Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

1966. DECEMBER 25. napló 5 Mecre'ent a 3004/9-es KEDVEZMÉNYEK 1967-RE M»t szorgalmaz az állam? - Kiemelt körzetek Baranyában Építsenek karbantartó műhelyeket 1 Terjed a G 33-as Minden év végén érdeklő­déssel várják a termelőszö­vetkezetek a 3004-es számú kormányhatározatot, melyből megtudjuk, hogy következő évben miben segíti az állam a közös gazdaságokat, s mi az, amiben nem látja szükséges­nek a támogatást. A nemrég megjelent 3004/9-es kormány- határozat általában fenntart­ja 1967-re is mindazokat a kedvezményeket, melyeket az előző — 3004/8-as — határo­zat alapján a tsz-ek már igénybe vettek. Néhány terü­leten azonban némi eltérés van. A talajjavítás és vízrende­zés szempontjából kiemelt Körzetek összes munkálatai­nak költségeit eddig száz szá­zalékban az állam viselte. Most módosult a helyzet. A határozat végrehajtási utasí­tása kimondja, hogy me­gyénkben a Baranya-csatorna vízgyűjtőjében — konkréten a felsőmindszenti és gödreke- reszturi tsz-ekben — e mun­ka továbbra is százszázalékos állami támogatást kap. Ez­zel szemben a Dráva menti mélyfekvésű kiemelt terüle­teken most megkezdődő complex vízrendézési és talaj­javítási munkálatoknál más a helyzet. A talajjavításhoz szükséges anyagokat — mész, tőzeg stb. — ezután is díj­talanul adja az állam, meg­téríti továbbá a gépi munkák díjának 80 százalékát. A fenn­maradó 20 százalékot az il­lető tsz-nek kell fedeznie, de erre is hosszúlejáratú hitelt kap. A módosításra azért volt szükség, hogy a tsz-ekj ha csak 20 százalék erejéig is, de érezzék érdekeltségüket, ne a kívülálló szemével figyel­jék, mi történik gazdasá­gukban. hanem maguk is le­gyenek részesei a nagy mun­kának, amely végül is első sorban az ő érdekük. A másik ilyen eltérés az állatférőhely kedvezményeinél tapasztalható. Szembetűnő, hogy a 3004/9-es a korábbi 200 forinttal szemben csak 40 forint kedvezményt ad to­jóházak építésénél férőhelyen­ként. Kivételek ez alól az in­tenzív baromfinevelésre be­rendezkedett vagy berendez­kedni akaró telepek. Mit jelent ez? Azt, hogy a továbbiakban az állam mesz- szemenően támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint ami­lyen a baksai tsz Lohman hús­hibrid, illetve Nick-Chick tójó hibrid előállító telepe, ahol intenz ven nagy termelőképes­ségű fajtákat nevelnek fel és helyeznek ki aztán a ház­táji gazdaságokba. A pellérdi Uj Barázda Tsz a G 33-as ha­zai tojóhibridek szülőpárjait állítja majd elő nagy mennyi­ségben s ezekkel látja el a háztáji gazdaságokat. A Gö­döllőn kinemesített fajta elő­nye a külföldi hibridekkel szemben, hogy már napos kor­ban a nemek könnyen felis­merhetők, etetésükhöz nem kell import fehérje, interzív körülmények között évi 240 tojást tojnak, de az extenzív körülményeket is bírják, s így is megtermelik az orszá­gos átlag kétszeresét, végül jobb húsformáik miatt „leto- jatásuk” után húsként köny- nyebben értékesíthetők. Érthető, hogy az állam az ilyen beruházásokat messze­menően támogatja, a hagyo­mányos nagyüzemi baromfite­nyésztést pedig kevésbé. Ez utóbbi szerepét inkább a ház­táji baromfitartásnak kell át­vennie. biakban csak a főjavítási munkára kapják meg a tsz- ek, a karbantartásra nem. A cél ezzel az, hogy a tsz-ek mielőbb rendezkedje­nek be gépeik karbantartásá­ra, a kisebb géphibák házon belüli megjavítására, s csak a nagyjavításokkal fordulja­nak a gépjavító állomásokhoz. Ezt kívánja saját érdekük is, hisz különösen csúcsmunkák­ban sok időveszteséget takarí­tanak meg, ha nem szaladnak minden kis hibával a gépja­vítóhoz. 7 LlDOMÁW 4 viEZŐG IZD i'ÁGB 4IS Hétmérföides léptekkel Kukoricatörés szeptember elején — Harmncharom mázsás búzatermés Rekordot javít a Béta pon M 102 A korábbihoz képest nőtt az állami támogatás mértéke a tsz gépkarbantartó műhe­lyek építése esetén. Négyzet- méterenként 800 forint vissza nem térítendő állami támo­gatást kap az a tsz, amelyik gépkarbantartó műhelyt épít. Ugyanakkor a rendelkezés azt is kimondja, hogy az 50 szá­zalékos kedvezményt a továb­Végül fel kell hívni a fi­gyelmet arra, hogy a tsz-eket 1967-ben is megilleti az előha- si üszők után járó 4000 forin­tos vissza nem térítendő állami kedvezmény, melyet üzemviteli célra lehet felhasz­nálni. Ezen felül — és ez benne az új — minden élve született borjú után 1000 fo­rint üzemviteli célra felhasz­nálható állami támogatást kap a szövetkezet. A négyezer forintos ked­vezmény, melyet már koráb­ban is megkaptak a tsz-ek sok esetben visszaélésre adott alkalmat, növelte a tehenek forgását. Az újabb kedvez­ménnyel a borján kén ti ezer forinttal a cél az, hogy a tsz-ek minél tovább te­nyésztésben tartsák tehenei­ket és minél több borjút fog­janak. Ez a kedvezmény 1967-re szól. A végleges meg­oldás nyilván a tej termelői árának rendezése lesz, amire 1968 után kerül majd sor. Ötezer kisdiák karácsonya a Parlamentben Megtartották a fenyőfa ünnepség főpróbáját vasárnap és hétfőn — az elmúlt éveikhez hasonlóan — több mint ötezer úttörőt és kisdobost látnak vendégül a Parlamentben, a gyermekes hagyományos fenyőfaünnep­ségén. Szombatra befejeződ­tek a látványos és hangulatos események előkészületei. A kupolacsarnokban készen áll a kisdiákok fogadására az óriásfenyő, amelyet egyebek között fél mázsányi szalon­cukorral, 600 méternyi patto­gatott kukorica füzérrel, s több száz csillogó-villogó ka­rácsonyfadísszel ékesítetted: fel. Elrendezték, kipróbálták a különböző játékautomatákat, s megtartották az ünnepi mű­sor főpróbáját is. A gyer­mekseregnek az idén is Télapó lesz a házigazdája, s filmvetí­tések, bábelőadások, vetélke­dők egész sora szerepel a programban. A KISZ Közpon­ti Művészegyüttese részlete­ket elevenít majd fel az út­törőéletből, s megjelennek a színpadon a legifjabbak ked­vencei, a Tenkes kapitánya, a Futrinka utca lakói és Dör- mögő Dömötör is. Baranyának nincs mezőgaz­dasági főiskolája, az országos hírű kutató- és kísérleti inté­zetek központjai is kívüi es­nek határain. Ennek ellenére Baranyában is folyik mező­gazdasági tudományos kutatás elsősorban azon a négy kísér leti telepen, illetve állomáson melyet az országos kutatóin­tézetek tartatlak fenn Pécseit. Eszterág- és Borodpusztán va­lamint Bicsérden. Sok kisér | letre kerül sor a termelő üze­mekben is, különösen az ál­lami gazdaságokban. Gyorshizlalás rézszuliáttal A sertéstenyésztők regi tö­rekvése: minél kevesebb ta­karmányból minél több húst előállítani. Ezzel szorosan ösz- szefügg: tovább csökkenteni a sertések hizlalási idejét Ezt a kettős célt tűzte ki maga elé Timotity István és Túri János, a Bólyi Állami Gazda­ság főállattenyésztője illetve sertéságazati vezetője. A kí­sérletekben igen nagy szere­pet játszott Kern József, az Állami Gazdaságok Baranya megyei Igazgatóságának főál­lattenyésztője. Az alapanyag, amelyet a kísérietezés céljára kiszemeltek, a svéd sertéssel javított magyar hússertés. E sertésfajta 4,9 kilogramm ve­gyes abraktaikarrnányból állí­tott elő egy kilogramm húst, s a hizlalási ideje sem volt rosszabb az országos átlagnál. A kutatók azonban úgy vél­ték, hogy a genetikai adott­ságok nincsenek kihasználva. Külföldi irodalmi adatok alapján rézszulfáttal próbál­koztak. 1965. december óta egy ezrelék rézszulfát port kever­nek az állatok vegyes abrak­takarmányába. Bár a kísérlet még nem zá­rult le. az első háromnegyed év eredményei nagyon bizta­tóak. A kísérleti állatok 4,57 kiló abrakból állítanak elő egy kilogramm húst, s 5—10 j nappal előbb érték el a 'kí­vánt 110 kilogrammos súlyt, mint a kontrollcsoport. Te­kintve, hogy a rézszulfát nem drága, milliós megtakarításokat lehet elérni a megye tíz álla­mi gazdaságának évi 33—35 ezer hízójánál. 32,5 mázsa cukor egy holdról A napóleoni háborúk idején, amikor a cukorrépa termeszté­sét megkezdték, 100 mázsánál Oyusz’ Feri TiW Pis« Zoli András Sándor Laci — Pénz is kell. Majd ál­képzős leszek ... A szülők szeretnék, ha a gverekek szakmát tanulná­nak valamennyien. De a gyerekekben — ha még nem is tiH-’+osan — él valami­féle vágv x gy minél ha­marabb mint keresők élje­nek a csalidban. — A papa nyugdíja ment — -.-.nHía Fisti — a pénz nem sok, muszáj keresni. Kubai László elmondta most nekem. ho0-- rT" vol* Kickundarozsmán, ke­resett e?.erke+* őszázat, de ?<"»rra a abMl megélni nem lehetett. pA^cre kö'**^“k, a bánvá- nál lehúzott tíz esztendőt, négv éve tivuMfla*. — A nyugdíi mennyi? — Kétezer-ötszáz a családi pótlékkal együtt. A két gye­rek is keres az építőknél összesen ugyanennyit. Havi ötezer a család jövedelme. Hogy aztán ebből a pénz­ből mire mennyi telik, azt Kubainé tudja, mert — arru nem is csoda — itt minden fillérről házi könyvelést ve­zet Háromszázhetven-nyolc­van forint jut egy főre havonta. Napi száz forint megy el élelemre, most kö­rülbelül csak a fele, mert tegnap vágtak egy disznót. 180 kilós volt Négyezerért. — Meddig lesz elég? — Február végéig. — mond­ja az asszony. — A gyere­kek abban a korban vannak éppen, amikor sokat esznek. — H-dd egyenek! — szói közbe az apjuk. Nagy a rezsi Kész­letre vettek hűtőszekrényt aztán a villany, a lakbér, a fűtés meg ami kell. Még egy meglepő dolog: tizen­egy újságra, folyóiratra fi­zetnek elő! Dunántúli Nap ló, Képes Újság, Ország Vi lág. Szovjetunió, Szövetkeze­ti Üjság (a ktsz-ben dol­gozó két gyerek miatt), az­tán Füles, Ludas Matyi. Autó-Motor, Ezermester Pajtás. Modellezők Lapja. — Mi gond van a gyere kekkel? — Mit mondjunk? Van elég. De nem számít. A gyerekek közben visz- szapakoliák a modelleke* átmennek a másik szobába. Kérdezek valamit . Kubai Lászlótól: — Ha újra kezdené, sor­sára. életére gondolok, fel­nevelne-e újra ennyi fiú­gyereket? El neveti magát: — Fel. Bizisten mondom aogy fel. Pedig, elhiheti hiszen hallja az ember meg-megszóltak már ezer engem. Minek ennyi gyerek meg minden' De ez nem számít. Képzelje, mi lenne ha öregségünkre magunkra maradnánk. Gyerek nélkül' Az a legszebb, hogy amiko bemegyek a másik szobába és leülök, dolgozom, csiná­lom a hajókat, repülőket akkor vonulnak be utánam •’dóm nekik a csiszolópapír és ügvködnek. Itt vannak körülöttem. Csend itt soh:- sincs. Ha csend lenne, gye rek nélkül élnénk, számom­ra süket lenne a világ. Rab Ferenc kevesebb répát takarítottak be i egy holdról, s a répa cukor-; tartalma nem volt több 5—8 százaléknál. Ma már a 200 mázsás termés nem kimagas- j ló eredmény, s a cukortana j lom is 17—18 százalék között j jár. Ez annyit jelent, hogy 26 mázsa cukrot lehet nyerni egy holdról. A kutatókat azonban ez a kitűnő eredmény sem elégíti ki. ezért újabb cukorrépákkal kísérleteznek. Az ország egy ja kutatóintézetének Eszterág pusztai állomásán az idén hét. szovjet, két lengyel, egy NDK- j beli, egy nyugatnémet. egv | amerikai illetve dán, s hat j magyar cukorrépaíajta, válto­zat és jelölt „folytatott” ne-, mes versengést. A versengés- j nek a Béta poli M/102-es köp- j tatott változat lett a győztese, j mely 258 mázsát adott 17—18 százalékos cukortartalommal. | A második helyet a magyar változat „anyja” szerezte meg 239 mázsával, a harmadik a szovjet Belocerkovszkája 238 mázsás mennyiséggel. Az új magyar cukorrépa- fajta-jelölt. illetve annak vál­tozata edzettnek mutatkozik a különböző növényi betegsé­gekkel szemben. Két évig kí­sérleteznek még vele. Ha be­válik, az egyértelmű lesz az­zal, hogy 32,5 mázsa cukrot nyerhetünk egy holdról. A tehenek meddősége ellen A tehenek meddősége világ- probléma. A megye állami gazdaságai például csak 84—8b százalékos ellesi eredményt tudnak elérni, ami annyit je­lent, hogy száz tehén csak 84—85 borjút hoz évente a vi­lágra. A kutatók azt szeretnék, ha ez a szám megközelítené a százat, ezért világszerte lázas kutatás indult meg a meddő­ség okainak feltárására. Bár még sok minden nincs tisz­tázva. abban csaknem telj'» az egyetértés, hogy a jelensé­get a szélsőséges istállózó ál­lattartásra kell visszavezetni. Ennek következtében ugyan­is a szarvasmarhák táplálko­zása is egyoldalúvá vált A szilázzsal, abrakkal és néhány más takarmánnyal azonban még nem tudjuk biztosítani azt az ásványianyag- és vita­minmennyiséget és összetételi, amelyhez a természetben hoz­zájutnak. Noha még csak a kutatások elején tartanak, annyi máris bizonyossá vált, hogy a kalcium, foszfor és ka rotin hiányának komoly sze­repe van a meddőség előidé­zésében. Ha ugyanis a tehén vérének kalcium-, foszfor- és karotintartalma csökken, il­letve az optimális alatt ma­rad, meddőségre lehet számí­tani. Ebből következik, hogv a vérvizsgálat korán feltárhat­ja a bajt. s lehetőség nyílik arra, hogy a meddőséget az állatok nagy részénél meg­előzzék. Uj korai kukorica ősszel a felszabaduló kuko ricaterületek mintegy 20 sza zalékába búzát szoktak vetri'. A kukorica beérése és a búza vetés optimális időpontja kő. zött rendszerint csak igen ke­vés idő áll rendelkezésre. M vei a kukoricabetakarítás ge pesítése máig is gyenge ponti« a mezőgazdaságnak, mind« • évben visszatérő gond, hogy . rendelkezésre álló rövid .i" nem elegendő a kukoricatörá* szárváeás. vetőszántás elvén zésére. Ebből következik, hoc a búza bizonvos hánvsda ké sőbb kerül a földbe, mir- ahogy ideális volna. A szakemberek egy olya,* korai érésű kukoricaPritávs, akarják megoldani a orob'" mát, melvnek termién a? ’em, vagv alig marad el a | többi faltától. Ilven kukori?« nak ígérkezik a Dé’alf’V’r* í Me^Agazdrcági Kí'érleti Imé zet által előállított Szegedi íl- > es hibrid-fajtajelölt. Baracs József, a Megyei Tanács fő- agronómusa kísérletet folyta­tott vele a kaposszekcsői, som- bereki és vajszlói tsz-ekben, ezenkívül figyelemmel kíséri e az eszterág-pusztai eredmé­nyeket is. A négy kísérlet sze­rint a Szegedi 71-es 21.2 má­zsás termésátlagot adott má­jusi morzsoltban számítva- Igaz, hogy ez kevesebb a Martonvásári 1-esnek nevezett későérésű fajta 24.1 mázsas átlagánál, a Szegedi 71-es vi­szont már szeptember elején beérik, s megoldja a problé­mát. Különben is, amit a ré­vén vesztünk, visszanyerhető a vámom, mert ha a búza idő­ben a földbe kerül, több ter­mést ad. Ezért javasolta Ba­racs József, hogy a tsz-ek a jövő évi kukoricaterületük 20 százalékán vessenek Szegedi 71-est. Vetőmagot a járási ta­nácsok segítségével lehet sze­rezni. Sertésgondozás fehér köpenyben A disznóól és környéke so­hasem tartozott az illatos ne- lyek közé. Ami azonban a pa­rasztházak udvarán néhány disznó mellett még tűrhető volt, szinte elviselhetetlenné fokozódott a több ezer sertést tartó nagyüzemi telepeken. Kónya Sándor, a Bikali Ál­lami Gazdaság ép i lés vezető ja megoldotta ezt a problémát A megoldás kulcsa a vízöblí­tés. Meghatározott időközön­ként erős vízsugárral mossák ki az alsómocsoládj sertésóla­kat. Mivel a padlózat némi­képpen lejt, a szennylé gravi­tációs úton jut el a sertésólak mellé épített aknába, ahonnan részben szivattyú segítségével* részben pedig szintén gravitá­ciós úton kerül a völgyben kiképzett völgyzáró gátba A vízöblítéséé rendszer be. bevezetése óta a hatalmas ser­téstelep és környéke mindig száraz és csaknem teljesen szagtalan Laboratóriumi munka és rekordtermés Az alsómocsoládj sertéstelep problémája ezzel azonban még nem zárult le. Hátra volt meg a másik kérdés: mi legyen a völgyzáró gát mögött felhal­mozott trágyalé tömeggel ? 3 kérdésre már Sopronfalvi Hu- gó, az Állami Gazdaságok Ba­ranya megyei Igazgatóságának főagronómusa keresett választ, A gyakorlott szakember ab* bol indult ki. hogy csak úgy általában elöntözni a trágya« levet nem sokat ér, követke­zésképp tudományos igénnyel kell közelíteni a témához. Táb­lázatba foglalta, hogy a ili­on böző kultúrnövények mi­kor. mennvj és milyen táp­anyagot igényeinek, ha agy adott termésátlagot kívánunk belőlük elérni. Kiszámította* hogy ennek megfelelően — átlagos összetételt tekintve — hány köbméter trágyalevet kell juttatni a növényeknek. Ezt követően, minden öntözés előtt laboratóriumi elemzés alá vetette a trágyalé nitro­gén-, foszfor-, kálium-, tehát tápanyagtartalmát, s színre .patika mérlegen” adagolva, óriási mennyiségű trágvalevet „zúdított” ki a földekre. \z eredmény fényesen igazolta a "árakozast: a San Pastore bú­éból 33, a kukoricából a<).5 májusi morzsoltban számít­va!), a lucernából pedig 50 mázsás átlaetenrést takarítot­tak be holdanként, ősszeóa- ■onlításul nem árt tudni, hogy a baranyai állami ffazd^ság'k ' Snn paefo-e búzáhk] ..csak” ’6 lucernából Dedi? ?8—"O mázsás át.ioytormé** ériek el. Mi sem természeteseKx lOgV ors-7qcrc7o~4-e fi ■á S a FÖ’őművo’kr'ip, [ vh­'Isztéríum MűszaVj "őoszta^va «z «rs7kg!>qn ’1 nkai-iq terjeszteni ezt a módszert, —Magyar— * #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents