Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

1966. DECEMBER 16. napló 3 A 3004/9-es kormányhatározat alapján Vízrendezés a Dráva mentén 413 millió forintos beruházás — Uj lö’tések Jövőre megkezdődik a nagy munka Két évvel ezelőtt nagy ter­mészetátalakító munka indult el a sásdi járásban, melynek első sikereiről egy októberben megtartott bemutató kapcsán már hírt adtunk. Most újabb örvendetes hírről számolha­tunk be. Jelentősége még az előzőt is felülmúlja. A Föld­művelésügyi Minisztérium hi­vatalos lapja december 1-i szá mában közzétette a termelő- szövetkezetek 1967. évi állami támogatásának rendszerével foglalkozó 3004/9-es számú kormányhatározatot. A hatá­rozatnak megyénket érintő leglényegesebb pontja a kö­vetkező: talajvédelem szem­pontjából kiemelt körzetnek tekintendő Baranya megyében a Baranya-csatorna vízgyűjtő­je továbbra is, valamint a Dráva folyó mentén mélyen fekvő területek. Baranya euy harmada És itt álljunk meg egy perc­re! A pécs—szigetvári vasút­vonaltól délre húzódó több mint 230 ezer holdnyi sík fekvésű vizes terület hosszú idő óta nagy gondja megyénk mezőgazdaságának. Mér a há­ború előtti években is szóba jött a terület vízrendezése, ez azonban, mint annyi más, el­maradt. Az itt működő víz­gazdálkodási társulások és nagyüzemek, nem tudtak meg­birkózni a problémával. A Dél-dunántúli Vizügyi Igazga­tóság az elmúlt években meg­kezdte és ez év végéig be is fejezte itt a Fekete-víz szabá­lyozását, ma már csak a hi­dak és zsilipek elkészítése van hátra. Ezeket 1967-ben meg­építik. Ez a munka előfeltétele volt a most következő, mint­egy tízéves program végre­hajtásának, melynek során 413 millió forintos költséggel 231 ezer katasztrális hold komplex vízrendezési, talaj- védelmi munkálatait végzik majd el. A feladat óriási jelentőségét; mutatja, hogy ez a terület j közel egyharmada Baranya! megye összes művelés alatt álló területének, mely mindent — még a nádasokat is — be­leértve 750 ezer hold. A kör­zetben több mint 30 termelő- szövetkezet, négy állami gaz­daság (Szentegát, Bogádmind- szent, Siklós és Görösgal) gaz­dálkodik. Csapadékos években ezek a gazdaságok és termelő- szövetkezetek igen súlyos bel­vízkárokat szenvednek. Kimu- I tatták, hogy itt évente kataszt­rális holdanként 30 tonna tér- - mőföldet hord el a víz. Magas drávai vízállások idején e te­rületek egy része megközelít­hetetlen. Egyes különösen mélyfekvésű táblákon szinte egész éven látni pangó vize­ket. A belvizek akadályozzák az őszi és tavaszi talajmun­kát. Sokszor meg kell várni a június elejét, hogy a kuko­ricát elvethessék. Valóban perctalajok lettek ezek, me­lyek csak néhány napon vagy órán át alkalmasak arra, hogy a gépekkel ideális munkát vé­gezhessenek rajtuk. Az év nagy részében a gépek csak óriási pluszköltséggel dolgoz­hatnak itt. A szigetvári, a siklósi és kisebb részt a pécsi járás déli részén gazdálkodó termelőszövetkezetek többek között emiatt nem tudják gaz­dálkodásukban a megyei át­lagot elérni. D>áiai áremelő Azzal, hogy a körzetet ki­emeltté nyilvánította, az állam magára vállalta az e munká­val járó anyagi terhek javát. Az Országos Vizügyi Főigaz­gatóság már megkezdte a bel­vízrendezési programterv ké­szítését. Ez a tanulmányterv lesz az alapja a kivitelezési tervek elkészítésének. A kivi­telezést részben a Dél-dunán­túli Vizügvi Igazgatóság, rész­ben az illetékes vízgazdálko­dási társulások és természete­sen maguk az érintett mező- gazdasági üzemek fogják elvé­gezni. Az átfogó munka so­rán vízrendezésre, vízmosások megszüntetésére, tehát terep- rendezésre, talajjavításra, er­dősítésre és egyéb ehhez kap­csolódó járulékos beruházás­ra kerül sor. E munkával párhuzamosan alakítja ki a Vízügyi Igazga­tóság az új Dráva-töltéseket, ami 50 millió forintos beru­házást igényel. Ebből az ösz- szegből 30 millió forintot már a harmadik ötéves tervben fel használnak. A töltések rendbe hozását a negyedik ötéves tervben fejezik be. Ezek a töltések védelmet nyújtanak majd a Dráva-menti sík terü­leteknek. A kiemelt körzet belvízrendezését 1967 második felében kezdik meg. 1968-tól kezdve teljes kapacitással vég­zik ezt a fontos természet- és táiátalakító munkát. A megye előteriesztésében szerepel egy drávai átemelő létesítése is, melv árvíz esetén segítséget nyújtana a mezőgazdasági te­rületek megmentésében. Öl év alatt mesterül A szakemberek már előre azt is kiszámították, hogv ez a beruházás — 413 millió fo­rint — igen gyorsan, öt év leforgása alatt megtérülne a nagyobb terméshozamokban, az olcsóbb, gazdaságosabb termelésben. Új lapok az utcai pavi ónokban Az Újságíró Szövetség szék­házában pénteken tartott sa.1- tótájékoztatón Bedő László alezredes, a Zrínyi Katonai Kiadó parancsnoka bejelen­tette, hogy a honvédségi la­pok egy részét a jövőben szé­lesebb körben terjesztik. \ szombatonként megjelenő Nép­hadsereget december 17-től. a Polgári Védelem című lapot pedig — amely kéthetenként jelenik meg — 1967. januar 7-től utcai pavilonokon is árusítják. Szélesebb körben terjesztik majd — utcai áru­sításra ugyan nem kerül —, az Igaz Szó-t is. Nemzetközi bridzsverseny A KPVDSZ művelődési ott­honának bridzsszakosztálya január 5 és 8 között rende­zi meg a IV. Mecsek Kupa nemzetközi bridzsversenyt amelyre több ország ver­senyzőit várják. A színhely: a Pannónia Szálló nagyter­me. A verseny keretében csapat- és páros verseny re ke­rül sor. 4—6 tagú csapatok és 2 fős párok számára. \ rendezőség már szétküldte a 1 meghívókat: a nevezéseket december 20-áig kell bekül­deni. — A Bóbita Bábeg.vüttes elSadá­sa december 11-én, vasárnap de. 10 órakor Pécs város Doktor Sán­dor Művelődési Házában (Déryné u. 18.). Műsor: A Télapó kisinasa és Elvarázsolt malom. (x) Egységes lakásgazdálkodást! A lakáshelyzet további javításáról is szólott Kádár János elvtárs pártunk IX. kongresszusán. Az elmúlt ötéves tervben jelentős ered­ményeket értünk el a lakás- építkezés területén is: 282 ezer lakást sikerült felépíte­ni. A III. ötéves tervben 300 ezer lakás építése szerepel. Eredményeink kézzel fogha­tók, a lakáshelyzet azonban még hosszú ideig „téma” ma­rad. Ha csak Pécs városát vizsgáljuk, kiderül, hogy na­gyon sok új otthonra van szükség. Ez év első negyed­évi felmérés alapján mint egy 5000 a lakásigénylők száma. Ha ehhez még hozzá- szám tjük, hogy a városban az Építésgazdasági és Szervezési Intézet által 1964- ben kiadott céltanulmány adatai szerint a lakásállo­mány 30,8 százaléka rossz állapotú, akkor még erőtel­jesebb kontúrokkal rajzoló­dik id a probléma jelentő­sége. Mi várható a lakásépítke­zés területén? Pécsett a III. ötéves tervben mintegy 3000 állami és szövetkezeti la­kás épül. Az OTP a társas- ház-akció keretén belül eb­ben az időszakban 800—1000 lakást kíván építeni, ugyan­akkor a IV. ötéves terv idő­szakára körülbelül 1500 lakás felépítését előkészíti. A terv­időszakban magánerőből, il­letve állami támogatással 1300 családi ház felépítésével számolunk. Nagyon termé­szetes, hogy üzemek, intéz­mények is építenek dolgo­zóik részére otthonokat. Ezek a számok a meglevő építő­ipari kapacitásra alapozód­nak. A realitás figyelembe vételével azonban már meg­kezdődött annak vizsgálása is, hogy a tervet miként le­hetne túlteljesíteni. „Jogosult vagyok rá, lesz-e lakásom az elkövetkező években?" — kérdi sok em­ber. A jogosultság és az el­osztás rendszere az emberek további kérdésének témája. „Az elosztási rendszert is javítani kell oly módon, hogy a tanácsok abban fő szerephez jussanak és az el­osztás a nyilvánosság ellen­őrzésével történjék" — hang­zott el a kongresszuson. Nem vitás, hogy ez milliók he­lyeslésével találkozott. Ami az elosztás nyilvánosságát illeti: Pécsett már 1963-tól törekedtek erre. Ezt bizonyít­ja, hogy a 11/1963. sz. ta­nácshatározat alapos körül­tekintéssel határozza meg: ki jogosult lakásra? Ebben a határozatban többek kö­zött ez áll: „A vonatkozó lakásügyi jogszabályokban előírt egyéb tiltó rendelke­aéseken túlmenően a sorren­diség megállapításánál kése­delmet szenved a lakásigény kielég.tése ha a) az utóbbi években (2—3 éve) költözkö­dött Pécsre, b) ha havi ke­resete eléri a 3500—4000 fo­rintot, vagy azt meghaladja, vagy háromtagú családon fe­lül egy családtagra eső havi keresete az 1000 forintot el­éri, vagy meghaladja, c) sze­mélygépkocsival rendelkezik (kivételt képeznek azok, akik nyereménybetétkönyv, TOTÓ —LOTTÓ, vagy egyéb álla­mi sorsolás útján jutottak vagy jutnak személygépko­csihoz), d) ha korábbi lakását kisebbre, vagy rosszabbra el­cserélte. Csak helyeselni le­het ezeket a „pontokat”, in­gyen lakás részükre csak akkor utalható ki, ha nincs előttük arra jogosultabb igénylő. A jogosultság elbí­rálását nagy mértékben se­gítette Pécsett mind a há­rom kerületi tanács mellett működő társadalmi bizott­ság. Ezek a társadalmi bi­zottságok különböző szervek képviselőiből tevődnek össze, — megvizsgálják valaameny- nyi térítésmentes lakást igénylő jogosultságát, mond­hatni alapos környezettanul­mányt végeznek, ók állapít­ják meg a sorrendet is, amit végső fokon a tanácsok vég­rehajtó bizottságai fogadnak el. Milyen ez a sorrend, mit vesznek figyelembe? Köztu­domású, hogy Pécsett a vá­ros fekvése, adottságai miatt jelentős lakásépítkezés csak szanálás útján történhet. Bontani kell ahhoz, hogy újakat építhessünk. Szanálás miatt 1965-ben 50, 1966-ban 53 családnak kellett másik lakást juttatni. A jövő év­ben nem Kevesebb, mint 225 családot kell az említett ok miatt új lakásba költöztetni. A lebontott házak helyén modem, szép lakások épül­nek, de ehhez ha a „szaná­lási pirula” keserű is, le kell nyelni a jövő érdekében. A nagycsaládosok lakásproblé­mája sem maradhat megol­dás nélkül. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az év elején fel­mérte a nagycsaládosok helyzetét — s megállapítot­ta a legindokoltabbak névso­rát. A névsor 33 család jo­gosultságát tünteti fel. Mind a 33 család ebben az évben új lakásba költözött. Termé­szetesen nem arról van szó, hogy több nagycsaládos jo­gosult nincsen. Az ő igé­nyük is folyamatosan kerül kielégítésre, ehhez az is h^zásegít többek között, hogy a tanács a terven fe­lül épült lakások több mint a felét a jövőben is ebbe a kategóriába tartozó igénylők­nek juttatja. Néhány adat a II. ötéves terv ideje alatt juttatott lakásokból: 184 csa­lád életveszélyesnek nyilvá­nított lakás miatt, 117 csa­lád fertőző tüdőbaj miatt költözött korszerű otthonba. A jogosultságot minden eset­ben a társadalmi bizottságok állapították meg, lelkiismere­tes vizsgálataik alapján. A lakásjuttatás körül mégis hallani szóbe­szédet. „Most jött Pécsre éa máns új lakást kapott” — „Falun eladta a házát, itt pedig beköltözött az új la­kásába” — mondják s hozzá kell tenni: számos esetben nem is minden alapot nél­külözve. Sokoldalú probléma ez. Csak egyet közülük. Sok vállalat jelentős fejlődés előtt áll, ehhez új munká­sokra, szakemberekre van szükség. „Mit tegyek, ha a szakember csak akkor jön dolgozni, ha lakást is kap” — mondja a vállalat igazgat gatója. Kényszerhelyzet! De azt is meg kell mondani, hogy nincs egységes lakás­gazdálkodási jogszabályunk! A tanács kialakított egy he­lyes rendszert, ennek szelle­mében tevékenykedik a tár­sadalmi bizottságok, a nvil- vánosság ellenőrzésé De lakás' •"'■sak a tanács ad! Váll -.tézmények is gazc lakásokkal —* de ne. é? séges rendszer* hanem a maguk kialakította gyakorlatuk alapján. Bizo­nyára igyekeztek a lakások juttatásánál figyelembe ven­ni a különböző indokokat* körülményeket, de minden vállalat a saját, egyéni mód­ján. A szövetkezeti lakások jogosultságára is különböző kritériumokat állítottak ösa* sze. Mindez szükségszerűen sürgetően felveti az egysé­ges lakasga-'bilkodási rend­szer, jogszabály kidolgozását. A lakásgazdálkodás jelenlegi széttagoltsága nemegyszer visszás helyzeteket eredmé­nyezett és eredményez. Jus­sanak az elosztásban a ta­nácsok főszerephez — helyes kívánság ez. Legyen egy kézben a lakások elosztása* illetve minden lakással gaz­dálkodó szerv egységes jog­szabály alapján döntsön a jogosultságról és a sorrend­ről. Ugyancsak találkozott a közvélemény helyeslésével a következő is: „Akinek mód­ja van, az csak megfelelő anyagi hozzájárulással igé­nyelhessen, bizonyos jöve­delemhatáron felül keresők pedig ne igényelhessenek és ne kaphassanak állami bér­lakást." Garay Ferenc Tíz gyermeke van Nem tudom, egy tízgyerme- ] kés komló'! asszonyt lehet-e példának állítani, s a néhány- gyerekes anyák vagy gyer­mektelen asszonyok számara az ő sorsából mi a tanulság és mi az érthetetlen. Azt hi­szem, mindkettőből akad ele­gendő. De ha egy ilyen asz- szony sorsa nem is lehet mindenben példa, mégis érde­mes elgondolkodni rajta. Mert a szélsőséges sorsokban min­dig bőven akad tanulság a mindennapos sorsok számára. 1. Azt mondja: „Elmúltam negyvenegy éves és nem vol­tam még beteg”. A szoba, ahol ülünk, hűvös. Ha befűtik, akkor is gyorsan bebújik a hideg, mert padló helyett beton borítja, az ab­lak így nehezebben áll ellent a kenderföldi levegőnek. — Na, de hát a tíz gye­rek ... — próbálok magyara zatot 'aláíró. Az asszony köz­beszól: — Élve hagytuk mind a ti­zet Mondhatta volna így Is. Ütem tettük el”. De kerüli I az éles beszédet, nyugodtan, sorra elmeséli, hogyan nevet­te mind a tizet. Le is írra szépen, azért kapta az orszá­gos első díjat. — A Család és iskola című újság hirdetett pályázatot. Azt kérték, írjuk meg, hogyan le­j hetne segíteni az anyákon, a gyerekeken. Ezer forint volt az első díj, én nyertem mos Gumicsizmákat vettem rajta Meséli: neki is voltak per­sze álmai lány korában Rendőrnő akart lenni, feher kesztyűben, derékszíjjal, hosz- szú, barna haja a zubbony­ra omlott volna. Aztán férj­hez ment, jöttek a gyereken és évek óta mindennap éjfé­lig mos. Fehér kesztyűje so­sem volt, cipője most is csak egy pár. — És mégis? ... — Igen. Négyszer volt már a kezemben a papír, de min­dig azt mondtuk az urammal ezt is felneveljük. Hogy mi­ért mondtuk? Azt hiszem, nem az ilyen elhatározásokon tellene gondolkodni, hanem .zokon amikor fordítva van amikor az első út a bízott- taghoz vezet. Mondták nekik is, hogj egvügyűség ennyi gvereket szülni. Csúfolták a férjét a munkahelyén, hogy a családi pótlék több mint a fizetés. Beszéltek nekik arról, hogv szép, szép, de hát mindenben a középút a legjobb, és a tíz gyerek... Mégis! Neve Horváth Ferencné. A gyerekek pedig: Edit 18, Ilon­ka 16, Jolán 15 és Irénke t4 évesek, majd utánuk a fiúk, ők is orgonasíp módjára: Fen 10, Sanyi 9. Jóska 8 éves, az­tán Laci 7 esztendős, majd megint a lányok, mégpedig a 4 éves Erika és a két és tél esztendős Magdi. A sor csak annyiban pontatlan, hogy a legnagyobb gyerek, Edit, nem­rég férjhez ment. De így 'S tizenegy tányér kell az asz­talra. Hogyan élnek Horváthék? — Az uram a Helviipari Vállalatnál fűtő, 1179 forin­tot hoz haza. Bányában is dolgozott, velem együtt, a ba iinkai szénbányában, de betag lett, nekem meg jöttek a gye- -ekek... Mióta megielent -z új rendelet a családi pótlék ról, további -1480 forintot kan tunk, de hogv Edit férjhez ment, most 1320-at hoz a pos­tás. Ilonka most került * papucsüzembe, havi 758 fo­rintot keres, Joli meg ugyan­ott félmunkában 350-et. Én hetente, kéthetente napszám­ba járok fél-fél napra. Nézem a két szobát. Szek­rények, ágyak, minden fomos bútor a helyén. A hever.'« terítő, ezerszínű kockákból készült, használt ruhákból. A rend, a tisztaság, a tíz gye­rekhez képest szinte hihetet­len. Csak a betonpadló hű­vös, meg a falak penészesek — Három éve majdnem ránk dőlt a lakásunk, ezt kaptuk cserébe, de tetszik látni milyen? És két szoba tizenegy embernek! Még jár­dánk sincs, ez valaha felvo­nulási épület volt. — Mennyit költ egy vasár­napi ebédre? — Ha a zsír és a liszt meg­van, akkor 170—180 forintot. — Csak? — Hát sokan mondták már. hogy irigyelnek az eszemért, pedig csak meg kell tanúin' a beosztást. Húsból néha elég másfél kiló oldalas. A falon néprádió, a legelső kiadásból való. Mosógépe nincs — Mikor volt utoljára mo zihan7 — Én nem is tudom ... Ta- 'án ötvenötben..; Színház­ban? Sose. Bálban sem, mi­óta férjhez mentem. — Mik«- érzi magát bol­dognak? — Ha leülhetek és nézhe­tem a gyerekeket. — Mondja meg, mi a véle ménye az anya- és gyermek- védelemről? — Nagyon sokat tett már az állam, a társadalom, ie eddig még mind kevés vöd Talán rnajd most, ha megva iósítják a kongresszusi javas latokat. Hiszen a gyereknek azért van anyja, hogy otthon nevelje. Ez nemcsak egészsé­gileg jó, hanem a kisgyermek ezer apró egyéni titkát isme rő anyai szeretetel nem tui- ja pótolni semmiféle bölcsőde — Eddig keveset tettünk? — Igen. A családi segélv szép dolog volt, de nem min­denkinek elegendő. Tudja, az a baj, hogy egy kaptafára szabták. Két gyerekre példá­ul az is háromszáz forintot kap, akinek két és fél ezer forint a fizetése, meg az »&. akinek csak ezerkétszáz. De nemcsak a szülők keresetétől függ. hogv mennyit talent a segély, hanem ,i gyerekek számától és korától is. Persze a legfontosabb az, hogy a csa­ládi segélyt a szülők kerese­téhez Igazítsák. — Melyik a biztosabb meg­oldás, ha a munkahely adja a segélyt vagy ha az állam7 — Az állam Az én férjen» már dolgozott olyan helyet»* ahol egy darabig adogattak* aztán egyszercsak odadörgöl­ték, hogy a vállalat nem fe­jőstehén. A munkahelyen né­zik azt is, hogy ki hány éve dolgozik ott, ki milyen mun­kás. De a gyerekek ettől még egyformán kémek enni. Azt mondja: — Nagyon fonton lemre * nyugdíj szempontjából egyen- 'ogúsítani a munkaviszonvban nem álló sokgvermekes anyá­kat — azokkal, akiknek állá­suk munkahelyük van, Hiszen mégiscsak több embert ne­velnek fel, és az nem mun­ka? De most csak a férj után kaphatnak nyugdíjat, ami ke­vesebb, mint az úgynevezett önnyugdíj. Rendkívüli sors a Horváth Ferencnéé, és a belőle szár­mazó elképzelések is szélső* tagesnek tűnnek. Lehet, nogy a tíz gyermek vállalása ne­hezen érthető dolog. De h<"«sn- =zű gondolkodás után mégis úgy döntöttem: meg kell íp* ni. Nem követendő példánál^ de tanulságképpen. Füldessy Dénct

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents