Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-16 / 296. szám

I9M. DECEMBER 16. nuplo 3 Szóvá tették a megxei pártértekezleten Termelés tizedkapacitással Lem-e munkája a nagyharsányi mé'zkőőriő- mtinek? — O esőbb a mésziszap és a lápi főid — Nem. végleges az FM eddigi rendelese Nagyharsányban a vasútál­lomás közelében befejezéshez közeledik egy évi 240 ezer tonna kapacitású mészkőőrlő malom építése. A mintegy 22 millió írintos beruházással lé­tesített őrlőműben 1967 ta­vaszán kezdik meg a terme­lést. A malomból kikerülő mészkőpor 90 százalék kal­ciumkarbonátot tartalmaz, s ennél fogva kiválóan alkal­mas savanyú talajok javítá­sára. Az őrlőmű építését a harmadik ötéves terv orszá­gos nagy talajjavítási prog­ramja indokolta, a m '"en- delő a Földművelésügj Mi­nisztérium volt Kevés a megrendelés A malom gazdája az ÉM Dél-dunántúli Kőbánya Vál­lalat vezetői már a termelés megindulása előtt tájékozód­tak az Igényekről, a megren­delések várható alakulásáról. Kiderült, hogy a mezőgazda­ság igénye 1967-re mindössze 80 ezer tonna mészkőpor. A vállalat igazgatója, dr. Fekete Sándor, november elején a megyei pártértekezleten szóvá tette ezt, hisz az egyharmad kapacitással működő üzem be­indítása és működtetése el­lentmond mindenféle gazda­ságossági szempontnak. A népgazdaságnak sem mindegy, hogy egy ilyen nagy összegű beruházás — a vasútállomást is bővíteni kellett — milyen gyorsan térül meg. A pártértekezlet óta újabb tárgyalásra került sor a Kő- és Kavicsipan Tröszt, vala­mint az FM között. Kiderült, hogy a mezőgazdaság igénye nem is 80 ezer, hanem mind­össze 20 ezer tonna, vagyis a malom kapacitását még 10 százalékban sem kötötték le. gozzanak — egyedül az álla­mi gazdaságok ragaszkodnak ehhez az anyaghoz, de az nem nagy tétel — mert a vállalatnak saját bányái van­nak. Zalaszentmihályi bányá­jukból mázsánként 7,60 forin­tért nyerik a lápi földet, s ugyanennyibe kerül a cukor­gyári mésziszap is, — az őrölt mészkőpor tonnája 170 forint — ők ezzel a két ja­vító anyaggal dolgoznak mindaddig, míg a tsz-ek ezt igénylik illetve, míg a fenn­álló rendelkezéseket meg nem változtatják. Az állam a ja­vító anyagot teljesen díjmen­tesen bocsátja a termelőszö­vetkezetek rendelkezésére, s a 30004/9-es kormányhatározat szerint 1967-ben sem vonja meg a tsz-ektől ezt a kedvez­ményt. A miniszteri írni válasza E kitérő után kőpor ügy­ben megkerestük a Földmű­velésügyi Minisztérium nö­vénytermesztési főhatóságán Bán Mihály talajjavítási fő­előadót, aki a következőket mondotta: — Valóban kértük az ipart, hogy a harmadik ötéves terv talajjavítási programjának anyagbiztosítására hozzon lét­re ilyen őrlő malmokat. Az Országos Tervhivatal Nagy- harsányt jelölte ki. — Közismert, hogy az ere­deti kétharmadára csökkentek le a harmadik ötéves terv ta­laj javítási számai. A népgaz­daság ereje ekkora ütemet bír él. Az is közismert, hogy a talajjavító anyagot a mező- gazdaság dotációból kapja, ugyanakkor az iparnak az őr­leményből komoly nyeresége származik. Mikor a kormány bejelentette az árrendezést, nyilvánvalóvá vált, hogy 1968. Mit mond január 1-től az ipar jelenlegi Mii mond árai is módosulni fognak. A a I alajiavító Vállalat? harmadik szempont, ami miatt a közelmúltban lezaj- Bár a probléma túlnő a lőtt egyeztető tárgyaláson igen megyehatáron, hisz Baranyá- óvatosan csak 20 ezer tonna ban évente mindössze 3—4000 megrendelést tettünk, az volt, vagon anyagot használnak fel hogy mivel az új őrlőmű csak meszezésre — ez kb. 6 500 • a második negyedévben indul holdra elegendő — mégis fel- jbe, nem valószínű, hogy 1967- kerestük a Talajjavító Válla- ben teljes kapacitással tud lat Décsi kirendeltségét, hogy működni, s az évi 240 ezer megtudjuk, mi a véleményük, tonnát megtermelni. Egy ko- Elmondták, nekik nem ér- rábban beindult Heves me- dekük, hogy mészkőporral dől- gyei 300 ezer tonna kapacitá­Szerelik a malom szállítőhídját. Parkok, utak, vízművek Milliókat áldoznak köz ségte jlesziésre a mohácsi járás tsz-ei Hasznos, szép kezdeménye­zés született az idén a mo­hácsi járásban: a Járási Ta­nács kezdeményezésére a termelőszövetkezetek elhatá­rozták, hogy jövedelmük egy részét minden évben községük fejlesztésére, csi­nosítására fordítják. A mos­tani ötéves terv során átla­gosan egy-egymillió forint­tal járulnak hozzá a közös gazdaságok a lakosság élet- és munkakörülményeinek kulturáltabbá tételéhez. Min­den községben közös tervet dolgozott ki a tanács és a termelőszövetkezet, s ebben meghatározták, hogy me­lyik évben milyen felada­tokat oldanak meg és ezek­hez mekkora segítséget nyújt a közös gazdaság. 1970-ig ily módon össze­sen 18 millió forinttal gaz­dagodnak a mohácsi járás községei. A sombereki Béke Őre Tsz például új műve­lődési ház, a homorúd! Kos­suth Tsz pedig új ifjúsági ház építéséhez járult, illetve járul hozzá tetemes összeg­gel. Az idén és jövőre más­fél millió forintot fordíta­nak a községek parkosításá­ra és fásítására. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vál­lalat szállítja a díszcserjé­ket és a fákat, valamint a virágokat, a szükséges föld­munkát viszont teljes egé­szében a termelőszövetkeze­tek végzik el. Ezenkívül szá­mos más — az egész lakos­ságot érintő — feladatot ol­danak meg: kijavítják a köz­ségi hidakat, rendbehozzák és karbantartják az üzemi utakat, tisztasági fürdők é« törpe vízművek létesítésé­hez járulnak hozzá, segítila a sportélet fellendítését, s így tovább. Ebben az évben már há­rom és fél millió forintot fordítottak a mohácsi járás termelőszövetkezetei a köz­ségek fejlesztésére, külsejük szebbétételére. Üzembe helyezték a nagykanizsai malátagyárat Csütörtökön üzembe heJ lyezték a magyar söripar eddigi legnagyobb beruhá­zását, a nagykanizsai új malátagyárat. A modern gyár építése és technikai felszerelése 112 millió fo­rintba került. Ez Közép- Európa legkorszerűbb, auto­matikus rendszerű techniká­val és technológiával dol­gozó malátagyára. sú malom példájából indul­tunk ki, mely még egy al­kalommal sem tudta teljesí­teni a megrendelést. — A nagyharsányiak meg­nyugtatására közlöm azonban, hogy azt a 20 ezer tonnát ne tekintsék véglegesnek. Ez a szám mindenképpen nőni fog. Bizonyos, hogy 1968-tól kezd­ve ilyen zavaró momentumok nem lesznek, az őrlőmű ter­melésére számít a mezőgaz­daság. Tény, hogy ma egy má­zsa lápi mész hatóanyaga ol­csóbb, mint 1 mázsa mészkő­poré, s ez nem hagyható fi­gyelmen kívül. Exportlehetőség ? Ezek után csak annyit, az új őrlőmű megyénkben épül fel, s ha már teljes kapaci­tással termel — mert más­képp nem érdemes — ter­mékét szeretné értékesíteni már 1967-ben is. Érthető a minisztérium óvatossága, de reméljük, végleges válaszuk még idejében megérkezik. — Annál is inkább, mert az őr­lőmű felügyeleti szerve, a Kő- és Kavicsipari Tröszt máris exportügyben tárgyal a Szov­jetunióban. Ez a megoldás nem is lenne rossz Nagy har­sány számára. — Rné — Fogékonyak, érdeklődők, állhatatosak Öregdiákok Beremenden Az iskola ablakai sötétek, csak két földszinti tanterem­ből sugárzik ki a fény. Fiatal pedagógus sétál a tábla előtt, időnként vonalzót, körzőt il­leszt rá. Előtte két férfi csen­desen hallgatja magyarázatát a sugárról, átmérőről, körív­ről. A szomszédban a nyolca­dikosok már népesebb cso­portjában magyar óra van. 130-an kaptak bizonyítványt Beremenden hetenként két este öregdiákok koptatják az iskola padjait. A felnőtt-ok­tatásnak nagy hagyománya van. Decsi Sándor igazgató­helyettes statisztikát vesz elő s évekre visszamenőleg sorol­ja a nyolcadikbein sikeresen vizsgázottak nevét. 1961-től százharmincán kaptak bizo­nyítványt. Most tizenhatan tanulnak a nyolcadikban és ketten a hetedikben, az utób­biakhoz jövőre hozzácsapják a (DtiznÁtoz a luiíjöliidőn házigazda Szabó László, a Húsipari Vállalat igaz­ga tói­— Milyen húsellátásra számíthatnak a megye há­ziasszonyai? — 2636 sertést vágunk a jövő héten. Ebből 530-at kap Tolna, 250-et Buda­pestre küldünk, a többi a megyében kerül forgalom­ba. Feldolgozunk 344 vágó­marhát is. Ebből exportra megy egy kisebb tétel, hetvenhetet kap Tolna, a többi Baranyáé. Tehát hús­ból nem lesz hiány. Egyéb­ként éppen itt vannak a kereskedelem képviselői. Fáradjon be a megbeszélé­sükre — invitál szívélyesen. — Szóval 30 mázsa ser­tést és 20 mázsa marhahúst kérek. — Szintén harminc má­zsa sertés és... — Negyven mázsa ser­tés ... Hallgatom az igényeket, amit az élelmiszerkereske­delem, s a különböző ven­déglátó és élelmezési válla­latok képviselői jelentenek be, akik oly könnyedén ké­rik a mázsákat, mint a hétköznapi ember a tíz de­ka telvágottat. Noha húsból jelenleg minden igényt ki­elégít a Húsipari Vállalat, közbeve­a kocso­egy kis kérdést tőén: — Miért kevés nyahús? A kereskedelem képvise­lői cinkosan összenéznek: ebből már értem, hogy ők is készítenek kocsonyát. — Egy sertésnek csak egy feje van, három, esetleg öt kilós .. Ez is igaz. — Megnőtt a kereskede­lem sajat igénye, ahhoz vi­szont kocsonyahús kell... Es végül: a kocsonyahús olcsó, és mivel most van­nak a magán vágások, so­kan egyszerre két-három fejet is vásárolnak, tehát pillanatok alatt elfogy a boltokból. Azt már meg sem kérde­zem, hogy miért olyan zs - rosak a húsok, hiszen már mondjak is, hogy beérkez­tek a hízott sertések, és így zsírszalonnából is több ke­rül a boltokba. Egyik vállalat bérmunká­ban szeretne sertést vágni. A jövő héten szó sem lehet róla, majd új év után. An­nyi a dolguk az embereink­nek, hogy alig győzik — hárítja el a kérést az igaz­gató. A vágóhídon most csúcs- forgalom van. Pirosra füs­tölt sonkák, lapockák, apró füstölt hús és rengeteg töl­telékáru vár tucatnyi vá­lasztékban kiszállításra. „Konyhaasztalok" mellett asszonyok töltik a szafalá- dét, mellettük a szalámit rudakat kötözik. Egy asz- szonyka előtt máj tornyo­sul. Hatalmas üstökben a tepertő pirosodik sistergő zsír tetején. Mintha óriási disznótor készülne, olyan az egész üzem. Ebből a bő­ségből, ha választanom kel­lene, talán azokat a friss, sütni való kolbászokat kér­ném. amelyekkel éppen most fordul ki a kocsi a kapun. Hat-nyolc boltban árusítják a város különbö­ző részein. Tehát az ünnepekre lesz hús elegendő, sőt a keres­kedelem már a füstölt hús igényét is úgy jelentette be, hogy folyamatosan legyen belőle egészen húsvétig. CS. K. „tartalékban” lévőket és szep­temberben tizenöt fővel új nyolcadik osztály indul. Dél­után fél öttől este tíz óráig folyik a tanítás pontos óra­rend szerint. A szokásostól el­térően hetenként csak két­szer, így több idő jut az ott­honi tanulásra. — Sokszor eszembe jut a kezdet — emlékezik Decsi Sándor és a sűrűn vonalazott füzetet lapozgatja. — Az is­kola adataiból, a tanács sta­tisztikájából gyűjtöttük össze azok nevét, akik valamiért nem fejezhették be az általá­nos iskolát. A cementgyár, a tsz, az állami gazdaság ve­zetőivel közösen igyekeztünk meggyőzni az embereket, hogy tanulni kell, különben lema­radnak. Ez az összefogás ma is egyik összetevője a felnőttoktatás sikerének. A cementgyári fő­mérnök olykor váratlanul megjelenik az iskolában: mi újság, emberek, hogy megy a tanulás, kell-e valamilyen se­gítség? A nagy hajrá idősza­kában néha a legjobb szán­dékká] sem sikerül műszakra cserélni; a tsz fogatosai is el­késnek ilyenkor, de az év na­gyobbik részében gondoskod­nak arról, hogy tanulásukat lehetőleg semmi se zavaria Változatos módszerek Beremenden a felnőttek ta­nítását nyolc tanárra bízták Mindegyiküknek az a vélemé­nye, hogy a különböző korú és foglalkozású emberek igen fogékonyak minden iránt ő vizsgákon szép, kerek felele­tet adnak a kérdésekre. Ér­deklődőek. A kisdiákok nem­igen vitatkoznak. mérlegel­nek, számukra minden új és ismeretlen. A felnőttek az éle­tet hozzák magukkal a tan­terembe, számtalanszor ellent­mondást látnak vagy vélnes a tanultak és az élet között. Parázs viták alakulnak ki. « mennyi élményt, tanulságot kap ebből a pedagógus! És állhatatosak. Belekóstolnak az ismeretek világába, s ez olyan elhatározások eredője, hős» gyerünk menjünk tovább' Berta Pál az esti iskolán vég­zett, a mezőgazdasági tech­nikum után ielenleg a tsz-b-»i közgazdász. Juhász József pe­dig állattenyésztési brigádve­zető. Alföldi elvtárs az álla­mi gazdaságban kapott maga­sabb beosztást. A felnőttek iskolai oktatás» egészen más módszereket kö­vetéi. Ezek kidolgozása nem könnyű, hiszen alig van pö- da, rendszerezett kancepci&. Csak az utóbbi években értét- tűk meg, hogy a nappali ta­gozatok tantervét, tankönyvéi nem szabad sablonosán alkal­mazni a felnőttek oktatásé­ban. Azt az elvet vallják, hogy az órán kell elsajátítani aa anyagot, munka után otthoni kevés az idő, s a hallgatói« nagyon különbözően használ­ják fel azt Is. A pedagógus­tól ez azt követeli, hogy gon­dosabban, sokoldalúbban ké­szüljön fel, többet magyarás­zon. Felhasználják a modern audiovizuális eszközöket, a w. levíziót, a magnetofont, a dia­vetítőt. Nemrég kapóra iött, hogy a televízió Móricz Zsig- mond Úri muri című színmű­vét közvetítette, mindnyájan megnézték, s utána elemes­ték a kritikai realizmus fo­galmát. a dráma szerkezetet, A tanév elején jelent meg az egységes tanterv és utasí­tás; először kaptak a felnőtt . diákok csak számukra írt tankönyveket Albert József szerint is már éppen ideja volt — A saját szakmámba vágó tankönyvekről tudok csak "é. leményt mondani. A materna* tika és a fizika könyvek jók, a lényegre mutatnak rá, al­kalmazkodnak a felnőttekhez. Kevesebb, de alaposabb isme-' retet adnak, alkalmasak arra, hogy otthon önállóan is tanul­janak belőlük. Nagyon He­lyes, hogy sok feladatot an« talmaznak, összefoglaló kér­désekre kérnek választ. Úgy látom, a hallgatók Is szíve­sen forgatják. Meggyorsítani a tempót Senki sem tudná megmoiv dani. hogy abból a füzetből mikor fogynak el a nevek. Jó lenne meggyorsítani a temrxát, türelmetlenkednek is, hogy aa állami gazdaság állatién vész­tőinek kérését még nem tud­ták teljesíteni, este nem nek rá. a dél körüli órákba» nedie a nevelők ideje foglaJtt Majd találnak rá megoldást, hiszen eddig is sok ötletei, Hozzáértéssel és az ügyiráiti tisztelettel vállalták a nép ta­nítója hivatását. Bocz József ) r

Next

/
Thumbnails
Contents