Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

öfven esztendős Leuna.

a>x NDK legnagyobb 1W»׳f üzenem

A Halle város Közelében található, világhírt LeunaMűvek a maga 30 ezer alkalmazottjával (köztük 9 ezc* a nő), s évi csaknem 1,5 milliárd márkás termelésével a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb vegyi- és ipari üzeme. 1948 óta a gyár termelése több mint bélszeresére növekedett.

Az NDK vegyipara Jelenleg 280 ezer alkalmazottal,

15 milliárd márkás évi volumennel több mint 1000 üzemel foglal magában. Az NDK ahhoz a nyolc országhoz tartó- zik, melyek a világ vegyipari termelésének 80 százalékál adják.

Az a Leuna-Müvek, melyet 50 esztendővel ezelőtt kizárólag a hadigazdálkodás céljait szolgáló hajtóanyagok és műanyagok előállítására alapítottak, 1945 óta békés célokat szolgál. Az elmúlt két évtized nagy követeimé- nyékét állított a Leuna-Müvek munkatársai, technikusai és tudósai elé. A gyárat 8 második világháború idején számos bombatalálat érte, s így nyolcvan százalékig elpusztult. A gyár dolgozói fáradhatatlan szorgalmának és találékonyságának köszönhető, hogy a Leuna-Művek több mint 400 féle vegyipari cikk előállítása következtében mai jelentős pozícióját elnyerte. A Leuna-Művek gyártmányait több mint 60 országba exportálják, a termékek legnagyobb részét azonban az NDK más üzemeiben dolgozzák fel éa nemesítik.

Az az összeg, amelyet a háború után az újjáépítésre, illetőleg az üzem modernizálására fordítottak, átlépi a milliúrdok határát. Csupán az új, s a jelenleg is építés alatt álló Leuna II. számára ez ideig 850 millió márkát invesztáltak be. Ez az összeg azonban az 1970-ig tervezett nyereséggel már amortizálódik. A Leuna II. a jövőben évi 800 millió márka értékű vegyipari terméket fog elő- állítani. A Leuna II. így túllépi a korábban az IG Farben tulajdonában lévő Leuna-Művek termelési értékét, ez ugyanis 1943-ban 750 millió márka volt.

A Leuna I. túlnyomórészt urea-t és ammóniákot állít majd elő, s ezek más termékek kiválasztóanv aggként szolgálnak. Az urea ezenfelül értékes trágyázószer és ta- karménykiegészítőként is eredményesen fogják felhasz- nálni. Az ammoniákot pedig kiváló minőségű salétromos trágyává fogják feldolgozni. A Leuna-i kutatók azon dől- goznak, hogy növeljék e nitrogének táptartalmát, s ennek következtében még tovább lehessen fokozni a mezőgazda- sági terméseredményeket. így 1 tonna ammóniák-(mű)- trágya 80—90 tonnával fokozza a burgonyahozamot. 15— 20 tonnával növeli a gabonatermést, s 80—90 tonnával több répatermést biztosít.

A Leuna II-ben a kőolaj olyan desztillációs termékeit fogják feldolgozni, mint amilyen a nyers és a könnyű benzin. Egy tonna kőolajból általában ugyanannyi kémiai anyagot lehet nyerni, mint 15 tonna nvers barna szénből. A vegyészek 1000 tonna kőolajból, illetőleg 1000 tonna barnaszénből a következő termékekkel számolnak:

Barnaszén Kőolaj

Benzin

11

tonna

200

tonna

Diesel-olaj

63

99

210

Kenőanyag

11

260

9*

Parafin, fűtőolaj, aszfalt

30

|J

250

tg

Szurok

13

$}

Petróleum

—

80

fi

Az olajból előállítható kémiai anvagok jelentős haszna Is bizonyítja a Leuna II. értékét. Rendkívül fontos tér- mék a magas nyomású polietilén, amelyet az iparban és a mezőgazdaságban éppenúgy lehet hasznosítani, mint a háztartásokban is. Az anyag egy tonnányi mennyiségből előállítható 5000 méter 25 millimé eres átmérőjű cső, vagy 1000 gyermekfürdőkád. Az építés első ütemében évi 40 ezer tonna ethilént is termelnek, a második ütemben viszont eléri a 6G ezer tonnás kapacitást.

A Leuna II. további fontos gyártmánya a dederon előállításához ' választóanvagként szolgáló caprolactam. Egy tonna caprolactam 250 ezer pár női harisnya, vagy S600 női fehérnemű garnitúra elkészítéséhez elegendő. A caprolactam-üzemrész 1968-ban évi 25 ezer tonnás kapacitással kezdi meg a termelést.

A Leuna II üzembehelyezése lehetővé teszi a Leuna I־bcn előállított sz.ntetikus gáztermékek modernizálását is. Ezáltal a jövőben lehetővé válik hogy a nehéz üledék- olajat is hasznosítsák. Az oiajnvomat-porlasztás évi 200 millió márkás hasznot hoz. Összességében a Leuna-Művek termelése az elkövetkezendő években eléri a ? milliárd márkát.

(Panorama DDR)

HETES 12 NULLÁVAL

mer beruMzáa! kWtaégeluet, A JCansakA Csinszka szenek például csak fele annyiba kerülnek, mint a kuznyecki és ötödannyiba, mint a Donyec-meden- oei szenek.

Míg a Szovjetunióban tavaly körül- bérül 580 millió tonna szenet termel- tek ki. addig 1970-1־e. az ötéves terv utolsó évére, csaknem 100 millió tón- nával többet irányoztak elő, főleg a keleti körzetek kiaknázása révén.

A fiatal szibériai bányász kevéssé is- meri a földalatti vágatokban folyó munka sajátosságait. A gyengén meg- világított tárnák helyett napsugaras kék égbolt borul föléje.

A külszíni fejtőhelyek komplex gé- pesítése leegyszerűsítette és olcsóbbá tette a kitermelést. A közgazdászok számításai szerint a szibériai hőerőmű- vekben előállított villamosenergia az árát tekintve felveszi a versenyt a vízi- erőművekben előállított legolcsóbb energiával.

SZIBÉRIA — KÖZPONT

A szibériai szén hatalmas áradata megindult az új ás régi vállalatokba, üzemekbe, kombinátokba, hőerőművek- be. Szibéria fűtőanyagot és vegyi nyersanyagot szállít az iparnak, a köz- lekedésmek, a közműveknek.

A szibériaiak biztosan tekintenek a jövőbe: a kitermelésre alkalmas fel- tárt készletek csaknem 150 milliárd tonnára rúgnak.

Az Ural hegygerincén túl rohamos fejlődésnek indulnak a fiatal városok, az ipari és kulturális központok. Ennek ellenére nem lehet teljes mértékben felhasználni a Szibériában termelt energiát, felesleg keletkezik, amely eleinte meg fogja haladni az évi 50 milliárd kilowattórát

Van egy gyakorlatban jól bevált módszer: ezt az energiát Szibériából áramvezetékeken át kell ömleszteni az Uraiba és Közép-Oroszországba. lgj jártak el a szovjet mérnökök, amikor a volgai óriások energiáját kellett több- száz kilométernyi távolságba Moszk- vába és a Donyec-medencébe szállítani.

Az energetikusok szolgálatba állítót׳־ ták a magasfeszültségű, az 500 000 és 750 000 voltos áramot. Sajnos ez a fe- szültség két két és félezer kilométer- nyi távolságra nem gazdaságos. A tér- vező mérnököknek feljebb kellett lép- niük, másfélmillió voltos szuperfeszúlt- ségű áramhoz kellett folyamodniuk.

Itt azonban már nem a váltóáram, hanem az egyenáram előnyös. Keve- sebb fémet kell felhasználni a vezeté- kekre és tartóoszlopokra, kevesebb szi- getelőre van szükség, csökken a csúcs- kisülések folytán előálló veszteség, márpedig a csúcskisülés rengeteg ener- giát emészt feL Másfél millió Volt azonban még nem a határ, hanem csak a szuperfeszültség meghódításának a kezdete. Ezután a két millió Volt és a még nagyobb potenciál következ’k. Ezek a szuperfeszültségek lehetővé te- szik, hogy az olcsó szibériai áramot jelentős veszteségek nélkül három, há- rom és félezer kilométerre lehessen szállítani. Az előirányzatok szerint 1980-ban keletről nyugatra körülbelül 250 milliárd kilowattóra energiát kell továbbítani. /

Georgij Biok

Széntenger

Szibériában

Mellesleg szólva eszünkbe jutnak a nyugati tudósok azon pesszimista prag- nózisai. hogy már tüzelőanyaginséggel kell megküzdeni a legközelebbi évtize- dekbem, s hogy az emberiség teljes mértékben ki fogja meríteni először a folyékony, majd pedig a szilárd ener- giahordozókat.

Ma már ritkábban hallunk ilyen jós- latokat. A külföldi adatok szerint a XX. század végéig a kontinenseken és a tengereken körülbelül több mint 400 milliárd tonna szenet fognak elégetni. A készletek (a Szovjetunió készleted nél- kül) 200—300 évre elegendőek. A szov- jet tudósok véleménye szerint ez az idő legalább is megkétszerezhető, sőt megháromszorozható, ha figyelembe vesszük a kelet-szibériai szénlelőhelye- két.

A föld mélyének kutatói feltárták és tanulmányozták az olyan gigantikus és nagy távlatokkal rendelkező medencé- két, mint a tunguszkai a tajmiri, a dél- jakutiai, a lénai, a zirjai medencéket. Mindegyikük igen vastag, s energeti- kai és vegyipari célokra alkalmas kü- lönféle szénféleségekben bővelkedne.

Számos lelőhely a vasútvonalak, a fiatal városok és a fejlődő ipari köz- pontok közelében fekszik.

A KÉK SÁTOR ALATT

Manapság új hatalmas hőenergetikai központokat terveznek, építenek, ne- lyezneik üzembe, s kibővítik a nemrég beindított erőműveket. Az energetikai szenet a legelőnyösebb a bányák, vagy a külszíni fejtőhélyek szomszédságé- bán épített szupererőművekben eléget- ni.

Ám a réteg nem ritkán olyan vastag és nagy kiterjedésű, hogy egyetlen éri- mű nem képes a felszínre küldött szénmennyiséget elnyelni és megemész- terű. Ezért a tervezők a szibériai hő- erőművek ״bokros” telepítésével fog- lalkoznak: déli és északi erőmű-csopor- tot terveznek.

A Kuznyeck-medence úgy fejlődik, mint fontos kokszszállító, mint a Szovjetunió második bázisa. A Kuz- nyeck-medence kohászati fűtőanyaggal fogja ellátni Szibériát és az Uralt. \ koksz minősége itt jobb a Donyec-me- dencei koksz minőségénél, előállítási költsége viszont lényegesen kisebb.

A Kuznyeck-medence remek kősze- ned népszerűvé váltak, mint értékes vegyipari nyersanyag források. Dél- Jakutia, ahol szintén kitűnő kőszene- két találtak, ugyancsak hamarosan szolgálatba áll. A dél-jakutiai szenet valószínűleg nemsokára felhasználják Szibéria rahamosan fejlődő iparál>an.

A Szovjetunióban a szibériai szén a legolcsóbb. Ez azzal magyarázható, hogy nem kell bonyolult berendezés- sei felszerelt bányákat építeni, nem kell aknákat fúrni, ducolni, szellőztető berendezéseket, felvonókat felszerelni, nem kell az alattomos és könyörtelen földalatti gázok miatt ag- gódnd. A szén a felszín közeiében fék- szik, ami lehetővé teszi a külszíni fej- test, felhasználva a nagy termelékeny- ségű modem technikát, elkerülve a

Sete■ — n nullával — bét MIM

onna! Ervny, kőszenet és barnaszenet

ejt a végeíathatatlan Szibéria mélye! iz a világ 16 billió tonna szilárd fűtő- nyagkészletének csaknem a fele.

Az idősebb nemzedék még emlék- zik rá, hogy az Ural szelíd lankái és . Csendes-óceán kék víztükre között lterüiő hatalmas térség energetikai etenciálját valaha igen szerénynek, saiknem szegénynek értékelték.

Régebben rosszul ismerték ezt a :áz-, kőolaj- és kőszén-lelőhelyekben antasztikusan gazdag földet. Talán zért, mert féltékenyen őrizte, s olyan átakkal védte titkát, mint a járha- atlan tajga, a mocsaras tundra, a zord a gyök, a sivító sarki szelek, a hófu- ,ások.

Így volt a múltban. A geológusok izonban szertefoszlatták a legendát, s lebizonyították, hogy a szén itt van aellettünk. Mindazok, akik ismerték tzibéria földrajzi térképét, emlékez- !ék a nagy transz-szibériai vasút kés- :eny vonalára. Nos, a hatalmas szén- aktárak e vasútvonaltól északra és léire több tíz. s helyenként több száz ilométeres sávban húzódnak, közel a elszinhez, vékony kőzetréteg alatt, lem hiába mondják Szibériában: ״Ha enyomod az ásót, szenet találsz!”

A szénréteg igen vastag, bár nem nindénütt egyenletes. A geológusok a íz méteres réteget vékonynak, a 20 néterest közepesnek, a 40—50 méterest >edig jónak mondják. Ez utóbbi már saknem 12 emeletnyi magasságot je- ent.

Egyébként nem ez a legcsodálatosabb, t közgazdászok kiszámították, hogy itlagban mennyi fűtőanyagot őrizhet a öld alatti raktár egy-egy négyzetkilomé- emyi területen. Az eredmény igen un- ►onilónak bizonyul: 20 millió tonna zenet! S ezek a négyzetkilométerek zázezrével vannak.

ÓRIÁS AZ ÓRIÁSOK KÖZÖTT

Még a részletes földrajzi térképek ;em tudnak egyelőre hű képet adni a :elet-szibériai szénlelőhelyekről, az őri- isok óriásáról. A lelőhelyek egyre bő- ,ülnek, terebélyesednek, átlépve a nem- ég meghúzott határokat.

Más szóval nehéz lenne biztosan negmondani, milyen messzire nyúlnak l lelőhelyek. Az ásványi kincsek felta- ói olykor mindössze néhány méter- lyire lefúrva zsírosán csillogó fekete ömböket hoznak felszínre.

Moszkvába visszatérve a geológus lem állíthatja, hogy pontosan ismeri a élőhely határait. leggyakrabban az a lelvzet, hogy természet meglepetéssel zoígál a furómunkásaknak; a lelőhe- yek messzebre nyúlnak a feltétele- lettnél, elágaznak, átlépik a térképen eltüntetett határokat.

Kelet-Szábéria szénrétege oly nagy, lágy a további feltárás szinte feles 1e- !es. A jelenleg isméit készletek bősé- !esen elegendőek századunk végéig, innak ellenére, hogy a szükséglet gyor- an és szüntelenül emelkedik.

A donyeci kőszénmedence hírnevét nind jobban elhomályosítják a szibé- iái feltárt lelőhelyek. S ez elkerül he- etlen. Hiszen az ״össz-szövetségi fűtő- láz” — s ezt nem azért mondjuk, hogy ebecsüljük — a kelet-szibériai lelőhe- yekhez képest csak akkora, mint a )orsószem a görögdinnye mellett

Az eredményhirdető berendezés egyik keze. !:asztala

Hagyar eredményhirdető berendezések a «renobie-i téli olimpián

Végül még egy műszaki ér- dekesség: ezek az eredmény- hirdető berendezések nem helyhezkötött típusok lesznek, hanem doboz szerkezetűek, be- tontalpra helyezve és kihorgo- nyozva. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az olimpia be- fejeztével más francia váró- sokba legyen szállítható, eset- leg bizonyos mértekig átalakít- va. az adott új rendeltetés- nek. más sportágak sajátossá- íj gainak megfelelően.

kiírási sebesség megnövekedő- se is. A táblák kivitelezésénél gondoltak a nehéz időjárási feltételekre is.

A grenoble-i téli olimpiai játékok megrendezésére 1968. február 6. és 18. között kerül sor. A magyar berendezések kiszállítása 1967. szeptemberé- ben történik, a felállítás be- fejezését 1967. november ele- jóre tervezik, a teljes komple- xumot 1968. január 15-ig át- adják.

a hírközlő láncon a grenoble-1 központba jutnak, itt az ada- tokát az elektronikus számító- gépek ״veszik kezelésbe” és a* eredményhirdető táblák a köz- pontból kapják a kiírásra ke- rülő adatokat.

A központi eredményhirdető tábla igen tekintélyes méretű lesz. A síversenyek eredmé- nyeit jelző tábla méreteivel pedig minden eddigit felül- múl: magassága 4.80 méter, hossza 14.40 méter.

Kivitelükben a táblák újsze- rű elvek megtestesülését jelen- tik: az egyes táblák két, ún. A és B részre tagolódnak. Az A oldalon az éppen versenyző sportoló startszáma, nemzeti- sége, a lefutott futam ered- ménye jelenik meg. A B ol- dalon rangsorolva találjuk a versenyzőket, ugyancsak fel- tüntetve nemzetiségüket, rajt- számukat, s — ugyancsak a rangsort tükrözve — eredmé- nyűket. A táblák szerkezeti felépítése teljesen korszerű konstrukciós elveket tükröz. A kapcsolóáramkörök szilícium- félvezetőkkel épültek, ennek köszönhető a nagy kapcsolási sebesség, s ebből eredően a

Az 19C8 évi téli olimpiai átékokat Franciaországban, Jrenoble-ban rendezik meg. A nagyar szakemberek javasla- ának elemzése után a francia endezők úgy döntöttek, hogy r többi ajánlattevő országgal zemben Magyarországot biz- ák meg az eredményhirdető lerendezések szállításával és elállításával. Magyarország ette ugyanis műszaki szem- lontból a legkedvezőbb aján- atot, mert ez az ajánlat tűk- özte legjobban a kívánalmak negvalósítását. A szokásos 240 -300 betű'perc sebesség he- yett például a követelmény 00 betű'perc írása volt és a nagyar javaslat ennek az génynek is eleget tett.

A grenoble-i olimpia ese- nényei e״ mástól viszonylag évol zajlanak ie. Ez termesze- esen különleges adattovábbító ánc kiképzését kívánja; nyolc 1elyen fognak felállítani ma- :yar gyártmányú eredmény- lirdető berendezéseket, néme- yik egymástól 40—60 km tá- ,olságrn lesz. E berendezések- lek közös központjuk van Jrenoble-ban Az egyes sport- reményekről az eredmények