Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-15 / 295. szám

19««. DECEMBER 15. napló CASON A SZI\MŰVE NÓGRÁDY RÓBER1 RENDEZÉSÉBEN 11 portugál királyné bemutatója előtt Holnap tárgyalja a Városi Tanács VB-a Egy hit története Villáminterjú a Fiúval az Apáról A film,, az Apa című, a Fiúról szól. Azt hiszem, nyu­godtan lehet így, nagybetű­vel írni a Fiút, hiszen elvo­natkoztatható a főhősről, elég tipikus fiú, mai fiú. Fiatal művészek szólnak ben ne a fiatalokról. S a Fiú alakítója a Pécsi Nefnzeti Színház ifjú művésze: Bálint András. Most kavargatjuk a feketét, egy villáminterjú közben. — Szóval, megint Szabó István-film? ■— Igen. Az álmodozások korát is ő rendezte, ő hívott meg, hogy játsszam benne. Aki most majd megnézi az Apát is, az megérti, hogy. a- két film valahol közös. És nemcsak a két film, hanem úgy érzem, mi, a film fiatal alkotói, Szabó István rende­zővel együtt „civilben” is közösek vagyunk általános életérzésünkben a mai fia­talsággal. — Most, a második ifjú­sági filmje bemutatójának idején mi a véleménye ön­nek, a fiatal színésznek az ifjúságról? — Nem akarom „lelőni” a filmet azzal, hogy elmon­dom a tartalmát, de mégis rá kell hivatkoznom. Az Apa egy hit története. S az élet­érzés, amit ki akartunk vele fejezni: a fiatal serdülő lé­lek tiltakozik minden ellen, amit" rá akarnak kényszerí­teni. Ennyiben és így hitet­len a mái ifjúság. Nekünk élesebb a szemünk,' könnyeb­ben észrevesszük', hogy az erőltetett hitek mögött min­dig kérészéletű bálványok állnak: Ez a fajta hit nem kell. Ettől valóban könnyebb lesz az élet, de ez csak man­kó, csak gyermekkorban szükséges és nekünk már elveszi az önállóságunkat. E helyett póz nélkül kell ön­magunkat adnunk. — Sokat van fiatalok kö­zött. Nekik mi a véleményük az ilyen érzéseknek teret adó filmekről? — Akár magánjellegű vitá kon, akár rendezett ankéto­kon, mindenütt kellően meg­értették az Álmodozások ko­rát. így a veszprémi és a három budapesti egyetemista ankéton is. Annál fájdal­masabb volt számomra, hogy a tavalyi filmszemle kereté­ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen rendezett művész —közönség találkozón előbb udvarias, sablonos vélemé­nyeket. majd teljesen érthe­tetlenül a mai idősebb ge­neráció véleményét hallhat­tuk. Földessy Dénes Uj autóutak, parkolóhelyek, sétautak, kirándulópihenők, üdülők. a tanács fejlesztési tervében Tavaly kapott megbízást a Pécsi Tervező Vállalat a me­cseki parkerdő fejlesztésével kapcsolatos részletes tervezé­si munka elvégzésére. A fej­lesztési tervhez a program- tervezetet Várnai Tivadar er- dőmémök, a Városi Tanács szaktanácsadója készítette. A programtervezet a mecseki zöldövezetet klimatikus, illet­ve biológiai elvek alapján há­rom fő zónára osztotta. Színes levelii fák Az első aóna legjellemzőbb pontjai a Tettye, az Üdülő­szálló, a camping az állatkert, a Dömörkapu, a vidámpark és a Misinatető. A tulajdonkép­peni parkerdő ez, amelyet az Országos Erdészeti Főigazga­tóság egészségvédelmi terület­nek nyilvánított. Mivel a város erdőkedvelő közönségének kialakult szoká­sa, hogy az őszi erdő színpom­pás növényeiből szedett cso­korra] díszíti a lakását, min­dent el kell követni, hogy ezt a kultuszt támogassuk. En­nek érdekében mérsékletesen meg kell bontani a nagyobb területeket elfoglaló molyhos- tölgy-állományokat és színes levelű, dekoratív fák. cserjék ültetésével kisebb tisztásokat kell kialakítani. Főként a Tettyétől északra található és ma már 80 éves feketefenyó- állományokat kellene 100—150 négyzetméternyi területeken mozaikszerűen kitermelni, s helyükre lombfa-, fenyő- és cserjecsoportokat elhelyezni. A mintegy 20—30 éven át tartó állománycsere egyúttal az erdő fáinak korát is ele­gyíti, ami által' a változatos­ság is fokozható. A szanatórium, a camping, az állatkert és a vidámpark A fiú az apa sírjánál kerítéssel védett területén kell kialakítani a madárvé­delmet. A magas szinten ke­zelt erdő így válna városunk élő múzeumává, ahová az em­bert a növény- és állatvilág titkainak megismerése is ki­rándulásra ösztökélné. A Havi hegytől a Dömörkapuig A mecseki autósproblémák megoldása nemcsak az üdülő- terület fejlesztését, hanem a városi utak mentesítését is | nagymértékben szolgálná. Péi- | dául a Mecsekre vezető egyet­len és túlterhelt Hunyadi út zsúfoltságát enyhítené egy, a Havi-hegyi kápolnától a Dö- mörkapuig vezető két kilomé­ternyi műút megépítése. A város más pontjain egye­lőre adva van, hogy a keleti részről a Lámpás-völgyön át az erdészet által épített autó­úton Kantavárig lehet eljut­ni. Ezt az utat a Dömörka- puig meghosszabbítva a keleti ! városrész is bekapcsolódhatna i a mecseki úthálózatba, még­hozzá a város központjának érintése nélkül. De több év­tizede vajúdó ügy a Lapis és a Remeterét autóúttal való összekapcsolása is, amit el­odázhatatlanná tesz az orfűi, abaligeti gépkocsiforgalom várható fellendülése. Az épí­tendő út hossza mindössze 1,7 kilométer. A városközpont tehermen­tesítését szolgáló javaslat ki­tért a Donátust és Istenkutat összekötő műút korszerűsíté- ! sére is, amelynek megoldásá­val rendszeres autóbuszforga­lom jöhetne létre a Mecseken át a keleti és nyugati város­részek között. Az autóutak építésénél gondoskodni kell arról is, hogy a szép kilátó­helyeken kitérők létesülje­nek, ahol asztalok, padok áll­nak az autós kirándulók ren­delkezésére. A parkerdő jelenlegi vízhá­lózatát felhasználva ivókuta- kat kell létesíteni a mandu­lásnál, a szanatóriumnál, az állatkertnél, a Misinánál és a dömörkapui kisvasút meg­állójánál. Az ivókutak köre szintén asztalokat és külön­böző tájékoztató táblákat kell elhelyezni. Ami pedig a létesítménye­ket illeti, javaslatba került többek között, hogy a Misina déli lejtőjén jó kilátást nyúj­tó sportszálló épüljön. Vadászcsárda V ásáson A második és harmadik aó­na fejlesztésére előterjesztett programtervezet részletesen foglalkozik a szabolcsi vasa- si, valamint az üszögi és a nagyárpádi erdőkben olya'i j decentrumok kialakításával, amelyek szintén alkalmasak a pécsiek és a városba láto­gató turisták igényeinek ki­elégítésére. Egy-egy szép kör- í nyezetbe helyezett halász-, vadászcsárda, nyári vendéglő nagy vonzerőt jelentene, s minden bizonnyal mentesíte­né a parkerdő jelenlegi ven­déglőinek már-már nyomasztó zsúfoltságát E nagyon röviden vázolt programtervezet természete­sen csak kiinduló alapja a részleteket is magábafoglaló egésznek, amelyet a Pécsi Tervező Vállalat munkált tat. Helyszűke miatt sajnos ,tt csak arra vállalkozhattunk, hogy a rendkívül érdekes részletek helyett csupán ne­hány példával illusztráljuk javaslataikat Például a mecseki autóutak* sétautak legcélszerűbb kijelö­lése mellett ebben a tervezet- mi ben már szó van a Misina- >r tetőt személyfelvonóval ösz- szekapcsoló kötélpálya meg­építéséről is. amely a Ma­gaslati út és a Székely Ber­talan út kereszteződésétől in­dulva a nagy lénián át érné el a Misina-csúcsot. E javas­latban a közművesítés lehető­ségeit figyelembe véve a me­cseki camping, víkendtelep, ifjúsági tábor, strand pontos helymegjelölése is szerepel, de helyet kapott benne a műle- siklópálya korszerűsítése, to­vábbá a kényelmet biztosító pihenőhelyek, nádtetővel ellá­tott „esőházak”, szalonnasütő­helyek létesítésének javaslata és a már meglévő objektumok korszerűsítésének műleírásai*. Színpad a kőnányában A Tervező Vállalat külön figyelmet szentel a tettyei kő­bányának is. Javasolja, hogy a tanács építési osztálya ha­tározza meg a további kőter­melés terminusát és írja előj illetve szabályozza, hogy mi­lyen állapotban kell felhagy­ni a bányát. E felhagyással kapcsolatban a termelés be­fejező szakaszára rézsűk és te­raszok kiképzését javasolja* amellyel a balesetveszély el­kerülése mellett lehetőség nyílna közterületi hasznosítá­sára is. Például nagyszerű sportlétesítmények (tenisz-, röplabda- kosárlabdapályák;, de akár szabadtéri színpad céljaira is alkalmas lenne a délnek néző teraszok kikép­zése. A tervjavaslat befejező ré­szében nyomatékosan felhív 'a a figyelmet a vidámpark le- lenlegi problémáira is. Meg­engedhetetlennek tartja a vi­dámpark rendkívül zajossá­gát. Ezek a tervek persze nem törekedtek, nem is törekedhet­nek teljességre. A cél az volt; hogy az építésügyi előírások megszerkesztésével és egyéb javaslataival keretet adion a közeli és a távolabbi cej- lesztéshez. amelynek érdem­beli megtárgyalását holnap tűzi napirendre a Városi Ta- tócs Végrehajtó Bizottsága. — sex. «■» Milyen lesz a Mecsek ? Meszléry Judit és Holl István A spanyol infánsnő megér­kezett Portugáliába, hogy há­zasságra lépjen a király fiá­val, s ezzel helyreállítsa a békét a két ország között. Tiszteletére kivonult az egész udvar, lobognak a zászlók, fölsorakoztak a hajók a ten­geren, fehérbe öltöztek a fák. Az' infánsnő, a gazdag, ha­talmas, okos. és szép fiatal hölgy mégis rosszkedvű. Egy­valaki nem tisztelgett előtte még: a herceg. Az infánsnő büszkesége föllázrd, megsejti a vetélytársat és elégtételt követel... Indul a történet, tökéletes pontossággal peregnek a jele­netek — egyelőre még az üres, sötét nézőtér előtt. Legördül a függöny és lámpák gyul­ladnak, amikor a rendező hangja hallatszik a nézőtér­ről: — Még egyszer a felvonás­véget, harangok nélkül... A színészek elfoglalják, he­lyüket, és lepereg még egyszer a felvonásvég, harangok nél­kül. — így jobb, emellett mara­dunk — hangzik a döntés. Alejandro Casona: A por­tugál királyné című színmű­vének bemutatója pénteken lesz a Pécsi Nemzeti Szín­házban. Ez egyben magyaror­szági ősbemutató is. Ki ez a szerző, akinek ma­gyar színpadon eddig még csak egy darabját játszották, A fák állva halnak meg cí­műt. és akit a világ színpa­dain mint sikeres és termé­keny színpadi szerzőt tarta­nak nyilván? 1903-ban született, Asturia egyik helységében, filozófiát és irodalmat tanult, majd ta­nított. A színház vonzásába kerülve először gyermekszín­házat alapított, majd jónevű vándorszínpadot szervezett és vezetett. Más, haladó spanyol értelmiségihez • hasonlóan Francóék terrorja elől kime­nekült, több országot beuta­zott, majd egészen 1963-ig Ar­gentínában élt. Ekkor haza­ment Spanyolországba, de ha­marosan meghajt. • Darabjait szerte a világon játszották és játsszák, általá­ban nagy sikerrel. -Garcia Lorca kortársa, barátja, esz­mei rokona volt. Ez a darabja, A portugál királyné, történelmi esemény­ből legendává szélesedett tör­ténetet' dolgoz fel. Egy portu­gál tudós kimutatta, hogy a történetnek 44 különböző színpadi változata készült, Lope de Vega is feldolgozta például, de az ő drámája el­veszett. Casona negyvenötö­diknek írta meg Ines de •Castro történetét, a maga fel­fogásában, a mi korunk hang­vételében. * A Pécsi Nemzeti Színház előadását Nógrády Róbert ren­dezte. Mint a színház igazga­tója, abban a kérdésben is il­letékes a válaszadásra, hogy miért tűzték műsorra éppen ezt a darabot? — Különös figyelmet igyek­szünk fordítani a kortárs drá­mairodalomra, ezt, azt hiszem, nem' kell külön hangsúlyoz­nom. Talán azt sem, hogy eredeti bemutatókra is törek­szünk, vagy ' az általunk je­lentősnek tartott szerzők mű­veiből, vagy azokból a mű­vekből, amelyek valamilyen vonatkozásban különös. ér­deklődésre tarthatnak szá­mot. Casona nagyon érdekes figurája a modem nyugati irodalomnak, a színpadhoz kiválóan értő, humanista, sőt, baloldali író. Véleményem sze­rint jelentőségét nem fejezi ki az a tény, hogy itthon ed­dig egyetlen művét mutatták be. De ezen felül érdekes színt ad a darabnak a romantikus volta, s ez a másik fontos té­nyező, amely a bemutatást in­dokolja. Az a meggyőződésem, hogy nem nőhet fel olyan színházlátogató közönség, amely nem kapta meg a ma­ga „adagját" a romantikából, és jó színészgeneráció sem nőhet fel anélkül, hogy ma­gáévá tette volna ezt az anya­got. S ml a rendező véleménye? — Mi ebben az előadásban szeretnénk egy kortársunk ízlését és szemléletét hangsú­lyozni, egyszerre romantikus és mai hangvételű darabot tenni a közönség elé. A szín­ház újabb gárdája lép föl ebben a darabban, például Meszléry Judit, Vajda Márta, Holl István, Baracsi Ferences mások. Számomra munka közben az a legfőbb öröm, hogy fokozatosan kide­rült: elkezdtünk már egyfajta közös nyelvet loeszélni. Ez persze folyamat, de a fölfe­dezés volt a legszebb élmény. Színházunk új nyelvét vélem én megtalálni olyan jelensé­gekben, mint az egyszerű ki­fejező eszközök, az emberkö­zelség. Véleményem szerint igen szép színészi alakítások születtek és a díszlet- és jel­meztervezők munkája is sok örömet hozott nekünk. Vajda Márta és Baracsi Ferenc V «

Next

/
Thumbnails
Contents