Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-11 / 292. szám
JITUäg proletárjai, egyesüljetek! Dunanlüll napló 1m ■ ■' ---------------------------------------------------------------------- ■ ■■■■ ■.■■■■ ...................................................mm. A z MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ m a ÉVFOLYAM, 292. SZÁM Ara m fillér 1966. DECEMBER 1L, YASARNAF |j<3M9iMKC-V^H^IgapB3 „Ezek az órák éveket jelentenek..." Kádár János elvtárs a párt IX. kongresszusán javasolta, hogy az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva, 1970 végéig az összes ipari dolgozó munkaidejét 48 óráról átlagosan heti 44 órára csökkentsék. —■ Olvasta? — kérdeztem a kongresszusi napokban egy Ismerős gépgyári munkástól... — Igen — válaszolta —, ezek az órák a mi életünkben éveket jelentenek... Eveket, valóban... De mást is. Történelmi szinten a munkásmozgalom értelmét, célszerűségét, a szocializmus építésének közérthető hasznosságát. Kádár János elvtárs javaslata egy nagy történelmi folyamat újabb állomása. A esárnybontogató kapitalizmus időszakában, amikor a proletariátus még csak születőben volt, a munkájukból élő emberek látástól vakulásig dolgoztak. Ebben az időszakban a „munkaidő”, mint fogalom, lényegében nem is létezett. A fogalom megszületése az első szervezkedések, lázadó megmozdulások eredménye. A munkások nagy harcot folytattak a napi tíz órás munkaidőért, majd később a modern pro- letáriátus megszületésével a nyolcórás munkaidő került a zászlóra. A három nyolcas (nyolc óra munka, nyolc pihenő, és nyolc szórakozás) hosszú évtizedekig szerepelt minden szakszervezeti követelésben, minden munkáspárti jelszóban. A május elsejei felvonulások alkalmával a táblák százain piroslott ez az alapvető munkáskövetelés. Ma a szocializmust építő Magyarországon mód nyílik ■ nyolcórás munkaidő csökkentésére is. „Ezek az órák a mi életünkben éveket jelentenek” — mondta a gépgyári munkás, anélkül, hogy ceruzával a kézben utána számolt volna. Bőgjünk ceruzát és papírt... Az új 44 órás munkahét heti 4 órás munkaidőcsökkenést jelent. A felszabaduló órák száma havonta 16, éves szinten pedig 192 óra, ami átszámítva M napnak felel meg. Az 1970 végéig megvalósuló 44 órás munkahetek tehát a magyar munkásnak újabb 26 nap szabadságot jelentenek, csaknem egy teljes hónapot. A vállalatok valószínűleg egyéni elképzelések szerint, • munka, a kérdéses iparág természetének megfelelően készítik el a munkaidő-beosztásokat. Feltételezhető, hogy a melegüzemek kivételével, tehát a legtöbb helyen szabad »gombátok formájában jutnak majd az emberek a felszabaduló időhöz. A szabadszombatos forma látszik a legrokonszenvesebbnek. hiszen a kedvezményből így a munkahelyüktől távolabb lakó munkások is megfelelően részesülhetnének. A heti két szabadnap (szombat, vasárnap) termé- szetesen a helyben élő dolgozóknak sem közömbös. Két nappal már lehet valamit kezdeni, lehet rá számítani, tervezgetni. A felszabaduló órák értékéi alapvetően meghatározza felhasználásuk. Mire jut a jövőben több idő? A munkás- mozgalom nagy vezetői valamikor arra gondoltak, hogy a fizikai és szellemi munka közötti különbséget a szocializmus és a kommunizmus időszakában többek között ezek a felszabaduló órák tüntetik cl. A munkásnak módja lesz az önképzésre, tanulásra, olvasásra, a színházak, képcsarnokok, mozik rendszeres látogatására, nyelvek tanulására, utazgatásra, egy középszintű általános műveltség kialakítására ... — A 26 új szabadnap valóban nagy lehetőség. Ennyi idő alatt egy kisebb könyvtárat lehet végigolvasni, és a filmek, színházi előadások tucatját lehet végigülni. — A kulturális érdeklődés mértéke persze egyénenként váltó- kik. Nagyon sokan döntenek majd az utazgatás, országjárás. víkendezés mellett, százak választanak majd valamilyen tetszetős amatőr sportot, és nagy lesz azoknak a száma, akik ezeken a szabad napokon kertjüket művelik, hátuk, lakásuk körül tevékenykednek, vagy egyszerűen csak pihennek. Bármilyen foglalatosságot választanak is a szabad időhöz jutott emberek, az valamiféle átváltást, kikapcsolódást jelent, az idegek, és a szervezet másirányú megterhelését, vagy pihenését. Ennek a ténynek az orvosi jelentősége is óriási. „A csak munkából álló, s erőltetetten feszes életmód minden életkorra káros... A halászat nyugalmas játszadozás az üzletembernek, de kemény munka a halásznak. Az előbbi halászni megy. ha pihenni akar az utóbbinak viszont a pihenéshez valami más időtöltésre van szüksége...” — írja Selye János professzor a stress-ről szóló könyvében. Az emberszabású szép időtöltéseknek a száma felsorolhatatlan, azt hiszem elég, ha csak arra utalunk, hogy a családok, férfi és nő. szülők és gyermekek több időt tölthetnek a jövőben együtt. Az évi 26 napos új szabad idő életszintet és életformát is körvonalaz. BERTHA BULCSU Tanácskozás az európai biztonság ügyéről Varsó: Szombaton befejeződött Varsóban a tudományos kutató intézetek állandó bizottságának Az európai biztonság és a mai nyugati koncepciók címen tartott háromnapos konferenciája. A tárgyalások során utaltak arra, hogy a szocialista Országi* bukaresti tanácskozásán az európai béke és biztonság kérdésében hasznos határozat született. A részvevők megállapították: az USA vietnami agresz- sziója a világbékét veszélyez- féti. Sok helyet szenteltek a vitában az NSZK úgynevezet* nagykoalíciós kormánya megalakulása utáni helyzet elem zésének. A magyar-szovjet barátság ápolásának jövő évi tervei Fellendült az iskolán kívüli orosz nyelvoktatás Ifjúsági vonat Moszkvába — Szélesedő testvérvárosi kapcsolatok 1980 végére tízmillió 628 ezer lakos A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége szombaton Mihályfi Ernő elnöklésével ülést tartott a barátság házában. Az elnökség beszámolóját Kristóf István főtitkár terjesztette elő. Kiemelte, hogy a két nép kölcsönös megismerésében nagy jelentőségre tettek szert az egyes szocialista köztársaságok hazánkban megrendezett kulturális napjai és a szovjet köztársaságokban megtartott magyar kulturális napok, örvendetesen fejlődött a két ország közötti turistaforgalom. Fellendült az iskolán kívüli orosz nyelvoktatás is. Előreláthatólag jövőre forgalomba kerülhet az új korszerű orosz nyelvkönyv. Tovább bővültek a magyar és a szovjet váróKét hét Csehszlovákjában Csereüdültetési egyezményt írt alá a Széntröszi egy csehszlovák bányavállalattal Tegnap délelőtt Pécsett a Szénbányászati Tröszt szék- házában rövid ünnepség keretében magyar—csehszlovák egyezményt írtak alá, melynek értelmében 1967-től magyar, illetve csehszlovák bányászok jutalomüdültetésére kerül sor. A csehszlovák bányászdelegáció a Dúl Vitézny unor Szénbánya Vállalat képviseletében december 7-én érkezett Pécsre. A Cseh-érchegy- ség déli részén fekvő mosti barnaszénbánya vállalat képviselői a Mecseki Szénbányászati Tröszt vezetőivel több napos tárgyalást folytattak, melynek keretében megtekintették a harkányi és bélatele- pi bányászüdülőket is. A tegnap aláírt egyezmény értelmében 1967 nyarán hatvan magyar és hatvan cseh bányász csereüdültetésére kerül sor. A mecseki bányászok első csoportja június hó 18-án érkezik Marieské-Lazne üdülőhelyre, s július 1-ig tartózkodik ott. A második csoport az Elba partján fekvő Belve- derbe látogat, s ugyancsak két hetet tölt a cseh bányászok között. A mosti bányászok első 30 fős csoportja július 5—18- ig pihen majd Bélatelepen. A második csoport augusztus 16-án érkezik Harkányba. A két vállalat igazgatója és SZB-titkára által aláírt egyezmény kimondja: az üdülési akcióban a két bányavállalat régi, kiemelkedő munkasikereket elérő dolgozói vehetnek részt. A magyar és cseh bányászok kapcsolata egyébként a csereüdültetési akció mellett szakmai téren is kibontakozóban van. A cseh delegáció pénteken a komlói Kossuth- bányára látogatott, ahol bányajárásuk során megismerkedtek Nagy Dezső, a „Szocialista munka hőse” brigádjával. A bányaüzem vezetőivel folytatott megbeszélés alapján Nagy Dezső brigádjának küldöttsége már januárban Csehszlovákiába látogat, ahol egy hasonló körülmények között dolgozó szocialista brigáddal köt majd versenyszerződést. A magyar és csehszlovák bányászok kölcsönös üdültetésével kapcsolatos egyezmény a Nehézipari Minisztérium illetékes főosztályának jóváhagyása után lép életbe. sok, üzemek, intézmények testvérkapcsolatai is. A jövő évi munkaterv középpontjában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplése áll. Jövőre 13 béke- és barátság vonatot indítanak a Szovjetunióba. Közülük hármat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója idején. Az úttörőszövetséggel együtt ifjúsági vonat indítását is tervezik. A kulturális évfordulók között hazánkban megünneplik Glinka halálának és Ciolkovszkij születésének 110. évfordulóját. A Szovjetunióban Arany János születésének 150, Mikszáth Kálmán születésének 120. és Ady Endre születésének 90. évfordulója alkalmából lesznek ünnepségek. Az elmúlt napokban hazánkban tanácskoztak a KGST statisztikai állandó bizottságának demográfus szakemberei, akik a többi között a népesedés előreszámításának módszereivel foglalkoztak. A számítások szerint a* ország lakosságának száma, amely ez év január elsején 10166 800 volt, 1980 végére 10 628 000-re emelkedik. Tizennégy év múlva a főváros lakosságának száma meghaladja a kétmilliót. 1980 végére 750 000-rel többen laknak majd a városokban, mint jelenleg. A falvak lakosainak száma 360 000-rel csökken. A férfiak és nők száma közötti különbség a következő 14 évben lényegesen csökken. Ezer férfira majd 1045 nő jut a jelenlegi 1069 helyett. Sikeres esztendő Teljesítette tervét á Szigetvári Építő ütsz A Szigetvári Járási Építő Ktsz dolgozói teljesítették tízmillió forint értékű építési tervüket, s év végéig összesen harminchat lakást adnak át, öt lakást pedig előkészítenek a jövő évi átadásra. A pedagógus lakásépítési akcióban is jó eredményeket értek el. Szigetváron idén nyolc pedagóguslakásból hat a pedagógus lakásépítési akció keretében biztosított OTP- kölcsönből, kettő pedig tanácsi beruházásból létesült A szövetkezet nem minden zökkenő nélkül végezte idei munkáját. Egyik fontos feladatuknak tekintették a családi és a társasház építési akció sikeres lebonyolítását. Erre tartalékolták erejüket, de sajnos a házhelyek kijelölése és a kisajátítás annyira elhúzódott, hogy a több millió forintos felesleges kapacitást év közben kellett más munkákkal lekötni. Hátráltatta munkájukat a krónikusan visszatérő anyaghiány is. Év elején tégla-, év közben cementhiánnyal küszködtek, most év végén pedig a palán kívül táblaüvegből is hiányuk van, így a befejezés előtt álló épületeknek csak a külső üvegezését tudták elvégezni. Mivel az állami építőipar általában már befejezte a nagyobb munkákat, remélik, hogy a kért anyagok most már zökkenőmentesen megérkeznek, s így a terven felüli munkákat is el tudják végezni. A szövetkezetnek 124 dolgozója van, s jelenleg 40 tanuló ismerkedik a kőműves szakmával. Nemrégiben kilenc tanuló szabadult, de többen pótvizsgára kényszerültek. A pótvizsgára kényszerült tanulók szakmailag jól oldották meg a rájuk bízott feladatokat, de elméleti felkészültségük hiányos volt. Ennek okát a szövetkezet vezetősége ab- oan látja, hogy a tanulóit szabad idejükben nem tanultak rendszeresen, s nem kaptak a tanuláshoz segítséget. Mivel ennyi tanuló jövőbeli sorsa a szövetkezetnek, a szülőknek, s nem utolsó sorban a tanulóKnak sem lehet közömbös, olyan megoldást keresnek, hogy az elméleti felkészülést iskolán kívül is rendszeressé tegyék. A társadalmi tulajdon védelme ugyancsak napirendre Került. A szövetkezet mindössze két gépkocsival rendelkezik, melyek a napi munká- noz szükséges anyagellátást végzik. Állandóan problémát jelent viszont a befejezett munkáknál, illetve a felvonuláshoz szükséges megmaradt anyagok visszaszállítása. A jövőben ezekért az an vágókért jobban felelőssé teszik a részlegvezetőket, hogy e—' a lén a D félévben 140 új dolgozót — zömében nőket — vett fel a Pécsi Ruhaipari Vállalat. Ezzel párhuzamosan mintegy 200 ezer forint ériekben varrógépekkel, vasalópréssel és más speciális gépekkel bővítette gépparkját a vállalat. Ezekkel az intézkedésekkel már a jövő évi tervük teljesítését készítették elő. (Foto: Erb János) munkák befejezése után a leg- i rövidebb időn belül szállítsák i vissza a szövetkezet raktárá- . ba.