Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-16 / 296. szám
I9M. DECEMBER 16. nuplo 3 Szóvá tették a megxei pártértekezleten Termelés tizedkapacitással Lem-e munkája a nagyharsányi mé'zkőőriő- mtinek? — O esőbb a mésziszap és a lápi főid — Nem. végleges az FM eddigi rendelese Nagyharsányban a vasútállomás közelében befejezéshez közeledik egy évi 240 ezer tonna kapacitású mészkőőrlő malom építése. A mintegy 22 millió írintos beruházással létesített őrlőműben 1967 tavaszán kezdik meg a termelést. A malomból kikerülő mészkőpor 90 százalék kalciumkarbonátot tartalmaz, s ennél fogva kiválóan alkalmas savanyú talajok javítására. Az őrlőmű építését a harmadik ötéves terv országos nagy talajjavítási programja indokolta, a m '"en- delő a Földművelésügj Minisztérium volt Kevés a megrendelés A malom gazdája az ÉM Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat vezetői már a termelés megindulása előtt tájékozódtak az Igényekről, a megrendelések várható alakulásáról. Kiderült, hogy a mezőgazdaság igénye 1967-re mindössze 80 ezer tonna mészkőpor. A vállalat igazgatója, dr. Fekete Sándor, november elején a megyei pártértekezleten szóvá tette ezt, hisz az egyharmad kapacitással működő üzem beindítása és működtetése ellentmond mindenféle gazdaságossági szempontnak. A népgazdaságnak sem mindegy, hogy egy ilyen nagy összegű beruházás — a vasútállomást is bővíteni kellett — milyen gyorsan térül meg. A pártértekezlet óta újabb tárgyalásra került sor a Kő- és Kavicsipan Tröszt, valamint az FM között. Kiderült, hogy a mezőgazdaság igénye nem is 80 ezer, hanem mindössze 20 ezer tonna, vagyis a malom kapacitását még 10 százalékban sem kötötték le. gozzanak — egyedül az állami gazdaságok ragaszkodnak ehhez az anyaghoz, de az nem nagy tétel — mert a vállalatnak saját bányái vannak. Zalaszentmihályi bányájukból mázsánként 7,60 forintért nyerik a lápi földet, s ugyanennyibe kerül a cukorgyári mésziszap is, — az őrölt mészkőpor tonnája 170 forint — ők ezzel a két javító anyaggal dolgoznak mindaddig, míg a tsz-ek ezt igénylik illetve, míg a fennálló rendelkezéseket meg nem változtatják. Az állam a javító anyagot teljesen díjmentesen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére, s a 30004/9-es kormányhatározat szerint 1967-ben sem vonja meg a tsz-ektől ezt a kedvezményt. A miniszteri írni válasza E kitérő után kőpor ügyben megkerestük a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főhatóságán Bán Mihály talajjavítási főelőadót, aki a következőket mondotta: — Valóban kértük az ipart, hogy a harmadik ötéves terv talajjavítási programjának anyagbiztosítására hozzon létre ilyen őrlő malmokat. Az Országos Tervhivatal Nagy- harsányt jelölte ki. — Közismert, hogy az eredeti kétharmadára csökkentek le a harmadik ötéves terv talaj javítási számai. A népgazdaság ereje ekkora ütemet bír él. Az is közismert, hogy a talajjavító anyagot a mező- gazdaság dotációból kapja, ugyanakkor az iparnak az őrleményből komoly nyeresége származik. Mikor a kormány bejelentette az árrendezést, nyilvánvalóvá vált, hogy 1968. Mit mond január 1-től az ipar jelenlegi Mii mond árai is módosulni fognak. A a I alajiavító Vállalat? harmadik szempont, ami miatt a közelmúltban lezaj- Bár a probléma túlnő a lőtt egyeztető tárgyaláson igen megyehatáron, hisz Baranyá- óvatosan csak 20 ezer tonna ban évente mindössze 3—4000 megrendelést tettünk, az volt, vagon anyagot használnak fel hogy mivel az új őrlőmű csak meszezésre — ez kb. 6 500 • a második negyedévben indul holdra elegendő — mégis fel- jbe, nem valószínű, hogy 1967- kerestük a Talajjavító Válla- ben teljes kapacitással tud lat Décsi kirendeltségét, hogy működni, s az évi 240 ezer megtudjuk, mi a véleményük, tonnát megtermelni. Egy ko- Elmondták, nekik nem ér- rábban beindult Heves me- dekük, hogy mészkőporral dől- gyei 300 ezer tonna kapacitáSzerelik a malom szállítőhídját. Parkok, utak, vízművek Milliókat áldoznak köz ségte jlesziésre a mohácsi járás tsz-ei Hasznos, szép kezdeményezés született az idén a mohácsi járásban: a Járási Tanács kezdeményezésére a termelőszövetkezetek elhatározták, hogy jövedelmük egy részét minden évben községük fejlesztésére, csinosítására fordítják. A mostani ötéves terv során átlagosan egy-egymillió forinttal járulnak hozzá a közös gazdaságok a lakosság élet- és munkakörülményeinek kulturáltabbá tételéhez. Minden községben közös tervet dolgozott ki a tanács és a termelőszövetkezet, s ebben meghatározták, hogy melyik évben milyen feladatokat oldanak meg és ezekhez mekkora segítséget nyújt a közös gazdaság. 1970-ig ily módon összesen 18 millió forinttal gazdagodnak a mohácsi járás községei. A sombereki Béke Őre Tsz például új művelődési ház, a homorúd! Kossuth Tsz pedig új ifjúsági ház építéséhez járult, illetve járul hozzá tetemes összeggel. Az idén és jövőre másfél millió forintot fordítanak a községek parkosítására és fásítására. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat szállítja a díszcserjéket és a fákat, valamint a virágokat, a szükséges földmunkát viszont teljes egészében a termelőszövetkezetek végzik el. Ezenkívül számos más — az egész lakosságot érintő — feladatot oldanak meg: kijavítják a községi hidakat, rendbehozzák és karbantartják az üzemi utakat, tisztasági fürdők é« törpe vízművek létesítéséhez járulnak hozzá, segítila a sportélet fellendítését, s így tovább. Ebben az évben már három és fél millió forintot fordítottak a mohácsi járás termelőszövetkezetei a községek fejlesztésére, külsejük szebbétételére. Üzembe helyezték a nagykanizsai malátagyárat Csütörtökön üzembe heJ lyezték a magyar söripar eddigi legnagyobb beruházását, a nagykanizsai új malátagyárat. A modern gyár építése és technikai felszerelése 112 millió forintba került. Ez Közép- Európa legkorszerűbb, automatikus rendszerű technikával és technológiával dolgozó malátagyára. sú malom példájából indultunk ki, mely még egy alkalommal sem tudta teljesíteni a megrendelést. — A nagyharsányiak megnyugtatására közlöm azonban, hogy azt a 20 ezer tonnát ne tekintsék véglegesnek. Ez a szám mindenképpen nőni fog. Bizonyos, hogy 1968-tól kezdve ilyen zavaró momentumok nem lesznek, az őrlőmű termelésére számít a mezőgazdaság. Tény, hogy ma egy mázsa lápi mész hatóanyaga olcsóbb, mint 1 mázsa mészkőporé, s ez nem hagyható figyelmen kívül. Exportlehetőség ? Ezek után csak annyit, az új őrlőmű megyénkben épül fel, s ha már teljes kapacitással termel — mert másképp nem érdemes — termékét szeretné értékesíteni már 1967-ben is. Érthető a minisztérium óvatossága, de reméljük, végleges válaszuk még idejében megérkezik. — Annál is inkább, mert az őrlőmű felügyeleti szerve, a Kő- és Kavicsipari Tröszt máris exportügyben tárgyal a Szovjetunióban. Ez a megoldás nem is lenne rossz Nagy harsány számára. — Rné — Fogékonyak, érdeklődők, állhatatosak Öregdiákok Beremenden Az iskola ablakai sötétek, csak két földszinti tanteremből sugárzik ki a fény. Fiatal pedagógus sétál a tábla előtt, időnként vonalzót, körzőt illeszt rá. Előtte két férfi csendesen hallgatja magyarázatát a sugárról, átmérőről, körívről. A szomszédban a nyolcadikosok már népesebb csoportjában magyar óra van. 130-an kaptak bizonyítványt Beremenden hetenként két este öregdiákok koptatják az iskola padjait. A felnőtt-oktatásnak nagy hagyománya van. Decsi Sándor igazgatóhelyettes statisztikát vesz elő s évekre visszamenőleg sorolja a nyolcadikbein sikeresen vizsgázottak nevét. 1961-től százharmincán kaptak bizonyítványt. Most tizenhatan tanulnak a nyolcadikban és ketten a hetedikben, az utóbbiakhoz jövőre hozzácsapják a (DtiznÁtoz a luiíjöliidőn házigazda Szabó László, a Húsipari Vállalat igazga tói— Milyen húsellátásra számíthatnak a megye háziasszonyai? — 2636 sertést vágunk a jövő héten. Ebből 530-at kap Tolna, 250-et Budapestre küldünk, a többi a megyében kerül forgalomba. Feldolgozunk 344 vágómarhát is. Ebből exportra megy egy kisebb tétel, hetvenhetet kap Tolna, a többi Baranyáé. Tehát húsból nem lesz hiány. Egyébként éppen itt vannak a kereskedelem képviselői. Fáradjon be a megbeszélésükre — invitál szívélyesen. — Szóval 30 mázsa sertést és 20 mázsa marhahúst kérek. — Szintén harminc mázsa sertés és... — Negyven mázsa sertés ... Hallgatom az igényeket, amit az élelmiszerkereskedelem, s a különböző vendéglátó és élelmezési vállalatok képviselői jelentenek be, akik oly könnyedén kérik a mázsákat, mint a hétköznapi ember a tíz deka telvágottat. Noha húsból jelenleg minden igényt kielégít a Húsipari Vállalat, közbevea kocsoegy kis kérdést tőén: — Miért kevés nyahús? A kereskedelem képviselői cinkosan összenéznek: ebből már értem, hogy ők is készítenek kocsonyát. — Egy sertésnek csak egy feje van, három, esetleg öt kilós .. Ez is igaz. — Megnőtt a kereskedelem sajat igénye, ahhoz viszont kocsonyahús kell... Es végül: a kocsonyahús olcsó, és mivel most vannak a magán vágások, sokan egyszerre két-három fejet is vásárolnak, tehát pillanatok alatt elfogy a boltokból. Azt már meg sem kérdezem, hogy miért olyan zs - rosak a húsok, hiszen már mondjak is, hogy beérkeztek a hízott sertések, és így zsírszalonnából is több kerül a boltokba. Egyik vállalat bérmunkában szeretne sertést vágni. A jövő héten szó sem lehet róla, majd új év után. Annyi a dolguk az embereinknek, hogy alig győzik — hárítja el a kérést az igazgató. A vágóhídon most csúcs- forgalom van. Pirosra füstölt sonkák, lapockák, apró füstölt hús és rengeteg töltelékáru vár tucatnyi választékban kiszállításra. „Konyhaasztalok" mellett asszonyok töltik a szafalá- dét, mellettük a szalámit rudakat kötözik. Egy asz- szonyka előtt máj tornyosul. Hatalmas üstökben a tepertő pirosodik sistergő zsír tetején. Mintha óriási disznótor készülne, olyan az egész üzem. Ebből a bőségből, ha választanom kellene, talán azokat a friss, sütni való kolbászokat kérném. amelyekkel éppen most fordul ki a kocsi a kapun. Hat-nyolc boltban árusítják a város különböző részein. Tehát az ünnepekre lesz hús elegendő, sőt a kereskedelem már a füstölt hús igényét is úgy jelentette be, hogy folyamatosan legyen belőle egészen húsvétig. CS. K. „tartalékban” lévőket és szeptemberben tizenöt fővel új nyolcadik osztály indul. Délután fél öttől este tíz óráig folyik a tanítás pontos órarend szerint. A szokásostól eltérően hetenként csak kétszer, így több idő jut az otthoni tanulásra. — Sokszor eszembe jut a kezdet — emlékezik Decsi Sándor és a sűrűn vonalazott füzetet lapozgatja. — Az iskola adataiból, a tanács statisztikájából gyűjtöttük össze azok nevét, akik valamiért nem fejezhették be az általános iskolát. A cementgyár, a tsz, az állami gazdaság vezetőivel közösen igyekeztünk meggyőzni az embereket, hogy tanulni kell, különben lemaradnak. Ez az összefogás ma is egyik összetevője a felnőttoktatás sikerének. A cementgyári főmérnök olykor váratlanul megjelenik az iskolában: mi újság, emberek, hogy megy a tanulás, kell-e valamilyen segítség? A nagy hajrá időszakában néha a legjobb szándékká] sem sikerül műszakra cserélni; a tsz fogatosai is elkésnek ilyenkor, de az év nagyobbik részében gondoskodnak arról, hogy tanulásukat lehetőleg semmi se zavaria Változatos módszerek Beremenden a felnőttek tanítását nyolc tanárra bízták Mindegyiküknek az a véleménye, hogy a különböző korú és foglalkozású emberek igen fogékonyak minden iránt ő vizsgákon szép, kerek feleletet adnak a kérdésekre. Érdeklődőek. A kisdiákok nemigen vitatkoznak. mérlegelnek, számukra minden új és ismeretlen. A felnőttek az életet hozzák magukkal a tanterembe, számtalanszor ellentmondást látnak vagy vélnes a tanultak és az élet között. Parázs viták alakulnak ki. « mennyi élményt, tanulságot kap ebből a pedagógus! És állhatatosak. Belekóstolnak az ismeretek világába, s ez olyan elhatározások eredője, hős» gyerünk menjünk tovább' Berta Pál az esti iskolán végzett, a mezőgazdasági technikum után ielenleg a tsz-b-»i közgazdász. Juhász József pedig állattenyésztési brigádvezető. Alföldi elvtárs az állami gazdaságban kapott magasabb beosztást. A felnőttek iskolai oktatás» egészen más módszereket követéi. Ezek kidolgozása nem könnyű, hiszen alig van pö- da, rendszerezett kancepci&. Csak az utóbbi években értét- tűk meg, hogy a nappali tagozatok tantervét, tankönyvéi nem szabad sablonosán alkalmazni a felnőttek oktatáséban. Azt az elvet vallják, hogy az órán kell elsajátítani aa anyagot, munka után otthoni kevés az idő, s a hallgatói« nagyon különbözően használják fel azt Is. A pedagógustól ez azt követeli, hogy gondosabban, sokoldalúbban készüljön fel, többet magyarászon. Felhasználják a modern audiovizuális eszközöket, a w. levíziót, a magnetofont, a diavetítőt. Nemrég kapóra iött, hogy a televízió Móricz Zsig- mond Úri muri című színművét közvetítette, mindnyájan megnézték, s utána elemesték a kritikai realizmus fogalmát. a dráma szerkezetet, A tanév elején jelent meg az egységes tanterv és utasítás; először kaptak a felnőtt . diákok csak számukra írt tankönyveket Albert József szerint is már éppen ideja volt — A saját szakmámba vágó tankönyvekről tudok csak "é. leményt mondani. A materna* tika és a fizika könyvek jók, a lényegre mutatnak rá, alkalmazkodnak a felnőttekhez. Kevesebb, de alaposabb isme-' retet adnak, alkalmasak arra, hogy otthon önállóan is tanuljanak belőlük. Nagyon Helyes, hogy sok feladatot an« talmaznak, összefoglaló kérdésekre kérnek választ. Úgy látom, a hallgatók Is szívesen forgatják. Meggyorsítani a tempót Senki sem tudná megmoiv dani. hogy abból a füzetből mikor fogynak el a nevek. Jó lenne meggyorsítani a temrxát, türelmetlenkednek is, hogy aa állami gazdaság állatién vésztőinek kérését még nem tudták teljesíteni, este nem nek rá. a dél körüli órákba» nedie a nevelők ideje foglaJtt Majd találnak rá megoldást, hiszen eddig is sok ötletei, Hozzáértéssel és az ügyiráiti tisztelettel vállalták a nép tanítója hivatását. Bocz József ) r
