Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
s napló tMT 1 ANITAS 29, Szép várossá fejlődött Szigetvár Az egész járás összefogott 17 új orvosi rendelő- és tanácsadó-helyiség Minden negyedik csatádban televízió a járás mezőgazdaságának fi kozottabb ütemű gépesítési főleg a kapások termesztési nek gépesítése, hisz a tsz-tí gok, pontosabban a dolgo2 tagok száma egyre csőkkel Népgazdasági beruházási meg kell oldani a víznyom; sós terület vízrendezését, hog ott biztonságos termelést!« lehessen kezdeni. — 1970-ig megépül az ibafa a vásárosbéci és a váradbürü bekötőút. Az elmúlt időszal bán pénzeszközeink nagy n szét Szigetvár fejlesztéséi használtuk fel. így a követki zőkben megoldjuk Botykap! térd, Ibafa, Somogvhatvan 1 Mozsgó belterületi útjaing felújítását. A járásban továt fejlesztjük a törpevfzmi rendszert, közös erőforrási Szentlászlón, Rózsafán, Nag: peterden, Szentdénesen c Mozsgón. Továbbá mélyfura' kutakkal javítjuk a vízellátá Nagydobszán és Somogyhár ágyon. Az oktatás területé előttünk álló közvetlen fe adatok közül kiemelném | szakrendszerű oktatás telj׳ j kiépítését, a rózsafai, a nag: peterdi, a nagydobszai és somogyapáti iskola felújításé illetve a kétújfalusi iskola te jes felépítését, egy újabb dia otthon létesítését, továbbá ; j óvodai hálózat fejlesztés׳ Kétújfaluban és Nagydobszá Ide tartozik még az a célun hogy 1970-ig minden körze központban meg akarjuk o dani a gyakorlati oktatást. — Egészségügy területén le fontosabb feladatunk a járá rendelőintézet bővítése és ' kórház korszerűsítése, illetv j a központi falvakban a fog; szati szakrendelés megoldás ezenkívül még egy új, a nag: 1 dobszai orvosi körzet szervi ' zése. Ipari téren, kereskede mi téren a feladataink vált! zatlanok: a lakosság min! jobb és kulturáltabb ellátás — Mindezekhez természeti sen az egész járás lakosság; nak az összefogása szüksége Úgy gondoljuk ez meglesz, akkor a következő tanácséi! lus is hasonlóan gazdag les eredményekben, fejlődésbe! mint a most elmúlt négy es! tendő volt — mondotta bef( jezésül Bernáth Béla, a szí getvári járási tanács elnöke. Thiery Árpád peterden és Kétújfaluban. Több tantermet .építettünk, il- letve felújítottunk, pedagógus- lakásokat vásároltunk. A nép- művelés vonatkozásában el- mondhatom, hogy szinte min- den községünkben van kultúr- otthon vagy klubhelyiség, illet- ve könyvtár. Könyvtári vona- Ion szeretném megemlíteni a közel kétmilliós költséggel ké- szült szigetvári járási könyv- tárat, mely minden igényt ki- elégít, és járásunk büszkesé- gének tekintjük. Megemlíte- ném még, hogy járásunkban minden 16 főre jut egy tele- vízió és minden negyedik fő- re valamilyen sajtótermék. Vagyis minden család olvas újságot, és minden negyedik családnak van televíziója. — Az elmúlt négy évben 17 új orvosi rendelő és tanács- adó helyiség épült a járásban, nagyrészt községfejlesztési alapból. Sajnos, a járási ren- delőintézet bővítését és a kór- ház korszerűsítését, illetve új- jáépítését beruházási hitel hiányában nem tudtuk meg- oldani. Ugyancsak terveztük, I hogy a körzeti székhelyeken fo gászati szakrendelést létesí- tünk, ' ez csak Mozsgón sike- rült. Iparpolitikai tervünkben főleg az szerepelt, hogy az el- látatlan területekre is odairá- nyítsuk a szolgáltató ipart, részben kisiparosok bevonásá- ן val, részben a szolgáltató há- lózat jobb kialakításával. Ke- reskedelmi téren egy ellátat- ; lan községünk sincs, azonban ! az üzletek kulturáltsága, cél- szerűsége még sok kívánni- i valót hagy maga után. Ezen a területen elsősorban Somogy- hárságyon, Mozsgón és Rózsa- | fán értünk; el szép eredményt — Járásunk fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a , településhálózatból adódik. | Ennek bemutatására íme né- hány szám: járásunkban 45 község van és 106 kisebb-na- gyobb település, és csupán egyetlen községünk éri el a \ másfélezres lélekszámot. Tehát | járásunk tipikusan elszórt, sok telépüléses. A mezőgazdaság י területén a gyorsabb fejlődést ; rendkívüli módon akadályozta a 6-os úttól délre lévő mély- fekvésű, víznyomásos terüle- j tek művelhetetlensége, és ugyancsak problémákat oko- j zott, hogy a mezőgazdaságban az utóbbi két év folyamán ro- hamosan csökkent a dolgozó tagok száma. Jelenleg 12.1 holdra jut egy dolgozó tag. ugyanakkor e csökkenéssel nem járt együtt a mezőgaz- daság gépesítése. Az oktatás területén különös problémánk, hogy sok a kis község, a já- rás pedig nem rendelkezik ál- t;־dános iskola címén megfe- lelő beruházási hitellel. — Sok feladat vár ránk. így például meg kell oldani a jobban működő közös taná- csők kialakítását, hogy szemé- lyi és tárgyi feltételek szem- pontjából egyaránt találkozza- nak a lakosság megelégedésé- vei. Mezőgazdasági téren meg kell valósítanunk a beruházó- sokat, a járási szakosítási terv nek megfelelően. Ehhez meg- felelő területeket kell kiala- kítanl, tehát a még visszama- radt tsz-egyesüléseket 1970-ig le kell bonyolítani. Feladatunk Nincs hiánycikk a zöldségboltokban Árubőség a MÉK-nél Félkész cikkek bővítik a választékot — Szárított tok hagymapor Boltok nyílnak Ujmecsekalján, Kertvárosban és a Budai vámnál A szigetvári járás a megye szépen fejlődő területei közé tartozik, s ha egy-két dolog- bán nem is mozog még azon a szinten, mint ezt az igények megkívánják, a járás fejlődése tagadhatatlan. A fejlődés ke- mény, közös és hétköznapi munka eredménye, erről be- szélt Bernáth Béla elvtárs, a járási tanács elnöke. — A múlt választás után a járás milyen feladatokat je- lölt kJ magának, és ezekből az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra területén mi valósult meg? — A fő feladatokat az 1963. | március 7-én tartott alakuló tanácsülés határozta meg. A j járás ezeket a feladatokat ! nagyrészt megoldotta. — Kiemelkedik munkánkból ] Szigetvár várossá fejlesztése, 1 erre 52 millió forintot fordí- jtottunk, és ma Szigetvár szép | és megítélésünk szerint, az igényeket szépen kielégítő vá- rossá fejlődött. A közigazgatás hatékonysága érdekében a múlt tanácsciklusban tíz kö- zös tanácsot szerveztünk. Ezek tevékenysége jó és szaksze- rűbb, mint eddig bármikor. A mezőgazdaság területén is szép eredményeket sorolhatunk fel. A termelőszövetkezeti vagyon értéke több mint 315 millió forinttal, a tiszta vagyon ér- téke több mint 164 millió fo- rinttal nőtt. Jelenleg az egy holdra jutó állóvagyon három és fél ezer forint. A múlt év- ben kezdődött meg járásunk- bán a tervszerű vlzgazdálko- dás. 503 holdon víztároló épült, a gazdaságok 440 holdon folytattak öntözéses művelést. Vízrendezés történt közel 300 ezer négyzetméter területén, altalajlazítás pedig négy és fél ezer holdon. A szakosítási tervünket sajnos nem sikerült végrehajtanunk, ez akadályoz- ta az állattenyésztés és nö- vénytermesztés megfelelő koor dinálásót, és a magasabb igé- nyű technológia alkalmazását. — Járásunk az oktatás te- rületén a kisközségi települé- sek gondjaival küzd. Jelenleg a szakrendszerű oktatás 79 százalékos, a szakosan leadott órák száma a múlt évben 41 százalékra emelkedett. Ezek a mutatók nem érik el a me- gyei átlagot és messze elma- radnak az országos átlagtól. Mindezek ellenére járásunk sokat fejlődött az oktatás te- rületén, elég utalni az ibafai diákotthon fejlesztésére, a cigánytanulók beiskolázására, a hátrányos helyzetben lévő gyerekekkel való gondos fog- lalkoaásra. Ez utóbbiak ré- szére napközi otthonokat hoz- tunk létre Dencsházán, Nagyszeszfőzde, mellette egy 300 vagon kapacitású gyümölcs- és zöldségaszaló, melyben almán és szilván kívül zellert, sár- garépát, gyökeret és egyéb zöldségféléket fognak száríta- ni. A két üzem 1968-ban kéz- di meg működését. A választék bővítése mel- lett boltjaik kulturáltságára is lényegesen többet adnak. A boltok számát is növelik. Uj- mecsekalján a 22. számú Haj- nóczy utcai boltot .kétszeresé- re bővítik, ez áruházként fog működni, élőhal, élőbaromfi és házikészítenényeket árusító részleggel. Ugyancsak Ujme- csekalján, a Posta téren új reprezentatív zöldségbolt épí- tését kezdik meg. Zöldségrósz- leg nyílik az újmecsekaljai ABC áruházban is. Zöldség- boltot kap az idén Kertváros a Templom téren, a budai városrész a vámnál, a jelen- légi fűszerbolt helyén, amely a most épülő ABC áruházba költözik. A korszerűsítések során hűtőt kap a Bem utca 2 számú bolt, raktárát a Kos- suth Lajos utcai 41-es bolt, a Felsőmalom utcai piac pedig egy ugyanolyan modem pavi- Iont, mint amilyent tavaly állítottak fel Ujmecsekalján. A javuló ellátás, a bővülő választék és az egyre igénye- sebb kiszolgálás a Megyei Ér- tékesítő Központ fantáziáját, gyors reagálását jelzi a meg- változott körülményekre. S ezt, az eddig nem túlságosan elkényeztetett fogyasztók há- lásan fogadják. — Rné — MÉK, mi több, igyekeznek ezeket többféle formában el- juttatni a vásárlókhoz. A Bé- késcsabai Konzervgyárból megrendeltek pl. 40 mázsa fakagymaport, mely 2 vagon fokhagymának felel meg, s ezt február l־től két és öt de- kás műanyag tasakakban fog- ják a boltokban árusítani. Paralakban, tasakolva hoznak forgalomba a későbbiekben zellert és leveszöldséget is, melyekből egy-két késhegynyi elegendő az ételbe. Kitűnő fű- szerek és semmi munkát nem adnak a háziasszonynak. A fakhagymapamak már az árát is megállapították, egy deka 45 fillérbe fog kerülni. Ötletes újdonság a műanyag- ba csomagolt és előtisztított friss leveszöldség is. Ebben fél kiló vegyeszöldség, sárga- répa, gyökér, zeller, karalá- bé, sőt egy cseresznyepaprika is lesz, s már jövő héttől áru- sítják a boltok. Uj cikk lesz a mohácsi tartósító üzemben készülő gyümölcsvelő-fagylalt pulp is, mellyel a cukrászdá- kát fogják ellátni. Ez eddig minden nyáron hiánycikk volt Szeszfőzde és 8,yümölesaszaló A MÉK-nél tíz év alatt nem valósult meg annyi hasznos terv, helyi elképzelés, mint ami a hatvanhetes évben reá- lizálható. A Megyeri úton még ebben az évben felépül egy 200 vagon kapacitású Hagymát csomagolnak exportra a Megyeri úti raktárban ־Akinek a zöldségboltok nagy forgalma nem elég meggyő- bő, a MÉK pécsi raktáraiban Járva ízelítőt kaphat arról, micsoda zöldségmennyiséget nyel el naponta a város, s milyen fantasztikus készletet él fel még tavaszig. Fennál- lása óta még egyetlen évben sem tárolt be télire ennyi árut a MÉK. Ha a pécsi, komlói és mohácsi raktárak készletét, valamint a tsz-ekben bérben tárolt mennyiséget érzékelni akarnánk, 15 kilométer hosszú vonatszerelvényt kéne elkép- zelnűnk A két város Pécs és Komló — téli ellátására rak- tározott 1235 vagon áru zö- me — 926 vagon — burgonya, alma 60 vagon, vöröshagyma 75 vagon, a fennmaradó 174 va- gon vegyes zöldségféle. És ez a készlet nemcsak nagy, de alma kivételével fedezi is a téli szükségletet, sőt burgo- nyából 500 vagon feleslege van a megyének. Hatmilliós tárolási költség Ekkora, könnyen romlő. áru- mennyiség tárolása nem kis gond. Ezen a télen ez 6 mii- Hó forintjába kerül a MÉK- nek. Két és fél milliót fizet W a tez-eknek bértárolás cí- mén, s a hatmillió magában foglalja a romlási veszteséget is. Az új Megyeri úti holland tárház befogadóképessége 250 vagon. A szűk raktárkapaci- tása miatt a MÉK egyre in- teább kiszélesíti bértárolási hálózatát, ma 49 tsz 654 va- gon árut, főleg burgonyát tá- roi a MÉK-nek. Most az Ér- tiékesítő Központ azon fáradó- zik, hogy ezekkel a tsz-ekkel megállapodást kössön a nyá- non már jól bevált ״termelő- tői közvetlen a boltba” mód- szerre, mely lerövidíti az áru útját és így a fogyasztók friss vagy télen frissen felbontott zöldséghez jussanak. Újdonságok Ez csak egyike azoknak az «) ötleteknek, hasznos kezde- ményezéseknefc, amelyek a konkurrenciát ugyan nem je- lentő, de a piacot feltétlen megpezsdítő tsz-zöldségkeres- kedelem, az új mechanizmus adta nagyobb önállóság hatá- séra a MÉK-nél születtek és megvalósulnak a fogyasztók önömére. Jelenleg nincs pél- dáid hiánycikk. A klasszikus hiánycikkekből, mint hagyma, fokhagyma, zeller, gyökér stb. igen nagy készleteket tárolt a Ifjúsági tárlatvezető szolgálat tanak ögyeletet február l-t<51 k dődően, délután 3 és 6 óra közi A hasznos kezdeményezés jó hetőséget nyújt a tanulók csop tos múzeumlátogatásainak m! szervezéséhez és ezúton ahh hogy á tananyaghoz kapcsoló értékes ismeretekkel gyarapító tudásukat, szélesítsék látókörűt A Janus Pannonius Múzeum a Nagy Lajos Gimnázium idegen- forgalmi szakkörének húsz tagját a tárlatvezetés ״mesterségébe” avatta be. A fiatalok a régészeti, néprajzi és természettudományi múzeumok kiállításait, valamint a képtárat látogató általános isko- lások, középiskolások részére tarmén tálás mellett folytatódha- tott a munka. A cementálási technológia kidolgozását Jan- kovich István bányamérnök végezte. — A talpról ötven méteres injektáló fúrásokat végzünk, melyeken át 150 atmoszféra nyomással cementet prése- lünk a mélybe... — Mindez bizonyára ren- geteg időt rabol el... ־— Kezdetben valóban las- san ment: egy folyóméter ce- ׳ mentálása másfél napot igé- ! nyelt. Ma nyolc óra alatt vég- züntk vele. Talán érdekes egy- \ két összehasonlító szám: míg: mi J2 nap alatt végeztünk 50 méter cementálásávai, Nyu- í gat-Németországban — 70 méteres fogások mellett — 80, Kanadában 60 napra volt szükség .5* Az Aknamélyítő Tröszt kör- zetei közül a mecseki a leg- nagyobb, s ezen belül a pető- ci munkák a legjelentőseb- bek. A 870 méter mélységű légakna átadása után most minden erőt az 1150 méteres szállítóakna építéséhez kon- centráltak. Január 27-én, pén- teken, a mélyítő csapatok 450 méterre álltak a föld színe alatt. .. Békés Sándor 1966 júniusában י— • ez is országos rekord —, befejező- dött a 870 méter mélységű légakna mélyítése. 42 000 köb- I méter követ emeltek ki és I több mint 9000 köbméter be- tont építettek a föld mélyé- be. Közben haladt a szállító- akna mélyítése is, itt azon- bán egészen másfajta rekar- dók születtek. — 1964 decemberében je- lentkezett először a víz az aknában — mondja az üzem- vezető —, s azóta is jélen van Harc a víz ellen A berendezések kapacitása ezúttal elégtelennek bizonyult. A szivattyúk percenként leg- feljebb 800 liter víz kiemelé- sére voltak elégségesek —, a betörés pedig nemegyszer el- érte a 3000 litert! 1965 nyarán egy ízben 40 méter magasan állt a víz az aknában. A mélység felett függő háromemeletes munka- padot, melyet rendes körül- menyek között mindennap két-három méterrel lejjebb eresztenek, most napról nap- ra feljebb húzták. Az óriási víztömeg Jelen Jé- te miatt csak rendszeres ceA FÁK KÖZÖTT rendet alkalmazták; hat mun- kanap után kettő szabad kö- vetkezett, de közben sem vasárnap, sem húsvét nem volt A világ élvonalában Műszakilag mindenekelőtt a markolók jelentették az újat Egy fogással megtöltöttek egy csillét A rakodás többé nem igényelt emberi erőt A szál- lítóbödön az 1,2 köbméteres hazaiakkal szemben 3 köb- méteres volt. A betongyár közvetlen az akna mellett épült, s az anyag csöveken át jutott a mélybe... •— Az első hónapban 31 mé- tért mélyítettünk, ekkor még érződött a gépektől való ide- genkedés, augusztusban azon- bán már megvolt az első or- szagos rekord: 75,5 méter! — És a száz méter? — Október 23-tól neveim- bér 24-ig, tehát 30 munkanap alatt 102,6 métert mélyítet- tünk, egyszóval megvalósult a ״lehetetlen”, vetve —, de egy hónap után azt mondta, otthon is él kél- nénk a brigádjában .;. A petőcd aknák mélyítése a régi falazott eljárással szem- ben monolit-beton-biztosítás- 8al kezdődött. Uj dolog volt az is, hogy először előakná- "kát építettek, melyek a vég- leges gépi berendezések el- helyezésére szolgáltak. A ma- gyár szakemberek 1964 má- -jusában kapták kézhez a részletes szovjet technológiai terveket. Felszerelték a gépi berendezéseket — bár szá- műk és méreteik őszinte él- ismerést váltottak ki minden- kiben —, abban a lehetőség- ben csak kevesen hittek, hogy egy hónap alatt 100 métert haladjanak előre segítségük- kel. — Én ott voltam 1954-ben az ötven méteres országos rekordnál — mondja Balogh üzemvezető. — Láttam, mit dolgoztak azért az emberek. Egyszóval: én Is kételked- tem ... A tényleges aknamélyítés 1965. február 8-án indult. Az űj munkaszervezés érteimé- ben a 6 plusz 2-es munkak
