Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

1966. DECEMBER EL 2 napló A fsz-fagok új nyugdíjrendszere (Folytatás az 1. oldalról.) cs szükséges, ha a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti ta­goknak évente legalább 50 munkanapjuk van háztáji .öldjük megművelésére, hi­szen az onnan származó ter­mékek feltétlenül szükségesek az ellátásukhoz. Munkaviszonyban, kisipari szövetkezetben és a kisipari nyugdíjbiztosításban eltöltött időt is számításba kelj venni. Az 1967. évet megelőző nyugdíjévek.. kiszámítása vál­tozatlan marad. Továbbra is azt a naptári évet lehet nyug­díjévként figyelembe venni, | amelyben a termelőszövetke­zeti tag férfi legalább 120, nő legalább 80 munkaegységet teljesített. Az új rendelkezések lehető­vé teszik, hogy azok a család­tagok, akik belépnek a ter­melőszövetkezetbe, az ezt kö­vetően egy éven belül kér­hessék a csalán .ágként a kö­zös munkában töltött idejük beszámítását nyugdíjidejükbe. Erre akkor van lehetőség, ha a családtag a beszámításra kért évben az akkor előírt, a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges legkisebb munka- mennyiséget teljesítette és a nyugd'j járadékot — nyugdíj­osztálya szerint — visszame­nőleg megfizeti. Ilyen módon legfeljebb 5 évet lehet beszá­mítani. Azok a családtagok, akik 1967. január 1. előtt léptek be a termelőszövetkezetbe, ezzel a lehetőséggel 1967. december 31-ig élhetnek. Megszakítás a nyugdíjevek kozott Ha a nyugdíjévként figye­lembe vehető idők között egy­huzamban 5 évet meghaladó megszakítás van — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők nyugdíjrendszerében — a megszakítást megelőző időt nem lehet számításba venni. Ez a rendelkezés is előnyö­sebb, mint a korábbi volt. Annak az értelmében ugyanis már két évet meghaladó meg­szakítás esetén figyelmen kí­vül kellett hagyni a korábban szerzett nyugdíjeveket. Nyugdíj osztályok, a nyugdíj alapja radék folyósítása az év végéig j szünetel. Az 1967. előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdijakat havi 400 forintra, a gondozási pótlékkal kiegé­szített rokkantsági nyugdíja­kat havi 470, az özvegyi nyug­díjakat havi 300, az özvegyi já­radékokat havi 200, a félár­vák ellátását havi 150, a szü- lőtlen (teljes) árvák ellátását pedig havi 300 forintra kell emelni. Ettől eltérően emelik azokat a nyugellátásokat, amelyeket alább 10 évi munkavi- .zonyban töltött idő és ezen felül szerzett termelőszövet­kezeti nyugdíjévek figyelem- bevételével állapították meg. Az így megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat 10 százalékkal, de legfeljebb 750 forintra, az özvegyi nyug­díjakat ugyancsak 10 száza­lékkal, de legfeljebb havi 400 forintra, a félárvák ellátását 10 százalékkal, de legfeljebb 200 forintra, a szülötten (tel­jes) árvák ellátását ugyan­csak 10 százalékkal, de legfel­jebb havi 400 forintra kell emelni. A szülői nyugdíjakat ugyan­úgy emelik, mint az özvegyi nyugdíjakat. A nyugdíjakat és járadéko­kat a nyugdíjfolyósító igaz­gatóság külön kérelem nélkül felemeli, tehát ezzel kapcso­latban a nyugdíjasoknak és járadékosoknak nincs teen­dőjük. A termelőszövetkezetek és j a tagok tehát ugyanolyan mér­tékű társadalombiztosítási ter­heket viselnek, mint a bérből és fizetésből élő dolgozóik és munkáltatóik. Az új nyugdíj- rendszer hatályba lépése Az új nyugdíjrendszer intéz­kedései 1967. január 1-én, az új rendszerű járulék fizetésé­re vonatkozó rendelkezések pedig 1968. január 1-én lép­nek életbe. Ennek megfelelően a terme­lőszövetkezett nyugdíjrendszer hatálya alá tartozók nyugel­látását már 1967. január 1-étői kezdődően az új rendelkezé­sek szerint állapítják meg és folyósítják. A járulékokat vi­szont mind a termelőszövetke­zetek, mind a termelőszövet­kezeti tagok az 1967. évre vo­natkozóan még a régi rendel­kezések szerint fizetik. Emlékexsíünh ! 1944 őszén a fokozódó fa­siszta és nyilas elnyomás, az egyre erősödő szovjet előre­törés hatására az illegális Kommunista Párt kiadta a jelszót; „Meg kell kezdeni a fegyveres ellenállás megszer­vezését.” A szervezők közül három ifjúmunkásra emlékezünk. Kreutz Róbertre, Pataky Istvánra és Pesti Barnabás­ra. Nevüket összeköti egy­mással a közös cél, a kom­munista eszme és a közös halál. Mindhárman az 1930-as években kapcsolódtak a munkásmozgalomba, szervez­tek, agitáltak, röplapokat terjesztettek. Kreutz Róbert a csepeli Weiss Manfréd Művekben dolgozott, Pataky István a kőbányai ifjúsági mozgalma' szervezte, majd a Vasat Székházban végzett könyvié rosi és ifi-vezetői munka: Tagja lett az Országos Ifjú­sági Szövetségnek, mely el­len a Horthy-kormányzui kíméletlen harcot indított Pesti Barnabás pedig Fran Haországbart kapcsolódott a baloldali diákmozgalomba, majd belépett a Francia Kommunista Pártba. Párt­utasításra hazajött. Ekkor már, 1943-ban egy­re erősödött a fasizmus, s nőtt az igazi ügyért küzdők üldöztetése. Az ifjúsági moz­galom vezetői közül sokan börtönbe kerültek, a többiek — köztük ők hárman — vál­lalva a veszélyt, rendíthetet­lenül dolgoztak tovább, meg­kezdték a fegyverek gyűi- tését. November 23-án mina- hármukat letartóztatták. Elő szőr a Margit körúti, majd a sopronkőhidai fegyházba szállították őket. A nyilas vésztörvényszék mindhármu­kat halálra ítélte, karácsony napján lőtték őket agyon. Bátran fogadták a halá't. Valamennyiük utolsó gon­dolatát fejezte ki Pataky István, hozzátartozóinak vt búcsúlevelében: „ .. Kis hú­gom! Gondolj majd arra, volt egy bátyád, aki téged, nagyon szeretett, és akim er­halt egy eszméért, mert ér­demes volt érte meghalni!” Valóban nem hullt hiálnz a hősök vére. Amiért éltek, és amiért meghaltak, az esz­me győzedelmeskedett Ke­gyelettel meghajtjuk előttük az emlékezés zászlaját. Németh Zsuzsa I A szovjet atomkutatás jubileuma Alekszandrov akadémikus cikke a Pravdában A termelőszövetkezeti tagot a jövedelemelosztás sajátossá­gai miatt és nyugdija megál- . lapításának egyszerűsítése cél­jából minden naptári év ele­jén — előző évi személyi jö­vedelme alapján — nyugdíj­osztályba kell sorolni. A személyi jövedelem ösz- szege a zárszámadásban az illető tág- javára a közös mun­ka alapján kimutatott része­sedés. Amennyiben a termelő­szövetkezeti tag családi, ré^ szes stb. művelést is folyta­tott, figyelembe kell venni az ebből elért jövedelemnek a tag munkájával arányos ré­szé ís. .1 jogszabály 21 nyugdíjosz- tálvt állapit meg. A legala­csonyabb osztályban a nyug­díj alapjaként figyelembe ve­hető jövedelem havi 900, a legmagasabb osztályban pedig havi 5000 forint A nyugdíj összegét azokra a nyugdíjosztályokra megha­tározott jövedelmeknek az Az ál rendelkezések lehe­tővé teszik, hogy az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékban részesül­jön, amennyiben házastársa 60. életévét betöltötte, vagy rokkant és nincs havi 360 fo­rintot meghaladó keresete, jö­vedelme, nyugdga. A házas­társi pótlék összege — a bér­bői és fizetésből élőkéhez Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék Az új nyugdíjrendszer vál­tozatlanul hagyja az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékra vonatkozó szabályo­kat, Az egyéb feltételek fenn­állása esetén • a nyugdíjra nem jogosult termelőszövetkezeti tag férfiak 70., a nők pedig 65. évűk betöltése után, vagy teljes . munkaképtelenségük esetén az eddigivel azonos összgű járadékot kapják. Az új rendelkezés annyiban tér ex az eddigi szabályozás­tól. hogy az öregségi és mun­kaképtelenségi járadékosok 65. évüket betöltött vagy rok­kant feleségük után havi 40 forint házastársi pótlékot kap­hatnak. Á nyugellátások folyósítása t A termelőszövetkezetben tatként dolgozó nyugdíjasok ér járadékosok amennyiber fizikai munkát végeznek .nyugdíjukat; illetve járadé kuka' a közös munkából szár­máz" ióyédelemré való tekin­tet nélkül megkapják. A nem fizikai munkát végzők nyug­díja vagy járadéka csak addig folyósítható korlátozás nélkül, amíg a nyugdíjas, járadékos ‘eljesítménye a naptári évben nem haladja meg a 120 mun­kanapot. Ha a nem fizikai munkát végző termelőszövet­kezeti tag ennél több munka­napot dolgozott, a nyugdíj, já­A járulék fizetésének rendszere A magasabb színvonalú nyugdíjrendszer bevezetése • szükségessé tette a járulék- j fizetési rendszer megváltozta-‘ tását is. A termelőszövetkeze­tek a közös gazdaságban vég-1 zett munka utáni részesedés, címén felosztható jövedelmük után egységesen 7.5 százalék j társadalombiztosítási járulékot • fizetnek, amely a nyugdíjjá-1 rulékon kívül a betegségi és a I baleseti biztosítási díjai is! magában foglalja. A 7,5 sza- j zalékos társadalombiztosítási i járulékon felül a termelöszö- j vetkezetek saját alapjukból fedezik a tagokat a jogszabá­lyok szerint megillető beteg­ségi, terhességi-gyermekágyi segélyeket, ami a közös mun­ka után felosztható részesedés 1 további 2,5 százalékát jelenti.! A termelőszövetkezeti tagok a nyugdíjosztályuknak megfe­lelő jövedelmük után — ugyanúgy, mint a bérből ás fizetésből élők — progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A Pravda szombati számá­ban Anatolij Alekszandrov akadémikus megemlékezik a szovjet atomkutatás nevezetes évfordulójáról: 1946. decem­ber 25-én az egyik szovjet tu­dományos intézetben, amely később az Igor Kurcsatov atomenergiai intézet lett, üzembe helyezték az első kí­sérleti urán-grafit atomreak­tort. A Szovjetunióban ezzel els'izben hajtottak végre meghasadásos láncreakciót. A szovjet tudós hangsúlyoz­za, hogy az atomproblémát a Szovjetunió jóval rövidebb idő alatt oldotta meg. mint az Egyesült Államok, pedig az amerikaiaknál e probléma megoldásán sok ország szak­emberei dolgoztak, s emellett olyan ipar segítette munká­jukat, amelyet nem tett tönk­re a háború. 1939-ben — folytatta ezek után Alekszandrov akadémi­kus — Németország, Francia- ország, Anglia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok neves fizikusai hozzáfogtak egy új jelenség tanulmányozásához. Ez a jelenség az urán atom­jainak a neutronok hamsára történő hasadása. Zeldovics és Marrton szovjet -ok elméletileg kimutatták az atomhasadás 1 ánereakci i í ■’ nak lehetőségét. 1940 őszén Kur­csatov terveket dolgozott ki az atomrekció valóraváltására Ezután, hogy az ^ -esült Államokba emigrált tudós- csoport meggyőzte Einsteint, hívja fel Roosevelt elnök fi­gyelmét az uránmaghasadás esetleges katonai jelentőségé­re, az atomfizikai kutatások titkossá váltak. A szovjet akadémikus ez­után leírja, hogy a hitleri Né­metországnak a Szovjetunió ellen intézett támadása után a harkovi és leningrádi atom­kutató laboratóriumokat telje­sen evakuálták, vatrv le-'-'1-él­ték. De 1942-ben a párt és a kormány lehetségesnek tartot­ta már. hogy tovább feílesz- szék az atomkutatást. 1943- ban Moszkvában Kurcsatov vezetésével megszervezték ezt a bonyolult munkát. A front­ról gyűjtötték össze a magfi­zikusokat vagy a hátországba evakuált üzemekből és inté­zetekből toborozták őket. A sztálingrádi csata után a kísérletek mé-etei egyre na­gyobbak lettek. A Hirosimában és Nagasza- kiban ledobott amerikai atom­bombák, B1 ett angol fizi­kus szavai szerint, • nem a második világháború utolsó lépését, hanem a Szovietunió ellen iránvulő hidegháború első lépését jelentették. A Truman-kormány az Egye sült Államok atom-monopóliu­mát kihasználva, a maga aka­ratát próbálta minden ország­ra ráerőltetni. Ilyen körül­mények között Igor K ’i-csa- tov és a többi szovjet tudós világosan iátt .. milyen lét- fontosság’' kérdés az ameri­kaiakéval esve- értékű °ecv- ver elkészítése. Csak ez ga­rantálhatta , Szovjetunió tel- ies bi •'tornácát. A munka rendkívül megfe­szített volt — írja befejezé­sül MoVi-'andro ■ ak ö'mikus, —, 1946. december 25-én 3 nukleáris robbanóanyag, a plutónium ..gyártási titkát” sikerült megejteni. AMÍQ A BRIQÁD BRIQÁD MARAD Gtenczer Tibor, Zobák- *“7 akna versenyirodájá­nak vezetője ezúttal sem tudott szabadulni a beosz­tásával járó szokástól. Amíg az öblös termoszból sorra töltögette a feketés pohara­kat, bemutatta a jelenlevő­ket. Kollár Dénessel kezdte. — Róla és 120 tagú fej­tési brigádjáról tudni kell, hogy az idén pályázták meg a szocialista brigád cím bronz fokozatát. Novem­berben befejezték az évet, s maholnap a januári ter­vet is teljesítik. Aztán Bischoff László és Pál Lajos brigádvezetők elé tolta a 'poharakat. — Nekik egyelőre nem gondjuk még a bronz foko­zat, hiszen csak az év elején szerveződtek brigáddá, de már az induláskor megpá­lyázták a szocialista KISZ- brigád címet. Hogy milyen eredménnyel? A száz méte­res gyors vágathajtásbav mindkettőjük brigádja kitett magáért, Pál Lajosék kilenc métert rá is vertek novem­berben a százra. Különben 5k is december elején fejez ték be az esztendőt. Mikola Gyula a követke­ző. — Az 6 brigádjának sem méterekben, sem százalék­ban nem mérik a munká­ját. A bánya preventív tűz­védelme a feladatuk. Azt hiszem, ehhez már nem is kell bővebb magyarázat. De úgy látszik, mégis kel- kett, mert Balázs László műszaki csoportvezető már precízebben értékelt. — Az ő közreműködésük­kel egész sor nagyon hasz­nos eljárást dolgoztunk ki a bányatüzek vegyszeres lo­kalizálására. Ezek után került volna sor Bélteki Andrásáé bemu­tatására, de egy közbevetett kérdésem szemmel látha­tóan zavarba hozta Stenczei Tibort, s nem kevésbé az addig csendben ülő brigád vezetőket. Megkérdeztem: — Való-e a hír, hogy ezek a brigádok nagyon komolj karácsonyi ajándékozási ak ?ióra készülődnek? Ugyanis néhány nappal e találkozás előtt erről kap­tam értesítést Deák János­tól, az üzem munkaügyisé­től, aki azt is elárulta, hogj nem alkalmi akcióról var szó. Az említett briaádok bányabalesetben elhalt tár­saik gyermekeit vonták vé­dőszárnyaik ala. Ki egy éve, ki csak hónapok óta vállal­ta a patron álást, ami ter­mészetesen együtt járt az­zal, hogy névnapok, neve­sebb ünnepek előtt nem­csak egy brigádon belül, ha­nem más brigádokkal is megbeszélték a vennivaló- kat. Nos, ezúttal éppen egy ilyen tanácskozásba csöp­pentem bele, s így persze honnan tudhattam volna hogy Bélteki Andrásné is az érdekeltek közé tartozik Ugyanis, az ő kisfiát Pál Lajosék brigádja patronál­ta, s hogy nézett volna ki ha most a mama előtt e1 irulják karácsonyi tervei­ket, amikor az ajándékozó- iröme épner. a meglepetés­ben rejtezik. De, ha már a kérdés fel­vetődött. meg kellett marad­ni a témánál, ióllehet, ez­után már minden olyar szót gondosan kerültek amely kicsit is közelített ■ karácsonyhoz Pál Bajé is inkább arról beszél* hogyan édesgették maguk hoz Réltekiné kisfiát. — A mamája engedélyé­vel még a nyári szünetben elcsaltuk a Balatonra, s amíg Jancsi elgyönyörkö­dött a fürdőzőkben, meg a sok látnivalóban, addig - mi ott helyben egy rögtpn­i * * zött brigádgyűlést tartot­tunk. Ez volt Pálék első :< ölt- ég vetése és egyelőre ..csak” új gyermekcipőre, ruhane­műre futotta belőle a húsz­tagú KlSZ-brigád kasszájá­ból És azóta? Húsz ember tartja nvilván Tancsi igé­nyeit, iskolai előmenetelét, s minden olyan fontos dol­got, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogv a kisfiút a saját képükre for­málják. Mamájáról az üzem gondoskodott. Lakást és munkát kapott Zobá -ak­nán, mert azért mégis csak i szülői segítség az elsőd- 'ges a fiú felnevelésében. Mindenki képességei sze- int segít. Ez az elv vezé­relte Kollár Dénes szocialis­ta brigádját is még tavaly iecemberben, amikor Dárt- 'ogásukba vették tragikus körülmények között elhunyt ársuk, Debertin Ferdinánd islányái. Dórát, de rajta kívül másik két hasonló orsó család árváit is 5zőfs \ntal és Bánvölgyi Ferenc gyermekeit. Három patro­náltja van a brigádnak de- hát ők ..gazdagabbak” is Páléknál, hiszen 120 tagot számlál a Kollár-brigád. Ugyancsak a Balatonnal kezdték meg a három kisr < I átlaga alapján számítják ki, amelyekbe a termelőszövetke­zeti tag az irányadó időszak­ban tartozott. Irányadó idő­szakként a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári é\ első napjától a nyugdíj meg­állapításáig terjedő időt ve­szik számításba. Az általános szabályoktól eltérően annál a termelőszö­vetkezeti tagnál, akinek fo­lyamatos a tagsága Í9G7. ja­nuár 1-től egészen nyugdíjá­nak megállapításáig, csak a: új nyugdíjosztálya szerinti jö­vedelmet veszik figyelembe. Az új nyugdíjrendszer £ termelőszövetkezeti szakmun­kásokra is kiterjeszti azt £ kedvezményt, amelyet az ipá­id szakmunkások élveznek. A; előírt feltételek fennállási esetén jogukban áll, hogj tényleges személyi jövedel műk helyett a szakmájukra irányadó átlagos kereset fi­gyelembe vételét kérjék, hs ez számukra kedvezőbb. Házastársi pótlék, ■ hozzátartozói nyugellátások g hasonlóan — általában havi 100 forint. A már nyugdíjban vagy já­radékban részesülőknek igé­nyelniük kell az új rendelke­zések alapján járó házastársi pótlékot. Az özvegyi nyugdíj legki­sebb összege havi 300 forint, a félárváé havi 150, a szülőt- len (teljes) árváé pedig havi 300 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents