Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-24 / 20. szám

s

napló

1» JANTJÄR ti.

Levél Moszkvából

Szerdán érkezik Budapestre 1 a Pécsi Balett

A gyermekopera Fogadás a köveiségen

K Megyei Tanács cikluszéró ülése

A «zovjet közönség reagálása

sikere

Ismét igen előkelő protokoll- közönség jelent meg Ulanová- val az élen. (Lepesinszkáját csak azért nem említem, mert 6 valamennyi előadásunkon velünk izgult és örült).

Az előadások kapcsán érdé- mes megemlíteni, hogy mek- kora élmény volt a szovjet közönségnek játszani, táncol- ni. A szó szoros értelmében együtt élt minden néző a szín- paddal. A ״Változatok” egy- egy kedves megoldását neve- tés, taps jutalmazta, a ״Man- darin” izgalmas jeleneteinél valósággal zúgott a nézőtér. Az előadás végén előretódul- tak a zenekari árok széléig és hangos bravózással ünnepelték a szereplőket. Ezt a reagálást csak a legmegfeszítettebb mű- vészi produkcióval lehet ki- csiholni. Eck Imre mondotta például a ״Csodálatos manda- rin” végén, hogy a tánc után még sohasem volt ilyen fá- radt.

Részt vettünk egy fogadá- són a Kreml kongresszusi pa- lotájában, amelyet a Kulturá- lis Ügyek Minisztériuma adott az együttes tiszteletére. Ezen megjelent többek között Igor Mojszejev, A. Messzerer, a

világhírű balettmester, vala- mint számos balettművész és kritikus. Valamennyien gra- tuláltak a műsorhoz, újra és újra elismerték a sajátos, új- fajta stílus kialakítását, a ki- sérletező kedvet és bátorsá- got. Ezután műsoron kívül a kongresszusi palota igazgatója

— maga is nagy balettrajongó

— végigvezette az együttest a lenyűgöző épület termein, moz gólépcsőin, bemutatta az óriási színpadot, a különleges techni- kai felszerelést.

Egy másik alkalommal a Barátság Házába voltunk hi- vatalosak, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság meghívására. Zaharov balettmester, Eck lm- re egyik volt mestere üdvö- zölte az együttest, majd rög- tönözött műsor következett, amelyben tőlünk is felléptek néhányan koncertszámokkal. Voltunk a Nyemirovics—Dán- csenko Színházban, itt a ״Kor- sár” című balettet néztük meg. A színház igazgatóságának kedves figyelmességére vallott, hogy a második szünetben összeismerkedhettünk a balett főszereplőivel és a színház vi- lághírű balettigazgatójával, Burmeisterrel.

Azt hiszem, természetes, de mégis leírom: a turné egész ideje alatt kitűnő hangulat uralkodott. A közönségsiker, a fogadásokon és a szünetek- ben elhangzott szakmai véle- mények arra engednek követ- keztetni, hogy a szovjet balett- élet minden rétege élénken reagált az együttes vendég- játékára, s valószínű, hogy fellépésünk a későbbiek folyá- mán is téma marad.

Január 25-én érkezünk Bu- dapestre és néhánynapos pi- henés után, valószínűleg jövő hét keddjén már Pécsett le- szünk”.

A Pécsi Balett vasárnap es- j te búcsúelőadással fejezte be ן nagysikerű moszkvai vendég- ! szereplését. Az együttes a ! hétfő esti követségi fogadás J után, ma délben vonatra száll

> és utazik Budapestre. Az utol- ’ só fellépés napján érkezett ' meg Hajós Péternek, az együt- ! tes titkárának levele, amely- ; ben röviden beszámol a tele- j fontudósítás közlése óta eltelt

> eseményekről.

״Amikor a telefontudósítást

> diktáltam — január 14-én dél1 előtt —, akkor az együttes

> már ismét próbált a Kreml

> Színházban, és este sor került ’ a második műsor bemutató> jára is. Ebben a legnagyobb 1 sikert a ״Változatok egy ta- , lálkozásra” és ״A csodálatos ; mandarin” aratta, de kijutott

> a tapsból a másik két műnek ; is (Etűdök kékben. Concerto).

Mint azt már a múltheti szerdai számunkba hírül adtuk, a pécsi Szabó István Uttörőház kamarakórusa és a Liszt Ferenc Zeneiskola kis zenekara gyermekqpera bemutatására készült, mely- re vasárnap került sor a Leöwey Klára Gimnázium- bán. Peter Seeger Az utca rémei című művét Pere Já- nos dolgozta át, a verseket Galambos László írta.

Nagy sikerrel mutatta be az együttes a 40 perces óra- tóriumot. Különösen a ver- selő Csetlő-botló, valamint az énekes Könnyelmű és Gyorshajtó tűnt ki társai közül. A rajzok, melyeket a Bánki Donát utcai iskola rajz-szakkörének tagjai ké- szítettek, dr. Bíró Zoltánná vezetésével, nyíltszíni tapsra késztették a 200 főnyi kö- zönséget.

Eredményekben gazdag időszakot zárhatunk le

Négy év munkájáról adott számot a VB

határozója is, ezeket a fel- adatokat azonban már a kö- < zeljövőben megválsztandó ta- nácsoknak kell végrehajta- j niuk.

7 ájékoztató a választásról

A beszámoló felett indítóit! vita és az ezt követő szünet! után Vértes Tibor vb-titkár j adott tájékoztatót a tanács- j választásokról, m׳ajd a B. m.! Népi Ellenőrzési Bizottság ׳ 1967. I. félévi munkatervét j hagyta jóvá a Megyei Tanács] és tudomásul vette a végre- < hajtó bizottságban, valamint < a szakigazgatási szervek ve-! zetésében bekövetkezett vál- j tozásokat

H. M.

A Szentlőrinci Tangazdaság célja:

Két műszak a tehenészetben

Kétéves előkészítési időszakban — Technikai, szervezési és személyi feltételek

— Kilencven színes telefonkészüléket kapott négy megye területére a Pécsi Postaigaz- gatóság. A készülékeket úgy osztották el, hogy jusson be- lőlük az igazgatóság területén lévő minden jelentősebb vá- rosba.

— A fürdőkád hazánkban

évelt óta hiánycikk, rövidesen azonban kedvező fordulal várható. A Zamáncipari Mű- vek Kecskeméti Gyárában 1968 helyett már ez év köze- pén üzembe helyezik az első kádöntő automatát, s a tavalyi százezer helyett már 140 ez- rét gyártanak. A hazai közön- ség számára újdonság, hogy az idén már 8000—10 000 szí- nes — pasztell sárga, zöld, kék, rózsaszínű kád is a bol- tokba kerül. Nemrég a színes csempe gyártását is megkezd- ték, s rövidesen Hódmezővá- sárhelyen színes mosdókat is gyártanak.

egyenként 100 férőhelyes behénistállót.

Az új munkaszervezés mész- szemenő szakosítást kíván meg, s elengedhetetlenné te- szí az egész bérezés megvál- toztatását. A dolog organizá- ciós része bár nem könnyű, aránylag mégiscsak egyszerű. Sokkal nehezebb kérdés az ember. Dömötör Jenő szerint minden attól függ, s ha a tangazdaság tehenészgárdája megfelelő felkészültségű voí- na, akár holnap is bevezet- hetnék a két műszakot.

Két műszak esetén egyem- bemek 50 tehenet kell kifej- nie, méghozzá rövid idő alatt. Ahhoz, hogy ez jól sikerül- jön, ismernie kell a gépi fe- jés minden csínját-bínját, te- hát a fejőgép legkisebb da- rabkáját is. ötven állatnál már nem alapozhatunk arra, hogy a fejő ״személyesen” és jól ismer minden tehenet, s ״megérzi”, hogy melyik állat mikor adja le a tejet.

Annak illusztrálására, hogy milyen sok bárt okozhat a kellő felkészültség hiánya, Dömötör Jenő elmondotta, hogy 1962-ben, amikor beve- zették a gépi fejést, 4300 11- térről hirtelen 3033 literre zuhant le a fejési átlaguk. A több mint 1250 liter tej fele azért veszett el, mert a fejők még nem tudtak jól bánni a géppel. (A veszteség másik felét annak tulajdoni- tották, hogv sók első borjas tehenet állítottak a terme- lésbe.)

tál, hogy a tehenészetben be- vezeti a két műszakot A két műszak valóságos va- rázsszer volna a fiatalok szá- mára, bevezetése azonban nem olyan egyszerű. Igen jel- lemző, hogy Dömötör Jenő, a Szentlőrinci Tangazdaság fő- állattenyésztője úgy nyilat- kozik, hogy a terv megváló- sításához — vagyis a két mű- szakhoz — náluk legalább kétéves előkészítő időszakra van szükség. Egyébként ők az előkészületeik félidejénél tartanak.

Lépés

a követelményekkel

Miközben a főállattenyész- tó a két műszak előkészítésé- nek és bevezetésének komp- lex és bonyolult voltát hang- súlyozza, szívósan, mondhat- ni vas következetességgel tö- rekszik arra, hogy 1968-ra megteremtse az átállás félté- teleit. Újabb és újabb tehe- nészeket küld iskolára, s lé- pésről lépésre haladva eléri, hogy egyre több embere lesz alkalmas az új követeimé- nyék teljesítésére. Külön ta- karmányozó brigádot szerve- zett, s az átmenet biztosítá- sára azoknál már bevezette a két műszakot. A munka rendkívül magas, szinte tu- dományos megszervezettségé- re mutat az a tény, hogy a 300 tehén és 140 borjú összes takarmányának beszállítását és trágyájának kiszállítását egyetlen 50 lóerős Szuper Ze- tornak kell ellátnia, s látja el.

Magyar

Mindenki ismeri a SzentLő- rinci Tangazdaságot, széles körben elterjedt, hogy 1962 előtt 4300 literes évi fejési átlagot értek el, s országos tej termelési versenyeket nyer- tek meg. Minden tsz-ben tud- ják, hogy bemutató gazdaság- nak jelölték ki, a gépesítés és munkaszervezés magas színvonalat ért el, — ez te- hát nem lehet akadálya a két műszak bevezetésének.

Minden

az embertől függ

Dömötör Jenő azt vallja, hogy az átállásnak három alapvető feltétele van: tech- nikai. szervezési, valamint személyi. Elengedhetetlenül fontos, hogy a tehenészetet egyszerűen kezelhető, üzem- biztos fejőgépekkel szereljék fel, a takarmányozást és trá- gyahordást gépesítsék. Szinte felesleges megemlíteni, hogy az önitatónak az istállóban kell lennie.

Akárcsak a tsz-ek többsé- gében, a tangazdaságban is hajnali háromnegyed 4-től 7- ig, fél 11-től fél 1-ig, illetve délután háromnegyed 4-től 7-ig tart a munkaidő. A te- henész tehát összesen napi 8,5 órát dolgozik, s 25 tehe- net lát eL A tehenész nem is olyan régen még mindent csinált: takarmányozott, meg- fejte, majd pedig kialmozta az állatokat.

A szabadnaposokat pótló

tartaléklétszámot nem számítva. a 300 tehenet jelenleg 18 ember látja el. Amikor a két műszakot bevezetik, kettéosztják a létszámot: kilenc

ember dolgozik a délelőtti, s kilenc a délutáni műszakban. A munkaidő hajnali 4-től déli 12 óráig és 12-től este 8 óráig tart. A 9 ember kö- zül csak egy takarmányoz, 2 személy — a trágyakihúzó szán segítségével — csak al- moz, 6 pedig állandóan fej. Ezzel a munkaszervezéssel járják végig mind a három,

Statisztikai adatok bdao- nyitják, hogy sehol sem dől- gozik annyi idős ember, mint a tsz-ek állattenyésztésében. Pedig jól fizetik az áliatgon- dozókat, vagy 25 százalékkal többet keresnek, mint a nö- vénytermesztési gyalogmun- kások. Ennek ellenére nincs vagy alig van utánpótlás, mert a fiatalok nem tudnak megbékélni azzal a ténnyel, hogy a tehenésznek kora haj- nalban kezdődik, s este feje- ződik be a szolgálata.

Az egy műszak következményei

Mind több tsz kezdi felis- merni, hogy a fiatal erők nélkül nem lesz képes fel- emelni az igen alacsonynak mondható, 2—3 ezer literes évi fejési átlagokat, vagyis gazdaságosabbá tenni a szarvas marha-tenyésztést. S tekint- ve, hogy a fiatalokat még a magasabb jövedelemmel sem igen lehet az állattenyésztés- be csábítani, több, fejlett tsz foglalkozik azzal a gondolatis, a négy év előtti kilenccel szemben ma 38 szélesvásznú mozi működik Baranya fal- vaiban.

Nagy Gyula elvtárs ezután a megye egészségügyi hely- zetével foglalkozott. Az orvo- si körzetek száma öttel sza- porodott, a kórházak befoga- dóképessége 414-gyel. A ta- nácsciklusban nyolc új böl- csődé és egy szociális otthon kezdte meg működését. Fej- lesztették a komlói kórházat és 1966-ban lerakták a me- gyei kórház alapjait.

Az átszervezés kedvező hatásai

Jelentős változások történ- tek a járási és községi igaz- gatási egységek hálózatában. Megszűnt a sellyei és pécsvá- radi járás, Szigetvár város lett. Az átszervezések kedve- ző hatása fokozatosan jelent- kezik. Eddig hét ütemben szerveztek Baranyában közös tanácsokat, melynek követ- keztétoen 180 tanácsból 58 kö- zös tanács alakult. A korábbi 272 községi tanáccsal szem- ben jelenleg 148 tanács mű- ködik Baranya 319 községé- ben.

Az elmúlt években eredmé- nyes községfejlesztési teve- kenység folyt a megyében. Harmincegy nagyobb telepü- lés községrendezési terve már elkészült, a tanács ezek- re a helyekre irányította a beruházási hiteleket. A tanács- szervek községfejlesztési tévé- kenységét 1966-ban már 16 millió forint értékű társadul- mi munltával segítette a la- kosság. Négy év alatt 28 400 folyóméter út, 154 400 folyó- méter járda. 38 autóbuszvá- ró, 9 orvosi rendelő, 5 orvos- lakás, 37 művelődési ház és klub, 13 iskolai tanterem, 24 ezer 800 folyóméter vízveze- ték és 35 ezer négyzetméter park létesült községfejlesztési alapból.

— A tanácstagoknak nincs szégyenkezni valójuk —mon- dotta a tanácsciklus eredmé- nyelnek summázása után dr. Nagy Gyula. — Derekasan helytálltak, a közügyek való- ságos intézői voltak. Az elért eredményekben minden me- gyei, járási, városi és közsé- gi tanácstag áldozatkész, oda- adó munkája benne van. Ez- után arról beszélt, hogy az elmúlt négy év eredményei- nek és hibáinak mérlege az új időszak feladatainak meg(Folytatás az 1. oldalról)

í 3012-ről 4101-re emelketett a hálózati egységek szá- új szolgáltató részlegek Itak, a meglévők 90 száza- korszerűsítették. Leg- nagyobb fejlődést a személyi solgáltatásoknál értek el, en- !ék ellenére jelenleg sem udják kielégíteni az építő- pari javításokkal, szereléseit- el kapcsolatos igényeket. A telyi iparpolitikai tevékeny- égben ez jelenti a fehér föl- ot. a kereskedelem területén ׳edig az, hogy a pécsi és sás- i járások kisközségeinek olthálózata nem fejlődik a ivánt ütemben. Hinnék eile- éré eredményes négy évre ekinthet vissza a kereskede- sm is, fejlődését elsősorban z üzlethálózat bővítése és öbb raktározási jellegű be- uházás megvalósítása jelzi. lohácson, Szigetváron, Má- ccson áruház, Komlón üz- stsor, Harkányban strand- »avilon, számos községben !»vendéglő épült. Baranya ruforgalma négy év alatt 28 millió forinttal növeke- tett. Négy év alatt 15 517 orszívógépet. 27 412 mosógé- >et, 15 617 hűtőszekrényt, 15 zer 993 gázkészüléket, 29 745 devizáét és 2445 személy- utót vásárolt a megye lakostövűitek a művelődési ehetőségek

Jelentős eredményeket ért 1 a tanács a művelődés, a múlás tárgyi feltételeinek ővítésében. Felépült a kom- H 12 tantermes gimnázium s a 80 férőhelyes diákott- on, valamint a szentlőrinci Italános iskola. Pécsváradon jezőgazdasági szakiskola lé- »ült. Ezeken kívül mintegy zmillió forint értékben szá- 106 iskolát, óvodát, művelő- ési intézményt korszerű sibet- ik. Az elmúlt négy észtén- őben 18-cal szaporodott az vodák, 47-tel az általános is- ólai osztálytermek, 47-tel a apközis csoportok, 95-tel az Italános iskolai diákotthoni árőhelyek száma. A falusi !kosság művelődési lehetősé- ei tovább bővültek. Fejlesz- :tték a könyvtárhálózatot, ma 55 falusi könyvtárban 473 zier kötet könyv várja az oi- asókat. A rendszeres könyv- iriátogatók száma meghalad- 1 a 63 ezret. A gyorsan fej- 5dő igényekhez mérten kor- !erősítették a falusi mozikat

nagyjából stabil, ami azt Jelenti, hogy aki ma bent volt az üzletben, az holnap vagy holnapután visszajön.

Dobos kartársat és mun- katársnőit szeretik a kör- nyék vevői. A dolog nyit- ja egyszerű: boltjukban a vevő is ember. Maguk is emberek.

— A vevőt és vele a szakmát, tisztelni kell — mondja búcsúzóul Dobos Imre. — Tehát elvem, hogy a vevő ne álljon a boltban, és ne hagyjuk magára. Lehet, hogy munkába siet éppen. Lehet, hogy a gyere- két hagyta otthon őrizetle- nül, hogy átszaladjon egy üveg tejért, vagy 1 kiló ke- nyérért Erre gondolni kell. S persze a legfontosabb, hogy az ember szereti-e a szalonéját? Mert szép szak- ma ez...

Dobos Imre öt év múlva nyugdíjba megy, de addig a kerékpár ott áll a bolt előtt készenlétben, hű szolgaként, hogy Dobos kartárs bármi- kor rápattanhasson, ha ve- vőinek valami olyasmire van szükségük, ami éppen kifogyott a polcokról.

Thlery Árpád

és mindig tiszta polcok,

csillogó üvegkalitkák előtt, szombaton 1500. Munkatár- saival — Vándor Bélánéval, Kafka Ferenenével és So- mogyi Mihálynéval — jó egyetértésben dolgoznak, reggel hattól este hatig. Ti- zenegytől kettőig mind a négyen bent vannak az üz- leiben, ilyenkor végzik el azt a munkát, amire kettő- nek nem jut ideje és ereje.

Úgy tűnik: a 160. számú beüt kivétel. S kivétel Do- bős kartárs is. A kereskede- lemre, főképpen a kiszolgá- lásra valóban sok a panasz. Gyakran előfordul, hogy az eladó személyes sértésnek fogja föl, ha a vevőnek igé- nyei vannak, vagy esetleg töpreng egy-két pillanatig: mit vásároljon még, ha már bejött a boltba. Dobos kar- társék boltjából nehezen megy ki vevő üres kézzel. Mindig van egy-két szíves szavuk: nem felejtettek-e el valamit, különösen a férjek, akik köztudomásúan nem rendelkeznek a bevásárlás- bán különös nagy tapasz- tálatokkal. És nem röstell- nek megmagyarázni bármit a vevőnek, és ami a legfon- tosabb: sohase felejtik el: a vevők köre számszerűleg

két párat, de egyik se tétszett Mondtam, szeretnék még más mintákat is meg- lézni, de erre azt mondták: nincs és besöpörték az or- rom elől a két pár zok- Bit. Én például eladtam vol- na magamnak az egyik pá- rat mert szeretek eladni. És el is lehet mindent adni tisztességes körülmények között, anélkül, hogy be- csapnánk a vevőt. Csupán fel kell hívni a figyelmét fel kell kelteni az érdeklő- lését az áru iránt

Dobos Imre 14 éves ko- Bábán kezdte a kereskedői pályát Pécsett a Krausz Samu és Franki László cég- nél. Nemrégen ünnepelte 40 éves munkaévfordulóját. Tavaly Kiváló dolgozó lett. Itt a Jókai utcai boltban 5 áv óta dolgozik, először he- lyettesíteni helyezték ide, azután ittmaradt megtet- szett neki a bolt, a környék. Ha azt írom: a vevőkre, az árura, a munkájára kon- centrál, laposan hangzik, de hát ez az igazság: az el- adás a mindene. A bolt ha- ri forgalma öt évvel ezelőtt 130 ezer forint volt. Most 260 ezer. Ez önmagáért be- szél. Naponta hat-nyolcszáz »evő fordul meg a zsúfolt