Dunántúli Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

tm. sávvá* me napid I Február 5-én, vasárnap Busójárás Mohácson Nemzetiségek farsangja — Karnevál — Iörökverés a Széchenyi téren I űzi játék ágyút, csónakot, eML Ax M& félhomályban különleges Iá*- ványnak ígérkezik — éppea ezért tették erre az időpaat• ra — a lángokban álló török tábor, a sejtelmes fénnyel légi tó máglyák és a közöttük rohanó, küzdő emberek. 8 hogy ebben mégis legyen vxk 1 amiféle rendezettség, a tá- madás rendező hadvezére Sik Ferenc, a Pécsi Nemzeti Szín- ház rendezője, a díszleteket Pintye Gusztáv színházi táv- vező készítette. A győzelem örömé(« azután valamennyi részvevő népi együttes műsort ad, később pedig egy hatalmas körtánc- ba Iónodnak össze. Akkorra már felbomlik a rend, a teset övező lelátókról beözönlik a közönség és a szabadtéren tart a farsangi mulatság, ki- nek-kinek kedve és tempera- mén túrna szerint. A rendezők meglepetésnek szánják a tűzi- játékot, amely a hírek szerint vetekszik a tavalyi szigetvári tűzesővel. Este nyolc órakor nyitják meg a busóbált a mű- velődési házban és a "Rfincaies klubban; Az egésznapos program több érdekes kiegészítő rendez- vénnyel várja a vendégeket; öt kiállítást rendeznek: a Kanizsai Dorottya Múzeum- bán a régi mohácsi kerámlá- kát és Horváth János íaze- kas népművész munkáit lát- hatják, a Belvárosi Fiúisko- Iában Busójárás a képzőmű- végzetben, Busóálarc-faragé iskola, népi szokások, haladó hagyományok néprajzi könyv- kiállítás. Busójárás gyermek- szemmel rajzkiállítás szerepri־ Féltizenegykor és három óra- kor divatbemutatót tartanait Öb őrsütés Külön fejezetbe kívánkozik Mester András nem minden- napos foglalkozása. A Széehe- nyi téri leányiskola udvarán üti fel szabadtéri ״sütödéjét’■ az ország egyetlen ökörsütője. Debrecen a szűkebb hazája, ott is a híres Arany Bika szálló, civil foglakozását te- kintve pedig szakácsmester. A hortobágyi síkságon ismer- kedett meg ezzel a művészet- tel s nyaranként ma is űzi a látványos foglalkozást. A szíves invitálásra jön Mohács- ra, bizonyára nagy érdeklő- dést kelt majd, sokan meg- kóstolják az ízes, ropogós ökörhúst. Népi Együttes, a Bartók Béla Művelődési Ház tánccsopart- ja, a Pécsváradi Tánccsoport és a Mohácsi Uj Barázda Tsz Délszláv Együttese. Tíz órakor a harsonajel, a zászlófelvonás után Pálkuti Keresztély, a Vá- rosi Tanács VB elnöke mond megnyitót. Később a népi együttesek táncbemutatótjá- bán gyönyörködhetnek az ér- deklődők. Tizenegy órakor érdekes műsor kezdődik a művelődési ház nagytermében. A Zenével, tánccal, dallal Baranyában műsort Mester István, a Pécsi Nemzeti Színház művésze konferálja, a népviseletet, táncokat, dalokat Gál Gab- riella és Madarász Katalin is- mert fővárosi énekesek, Ákoncz Ildikó, Zsuzsity Marin, Bárácz János és Kovács János, a Ma- gyár országi Nemzetiségi Köz- ponti Táncegyüttes, a Mecsek Művészegyüttes és Dörömböző Géza népi zenekara mutatják be. Közben a Széchenyi téren három fúvószenekar térzenét ad. Fél tizenkettőkor a busó- járás új színfoltjaként a mo- hácsi általános iskolák gyér- mekbusó és' karneváli felvo- nulása következik. Lángokban álló tőrök tábor A délutáni programot a Kossuth filmszínház vetítése vezeti be: filmek kerülnek a vászonra Mohácsról, a busó- járásról és a Baranyai Va- sämapok ünnepségeiről. Há- rom órakor már gyülekeznek a busók a Kóló téren, közben a Széchenyi tér az ügyes épí- teszek, rendezők keze nyo- mán török táborrá alakul át Fél öt órakor aztán igazi kar- nevál kezdődik itt látványos jelenetekkel, ötletes képekkel. Elsőnek Törökvilág Mohá- csőn életkép elevenedik meg, a színes, csúcsos sátrak között törökök ténferegnek, táncol- nak, szórakoznak a tábori élet körülményeinek megfelelően. Koreográfiáját Simon Antal, a Mecsek Művészegyüttes ve- zetője készítette. Ezt az idil- iikus hangulatot lepik meg a busók, mintegy kétszázan és ádáz harcok után kiűzik a tö- rököket a városból. Nem hiányzanak majd a szokásos és az újabb busó-hagyomá- nyok: a vezér bevonulása, buzogányütés, tűztánc, tűzug- rás, birkózás, máglyagyújtás, felvonultatják a busókereket, Itt a farsang! Első nagysza- bású, immár hagyományos jelentkezése a mohácsi busó- járás. Idén valamivel koráb- bán, február 5-én, vasárnap rendezik meg Mohács utcáin, terein, művelődésügyi intéz- menyeiben. Programja gaz- dagabbnak, szinpampásabb- nak ígérkezik, sok látványos- sággal és kiegészítő képzőmű- vészeti, múzeumi rendezvény- nyel. Táncbemutató Tulajdonképpen már szom- baton este kezdődik, amikor este hét órakor a Bartók Béla Művelődési Házban a Nem- zetiségek farsangja című műsorban fellép a Magyaror- szági Nemzetiségi Központi Táncegyüttes és a helyi Uj Barázda Termelőszövetkezet délszláv csoportja. Belépődíj: 12—20 forintig. Vasárnap reggel nyolc óra- kor a város lakosságát és a vendégeket a városi és járási munkásőrség fúvószenekara ébreszti. Háromnegyed tízkor vonulnak fel a népi együtte- sek a Széchenyi térre: a Du- nafalvi Földművesszövetkezeti Táncegyüttes, az Egyházasko- zári Székely Együttes, a Fel- sőszentmártoni Délszláv Együttes, a Kátolyi Délszláv Együttes, a Mecseknádasdi Német Tánccsoport, a Szebé- nyi Földművesszövetkezeti Hétfőn kőzcyűlést tort az Autóklub Ötezer autótulajdonos Baranyában lanui állították be a kormányt, a fényszórókat, a fékeket, több, mint 200 klubtag autóján. A pécsi csoport előadásokat rendez, KRESZ-oktatást szer- vez, műszaki tanácsadást tart, kisfilmeket vetít az autósokat érdeklő témakörökben. Az utóbbi években bekapcsolód- tak az ügyességi és a KRESZ- versenyek rendezésébe is. A Balesetelhárítási Tanáccsal és a Rendőrfőkapitányság közle- kedésrendészeti osztályával ki- alakított szoros együttműködés eredményeképpen két alkalom- mai rendeztek eddig az autó- sokat és a nagyközönséget is érdeklő ankétot. kia kocsijukkal a hétvégi és vasárnapi segélyszolgálatot. A ״sárga angyal” 1965 szeptem- herében kezdte meg Baranyá- bán működését. 1966-ban 42 alkalommal volt úton, pécs— komlói, pécs—mohácsi, pécs— harkányi, pécs—siklósi és pécs—bonyhádi útvonalon. 368 esetben volt szükség arra, hogy ״beavatkozzék”. A klub- tagoknak csak a felhasznált anyagokért kellett fizetni. Kedvezményt élveznek a klubtagok kocsijaik műszeres felülvizsgálatánál is. 1966-ban háromszor volt Pécsett a mű- szeres felülvizsgáló kocsi. a rajta dolgozó szerelők díjta­Hétfőn este tartja küldött- választó közgyűlését a Ma- gyár Autóklub Pécsi Csoportja, ■ ezen újjáválasztja a három éve működő vezetőséget és ki- Jelöli küldötteit a márciusi or- szágos küldöttközgyűlésre. A Magyar Autóklub Pécsi Csoportjában 1500-ra emelkedett a tagok száma. Baranyában 5000 magángépkocsi van, tehát a gépkocsi-tulajdonosoknak kö- zel egyharmada élvezi a klub- tagsággal járó előnyöket. Az autóklub megkönnyíti tagjainak kül- és belföldi tú- ráit, ők biztosítják fürge, sárga Gazdászbál Néhány évi szünet után január 28-án szombaton újra megrendezik Pécsett a megyei mezőgazdász bált. Több, mint ezer meghívót küldtek szét a megyébe. A bál fővédnö- ke dr. Soós Gábor föld- művelésügyi miniszterhe- lyettes. A zártkörű rendezvényt a Nádor Szálló összes tér- mefben rendezik meg. Es- te pontosan nyolc órakor a pécsi Mecsek Együttes palotással nyitja meg a bált, mely hajnali 4 őrá- tg tart. A szálloda szó- báit ezúttal a zömmel vi- dékről érkező gazdászok- nak tartják fenn. Asztal- foglalást január 26-ig, szállásigény esetén szoba- foglalást január 22-ig fo- gad el a szálloda. Számadás LJjpetrén Tízéves a Petőfi Tsz A jubileumi közgyűlésen törzsgárda-jelvényt kaptak a tsz alapító tagjai is átalakultak. Törődnek egy- mással, megbecsülik az oda- adó munkát, megbecsülik öregjeiket. ״Megérte” — ezzel a szóval összegezte tömören mindnyájunk érzését ott az újpetrei kultúrházban Rapai Gyula elvtárs. Ezt érezték, hisz a meghatott arcokból ol- vasni lehetett, a padsorokban néma csendben ülő újpetreiek, amikor a 14 még élő kucsmás, berlinerkendős öregember, öregasszony oldalépdelt az emelvényhez, hogy átvegye a tagság, a fiatalok jelképes ajándékát, a törzsgárda jel- vényt és a virág mellé azokat a borítékokat, melyben visz- szakapták kamatostól tíz év- I vei ezelőtti 50 forintjukat, | azokat az ötven forintokat, ; melyeket zsebükbe nyúlva ők j adtak össze, hogy az első kö- [ zös villanyszámlát ki tudják I fizetni. Rné laptól,:, Ja, igen« elszer­ződtem kellékesnek, A színiapasztó hordta széjjel a színlapokat a he- lyi előkelőségeknek, az in- tézményeknek, üzleteknek, bankoknak, az állandó bér- löknek. (Kétszer-háramszor ment csak egy darab.) Mi- kor a színtársulat utolsó előadása elérkezett, kihord- ta az utolsó színlapokat és ״búcsúzott”. Egy külön kis cédulával, amelyen mindig az a mottó áBt: ״Se pénz, se posztó, búcsúzik a szín־ laposztó.” Ekkor mindenki leszurkolta azt a bizonyos összeget.., •— Minden .ufnlape&ztó írt még valamit a mottó alá. Én a következő versi־ két használtam: ״Egy pen־ gőtől felfelé, két pengőiig lefelé, de kevesebb, isten ments, nem lehet, mert egy szónak is száz a vége, hi- szén sokat jártam, fárad- tam, míg a szinTapokat ki- hordtam, utolsó szóm ho®- zád: áldjon meg az isten, a fáradságot ne kívánd <1 ingyen.” Az egésznek a te- tején nagybetűkkel az állt: NYUGTA. Búcsúzik a színlaposztó pótlék kiegészítését. Ezek a borítékon kívüli juttatások 330 ezer forint értékben meg- haladták a tagság 1957. évi összes részesedését, mely mind össze 233 ezer forint volt. S az eredmény 42 fiatal belépő egy év alatt. Harmincnégym i Ili ős vagyon 1957 egy téli reggelén hu- zonöt újpetrei parasztember sszegyűlt a mai vasbolt ud- arán, hogy új szövetkezetét lakítson — az 1949-től mű- ödő Dózsát ugyanis 1956 ka- ácsonyán felszámolták. — 326 old földön egyetlen gép, gyetlen állat nélkül egy kis dvari szobácskábán, a ta- ácstól kölcsönkért írógéppel, ölesön papírral. küzdelmes íz esztendő Az egykori színlaposztó harsány gyönyörűséggel mu- lat az emlékeken. A bicegő versikének igazán egészsé- ges eredményei születtek. Túl bonyolult volna vé- 3gkísérni színházakat, vár rosokat és eseményeiket olyan sorrendben és teljes- ségben, ahogyan Karód: Lajos életében bekövetkez- tek. Ámbár a csomópontok és mozgatórugók könnyen kihámozhatok. — Na, én mindjárt kita- pasztaltam — mondja ra- vasz és diadalmas hunyó- rítással a történet hőse —, hogy két ember van, aki pénzt tud keresni: a titkár és a kellékes. Elmondom, miért. A titkár dolga volt a szervezés, a bérletek be- vételének tíz százaléka őt i illette. Volt persze a szer- I ződésben leszögezett fizeté- ן se is — minimális. \ mert j tudták, hogy nem abból él ! — és napidíja: egy szezon- ! bán 2—3 ezer pengő akkor, j amikor az volt a sláger, 1 hogy ״Havi kétszáz pengő J fixszel, az ember könnyen j viccel”... Na és a kellé- ; kés? övé volt a színlap, elő- adásonként 2—3 elsőosztá í lyú jegy, ha benn volt az j előadásban, külön 10—10 pengő. Volt olyan hathetes ; szezonom, hogy 5—6 ezer pengővel búcsúztam a szín­theater jött Pestre tíz Shakespeare-rri, mi adtuk hozzá a statisztériát; ősszei meg a Három a kislánnyal nyitott a Király Színház, minden idők legragyogóbb szereposztásában, Aipár Gitta itt debütált, bár már leszerződött akkor az Ope- rához, meg Kömyei Béla és Latabár Kálmán... De oda akartam kilyukadni, hogy összefutok egy nap egy Réti József nevezetű színházi ügynökkel, aki megkérdi tő- lem, nem tudok-e valakit, aki lemenne vidékre, mon- dóm, dehogynem, lemegyek én. Na jó, legyek másnap reggel kilenckor a New York-ban. Idősb Halmi Je- nővel tárgyaltam, harmad- rendű igazgató volt (abban az időben fel volt osztva az ország első-, másod- Ss harmadrendű színházi kör- zetekre), és Baja, Keszthely. Zalaegerszeg, Szekszárd, Ta- ta-Tóváros volt a területe. Egyszóval a szerződés meg a nyári szabadság ellenére adébbálltam, és ettől kezd- v© keresztül-kasul bejártam ax országot 1966-ban már 5.8 millió forint volt a tagok közösből való részesedése. Az egymil- liós vagyonból a tíz év alatt 34 millió forintos vagyon lett. Csak egy pillantást vessünk rá, mit csináltak ezek a szór- galmas emberek tíz év alatt gazdaságukból. A ma állat- tenyésztési profilú gazdaság- bán 1957. üvegén hét ló, 47 szarvasmarha, 200 juh és egyetlenegy sertés volt. Ma az egyik legnagyobb állatsű- rűségű tsz Ujpetre, 1600 ser- tésük, 600 szarvasmarhájuk, 1200 birkájuk és 80 lovuk van, — amellett, hogy ma 24 traktorral rendelkeznek. A tíz év előtti 400 literről évi 2800 literre növelték a tehenek át- lagos tejtermelését, s idei cél- juk elérni a 3000 litert. Brunn József, a szövetkezet főagro- nómusa kidolgozta a kétmű- szakra való áttérés tervét a tehenészetben, melyet február elsején — ismét csak elsőként a megyében — vezetnek be. Ma évi 1500 hízott sertést adnak az államnak, de két év múlva a férőhelyek most megkezdődő bővítésével már 2300 hízó hagyja el a hizlal- dákat. így akarják a több mint 6.6 milliós állattenyész- tési bevételeiket tovább nö- vélni. Színvonalban növény- termesztésük sem marad el. Fő növényük a kukorica, Termésátlagát tiz év alatt 14 mázsával növelték, s a jelen- légi 23 mázsával sem elége- dettek. ezért az idén már új fajtákkal kísérleteznek. A cu- korrépa hozamát a tíz év élőt- ti 69 mázsáról 200 mázsára növelték. Eddig 94 traktorost és szakmunkást képeztetett In a tsz, s ma 13 tsz-tag jár technikumokba, főiskolákra. Kamatostul Nemcsak külsőben alakult át a falu, a szövetkezet, de ami a fő, benne az emberek Negyvenkét évi szolgálat után nyugdíjba ment a színház főbútorosa, Koró ti Lajos. Ravaszkás, hunyorgó sze- mében, hanyag mozdulatai- bán — veiében van a szín- ház. Pályakezdését enyhe homály fedi. Ezt úgy kell érteni, hogy mivel negyven- két év nagy idő, elmosta az esetleges kezdeti ábrán- dókat. A nyugalomba ▼o- nult színházi mindenes any- nyit bevall, hogy kórusban énekelt és statiszta szerepe- két játszott kezdetben. Nagy- vonalú, széles kézmozdulat- tál elhessenti a kérdést, az- tán rátér 1924 legfontosabb eseményére: — A szezon végén elszer- ződtem a Király Színház- hoz, mindjárt kiadták a nyári szabadságomat is. Volt valami munka nyáron is, a miskolci színház Budán játszott akkor nyáron a Hor- váth-kertben, egy akkora faépületben, hogy ez a színház szőröstűl-bőröstűl beleférne, csak aztán le- bontották, mert tűzveszélyes volt Szóval az Árvácskát játszották, ott volt egy kis munkám, meg a bécsi Barg­S ma Ujpetre a jubileum Iá- ában ég. A falu téli nap- ínyben ragyogva fogad. Csil- »6 hidrohenger uralja a eometrikus formában kiépí- 5tt 17 holdon elterülő főma- irt A kultúrház előtt sorra llnak meg az autók. Ujpetre 1eg akarja osztani örömét, ljöttek a pécsdevecseri, a kis- assai és peterdi küldöttek, a somszédos tsz-ek elnökei, itt annak a minisztériumtól, az Inökségben ott ülnek a járási árt- és tanácsi vezetők, köz- ik azok, akik a tsz születésé- él is ott voltak, és Rapai iyula, a Megyei Pártbizott- ig első titkára. Hallgatják ■ere János beszámolóját, mely íost nemcsak egy, hanem tíz vet értékel. 1957 az alakulás éve. 1958- an megérkezett az első trak- >r, felvázolták a profilt, az llattenyésztés, a gépesítés tér- ét és megrajzolták a 17 hol- as — azóta megvalósult — özponti major képét. Négy- en taggal nőtt a létszám. 561-ben szövetkezeti község 3tt Ujpetre és egyesült a zomszéd pécsdevecseri tsz- zeL Megkezdődött az építke- és, a traktorok száma tízre őtt. l^o-1-ben két újabb sző- etkezet, Kiskassa és Peterd satlakozott, a kétezer holdból tezer lett. Ekkor erősödött leg a tsz szakvezetése, a trak- »rak száma már 20 lett. 1965 hagyományos munkaegység- sndszerről a készpénzfizetés- e történő áttérés éve, a meg- zilárdulás éve. S ha 1966-ot karjuk ebben a sorrendben 311emezni, ez az év a terme- Isi eredmények további nö- ekedésének, a szociális jut- itások széleskörű bevezetésé- !ék éve volt. Fél évvel meg- lőzve a kormány intézkedését !sóként a megyében Ujpetrén ׳ezették be a fizetett szabad- ágot, a táppénzt, a családi == A Magyarhoni Földtani Társulat Mecseki Csoportja íanuár 26-án, csütörtökön iélután 5 órai kezdettel szak- ilést tart a Technika Házá- jan. Az ülésen Vincze Já- íos—Fazekas Via: Az urán- jrcesedés ásványtani' és para- ;enetikai kérdéseiről, Vincze Tános—Horváth István—Opa- iszky István: Szulfidos ás- ványtársulások genetikájára irányuló izotópos vizsgálatok rímmel tartanak előadásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents