Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

596& DECEMBER * napló 9 Kosxigin Franciao Ismeretlen katona temetése Moszkvában A moszkvai csata 25. év­fordulója alkalmából kegyele- tes ünnepség színhelye volt a Kreml mellett húzódó Sán- dor-kert. ahol szombaton dél­után örök nyugalomra helyez­ték az ismeretlen katona ham­vait. A sír fölé 1967. május 9-re emlékművet emelnek. A hamvakat Moszkvától 41 kilométerre, az egykori csaták színhelyén egy tömegsírból emelték ki. A párt és a kormány veze­tői. marsallok vitték a kopor­sót a sírhoz. A Béke Világtanács arab és afrikai tagjainak ülése Szombaton Kairóban meg­nyílt a Béke Világtanács afri­kai és arab tagszervezeteinek kongresszusa. A kongresszuson a BVT-t Isabelle Blume asszony a nemzetközi békemozgalom ügyvezető elnöke képviseli. A. N. Ko'-zl"i„ szovjet miniszterelnök (középen jobb- T) és Georges Pompidou francia miniszterelnök (középen balról) megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját a Place de l’Etoile-on. 1) I ompidou és Koszigin beszéde Pompidou francia miniszter- elnök pénteken a Matignon- palotában ebédet adott Ko­szigin szovjet kormányfő tisz­teletére. Az ebéden mondott beszédében Pompidou hang­súlyozta, hogy a francia— szovjet együttműködés az em­beri haladást is szolgálja. Koszigin válaszában hang­súlyozta: hogy az eddig foly­tatott tárgyalások igen hasz­nosak voltak. A De Gaulle elnökkel, ön­nel és más miniszterekkel folytatott megbeszéléseink után kirajzolódott egy közös vonal, megnyilvánult a köl­csönös óhaj gazdasági kap­csolataink erősítésére és bő­vítésére. Koszigin a szovjet kormány nevében, meghívta Pompidou miniszterelnököt, tegyen hiva­talos látogatást a Szovjetunió­ban. WILSON—SMITH „tengeri csatája“ London: A Downing Streeten szombaton hajnal­ban a következő rövid beje­lentést tették Wilson és Smith megbeszéléseiről: „A tárgyalások őfelsége Tiger nevű hajóján éjjel Véget ér­tek, s azokat szombaton foly­tatják”. A pénteki marathoni meg­beszélésen részt vett Gibbs kormányzó, Sir Beadle, a Rhodesiái Legfelső Bíróság Kozmosz 134. Szombaton a Szovjetunió- tan földkörüli pályára jut­tatták a Kozmosz 134. jelzésű mesterséges holdat, hogy tu­dományos műszereinek segít­ségével folytassák a TASZSZ által 1962. április 16-án beje­lentett űrkutatási program megvalósítását.-A Kozmosz 134. rátért pá­lyájára. Keringési ideje 89,6 perc. pályájának a Föld fe­lületétől számított legna­gyobb távolsága (apogeum) 319 kilometer, legkisebb tá- vo'sá>ra (Kérl»etim) 214 kilo­méter. A pálya sík iának az egyenlítő- síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. Feszültség; Jordániában A- kairói sajtó rámutat, .ogy a feszültség még nem zünt meg Jordániában, a Jordán folyó nyugati partján lévő városokban. A sztrájk a hatóságok min­den nyomása ellenére tart. Ramallahban egy kereskedőt egy beduin katona agyonvert, mert a tilalom ellenére be­zárta üzletét. Jeruzsálem kő­ül rendőrkordont vontak. Újabb támadás a sanehaji nőrtbizottsás; ellen A ..vörösgárdisták” táma- ' ásóinak középpontjába ke­rült ismét a Sanghaj városi Pártbizottság, mert „akna­munkát -folytat a nagy kultu- ráVs forradalom ellen”. Sanghajban november 22- én gyűlést tartottak abból az alk-1 ómból, hogy ..tüzet nyit­nak” a városi pártbizottság­ra és annak titkárára Cao Ti-csinra. aki egyben Sang- hó* polgármestere is. Cao Ti-csiüt azzal is vádol­ják. hogy ellent orr adalmár lázadóknak „nevezte” a Sang­hajba érkezett pekingi „vö- rösgárdistákat”, akik szep­tember 4-én betörtek a vá­rosi pártbizottságba és ott pogromot rendeztek. Vietnami jelentés Megélénkült a harc Déi-Vietnamban Saigon: Dél-Vietnamban megélénkült a harci tevé­kenység. Az amerikai szóvi­vő jelentése szerint Saigon környékén, továbbá a közép- vietnami fennsíkon több he­ves összetűzésre is sor ke­rült, s a legtöbb esetben a partizánok léptek fel támadó­lag. Az amerikai szóvivő a partizánok veszteségeit össze­sen mintegy 120 főre becsül­te, viszont saját csapatainak halottairól és sebesültjeiről nem szólt. Hanoi: Az AFP tudósí­tója, Jacques Moalic részletes beszámolót közöl a Hanoi el­len intézett pénteki amerikai légitámadásról. A tudósítás­ból figyelmet érdemel az a rész, amely — nyugati meg­figyelő tollából először írja le, hogyan talált el a vietna­mi légvédelem egyik szovjet gyártmányú rakétája egy amerikai vadászbombázót. Amikor az amerikai bom­bázók harmadik hulláma ér­kezett, a megfigyelők láthat­ták, amit a támadó gépek különböző irányból összefut­nak, függőleges irányban egyenként eltűnnek, majd is­mét felbukkannak a háztetők fölött. Repülésük irányából a nehézgéppuskák és ágyúk in­tenzív tüzelésének zaja hal­latszott. Ekkor világosan meg lehetett figyelni egy rakéta útjának sárga csíkját, amely három F—105 típusú repülő­gép felé tartott. Az amerikai gépek különböző irányban menekültek, hogy kikerüljék. Az egyik F—105-ös nyugat felé tartott, azonban minden manőverét követte a rakéta csíkja. Az égen fekete felhő tűnt fel és robbanás hallat­szott. A gép hajtóművéből fe­kete füst tört ki, aztán eltűnt a távolban — írja az AFP tudósítója. New York: Gus Hall, az Amerikai Kommunista Párt főtitkára pénteken felolva­sást tartott New Yorkban. Az amerikaiaknak az a köteles­ségük — jelentette ki —, .hogy végetvessenek az Egye­sült Államok vietnami ag­ressziójának. Ez az agresszió az Egyesült Államok elszige­teléséhez vezetett. elnöke, Bowden, a Nemzet- közösségi ügyek brit állam­minisztere és Elwyn Johns brit főállamügyész. A brit miniszterelnök és a rhodesiai fehértelepesek fel­ségáruló vezére rövid meg­szakításokkal reggeltől éjfélig tárgyalt a „Tigris” tiszti ét­kezdéjében. A viharos időjárás miatt a hajó Gibraltár . körzetében maradt. Londonban a végső szakítás lehetőségét sem tartják ki­zártnak, de hivatalos körök, „óvatos derűlátással” várják a tárgyalások kimenetelét. A Tigris egyetlen összeköt­tetése a külvilággal a drót­nélküli távíró kapcsolat- az angol miniszterelnökséggel. A brit nemzetközösség számos vezetője émelyeg a tengeri csúcstalálkozó dicstelen látvá­nyától. Ruanda, zambiai el­nök kijelentette, hogy „mély undor tölti el” és a Finan­cial Timesnak adott exkluzív nyilatkozatában figyelmeztet­te Wilson miniszterelnököt: egy „afrikai München” a nemzetközösség összeomlását fogja előidézni. Salisbury: Az UPI hír­ügynökség gyorshírben jelen­tette, hogy Jan Smith rhode­siai miniszterelnök, a Föld­közi-tenger vizein tartózkodó Tiger cirkáló fedélzetéről Sa- lisbury-ba drámai hangú rá­dióüzenetet intézett, és abban rendkívüli ülésre, hívta össze kabinetjét. Jól értesült forrá­sok szerint erre a rádióüze- r.etre a Wilson miniszterel­nökkel folytatott tárgyaláso­kon elért megegyezés után került sor. Kiestnger letette as esküt Halálos ítélet Indonéziában Djakarta: Egy kelet­borneói rendkívüli bíróság ha­lálra ítélte Favhrul Braq Bra- qababahot, az Indonéz Kom­munista Párt kelet-borneói bizottsága volt első titkárát, aki állítólag részt vett a múlt évi államcsínykísérletben. A djakartai katonai helyőrség bejelentette, hogy az indonéz fővárosban letartóztattak több „kommunista barát” diá­kot ­A tanácskozás célja a BVT Genfben tartott júniusi ta­nácsülésén az afrikai és az arab országokat illetően ho­zott határozatok és ajánlások megvitatása és végrehajtásuk elősegítése. A tanácskozáson ismertették a BVT nyilatkozatát, amely hangsúlyozza, hogy a közép­keleti helyzet aggodalmat kelt a világ békeszerető közvéle­ményében. Izrael agresziót követett el Jordánia ellen, nyíltan fenyegeti Szíriát. Szaud Arábia és Jordánia reakciós vezető körei összees­küvést szőnek a béke és a ha­ladás útján járó arab orszá­gok ellen. A nyilatkozat fel­hívja a béke erőit, a nemzeti békemozgalmakat, tájékoztas­sák a közvéleményt a közép­keleti súlyos helyzetről, tömö­rüljenek a béke védelmére, fejezzék ki szolidaritásukat az arab népekkel. EKSZhíradó Az ENSZ közgyűlésének a negyedik gyámsági bizottság 100 szavazattal, Franciaország, Portugália és a Dél-Afrikai Köztársaság tartózkodása mel­lett, határozatot fogadott el pénteki ülésén, amelyben fel-, szólítja U Thant főtitkárt, ha­ladéktalanul küldjön külön­bizottságot Adenbe. A hatá­rozat hangoztatja a terület jogát a függetlenségre. * A közgyűlés ötödik, Ügyvi­teli és Költségvetési Bizott­sága 84 szavazattal az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia ellenszavazatával határo­zattá emelte több afro-ázsiai és kelet-európai ország javas­latát, hogy a világszervezet titkárságának személyzetét a jövőben fokozottabban a föld­rajzi szempont figyelembe vé­telével válasszák ki. Egy má­sik ellenszavazat nélkül elfo­gadott határozat szorgalmaz­za, hogy az angolon kívül .fo­kozottabban használják a vi­lágszervezetben munkanyelv­ként a franciát és a spanyolt is. * A közgyűlés hetedik, kü­lönleges politikai bizottsága pénteki ülésén Achard gui-.. neai küldött, a bizottság elnö­ke, hatékony szankciók élet- beléptetését sürgette a preto­riai kormány ellen. Hangoz­tatta, hogy több nyugati ál­lam, az ENSZ határozatait semmibevéve, támogatást nyújt a dél-afrikai kormány nak. Kína és az ENSZ BONN: Kiirt Geore Kfeslnger december 1-én leteszi a hivata­los esküt Eugene Gerstenmaier, a Bundestag elnöke előtt, miután a Bundestag Erhard utódjául kancellárrá választotta. A november végi napok- ban az Egyesült Nem­zetek New York-i palotájá­ban a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságáról szóló vita kelti a legnagyobb figyel­met. A Szovjetunió és a szo­cialista országok a maguk elvi politikájához híven hosz- szú esztendők óta kemény harcot folytattak és folytat­nak ma is a Kínai Népköz- társaság ENSZ-jogainak tel­jes helyreállításáért. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Csang Kai-sek-klik- ket, amely Kína helyét bito­rolja az ENSZ-ben, ki kell zárni a világszervezetből, a Kínai Népköztársaságnak pe­dig el kell foglalnia helyét az ENSZ összes szerveiben — így a Biztonsági Tanács­ban is, amelynek az ENSZ- alapokmány értelmében Kí­na állandó tagja. A Szovjetunió 1949-ben nyújtotta be az első ilyen- értelmű javaslatot, s az idő­közben az ENSZ tagjává vált szocialista országokkal együtt álláspontja mindmáig változatlan. A kínai tagfelvételről szó­ló vita története azt mutat­ja, hogy egészen a legutób­bi időkig az amerikai állás­pont fokozatosan visszaszo­rult. 1951-től kezdve tíz éven keresztül az amerikaiak el tudták érni, hogy a közgyű­lés ne vitassa meg Kína ENSZ-tagságának problémá­ját. Az amerikai többség azonban e tíz év alatt any- nyira összezsugorodott, hogy 1961-ben ’Washington kény­telen volt taktikát változtat­ni. A leszavazástól félve, ki- kényszerített egy olyan ha­tározatot, amely ügyrendi szempontból úgynevezett „fontos kérdés”-nek nyilvá­nította Kína tagfelvételét. Ez azt jelentette, hogy az ügy eldöntése csak kétharmados szavazat-többséggel lehetsé­ges. E „visszavonulási manő­ver” tehát újabb halogatási lehetőségeket biztosított az amerikaiak számára. A nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások azonban tovább hatottak és az amerikai politikának újabb részletvereségeket kel­lett elkönyvelnie. Leglénye­gesebb volt az 1965-ben el­szenvedett kudarc. Ez volt az első eset, hogy a szava­zás ..döntetlen” eredménnyel végződött, tehát az ameri­kaiak egyszerű többséget sem tudtak kapni: ugyan­annyian szavaztak a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítása mellett, mint ellene. Már a tavalyi vita során kitűnt azonban, hogy a kí­nai politikában mutatkozó új elemek nehezítik, akadá­lyozzák azoknak az orszá­goknak a harcát, amelyek a Kínai Népköztársaság jogos, követeléseinek érvényesít^-, séért küzdenek és megköny- nyitik az amerikaiak kiférő manővereit. Az idei 1966-os vita időpontjában, mint a Pravda legutóbbi vezércikke megállapította, Kína nem­zetközi tekintélye vezetőinek hivatalos politikája miatt csökkent és elszigetelődése fokozódott. Ez adott- lehető­séget az Egyesült Államok­nak arra, hogy . — ezúttal először — hármas politikai manőverbe fogjon. A hivatalos amerikai ia- ■ÍX vaslat, amely az ENSZ elé került, megelégedett tz- zal, hogy ismét „fontos”, te­hát kétharmados többséget igénylő kérdésnek minősítse a kínai tagfelvétel ügyét. Ugyanakkor azonban- Wa­shington hivatalos támogatá­sáról biztosított eav olasz ír­va slat ot. Ez különbizottság alakítását indítványozza, amelynek mea kell vizsgál­nia. „hogy milyenek a Kínát Népköztársaság szándékai” a belépéssel kapcsolatban.. Wa­shington hozzájárult eav :a- nadai javaslat ■ megtételéhez is. Ez az úgynevezett „kei Kína”- elvből indult ki. -Azt javasolja, hogy az ENSZ- ben egyszerre legyen tan- a Kínai Népköztársaság és Tár­ván. a Biztonsági Tanácsban pedig Kína foglalja el Taj­van helvét, A Szovjetunió és a szocialista országok termé­szetesen minden ihren ma­nővert elvetnek, mert az az álláspontjuk, hogy Taj",an Kína területének eíidegén>>- hetetlen részét alkottat \ át- ta minden jel szerint még sokáig húzódik, és. az áj manőverek jelzik, -hooy Wa­shington semmilyen mVíiVu lehetőséget nem haay ki­használatlanul. A Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok magatartása rt*ó3 kínai politika váltó** sntr*j függetlenül világos és'fáiro- érthetetlen: a Kinn« yép köztársaságnak el keit -~ nie helyét az Emresilft Y- • zetek Szerve*"*°ben. */•», 1 - re azonban Kína a kéthar­mados többséget megint nem kapta meg. É n

Next

/
Thumbnails
Contents