az ellentmondásokat, feszültsége- két fel kell tárni, az állami és szakszervezeti szervek kő- zötti kapcsolatban az önálló- ságot és a felelősséget el kell határolni, valamint a fe- szúltségek feloldásának a módját is közösen kell meg- találni. Szükség esetén pe- dig felsőbb szerv elé vinni a vitás kérdéseket. Persze, nem arról van szó, hogy a szakszervezetek fel- adata csak a ״nem”-ek ki- mondása legyen. Az is hely- télén elképzelés, hogy a gaz- dasági ügyek csak a gazda- sági vezetésre, a politikai- emberi ügyek egyedül a tár- sadalmi szervekre, köztük a szakszervezetekre tartoznak. Bármennyire is a gazdaságos- ság, a jövedelmezőség szem- pontjai kerülnek előtérbe, groteszk ״munkamegosztás’‘ lenne, ha a vezetés emberi tényezőit kiragadnánk a gaz- dasági vezetés egészéből és ״átutalnánk” azt a társadal- mi vezetőszervek kezébe, ki- zárólagos joggal. A vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői között ki- vánatos jő kapcsolatnak, együttműködésnek nem a kri- tikátlanság, a vitanélküliség a mércéje, hanem: a nézet- eltérések, teszültségek feltá- lása. azok közös megoldása. Ennek gyakorlatias véghezvi- tele természetesen nagyon bo(Folytatás a 2. oldalon! Nagyon nehéz megszabó- dűlni a hosszú időn át be- idegzödött reflexektől, szoká- soktól. Különösen kényes, bonyolult az emberi kapcso- latokban új viszonylatokat teremteni. Az évek során tér- mészetessé vált, hogy a vál- lalati vezetőségek és a szak- szervezeti bizottságok egy- aránt a gazdasági-termelési programok megválás tását tekintették fő feladatuknak, sót, helyenként az szb-k igye- keztek betölteni a ״pótgaz- dasági vezetés" szerepét, gyakran több időt, energiát fordítva anyagbeszerzési és egyéb ügyekre, mint a dől- gőzök közvetlen érdekvédői- móré. Az új gazdasági mechaniz- mus működésének távlatait kutatva, újra értékeljük, vé- giggondoljuk a társadalmi- p ilitikai folyamatokat, köz- vük a társadalmi szervek he- lyét, szerepét is. Leegyszerú- sítve azt mondhatjuk: min- den szerv végezze a maga dolgát. A gazdasági vezetés a maga apparátusával gazdái- kodjon eredményesen, a szak- szervezet pedig politikai- érdekvédelmi jellegénél fog- va társadalmi-mozgalmi esz- közökkel segítse egyfelől a gazdasági célok megvalósít- lását — miután tartósan csak ez adhat realitást az életszin- vonal növelésére irányuló szándékoknak — másfelől képviselje következetesen 0 vállalati, gyáregységi, műhe- lyi dolkozó kollektívák köz- vetlen érdekeit. A gyakorló szakszervezeti emberek elvileg eddig is el- ismerték a lenti követelmény igazságát, ám a valóságban ma még sokszor nem jut ere- jükbő1 ennek teljesítésére A vállalatok többségében pél- dául az év elején elkészítik a szociális, egészségügyi, munkavédelmi komplex in- tézkedési terveket, amelyek- nek teljesülését félévenként mérik, ellenőrzik. A tapasz- falatok szerint gyakori az ״elcsúszás", eléggé általános tünet, hogy a szakszervezeti bizottságok túlságosan is megértőén kezelik az objek- tív, vagy annak tűnő indok.ofontos ideológiai kérdi megvitat. Megvonja a kutatásoknak a n amelyeket a Központi ság irányításával a s musba való átmenet í a modern kapitalizmuj seinek tanulmányozási fetettek és azokat a tálatokat, amelyeket a tények és kommunis■ zötti párbeszéd és ak׳' első eredményeiként tek. A francia komn tanácskozása termé hallatja szavát a ner munkásmozgalom kért Ja.
