Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-31 / 308. szám

I DECEMBER XI. nupto 5 hát Stsépeti megúsztuk Cat is. & most ugye, *tiszta lappal indul mindenki a hat­vanhétnek. Előszedjük . az új noteszt vagy a szűz határidő­naplót. bele a nevekkel, tele- fcnezámokkal, bele azt is, bogy mit kell csinálnunk eny- nyledikén, hol kell megjelen­nünk amnyiadikán, mert hat­vanhétben precízek leszünk különben is gyerekes izgalom fogja el az embert, amikor egy új naptárba bejegyezhet valamit. Pedig kár fogadkoz- ni. A világ valamennyi határ­időnaplóját maximum két hé­tig vezetik s később abba semmiféle okos dolog többé bele nem kerül. Mire hát a nagy. fogadalmak? Különben is... • Akadnak némely Ms fur­csaságok, amelyeket úgy, ahogy vannak, egyik évről át­visszük a másikra, holott meg szüntetésükre fenenagy foga­dalmak hangzottak el már. De vegyünk elsőnek jó példát! Figyelmesség. A szigetvári szövetkezeti áruházban cipőt vásárol a vevő. s miután le­tette az árát, a portékát ki­veszi a kezéből egy jókedé- lyű, idős bácsika. Leül a kis ■uszterszékre és a cipőre rá­veri a „spiccvasat”.. Nem nagy dolog. Csupán figyelmesség az egész. Aztán az is tiszteletre méltó figyelmesség, hogy az uránvárosi 852. számú hús- bolt — vezetőjének. István Józsefnek ötlete alapján — papírtálcán, celofánpapír-cso- magolásban sertéshúst ad ái azoknak az élelmiszerboltok­nak, amelyek vasárnap dél­előtt is nyitva tartanak: a hús vasárnap is vásárolható. De a vevő iránti tiszteleten esorbát ejtettek a téliszalámi­ügyben. A rövid, 20—25 de- kás téliszalámiról van szó. A Sallai utca felső végén, a Jókai téri kis önkiszolgáló boltban eképpen zajlott le a párbeszéd: pestre a Mercurhoz színkivá­lasztás ügyében. Ilyen levelet kapott még több pécsi jöven­dő autótulajdonos &. és az \ országban ki tudja, hányán. Egyszerű a dolog, fölutaznak, mindenki kiválasztja a neki tetsző .színt, mondjuk feketét, sötétkéket, csontsárgát, ég­színkéket, zöldet vagy pirosat, az igényeket aztán feljegyzik, és amikor néhány hét múlva megérkeznek a kisautók, ak­kor színek szerint mindenki... Tetszik érteni, ugye? Nyolc­vanhét jövendő autós várta a nagy pillanatot. El is érke­zett Egy derék fiatalember kis bádogdarabot mutatott körbe a jelenlévőknek, a ba- dogdarab égszínkékre volt festve. Több szín — nem volt. Választaná lehet égszín­kék vagy égszínkék között. A jövendő autósok ezután kiballagtak a pályaudvarra, a restiben kibontották az eiemó- zsiás csomagot, megittak né­hány fröccsöt és felültek a vonatra. Potom két-három- száz forintba került az uta­zás, ráment egy egész napjuk, de hát istenem, egy autóéri igazán meg kell szenvedni. Nemcsak autóért persze. Meg kell szenvedni a. . hogy is mondjam: a roman­tikáért, kiruccanásokért... A hiszékeny férj azonmód dú- vaddá válik, amint káderül, hogy a hitves — aki kevéske háztartási teendői mellett unatkozik és unalmában egy szép napon ... Mit is kertel­jen az ember? Végül is a szépséges Mohácsi-sziget és a közvetlen Duna-part izgal­mas' rejtekhelyekkel tarkított. Szép itt a nyár. szép az ősz is, csoda-e, ha az unatkozó hitves délelőttönként áthajó­zik a szigetre, elmerengve sé­tál a fák alatt, egy idő múl­va pedig már elmerengve sétálgatnak., Ha elfárad­nak, leheverednek, aztán is­mét sétálgatnak. És addig tartott a séta, amíg az api rá nem jött a kiruccanások tartalmi lényegére. A felbő­szült dúvad, hogy a kirándu­lásoknak véget vessen, első teendőként rettenetesen ... No ezt hagyjuk. Második teendő­ként pedig — mivel hogy erényövet manapság derék uram — a ravasz asszony un­szolására — felkerekedett, hogy vidéki rokoni látogatás­ra utazzon. Mégsem utazott. Némi tépelődés után — mert néha meghökkentő megérzé­sei támadnak egy férjnek — visszafordult a pályaudvarról és szépen hazaballagott. Csen­getett, az asszony ajtót nyi­tott. Gyanús pillantásokkal nézett körül a szobában, a für­dőszobában, az éléskamrában és már-már ostorozta volna önlelkét. amiért ily galádság- gal gyanúsítja ezt a jóravaló feleséget, amikor a heverő mellett, a szőnyegen idegen férfisálat • talált. Aztán az er­kélyajtót is csapdosta a szél. P Pécr dokumentum Be is csukná, ám az erkély szélén öt-öt eűfehéredő ujjat lát Az ujjak csuklóban, kar­ban, vállbán és kalimpáló lá­bakban folytatódnak. Utána nem folytatódik semmi, csak a két emeletnyi mélység. A férj mi mást is tehetett volna — hiszen ilyen kellemetlen, lógó helyzetben nem illő em­bertársunk hogyléte felől ér­deklődni —, valóban egy szót sem szólt csak a házibarát ujjain végigsétált s az ujjak eltűntek. Mit is mondtunk az elején? Szép esztendőnk volt... Mi elmondhatjuk. Csak a háza- barát nem. Táppénzen van. Rab Ferenc 1 — Kérek tíz dekát a téliből. •— Nem szeletelhetem, tes­sék az egészet megvásárolni! — Huszonöt-harminc forin­tot nem költhetek egy vacso­ráért. De mégis, miért nem tetszik felszeletelni? —i Mert a szalámi rövid és itt marad a két vége. Senki sem viszi el... * A kiszolgálóra senki kö­vet ne vessen; Nem tehet ró­la. A hosszú szaláminak is két vége van, de a hosszú szalámit kimérik tíz vevőnek, a tíz közül csak kettő kap egy-egy véget. A rövidnél minden vevő egyszerre tel véget kap. Meg kell venni, i És a szalámi végét — amelyet alumíniumdrót köt össze. — senki nem eszi meg. csak megveszi. Egy vagon télisza­láminál több tíz kiló véget és drótot is kimérnek. És el­adják. Nagyon rafinált fiúk ezek ott Szegeden a szalámi­gyárban. Eladják a dróto* rövid szalámival együtt. Rafinált fiúk? És a Mercur- nál Budapesten, az autókeres­kedésben? Meleghangú leve­let kapott egy pécsi határőr­tiszt. amelyben felhívták a tisztelt „felet”, utazzon Buda­— Január 15-Ig lehet Je­lentkezni. Az EXPRESS If­júsági Utazási Iroda 1967. Jú­lius 10. és 22. között ország­járást szervez a Balaton, Veszprém, Pannonhalma, Győr. Esztergom, a Duna-kanyar, a Mátra, Eger, Székesfehérvár útvonalon. A kedvezményes feltételek mellett szervezett 12 napos autóbuszútra január 15-ig a Doktor Sándor Műve­lődési Házban (Déryné u. 18. Tel.: 60-50) lehet jelentkezni. A Magyar Egyesületről A Franciaországban élő haladó gondolkodású ma­gyarokat, munkásokat tö­mörítő párizsi „Magyar Egyesület” 1843-ban alakult meg és — rövidebb, hosz- szabb ideig tartó megszakí­tásokkal — évtizedekig mű­ködött. A korábbról ismert adatok szerint Zichy Mi­hály, haladószellemú festő­művész 1875. áprilisától 1880-ig állt elnökként az egyesület élén. A pécsi Ja- nus Pannonius Múzeumnak azonban most a birtokába került a „Magyar Egyesü­let" tagjairól Párizsban, 1882-ben készített tabló, amelyen Zichy Mihály to­vábbra is elnöki minőség­ben szerepel, bár ebben az időpontban már Pétervárott, a cán udvarban tartózko­dott. Az egyesület elnöki tisztét — feltételezhetőleg — továbbra is fenntartotta és igy, egy párizsi látogatása alkalmával kerülhetett a tablóra. A munkások köré­ben ott látható még Mun­kácsy Mihály, Jókai Mór, Türr István honvédtábornok és Gruby Dávid orvos, a 48- as szabadságharc hősei is, mint az egyesület tisztelet­beli tagjai. Az összesen 75 főnyi cso­portot ábrázoló értékes tab­lót Stromayer János kádár — az egyesület tablón lát­ható tagjának — Pécsett élő leánya adományozta a Ja­nus Pannonius Múzeum­nak. Pályázat DERKOVnS­ösztöndíjra Három évi időtartamra szóló Derkovits Gyula ösz­töndíjra hirdet pályázatot a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége. A 35. életévüket még be nem töltött, főiskolai vég­zettségű képzőművészek pá­lyázhatnak. Kivételes eset­ben, a bizottság eltekinthet a főiskolai diplomától. A pályázóknak az alábbi ira­tokat kell eljuttatniok a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti Osztályá­hoz: részletes beszámoló az eddigi művészi tevékenység­ről, eredményekről, és a kö­vetkező három esztendő al­kotói programjáról, továb­bá két példányban írt ön­életrajz és hiteles másolat a főiskolai oklevélről. Ezen­kívül néhány alkotást is be kell mutatni, ezeket a mű­veket február 6-án, 7-én és 8-án kell eljuttatniok a pályázóknak a Műcsarnokba. Senki karácsonyfája N em tudom, más váro­sokban szokás-e, de nagyon kedves, han­gulatos hagyomány a mi kis városunkban minden évben felállítani a Mindenki ka­rácsonyfáját a Széchenyi téren. Hozzátartozik ez a város ünnepi hangulatához. Az utcákon nyüzsgő, az üz­letekből kitóduló emberára­dat örömmel nyugtázza: lám, már a téren is állítják a karácsonyfát, a Mindenki karácsonyfáját, hogy az is kapjon valami kis fénysu­garat, kis szikrát a karácso­nyi békéből, akinek másutt talán nem jut az örömeiből. De hozzátartozik ez már a városképhez is, amit ügye­sen látott meg az a képző­művész, aki ízléses kará­csonyi üdvözlőlapot alkotott, mely a Széchenyi teret áb­rázolja a Mindenki kará­csonyfájával. Bizonyára sok messze távolba szakadt vá­rosunk fia szíve szorult ösz- sze, mikor az üdvözlőlapot borítékjából kihúzta és meg­látta a szíve mélyén őrzött képet. Egyszóval magam is sze­gényebbnek érezném ma­gam, ha ez a fa nem állna ott minden évben a város közepén. Kicsit izgulok is az ünnepek előtt, vajon milyen lesz az idei fa? A múlt év­ben kissé lehangolt, ami­kor láttam f készülődést: kis csenevósz, eléggé for­mátlan fácska volt. Na, nem futotta többre, gondoltam és igyekeztem magam túltenni rajta. De ezért még vissza­visszatért gondolatomban: nem lett volna ennél érde­mesebb fa a mecseki feny­vesekben? De akadtak na­gyobb gondjaim is, a fa is eltűnt észrevétlenül, ahogy jött, szinte örült, hogy nem kell tovább mindenki sze­me láttára szégyenkeznie, mint érdemtelenül kiválasz­tottnak. Meg is feledkeztem róla, csak akkor jutott egy pil­lanatra eszembe csenevész alakja, mikor egy év múl­tán láttam: újból állítják a Mindenki karácsonyfáját. Örömmel nézegettem: ez igen, ez karácsonyfa. Szép magas és formás is! Erre az idén büszkék leszünk. Én másnap jött ismét a nagy csalódás. Szép az idei fa, illik oda a térre, de hogy van az feldíszítve! Hol van a karácsonyi fény, a ragyogás? Hol vannak a szebbnél szebb díszek? Egy­két villanyégő a tetején, az is egy csomóban, ormótlan nagy díszek, ritkáin és egy­oldalasán odadobva, de in­kább a nagy üresség. Olyan az a fa ott a téren, fény­telenül, szegényen, mint amire már csak a maradék jutott az angyalok készleté­ből. Olyan ez a Senki kará­csonyfája, mint akinek nincs gazdája. Szinte hallom, amint az „illetékes" mérgelődik: a csoda vigye el ezt a kará­csonyfát, nincs elég gondom az év végén, még itt ez a fa is: csináljatok vele vala­mit! Vagy talán „keret” nem volt rá? 20—30 vil­lanyégőre, egy kis üveggya­potra? Olyan szegény ez a város, hogy ennyire sem futja? Vagy talán az illeté­kes műhelyében nem volt idő egy-két díszt fusizni úgy mellékesen? Vagy nincs rendszeresítve erre a célra megfelelő státus? (Gondo­lom bármelyik kereskedelmi vállalat reklámcélból is vál­lalta volna a fa dekorálá­sát.) Ez mind lehetséges, de azt hiszem a legnagyobb hi­ba ott volt, hogy hiányzott ebből a munkából a szív. Azok a munkások, aki k díszítették, az a műszaki vezető, aki ezt irányította, a főelőadó, az osztályvezető, stb. csak sablonosán köte­lességüket teljesítették, s nem hiszem, hogy otthon is így díszítették fel gyerme­keik részére saját kará­csonyfájukat. Elgondolkoztatott a Senki karácsonyfája, amint a té­ren áthaladtam De minek is bosszankodom, ez a kará­csony is elmúlik, mint a ta­valyi, majd eltűnik ez a szegényes fa is és megy minden tovább a maga út­ján. Lám, az ünnepek is el­múltak, már szilveszter van, s én még mindig ezen rá­gódom. Igen. szilveszter van és erről jutott eszembe, hogy vajon ez így megy tovább az új évben is? A reánk bí­zott munkával — még ha ilyen apró dolgok is — a jövőben is így törődünk? Ilyen formálisan, ilyen lé- lektelenül, szív nélkül vé­gezzük majd a munkánkat? Szinte el Is mentem vol­na néma belenyugvással, szó nélkül a karácsonyfa mellett, nem akartam el­riasztani az ünnepi hangu­latot, de az új esztendő kü­szöbén még egy utolsó gon­dolatot ébresztett bennem ez a fa. És ezért talán hálás is vagyok neki. Vajon én magam is min­dig törődtem a magam „fájá­val”? Volt mindig elegendő szív és törődés a munkám iránt? És mi valamennyien a sorsra bízzuk, hogy az űj évben talán majd szebb lesz a „fa"? Mitől, miért? Magától? Nem, jövőre sem lesz szebb a fa, csak ha jobb lesz a „mechanizmus”, ha mindenki fontosnak te­kinti azt, ami az ő munká­ja, ha átérzi, hogy azzal lesz szebb a Mindenki ka­rácsonyfája, ha nem a leg­könnyebb megoldást választ­ja, hanem szívvel és oda­adással dolgozik. — er — iparosaink nem gyártanak —■, öklöinnyi lakatot szereltetett a lakásajtóra, amelynek kul­csát reggel, munkába menet zsebrevágta. A lelakatolt ajtó mögött a fölöttébb lelombozó- dott hitves tölti napjait im­máron hónapok óta. De hogy 1 szabadságától teljesen meg ne legyen fosztva, esténként fér­jével — azaz „kollektiven” — mozit is látogathat, ám az ut­cán az óvatos férj egy lépés sei mögötte halad. Ami biz­tos. az biztos. A házibarát vagy kiránduló társ egyébként könnyen meg­úszta az ügyet, ám kevésbé úszta meg egy másik háziba­rát Pécs városában. A férjem­„Koloniál stilut:... az bútorok faragott díszítései he­lyett általában egyszerűbb, fes­tett vagy berakása, felületeket alkalmaztak. Újabban a it. szá­zadi holland barokk hatására készült, modem stílbútort ne­vezik kolóniái bútornak.” (Mű­vészeti Lexikon). SZEKRÉNY: két akK.ztós, egy rakodós részből áll, háromaj­tós. Két oldalán a kolonial sti­lus jellegzetes csavart oszlopai futnak fel. A középső ajtő — a rakodós rész — színes ólom­üveg borítású. Ez az ajtó ki­sebb a másik kettőnél, alatta két, veretes, fogantyús fiók egészíti ki állandó használati holmik számára. A szekrény fája belül fényezett, igényes kidolgozású. — Jó mély. méq a szélesvállú zakóidat se nyomná össze. Bár a stilbútorok mind nagyok, tet­szik nekem, hogy nem magas. A bútorházban PALI KÖNYVESPOLCOK: SS egyik kettő-, a másik három- polcos. Nem túl nagy méretű­ek, de jónéhány könyv, dísz­tárgy elfér rajta. A diófa me­leg, barna színe jól illik a vi­lágos, sima falhoz. — Milyen jól mutat az az élénk kerámiacserép a polcon. — Hallottuk eleget, hogy a mo­dern és a stílbútor megfér egy­más mellett, de csak most lá­tom, hogy ezt a bútort milyen jól egészíti ki a modern kerá­mia. — Olvastam valahol, hogy a stílbútorok közül a kolóniái az, amelyik legjobban „szereti” a modernet. ÍRÓASZTAL KARSZÉKKEL: nagy, de nem aránytalan a fiókos íróasztal, veretes kulcs­lyukakkal és kulccsal. A csava­ros lábú karszék huzata óarany­színű, barokk mintájú, karfá­ján kényelmesen nyugszik a kéz. — Gondolod, hogy van benne titkos fiók? — Jól jönne, wave? ASZTAL NÉGY SZÉKKEL: a kihúzható hatszemélyes étkező­asztalhoz négy. magas, egye­nes támlájú szék tartozik. A székek kárpitozása ugyanaz, mint a karszéké. A csavartlá- bú asztal megoldása praktikus — és remekül mutat rajta a modern szett. — A konyhaasztalnál a két sráccal épp hogy elférünk. — No látod, ha megvesszük, gyakrabban hívhatunk vendége­ket. — 55.739 Ft a berendezés. Szép pénz. — 18 havi részletre is adják, 39 százalék előleggel. BARSZEKRENY: lehajtható aj­taja szintén a templomi hatású ólomüveg-díszítéssel készült. A bárszekrény belülről kivilágít­ható, ilyenkor a becsukott ajtó megvilágított színes üvegdarab- jai kellemes látványt nyújta­nak. A bárszekrény ajtaja be­lül fényezett, tükrös, külön he­lyük van az üvegeknek és a poharaknak. Egy kihúzható tá­lalópolc is van. Alul, a díszes faragású ajtó mögött néhány polc található az edények szá­mára. — Ez lenne a kedvenc bútor­darabom, persze nem üresen. — Oda tennem a metszett és kristály poharakat, ide néhány szép üveget, mondjuk egy ha­sas Unicumos. egy fonott Ruf- finós és az olasz Cinzánós üve­get. — Üresen? REKAMIE? óarany kárpitozó­sú darab, nappal ülőbútor, éj­szaka kétszemélyes ágy. Köny- nyebb, egy mozdulattal alvásra alkalmassá tehető. Praktikus volta mellett gyönyörű darab, kézműves faragású, mint az egész szoba. — Nem szeretek heverő n il ud- ni. — Én se, jobb a dupla ágy. DORANYZOASZTAL KÉT FO­TELLEL: alacsony, faragott asz­talka, dörzsölt, nem fényezett, ugyanúgy, mint az egész szo­babútor. A két fotel alacsony, kényelmes ülést nyújt, igazi pihenést. A rekamiéval együtt kávézásra, beszélgetésre, ven­dégfogadásra való meghitt sar­kot lehet kialakítani. — Szép ez a szoba. — Gyönyörű. S nem széria* gyártmány. — Két szobát ts be tudnék rendezni vele, számold csak, 14 darabból áll. Az egyik Holoo* zószoba lenne: íróasztallal, szék­kel. szekrénnyel, könyvespol­cokkal. a másik Takószoba: az ebédlő és dohány asztallal, szé­kekkel, fotelokkal, rekamiévalj bárszekrénnyel. *— Szép lenne. (xl \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents