Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-06 / 287. szám
MM. DECEMBER «. napló 3 Az első magyar egyetem hatszázéves jubileuma Tudományos ülésszakok — Díszdoktor avatás Az ünnepség ideje: 1967. október Az első magyar egyetemet 1367-ben Pécsett alapították, így — bár ennek működésében több száz éves megszakítás történt — ez az évforduló egyben a magyar felsőoktatás megindulásának 600. évét jelzi. Amikor eldőlt a jubileum megünneplésének kérdése, amikor elkészült az ünnepségek vázlatos programja, ennek a gondolatnak a jegyében döntöttek úgy, hogy országos ünnepséget rendeznek, s ezen belül Pécs város kiemelkedő szerepet kap, már a házigazda jogán Is. Az új egvetemi városrészben A jubileum lehetővé teszi, hogy a széles közvélemény előtt bemutassák a korai reneszánsz kultúra befolyását, az itáliai polgárosuló városokból terjedő antifeudális eszmék hatásét a magyar történelemben, illetve a középkori testvéregyetemek történetének tükrében. A történelmi áttekintés természetesen a magyar felsőoktatás felszabadulás előtti helyezetének jellemzését is megköveteli, de ugyanakkor a változások felmérésére is módot ad, amelyek a felszabadulás után felsőoktatásunkban végbementek. Az ünnepségek éppen ezért szerencsésen kapcsolódnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójához is. Az ünnepség jelentőségét növeli és reprezentatív keretet ad a jubileumnak, hogy Pécsett 600 milliós beruházással 1970-ig felépül az új egyetemi városrész. A jubileum idejére a tervek szerint a 600 millióból 400 millió kerül beépítésre. A jubileumi ünnepségek lebonyolítását országos szervező bizottság irányítja. Ennek elnöke dr. Polinszky Károly, a művelődésügyi miniszter helyettese, tagjai: Kurucz Imre, a MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese, dr. Vedres István, az egészségügyi miniszter helyettese, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Felső- oktatási Tudományos Tanács megbízottjai (akiket a későbbiekben neveznek ki), dr. Don- hoffer Szilárd, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, dr. Csizmadia Andor, a Pécsi Jogtudományi Egyetem dékánja, Márk Bertalan, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatója, Papp Imre, Pécs város Tanácsa VB elnökhelyettese és Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője. Külföldi részvevők A részfeladatokat a megfelelő albizottságok dolgozzák ki, a szervezőmunkát, a helyi ünnepség rendezését az itteni szervek képviselőiből alakult operatív bizottság végzi. Az ünnepségek 1967 októberének második hetében lesznek. A jubileumi ünnepségek programja a következőket tartalmazza: a díszgyűlés, megnyitás és fogadások után tudományos ülésszakok kezdődnek. Egyetemtörténeti, orvos- biológiai és családjogi tudományos ülésszakokra kerül sor, amelyeken hazai és külföldi szakemberek tartanak előadásokat. Az ünnepségek végén díszdoktorokat avatnak, majd jubileumi emlékplaketteket adnak át. A különféle kulturális műsorok, kirándulások és bemutatók programja a későbbiekben alakul ki. Mindenesetre az ország más részeiből és a külföldről érkezőknek Pécs és Baranya történelmi, idegenforgalmi és kulturális nevezetességeit is bemutatják. Meghívják az ünnepségekre a prágai és a krakkói egyetem, a Ívovi egyetem és főiskola, a bécsi és bolognai egyetem képviselőit, s a Városi Tanács meghívásában résztvesznek az eseményen két testvérvárosunk, Lahti és Dijon vezetői. A tudományos ülésszakokra a Magyar Tudományos Akadémia hívja meg az illető területek szaktudósait. Jubileumi kiadványok Az évfordulóra néhány érdekes kiadvány is megjelenik. Pécs város jubileumi albumot bocsát ki, amely a város rövid történetét, mai életét, művészeti, tudományos, kulturális fejlődését mutatja be. Az Állam- és Jogtudományi Kar jubileumi tanulmánykötetet ad ki a középkori pécsi egyetem történetéről, valamint a jogi oktatás eredményeiről napjainkban. Az Orvostudományi Egyetem az akadémiai akták 1967 szeptemberében megjelenő füzeteiben adja közre tudományos eredményeit. A Tanárképző Főiskola Évkönyve és az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének jövő évi Értekezések című szokásos kötete ünnepi jelleggel kerül kiadásra. Az évforduló megünneplése nemcsak haladó nemzeti hagyományaink ápolása szempontjából, hanem kultúrpolitikai tekintetben is jelentős esemény lesz. Tarasz a télben A virágüzletek kirakataiban megjelentek az előhajtatott, nyíló piros tulipánok. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat egy kis tavaszt csempészett be a télbe. Negyvenöt elsős az AKÖV-nél Kell-e évekei várni? Több !esz a gimnáziumi férőhely Jövőre épül meg ÜjmecseK- alján az új 20 tantermes gimnázium, s ezzel jelentősen enyhül a jelenlegi zsúfoltság, megszűnik a Bánki Donat utcai Általános Iskolában működő tizennégy tanulócsoport, ugyanakkor általános isko'at célra felszabadul 12 tanterem. A Széchenyi Gimnáziumban szakközépiskola létesüi, átcsoportosítják a Nagy Lajos Gimnáziumban működő szakközépiskolai csoportokat is. Gj szakközépiskolai csoportok (vasút-műszaki osztályokkal) indulnak a Bánki Donát utcai gimnáziumban. A középiskolái osztályok száma 1967-ben 12' lesz, ebből 83 a gimnáziumi. Az Ipar utca felől egy vasajtón át jut be az ember a műhelybe és szinte mellbevágja ez a fülsértő, nyikorgó, zuhogó hangkáosz. Negyvenöt gyerek kalapál, ‘egyenget, reszel, fűrészel, szemmel- láthatóan nagy kedvvel. Valamennyien elsőévesek, most ízlelgetik a szakmát szeptember óta, aztán majd elválik, hogy évek múltán melyikből lesz jó lakatos vagy autószerelő. Évek múltán? Kell-e annyit várni? Azt mondják a szakoktatók — fiatal, kitűnő szakemberek és nevelők —, hogy ez az évfolyam a többihez viszonyítva sokkal jobb. Ezalatt főként azt értik, hogy a gyerekek zöme elfogadható tanulmányi eredménnyel zárta az általános iskolát, hogy aztán ősszel az AKÖV tanműhelyében leszerződjenek ipari tanulónak. Emelt szintű képzés folyik itt, ami annyit jelent, hogy a hét három napján iskolai, három napján gyakorlati oktatást kapnak a fiúk. De az előbb az volt a kérdés: kell-e éveket várni ahhoz, hogy kiderüljön, alkalmas-e bármelyikük a szakmáA Megyei Könyvtár o’vcpótenne A Megyei Könyvtár olvasótermében négyszáz hazai és külföldi folyóirat és napilap áll a látogatók rendelkezésére A műszaki és szakmai folyóiratok, valamint képzőmül- szeti kiadványok a legkeresettebbek. Naponta huszonöt-harmincan látogatják az olvasótermet. — Szokolai felv. — ra, vagy sem? Lehet, hogy két végletet képvisel az a két tanuló, akikkel beszélgettem, de válaszuk egyben önigazolásul is szolgálhat. Az emelt szintű képzés révén a gyerekek olyan oktatásban részesülnek, hogy három év múltán, — amikor szakmunkássá avattatnak — a gépipari technikum első és második osztályát mellőzve, egyenesen a harmadikba iratkozhatnak, (persze, legalább 4-es tanulmányi végeredmény kell!) és folytathatják tanulmányaikat. A tananyag tehát nehéz és igényességről tanúskodik. S. József nehezen birkózik meg a tantárgyakkal. Számtanból kettese van, magyarból három egyese (!), történelemből szintén kettese — stb. Szakismeretből három egyes osztályzata! Fekete, nyurga fiú, az általános iskolát falun végezte, 2.8 átlag eredménnyel. Megkapom egyik tandarabját, egy 30 dekás kalapácsot: méretre berajzolni, lefűrészelni, fúrni, lenagyolni, simítani. — Kisebb ez a kalapács, mint a többi. — Lekapta a reszelő. — Hat millimétert „nem kap” le a reszelő. Vállatvon és hallgat. — Szereted a szakmádat? __ Igen... — mondja bizonytalanul. — Te választottad vagy szüleid? Hallgat. — Nehéznek tartod az iskolát? — Nem. Éppenséggel nem nehéz... Rendszeresen rossz osztályzatot kap. A „nem nehéz" mögött tulajdonképpen hanyagság rejlik, mert S. J. nem az egyedüli, aki az intézeti hu- mán-tárgvakat félvállról vette. Csalódást okozott ez olyan tanulónak is, aki gimnáziumból lépett át ipari tanulónak és félévkor humán tantárgyból bukott. Él még a szülők körében is az a szemlélet, hogy ..No. nem tanulsz, mész inasnak.1” és mire rádöbbennek, hogy itt :s tanulni kell, mert akár az iskolai, akár a műhelvsvakorlat magas mércét állít — addigra eltelik fél esztendő- S. J. szülei persze még ideiében észbekaptak és egy pedagógust fogadtak a gyerek mellé, aki rendszeresen foglalkozik Józsival a hét bizonyos délutánjain. — Mit fizet ezért édesapád? — Nem tudom. Ez a baj. Nem is érdekli, nogy az apja, aki egy átlag- keresetű munkás, milyen nehezen szorítja ki azt a néhány százast, Józsi taníttatása érdekében. A szakma szere- tete nem a satupadnál, hanem már a hozzáállásnál kezdődik Papp Géza nevét érdemes leírni. Alacsony, szőke kis fiú, szerény, nagyon tisztelettudó. A kalapácsot — a méretnek megfelelően — hajszál pontosan elkészítette. emcsak elkészítette, hanerr tükörfényesre kipolírozta, pedig á rajz szerint erre nincs is szükség. — Miért fényesítetted? — így szép. Nem? — Mi nehezebb: a műhely- gyakorlat vagy az iskolai tananyag? — Mindegyik nehéz. Nagyon nehéz. — Mennyit tanulsz otthon? — Egy héten át mondjuk négy délutánon, két-három órát. Vasárnap délelőtt is átnézem a feladatot, mert hétfőn suliba megyünk. — Apád is vasas? — Nem. A porcelángyárban korongozó. — Ki választotta a szakmát? — Én. Apa azt mondta, nem bánja, mit választok, csak tanuljak és legyen szakmám. De amit választok, azt csináljam úgy, ahogy kell. — Hogyan kell? — Szépen. Megnézem a munkanaplóját. Több bejegyzés tanúskodik arról, hogy a szakmai és iskolai előmenetele kifogástalan. 4 Szakoktatók nem kívánnak lehetetlent. De ha úgy vélik, hogy valamiféle felvételi vizsgára feltétlenül szükség lenne, akkor ebben sok igazság van. Az AKÖV az idén 45 tanulóval kötött szerződést, de jelentkező volt legalább kétszáz. Részletkérdés csupán, hogy az alkalmassági vizsga tematikáját hogyan, milyen szempontok alapján állítsák össze. Semmiféle rendelet sincs, ami tiltaná bármelyik vállalatnak. gyárnak a jogot ahhoz, hogy j ó 1 megválogassa a jövő szakmunkásait. Ezzel a joggal csak élni kell. Rab Ferenc Az új földtöryény megalapozása Pártunk IX. kongresszusán. Kádár János elvtárs beszámolójában, Fehér Lajos elvtárs hozzászólásában gyakran szóba került a földtulajdon és földhasználat, illetve a földjáradék problémája. A kongresszus határozatában is helyet ka pott, hogy szükséges egy úi földtörvény kidolgozása. Nehéz volna túlbecsülni mindennek a jelentőségét Közismert ugyanis, hogy az elmúlt évben rengeteget vitáztak erről a témáról. Miközben folyt a polémia, egyre nehezebb és áttekinthe tétlenebb lett a földl\elyze* A tsz-tagság elöregedése az elhalálozások és öröklések, a városba költözések miatt mind több lett az olyan személyek száma, akiknek földjük volt a tsz- ben, de nem dolgoztak a szövetkezetben. A legutóbbi országos adatok szerint az • ő tulajdonukban volt és van a tsz-ek által használt földek 15—20 százaléka. Ez Baranya megyére kivetítve, mintegy 70—90 ezer kataszt- rális holddal egyenlő. A tsz- ek minden évben milliókat fizetnek ki haszonbér felében. Tekintetbe véve, hogy a jövő évben is lesznek elhalálozások, s a városba költözést sem lehet megállítani, ez a folyamat még fokozódhatna. Nyilvánvaló hogy intézkedésre, a jelen légi jogbizonytalanság meg szüntetésére van szükség, ezt teszi a határozat, amikor kimondja: „Meg keli teremteni az elvi és törvényes lehetőségeit annak, hogy a termelőszövetkezetek használatában levő földek megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülhessenek”. A határozatban is helyet kapott, a beszámolóban, illetve felszólalásokban is többször elhangzott hogy természetes, mind -■> nem máról holnapra lezajló, hanem hosszabb folyamat lesz. Ved ószínű osztatlan örömet kelt a tsz-ek körében az is, hogy — ha akarják — tulajdonjogilag is átvehetik az állami földet. Meglehetősen sok — a Megyei Tanács, a Földmérési és Térképészeti Hivatal szerint — mintegy 80 ezer hold álla mi föld van ma a baranyai tsz-ek használatában. Vannak olyan szövetkezetek .s — mint például a baksai — ahol az állami föld aránya eléri az egyharmadot. Nyilvánvaló hogy a mai hely zet fenntartása — az állam tulajdonában van a föld, de a tsz használja — ne.r indokolt A tsz-ek megerősödtek és megszilárdultak a szocializmus győzelmt véglegessé és visszavonhatatlanná vált hazánkban ezért még formailag sínes szükség a jelenlegi jogvf szony fenntartására. Hs tehát a tsz-ek kívánják, íz állami tartalékföld — min* Fehér Lajos elvtárs mondotta — eszmei megváltás: ár ellenében átkerülhet hozzájuk. A Központi Bizottság ái lást foglalt a földjáradés ügyében is. Mint ismert, ez a téma is rengeteg vita* okozott az utóbbi időkben A vitát még hevesebbé tette az a körülmény, hogy í földjáradék összege a búza ár felemelése következtébe:- ez évben a tavalyi 24 mii '.ió forintról mintegy 28 mi: lió forintra növekszik Bara nyában, s egyáltalán nerr száll a személyi jövedelem 6 százaléka alá. Két állá* pont alakult ki. voltak, akis amellett kardoskodtak, hog*, el kell törölni a földjárad-4 kot, mások viszont azt ál li tották. hogy a földjáradék*-: még szükség van. Mind*1 bizonnyal, mindkét fél ke zött megelégedést kelt az tény, hogy a tsz-tagra. ar nak szabad elhafá-oz-'cá bízzák a döntés jogát M L 1
