Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

MW. tiupio 5 Kéminj hadjárat G»ak a kártevők ellen? Dán és svéd mmiára szervezik meg nmünk? Dr. Ktshonli Tibor megyei főorvos tanuimanyúija A korszerű mezőgazdaság fejlődése során többek között jelentkezik egy egészségügyi gond is: a vegyszeres nö­vényt ideiem emberre, állat­ra egyre több veszélyt rejt . magában. Az országban első­ként Baranya megye egész­ségügyi osztálya látott hozzá, hogy megszervezze a védeke­zést. Itt már három évvel ez­előtt megkezdték a felvilágo­sító tevékenységet, szervezték az oktatást. Valószínűleg en­nek is szerepe volt abban, hogy a World Health Orga­nisation. az Egészségügyi Vi­lágszervezet költségén és meg­hívása alapján Magyarország­ról dr. Kishonti Tibort, a Ba­ranya megyei Tanács VB egészségügyi osztályának ve­zetőjét küldték ki Dániába és Svédországba. sem szabad elhanyagolnunk. Nem volna például kellemes i ha egyszer valamelyik ország- 1 ból visszaküldenék a vadhús­exportunkat, mert ártalmas mérget fedeznek fel benne. — Hathetes tanulmányúton vettem részt — mondja a nemrég hazatért dr. Kishonti Tibor. — Ennek fő célja az volt, hogy megismerkedjem a mezőgazdasági növényvéde­lemmel kapcsolatos egészség- védelmi, kutatási és szerve­zeti módszerekkel. E két or­szágban ugyanis már tizenöt­húsz éve, sőt,. egyes intéze­teiben már három évtizede foglalkoznak e feladatok meg­oldásával. Hat hétig Koppen­hága Lund és Stockholm vá­rosokban, valamint környékü­kön összesen huszonegy inté­zet munkáját tanulmányoz­tam. Általában elmondhatom, hogy Dániában és Svédország­ban, sőt, valamennyi skandj- náv államban igen magasfo­kú a mezőgazdasági növény- védelem egészségügyi szerve­zettsége. Csak egy példa:' a négy skandináv ország min­den évben vastag könyvet aJ ki, s ebben mindegyikük isz- szes új növényvédő szerét, azok használatát, hatását is­mertetik. — Lényegében melyek a legfőbb tanulságai? — Négy fő vonatkozásban szervezik a védekezést. Az egyik: a védőszerek haszná­lata; másik nagy tárgykör: mi történik, ha a vegyszer a növénybe kerül, s onnét az emberbe jut? Igyekeznek sor­ra megállapítani, hogy min­den egyes szerből mekkora az a mennyiség, ami a nö­vényből az emberbe jutva még ártalmatlan. Kutatják a vegyszeres növényt fogyasztó állatok, vadak, halak szerve­zetét is, mert például nem közömbös, hogy a méregből mennyi jutott az állat tojásá­ba vagy izomszövetébe s on­nét az emberbe. Negyedik nagy tárgykörük a mestersé­ges tápok dúsításának hatása. Ezzel kapcsolatban azt Vizs­gálják, hogy a dúsításra hasz­nált hormonok, vitaminok, antibiotikumok az állat húsán át miképpen hatnák az em­berre. — Hogyan oldják meg eb­ben a két országban a nö­vényvédőszerek használatát? — Nagyon alapos tájékozta­tó-. oktató-szolgálattal. Min­den egyes gazda például kö­teles évente vizsgát tenni a szerek használatáról, s ha ezt nem tudja igazolni, nem ve­het vegyszert — Egyéb tapasztalatok? — Természetesen módom volt egyéb megfigyelésekre >s. Ezek közül csak egyet: náluk általában külön kórházi osz­tály van a heveny mérgezé- ses betegek gyógyítására. Ez­zel szemben minálunk általá­ban az idegosztályokra szál­lítják őket, holott gyógyítá­suk általában nem ideggyó­gyászati probléma. Ezért jó lenne, ha a Pesten levő egyet­len speciális osztály mellett vidéken, így Pécsett is szer­vezhetnénk ilyet. ' r. d. Me^vafósul a 200 miII ó for’n'os szigetvári rekonstrukció Baranya éléskamrája Jövőre néuycz >* * vayo n > uő a Konzervgyár termelése Kgé-z éven át toglulkoztatják már a mo-tani idénymunkásokat H a az üzem hatvan­hatos esztendejéről aztán jövő évi terveiről beszélünk, elkerülhetetlen, hogy a rekonstrukcióról is szóljunk. A Szigetvári Konzervgyárat 200 millió ért korszerűsítik. Ez éi májusától körülbelül lí millió forint értéket épí­tettek be. Jövőre a gyai termelési értéke a jelen légi 114 millió forintról 150 millió forintra növek szik, azaz körülbelül 40! vagonnal több árut állí­tanak elő. Ez már a re konstrukció első eredmé­nye lesz. A 400 vagon áruféleségek tekintetében így oszlik meg: 100 vagon gyümölcskonzerv, 200 va­gon főzelék, 100 vagon savanyúság. Szűcs István igazgatóval beszélgetünk. — A négyszáz vagonot többlettermelésnek gépi es munkaerő-feltételei is van­nak. — A gépek, amelyeket ka­punk, már a rekonstrukciós gépparkhoz számíthatók. Há­rom vegyi hámozógép, három darabosáru-töltőgép, egy bor­sócséplőgép várható és a So- pianától vásárolunk hat vá­kuumos zárógépet. «Egyelőre ennyit kapunk, ugyanis a ter­melésnövelésnél a fokozatos­ságot be kell tartanunk, hogy aztán hatvankilencben teljes kapacitással beléphessen az új üzemrész. A fokozatossá­got az új dolgozók beállítása és a nyersanyag megtermél- tetése teszi szükségessé. Egyéb ként a jövő esztendő lesz az, amikor a három-négyszáz fő­nyi Idénymunkás-gárdát a törzsgárdához csatoljuk és Az új nagycsarnok — Idehaza hogyan haszno­síthatók e tapasztalatok? — Most írom a beszámolót a minisztériumnak. Nem le­pődnék meg, ha esetleg Ba­ranyát jelölnék ki kísérleti megvének egy alapos, újrend­szerű egészségügyi megoldás kidolgozására. Mindenesetre mezőgazdaságunk korszerűsí­tése sürgeti a megoldást. Ná­lunk annyiban könnyebb a helyzet, hogy a kö’ös gazda­ságokban visznnvlag kevesebb ember oktatását kell megol­dani Ezek aztán akár a ház- tá’i gazdaságok növényvédel­mét is ellé+batnák Persze a vegyszeres növény ' sniPm-n.'»1 kapcsolatos egyéb kérdéseket Lakást kap a tízgyerekes család Tegnapi számunkban Je­lent meg „Tíz gyermekem van” című riportunk Hor­váth Ferencné komló-ken- derföldi asszonyról. Nemso­kára — még a délelőtti órákban — a Komló városi Tanács telefonon közölte velünk a következőket: — Horváth Ferencné la­káshelyzetéről tudtunk. Most felhívjuk majd, hogy adjon be egy kérvényt. Utána a legközelebbi lakáselosztás alkalmával kielégítjük igé­nyét és megfelelő-lakást uta­lunk ki számára. Jugoszláv építészek Pécsett A magyar —jugoszláv kul­turális együttműködési mun­katerv alapján a Magyar Építőművészek Szövetsége 10 napos tanulmányútra két jugoszláv építészt lát ven­dégül. Milan Kusan szara­jevói egyetemi tanársegéd, a Boszniai és Hercegovinái Építőszövetség elnöke és Milan Popovic, a Monte- -íegrói Építő Vállalat terve- •őinek vezetője, mind- cetten a Jugoszláv Építő Szövetség Központi Bízott- ágának tagjai A két jugoszláv vendég >énteken érkezett Pécsre, 'zombaton á Pécsi Tervező Vállalathoz látogattak el., 'tt Keresztfalvi Artúr, Pálfi Miklósné és Tillai Ernő a már felépült vagy tervezés alatt álló jelentősebb pécsi 'étecf menyek terveit ismer­hették. 46 eszperantófanfolyam Pécsett és Baranyában A Megyei Eszperantó Bi­zottság szerdán ülést tartott A bizottság megállapította, hogy a mostani év az eddigi legeredményesebb eszperantó oktatási évad. Pécsett és Ba­ranyában 26 iskolai tanfo­lyam működik 485 részvevő­vel és 20 iskolán kívüli tanfo­lyam 360 részvevővel. A Magyar Eszperantó Szö­vetség december 18-án vá­lasztmányi ülést tart Budapes­ten, s ezen napirendre kerül a szövetség új szervezeti fel­építésének és új szervezeti szabályzatának megtárgyalása. A megyei bizottság tagjai az elmúlt hetekben tanácskoztak a csoportokkal és ennek meg­felelően javaslatokat dolgoz­tak ki, amelyeket a küldöttek az országos választmány elé terjesztenek majd. A bizottság hozzájárult az új pécsi eszperantó csoport megalakulásához. A csoport december 12-én (hétfőn) dél­után hat órakor tartja alakuló gyűlését a Városi Művelődési Házban (Déryné u. 18.) * Elkészült a december 18-i Zamenhof-ünnepély program­ja, amelyet az eszperantó nyelv megalkotója születésé­nek évfordulója alkalmából rendeznek a pécsi-baranyai eszperantisták. Vasárnap fél 11 órakor megkoszorúzzák az Eszperantó Parkban levő Za- menhof-err'ékművet. A Városi Művelődési Házban 11 óra­kor kezdődik az emlőkműsor, amelynek során Szabó János, a Budapesti Eszperantó Bi­zottság elnöke, a Fővárosi Ta­nács osztályvezetője mond ünnepi beszédet A műsorban fellép a KISZÖV énekkara Horváth Gyula vezényletével, továbbá az úttörők tánccso­portja, az eszperantisták pedig énekszámokat adnak elő és verseket mondanak. Ez alka­lommal kerül sor a pécsi Esz­perantó Ifjúsági Világkong­resszus élményeinek megörö­kítésére kiirt irodalmi- és fo­tópályázat eredményeinek ki- hirdetése. egész évben foglalkoztatjuh őket. Szezonmunkásokra per­sze ezután is szükség lesz, de úgy oldjuk meg, hogy a ter­melőszövetkezetek biztosítják a munkaerőt: munkabérüket belekalkuláljuk a nyersanyag átvételi árába. A barcsi já­rásban Tótújfalu termelőszö­vetkezetében például 60 va­gon paprikát helyben előké­szítettek gyártásra, hasonló­képpen a felsőszen tmárto ni szövetkezeti tagok is nekünx dolgoztak már a nyáron. Ez­zel a módszerrel nemcsak az üzem, hanem a szövetkezeti tagság is jól jár. — Kísérletként már ta­valy is önállóbb rendszer alapján kötötték meg a szerződéseket. Milyen ered­ménnyel? — ötvennégy termelőszö­vetkezettel kötöttünk közvet­lenül, tehát a különböző szer­vek mellőzésével szerződést és néhány állami gazdasággal. Az eljárás gyorsabb, s főleg biztosabb. Mondok egy pél­dát. Korábban az volt a gya­korlat, hogy a SZÖVÉRT, az­tán az Élelmezésügyi Minisz­térium és a HUNGARO- FRUCT Baranyát kijelölte többek között 5 vagon pándi meggy feldolgozására. A szer­ződést a MEK-kel kötöttük volna, de kiderült, hogy az egész megyében nem terem öt vagonra való pándi meggy Nos, ezek a visszásságok meg­szűntek. A termelőszövetke­zetekkel olyan cikkre kötünk szerződést, amit nagy meny­nyi ségben és jó minőségben megtermelnek számunkra. Sok volt a keresztszállítás is az állami gazdaságoknál. A Zala megyei andráshidai gaz­daság Szigetvárra szállított nyersanyagot az állami, gaz­daságok kereskedelmi irodája utasítására, a pécsi gazdaság pedig az Alföldre, holott mi Itt vagyunk a szomszédban. — A nyersanyagban meg­kapja-e ax üzem azt, amit igényel? — Többnyire igen. A pap­rikán, paradicsomon, uborkán, zöldbabon és borsón kívül az idén már petrezselyem-gyö­kérre is szerződtünk, s jövő esztendőre pedig gyümölcsre is, amit eddig csak a MÉK útján kaptunk. Igyekszünk rugalmasságot tanúsítani a szerződéskötéseknél. Országos konzervipari szabvány írja «6 például a sárgarépa méretét. Ncjb kötjük magunkat a szab­ványhoz: a Zengőaljai Állami Gazdasággal megegyeztünk, hogy tíz dekától bármilyen méretben, súlyban átvesszü k a sárgarépát a zakuszka- gyártáshoz, mert ennél a ter­ményünknél teljesen mind­egy, hogy tíz- vagy huszonót- dekás répát dolgozunk fel. Szerdán a Liszt-teremben Mephisto keringő Az Országos Filharmónia ■rendezésében december 14- én, szerdán Torma Gabriel­la zongoraművésznő vendég­szerepei a Liszt-teremben. A fiatal művésznő mindösz- sze IS éves, rendkívüli tehet­ségének egyik bizonyítéka, hogy a Nemzetközi Liszt— Bartók Versenyen harmadik helyezést ért el. Torma Gabriella legfőbb erénye a hangszerrel való teljes azonosulás. Az úgynevezett rámenős zongo- goristák fajtájába tartozik, ám ez a hangszer természe­téből is következik. S mivel még csak másodéves főis­kolás. lesz ideje, hogy meg­szerezze az elmélyültebb muzsikáláshoz szükséges mű­vészt érettséget. Pécsi hangversenyét nagy várakozás előzi meg. Mű­során Liszt, Chopin művek szerepein nk, köröttük a Mephisto ke jő, az f-moll ballada és a h moll szonáta. — A termelőszövetkezet telc elégedettek konzervgyár ri üzleti kapcsolataikkal? — Tudomásom szerint eló^ gedettek, különben nem köt­nének velünk szerződést, hi­szen termékeiket más módon is értékesíthetik, ha akarják. Ebben az esztendőben körül­belül tízmillió forintot fizet­tünk ki a szövetkezeteknél«* Csak a mozsgóiak vittek el majdnem egymilliót zöldbor­sóért, ugyancsak borsóért 723 ezer forintot a patapoklosiak. Igaz persze az is, hogy akad néhány termelőszövetkezet, tó- leg itt a járásban, ahol a ker­tészet nem fizet ódik ki. Bizo­nyos szervek nálunk keresnék a hibát, holott ez gépesítési vagy üzemszervezési problé­ma. Kis területen nem érde­mes kertészkedni. A paradi­csom például nyolcvan-száz holdon felül kifizetődő, ahol már érdemes géppel dolgozat. Adtunk ml a csertöveknek ás Bólynak is egy-egy paradi­csom -szedőgépet, jövőre bab­szedőgépet is adunk ki, csak termeljenek. Mi bármilyen mennyiségben átvesszük a nyersanyagot — A termelőszövetkezetimé ét állami gazdaságok meg­jelentek a piacon is Nem tart-e a gyár attól, hogy tt piac bizonyos nyersanyag­mennyiséget elvon az üzem­től? — A piac nem jelent keni kurrenciát nekünk. A terme­lőszövetkezetek a primőrárul piacra viszik, jó pénzért el­adják. De kis mennyiségben) Amikor már tömegben jele­nik meg a termék, az mán minket is érdekel, mert 'J- csón, nagy mennyiségben hoz- ,zájutunk. így a piacra kerülő néhány vagon paprika vagy paradicsom, vagy gyümölcs nálunk nem érezhető hiány­ként, hiszen ezres vagonté*e-í lekkel számolunk. Különben pedig minél több primőráru­val áll ki egy szövetkezet a piacra, annál nagvobb tömeg­áru követi majd a szezon Idején, és az nekünk jó. — Végül, milyen lesz tt belföldi ellátás a télen, il­letve a tavasszal? Táv ily és tavaly előtt sajnos több konzervgyári termék hiány­zott a boltokból. — A kereslettel lépést tar­tunk: van áru elég. különös sen borsóban, paradicsomban* savanyúságban, aztán gyü- mölcsbeföttben. ízekben, dzse­mekben. Pécsett a Köss 'h utcai 204-es bolttal szerződet kötöttünk, amelynek értelmé­ben gvárunk termék ri re fel­hívták a fogyasztók figyel­mét. Magvarán szólva, felkí­náljuk az árut. mert riég, másrészt mert — ne vegváíc dies“k--ósnek —. de •••’lóban kitűnő áruval állunk a fo­gyasztók rendelkezésére. Rab Farén« f

Next

/
Thumbnails
Contents