Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-25 / 21. szám

1961. JANUAR 28•

napló

4

Milyen legyen a képviselőm?

7Vc írja ki a nevemet, csak egy vagyok a sok választó- * י polgár közül. A mércém miatt sem. Még a szemem- re hánynák, hogy az igazgató bort iszik, vizet prédikál. Olyan követelményeket szabok, ami itt-ott nekem is szólt aminek magam sem tudok mindig eleget tenni. Azt kér- dezte, milyen legyen a képviselőm, akire a voksomat adom? Látja, jó. hogy említette, hogy sokakat megkérdezett, da nem kapott brilliáns válaszokat. Az csak természetest ״Képviselje érdekeinket”.

Talán ott a baj, hogy nem minden választópolgár i»• merte eddig, ki a képviselője, akire szavazott, és ^mi a képviselő tulajdonképpeni ״munkaköre”? A képviselők vá- lasztáskor kerültek a közvélemény reflektorfényébe, vagy az országgyűlés alkalmával. Utána lekerültek a napirend- röl, ״holt időszak” következett. Az újságok keveset imák a képviselők hétköznapjairól.

Az én választottamat ismerje az utca embere! Nevm, tettei szerepeljenek a lapokban, legyen népszerű! Maguk újságírók sokat tehetnek ebben az ügyben.

A négy év, amennyire a megbízatás szól, hosszú idő itt meg rövid is. Az én képviselőm lásson tisztán nagy, orszá- got érintő kérdésekben, legyen átfogó képe, ismerje a» összefüggéseket. De ne akarjon mindent egyszerre és mii*• dénáron nagyot. Négy év alatt egymaga úgysem tud mér- földes változásokat hozni. Ha mindent a nyakába vesz, mindenben csak félig tud intézkedni. Válasszon ki magú- nak a problémák közül egy-kettőt, válasszon ki magának egy területet, saját belátása szerint. Az legyen a vessző- paripája Vesse bele magát, tanulmányozza, ismerje meg alaposan a kiválasztott területet, minden oldalról, a legap- róbb részletekig. Azután gondolkodjon többféle megoldó- són, alakítsa ki koncepcióját. Lépjen a tettek mezejére, és addig le ne szálljon az ügyről, amíg megnyugtatóan meg nem oldotta.

Ne érezze magát páholyban. Ne éljen abban a tudat- bán, hogy majd legközelebb is megválasztják. Négy év nem nagy idő, igaz, de meg lehet tölteni tartalommal. Ha jól képviselte embereit, úgyis újra megválasztják.

Nem baj, ha egy kicsit lokálpatrióta. Nyilván, a helyt gondokat ő ismeri legjobban. Az ország helyi problémáiból adódnak össze az országos problémák. Ha nagy ügybuzga- lommal mindegyik képviselő szükebb hazája felvirágozta- tásáért fáradozik, akkor ez az érdekek egyensúlyát teremti meg, mert mindegyik részé ről maximális az óhaj, ez nem teszi lehetővé, hogy egyik a másik rovására tevékenykedjen.

Ehhez a munkához szenvedély kell. Az én képviselőm legyen szenvedélyes. Menjen sűrűn és kedvvel választói közé, egy szociológus szemével fürkésszen. Érdeklődjön minden iránt, még a pletykákra is figyeljen. A parlament- ben legyen aktív. Nem biztos, hogy egy előterjesztés, ja- vaslat vagy napirend helyes, jó. Szóljon hozzá, fejtse kt véleményét, ha ellenvéleménye van, akkor azt. Vitatkoz- zon! Nem kell szónoknak lennie és hozzászólhat olyan tó- mához is, ami nem az 6 asztala. Több szem többet lói, egy kívülállónak is lehetnek észrevételei, értékes javasle- tai, amelyek másoknak esetleg nem jutottak eszébe.

A lajstromos rendszer felváltása a mostani rendszer- **י rel, helyes. Én azt várom, mint ahogy verseny less az új mechanizmusban a vállalatok között, ugyanúgy a ml képviselő-jelöltjeink között is. Kinek-kinek meglesz az em- bere. akivel szemben bizonyítania kell nagyobb képességéit rátermettségét. így van ez a vállalatnál is, ha vezető be- osztású személyt keresünk, pályázatot Írunk ki. Jobban tneg fogjuk ismerni választottjainkat, és azt is el tudom képzelni, hogy egy megnyerő, reális elképzelésekkel induló jelölt könnyen elüt a képviselőségtől egy ismertebb, addig népszerűbb és tekintélyesebb embert, de akinek nem any- nyira megnyerő a programja. Nem arra gondolok, hogy a jelöltek Ígérgessenek fűt-fát. s végén kiderül, fele sem na- lósult meg. Ezt különben négy év múlva, de még előbb la számon kérhetik a választók.

Lehet, hogy túl sokat követelek képviselőmtól, de a vállalati igazgató beszél belőlem. Egyre csak növekszenek a követelmények, sok új emberi tulajdonságra van szűk- ségem, ha valami nagyot akarok véghezvinni.

Miklósvárl Zoltán

Válaszíástől választásig

Négy év a siklósi járásban

ötezer holdat öntöznek — Harminc tantermet építettek Minden tizedik ember az iparban dolgozik

hat, Harkányban két, Vájsz- lón egy, Zalátán egy pedagó- gus szolgálati lakást vásárol- tak.

A járásban jelenleg 74 kul- túrház, sok községben pedig klubterem áll a művelődés szolgálatában. A járás 84 köz- ségéből 73-ban mozi műkő- dik, 82-ben van könyvtár.

Fejlődött az egészségügy is. 1960-ban 19 körzeti orvos mű- ködött és egy körzeti orvosra 3119 lakos jutott 1965 végére 23 körzeti orvos látta el a gyógyászati teendőket, s egy körzeti orvosra 2599 lakos jut. Villányban új egészségügyi kombinát épül, Sellyén ugyan- csak építés alatt áll egy köz- ponti körzeti rendelő. A járási kórház az elmúlt évben négy szak ren delés es ambulanciával bővült. Igyekeztek pótolni az anya- és csecsemővédelem te- rületén lévő hiányosságokat. Diósviszlón, Harkányban, Drá- vaszabolcson védőnői lakást illetve tanácsadó- és rendelő- helyiséget hoztak létre. Bere- menden 1964-ben 30 férőhe- lyes bölcsedét létesítettek, Siklóson 20 férőhellyel bőví- tették a már meglévő bölcső- dét.

Az elmúlt négy évben több mint 14 millió forintot fordí- tottak a tanácsi kezelésben é- vő utak és hidak, közel hét- millió forintot pedig a lakó- házak felújítására, 1 millió 700 ezer forintos költséggel részben elkészült a siklósi ke- leti főcsatorna, amellyel a falu vízlevezetését megoldják. Az ivóvízellátás megjavításá- ra több mint 5 millió forintot fordítottak.

Az ország új választásokra ké6zül. Az államhatalmi szer- vek járási és községi szinten is bebizonyították, hogy mél- tók voltak a dolgozók bizai- mára.

— Február 9-én lesz a cl- gánybáL Csonkacsütörtökön, március másodikén rendezik meg a cigánybált — írtuk néhány nappal ezelőtt az Olimpiából szerzett értesülé- sek alapján. Mint később ki- derült, a csonkacsütörtök stimmel, a március másodika azonban nem. A bált tehát február 9-én tartják.

az ipari munkás. Az utóbbi három évben szépen fejlődött a szövetkezeti ipar. Sellyén a B. m. Villamosipari és Gép- javító Ktsz rádió- és televi- ziószervizt létesített, Siklóson a Pécsi Minőségi Ruházati Ktsz mérték utáni férfi és női szabóságot nyitott, a Pécsi Tempó Ktsz részleget állított fel, a B. m. Fodrász Ktsz kozmetikai szolgáltatással egybekötött férfi és női föd- 1׳ászrészleget létesített, a Pé- esi Autó- és Motorjavító Ktsz

gép járműszerviz-szolgil tatás- sál áll a lakosság rendelke- zésére. Harkányban a Bara- nya megyei Fodrász Ktsz koz- metikai szolgáltatással egybe- kötött férfi és női fodrász- szalont nyitott. A Baranya megyei KISZÖV az elmúlt évben Vajszlón szolgáltató üz- letházat létesített.

A szolgáltatási hálózatok fejlesztésére már elkészültek a távlati tervek: 1967-ben Harkányban autószerviz-állo- más, Sellyén és Felsőszent- mártonban szolgáltató üzlet- ház, 1968-ban Villányban és Beremenden ugyancsak szol- gáltató üzletház épül.

A járás fejlődését mutatja a kereskedelmi vállalatok fór- gaimának növekedése is. 1960- bán a kiskereskedelmi forga- lom 178 millió forint volt — 1965-ben 277 millió forint.

Növekedett a vendéglátóipari forgalom is az 1960. évi 60 millióról 1965-re 81 millióra.

Oktatási és művelődési in- tézmények felújítására az el- múlt négy év alatt több mint 6 millió forintot költöttek. — Bogádmindszenten négy, Diós- viszlón öt, Drávátokon öt, Drávaszabolcson öt, Magyar- bólyban két, Sámodon egy, Siklóson két, Vajszlón négy, Zalátán két tanteremmel bő- vitették az általános iskolát, Bogádmindszenten, Drávato- kon napközit létesítettek. — Vajszlón a már működő nap- köziotthonhoz konyha és ét- kezde helyiséget alakította« ki. Végeredményben az el- múlt négy év során nyolc cső- porttal bővült az iskolai nap- közi, amely 320 tanuló szá- mára tette lehetővé a napkö- zis ellátást. Uj politechnikai műhelyt adtak át Egyházas- harasztiban, Sellyén, Sikló- són. Bogádmindszenten két, Drávátokon két, Drávaszabol- csőn egy, Alsószéntmártonban egy, Gilvánfán egy, Kéme- sen egy, Sellyén öt. Siklóson

Űjabb hét ifjúsági tábor

Idén tizedszer indulnak munkába az önkéntes ifjúsági építőtáborok. A Hanságban le- csapolással, talajjavítással kezdték munkájukat 1958-ban, később főleg a mezőgazdaság- bán lettek rendkívül népsze- rűek és sokoldalúan haszno- sak. Az állami gazdasági KISZ-táborokban dolgozók létszáma az 1959. évi 1550-ről 1966-ig 20 440-re nőtt. Ez év- ben hét állami gazdaságban létesítenek új tábort. A fűt- hető és szinte szállodai jelle- gű berendezésekkel ellátott korszerű épületek őszi táboro- zásra is alkalmasak lesznek. Az őszi táborozásokra, vagyis a ״fürge ujjak” segítő-akciói- ra, a gazdaságok idén már öntevékenyen köthetnek szer- ződéseket az egyetemekkel, fő- és középiskolákkal.

— A Pécsi Gyermekkórust is meghívták a tokaji temp- lom múzeumban rendezendő nyári hangverseny-sorozatra, ahol egy önálló műsort mutat be.

A siklósi járást az elmúlt négy év alatt az általános fellendülés jellemezte min- den területen. A legjelentő- sebb eredményt a mezőgaz- daság területén érték el.

A járásban 22 termelőszö- vetkezet működik. Fejlődésü- két bizonyítja: míg 1963-ban búzából katasztrális holdan- ként 9,2 mázsa termett, addig 1966-ban 13,5 mázsa. 1982- ben 435 traktor volt a járás- bán, 1965-ben 504. Ugyanak- kor több mint 5000 kataszt- ralis hold volt az öntözött oe- fület. 1964-ben a járás terme- lőszövetkezetei 22 millió forin- tos mérleghiánnyal zárta«. 1966-ban mérleghiányos tsz- ünk nem volt.

A járás közel 58 000 főt számláló lakosságának mint- egy 62 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, alig vala- mivel több mint 10 százaléka

A városrendeiő stemé-el a Sopi na rekon«trukcióiáról

Érvénvbe léptek a r־z nvu׳!d»írendeletek

Mennyi lesz a nyugdíjam?

Válaszolunk olvasóink kérdéseire

Két héten át mindennap foglalkoztunk a tsz-nyugdíj- rendeletekkel. Igyekeztünk olvasóinknak alapos tájékoz- tatást nyújtani. Sorozatunk végére értünk. Befejezésül egy konkrét esetet ismertetünk, amely a leggyakoribb problé- mákat felöleli. Kérjük olvasóinkat, ha úgy látják, hogy valamilyen kérdést nem magyaráztunk meg kellően, fór- dúljanak levelezési rovatunkhoz, minden kérdésükre szi- vesen válaszolunk.

Nincs szó terjeszkedésről

A ll-es telepet átmentik a központba — A 6-os út egye őre

nem ‘enyegeti a gyárat

itt, hanem a 6-os úttól kelet- re egészen a Dohánygyárig ligetszerűen kiképzett fás parkolóhelyek állnak majd az autótulajdonosok rendelkezé- sere.

Ennyit a Sopiana Gépgyár jelenéről, jövőjéről. Ami pe- dig a városközpont további megvalósítását illeti, korai lenne még pontos terminusok- bán beszélni róla, ezért hát csak annyit erről, az úgvne- vezett I/A ütemben a Szabad- ság és a Jókai utca közötti részen kerül sor az ügyész- ség, bíróság épületének, a Kö- JÁL, az SZTK Igazgatóság, a Beruházási Bank, valamint az Állami Biztosító és a KPM Tanintézet irodáinak felépítésére, továbbá az em- lített intézmények dolgozóit kiszolgáló 3000 adagos kony- ha és étterem létesítésére. Az azonban már most sem ti- tok, hogy a teljes városköz- pont kialakítását, megvalósí- tását 15—20 éves határidőre

s. Gr.

lyén nyílik lehetőség a gyors- forgalmi út északi sávjának megép. lésére. Persze, ilyen kö- rülmények között még megér- heti a 125 éves évfordulóját is a Sopiana, hiszen ״egyelő- re” a 6-os út déli sávjának, helyesebben csak egyik felé- nek építése folyik, ami elké- szülte után jónéhány évig biztosítani tudja a város ke- let—nyugati gyorsforgalmá- nak lebonyolítását.

Mintegy 10—15 év múlva kerül sor a városközpont épí- tésének harmadik ütemére, ami azt jelenti, hogy a Sopia- na szomszédságában annak- idején előkelő objektumok létesülnek. Többek között új mozi, színház, rádióstúdió, irodaház, autószalon, garzon- ház, stb. tölti be majd a kör- nyezetet és ezek az épületek nagy tömbjeikkel szerény meglapulásra ítélik a gyárat, a még hátralevő éveiben. S ha végleg kitelepül, akkor a helyén (leszámítva a gyors- forgalmi út északi sávját) fás, árnyékos parkolóhelyek léte- I becsülik, sülnek. Egyébként nemcsak !

csolatban azt mondotta, hogy

az Építésügyi Minisztérium illetékes fórumán már 1962- ben vitatéma volt a Sopiana Gépgyár bármilyen jellegű újabb rekonstrukciójának en- gedélyezése. Végül az az ál- láspont alakult ki, hogy csu- pán olyan minimális beruhá- zás engedhető meg, amely a termelés színvonalának fenn- tartását és a dolgozók szociá- lis ellátását biztosítja a gyár végleges áthelyezéséig.

Annak idején már hírt ad- tunk arról, hogy az UVA- TERV ezt az üzemet a kite- lepítendő objektumok között szinte elsőnek jelölte meg. De amíg erre egyáltalán sor kerülhet, szükségessé válik, hogy időközben a gyár egyik útbaeső csamokíraktusát le- bontsák, illetve árkádosítsák a gyalogos forgalom érdeké- ben.

A Sopiana Gépgyár sorsát végsősoron mégis az pecsétel- te meg, hogy a tőle délnyu- gatra eső telket beépítették új lakóházakkal, s ilyentor- mán csak a gépgyár mai heNéhány héttel ezelőtt ad- tunk hírt arról, hogy a Sopia- na Gépgyár 6,5 millió torin- tos beruházással rekonstruk- ciót hajt végre Regős utcai központjában. Nem részletez- tűk annak idején, hogy üzem-, illetve profilbőv. lésre, avagy egyszerű belső átalakításra, terjeszkedésre kerül sor a gyárban, s így nem csoda, hogy sokan feltették a kér- dést: mi lesz akkor, ha a

6-os gyorsforgalmi út meg- épül? Köztudomású, hogy en- nek egyik legnagyobb akadá- lya éppen a nyomvonalába eső gépgyár épülettömbje.

A gyár főmérnöke elmon- dotta, hogy szó sincs olyan terjeszkedésről, ami további akadályokat gördítene a gyorsforgalmi út építése elé. Csupán arról van szó, hogy az általános városrendezés programja két éven belül sza- nálásra kárhoztatja a gyár II. számú telepét, s azt kell át- menteniük a központba. Ez azt jelenti, hogy a központi lakatos és forgácsoló műhely- ben kell helyet biztosítaniok a felszámolandó telep gépi és egyéb berendezéseinek. Te- hát ennek érdekében hajta- nak végre belső rekonstruk- ciót, ami egyáltalán nem je- lent területbeli terjeszkedést.

Kiss Dénes, a Pécsi Terve- ző Vállalat városrendező mér- nőké a rekonstrukcióval kapírt munkaegységet teljesí- tette.

Az 1961. január 26-án kezdődő újabb termelőszö- vetkezeti tagsági idejéhez a 6/1966. (XII. 24) SZOT sz. szabályzat 40. § (2) bekez- dés értelmében hozzá kell számítani az 1953-ig termelő- szövetkezetben töltött éve- két annak ellenére, hogy a két termelőszövetkezeti tag- ság között 5 évi megszakítás van. Ugyanis ezen rendelet- hely a következőket mond- ja ki: ״Ha a termelőszövet- kezeli tagság megszűnt és a volt termelőszövetkezeti tag 1961. december 31. napjáig újból termelőszövetkezetbe lépett, a korábban szerzett termelőszövetkezeti nyugdíj- éveket az újbóli belépést megelőző megszakítás tarta- mára tekintet nélkül kell fi- gyelesmbe venni.”

Az 1961-től—1964-ig tér- jedő éveket nyugdíjévként kell figyelembe venni, mert a jogszabályi feltételeknek megfelel. 1965-ben 94 mun- kaegységet teljesített és be- teg volt A betegségi idó szeptember 6-tól december

18-ig, 90 munkanapon át tartott. Tehát a 6/1966. (XII. 24) SZOT szabályzat 29. § (2) bekezdése értelmében minden munkanap után egy fél munkaegységet kell szá- míiani. tehát ezen betegségi időre összesen 45 munkaegy- ség veendő figyelembe, így az 1965 ben figyelembe ve- hető munkaegységek száma 139.

Tehát 1966. december 31-lg szerzett nyugdíjévéinek szá- ma összesein 19 év és 9 hó- nap.

Mivel nyugdíjának megái lapftását 1967 január 1-től kéri. így az 1500 forintos havi jövedelem figyelembe- vételével a nyugdíj összege az alábbiak szerint lesz meg- állapítható:

Az 1500 forintos havi jö- vedelem a VII. nyugdíjosz- tálvnak felel meg. Tíz nyug- díjév után a havi jövedelem 33 százalékát kell figyelem- be venni, ezt követő min- den év után a havi jőve- delem 2—2 százalékával eme’kedik a nyugdíj össze- ge. Tehát az 5 év után 10 százalékkal. így a havi jö- védelmének 43 százalékát fogja nyugdíjként kapni, ami 1500 forint esetén 645 to- rintnak felel meg.

Uradalomban dolgoztam 1936-tól 1S44. szeptember27lg, majd a felszabadulás után földjuttatásban része- sültem és a juttatott földe- mén gazdálkodtam 1949. februárjáig. Ezt követően 1949. március 10-én termelő- szövetkezetbe léptem. A te־- melőszövetkezetből 1953 feb- ruár végével kiléptem és 1961. január 30-ig termelő- szövetkezetbe történt belé- pésemig önállóan gazdálkod- tam. Azóta is termelőszö- vetkezeti tag vagyok. A 65. életévemet 1966. december 12-én töltöttem be. Legye- nek szívesek tájékoztatni, hogy az új jogszabályok szerint mennyi figyelembe vehető idővel rendelkezem és mennyi nyugdíjat kapha- tok.

Az uradalmi munkámmal kapcsolatban a régi munka- könyvem megvan, amelyben a munkaviszony az előbbiek szerint van bejegyezve. 1949- ben 185, 1950-ben 246, 1951- ben 164, 1952-ben 197 és 1953-ban 31 munkaegységet teljesítettem. Az 1961 évi termelőszövetkezetbe történt belépésem után 1961-ben 289 1962-ben 245. 1963-ban

267. 1964-ben 186. 1985-ben szeptember 5-ig 94 munka- egységet teljesítettem és szeptember 6-tól december 18-ig teljesen munkaképtelen betee voltam, kórházi áno- lásra szorultam. 1066 bán pe- dig 160 munkaegységet tel- jesítettem. Havi jövedelmem 1500 forint.

Kérdésére az alábbiakat vá’a'zol juk:

Az 1039 január 1-től 1944 szeptember 27-ig munka- könyvvel igazolt időt az 1958. évi 40 sz. tvr. szabályai sze- rint kell számítani és a la- nuár 1. napjával éleibe lépett nyugdíjrendelet rendelTcezé- sei szerint 5 év és 9 hónap- nak felel meg. Ezen idő be- Számítását 1966. évi 30. sz. tvr. 20 5 (2) bekezdése alap- ján kell figyelembe venni.

1944. szeptember 27 és 1949 március 10. között ninc* 5 évi folyamatos meg- i szakítás, ezért az. 1919. már- ciu.s 10־ét megelőző és el bb már közölt 5 év é« 9 hónapi ipari időt a termelőszővetke- zeti nyugdíjévekhez. hozzá kell számítani. Az. adatokból kitűnően figyelembe kell } venni az 1910-től—1952-ig terjedő 4 nyugdíjévét, mert i ezekben az években az elő- I