Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-21 / 300. szám

SM6. DECEMBER 21. ncaplö 5 flútunk nincs szériamunka ■a Ügyelni kell a paciens arcának karakterére is Jelentkeznek a tsz-tagok — Szép eredmények a falusi iskola­fogászaton — fogászati laboratórium épül Szekszárdon Baranyában az SZTK-bizto-1 lenyomat, ugyanúgy különböz­«ttottak száma a mezőgazda­sági dolgozók bekapcsoláséval az 1960. évi 164 ezerről 203 «zerre emelkedett Ez a szám­beli gyarapodás arra utal, hogy az orvoeok és az egész­ségügyi intézmények munká­ja hasonló arányban nőtt. A tsz-tagok fogászati ellátásá­ról szóló rendelet éíetbelépe- •e óta jelentések érkeznek ar­ról Ja, hogy a községi körzeti fogászati rendelőkben is lé­nyegesen több a munka. 250 „tsa-protésis“ Egyelőre a vidéki körzeti rendelőidben főleg előkészítő munkák folynak, ami azt jelenti, hogy mindenekelőtt a „szájakat” keft renctbehozni. Csak a menthetetlenül elrom­lott fogak likvidálása és a még menthetők rendbehozása után kerül sor a tulajdonkép­peni műfogsorral való ellátás­ra. Ezért nem is okozott csa­lódást, amikor a pécsi Bem otcai Fogtechnikai Vállalat vezetője novemberi megren­delésüket véve alapul „mind­össze” 250 „tsz-protézás”-ről adott számot. — Igaz, már szeptemberben ia kaptunk megrendelést, amit még viszonylag könnyűszerrel elvégeztünk — mondotta. — De azóta ugrásszerűen nőnek a rendelések, s előreláthatólag január-februárban érik el a csúcspontot. A vállalat minden tőle tel­hetőt elkövetett az egyre te­rebélyesedő igények kielégíté­sére. — Tulajdonképpen megvan minden olyan gépünk, felsze­relésünk, ami szükséges a kor­szerű munkatechnológiához — mondotta a vállalat vezetője. — De nálunk a legmodernebb gépi felszereltség is csak má­sodlagos segítséget jelent. A szakma nagyobbik és kénye­sebb fele ugyanis kézműipari jellegű. Maximális teljesítmény Természetesen a gépeket is védelmébe vette, mondván, hogy feltétlenül segítik, sőt gyorsítják is a részmunkákat, de a végső kivitelezés felelős­sége a technikusé, és annak már a megrendelő fogorvoson kívül a paciens a legszigo­rúbb kritikusa. — Nálunk nincs szériamun­ka — mondotta. — Ahány híd, ahány protézis vagy fog­pótlás, az megannyi konzultá­ció az orvossal, s ugyanannyi egyedi tervezés és kivételezés a technikus részéről. Mert ahogy nincs két egyforma ni* nek egymástól a szájüregek, az állkapcsok is. Kicsit szob­rászmunka is a miénk, amely­nek során orvosi tanáccsal, segédlettel nemcsak a fogsor minőségére, hanem a paciens arckarakterének eredetiségére is ügyelni kell. Tehát az or­vos és a laboratórium kap­csolatának tökéletes összhang­ja együttesen eredményezheti csak a minőségi munkát. Már az eddig elmondottak­ból is kiderült, hogy komoly pluszt jelentett számukra az imént említett novemberi igé­nyek kielégítése. Emellett azonban a városi megrendelé­sek is évek óta egyformán maximálisak. így érthetjük csaik meg igazán új vállalko­zásuk jelentőségét. Hiszen, ahogy mondotta is, lehetősé­geik helyszűke miatt rendkí­vül korlátozottak, s emiatt csak egyetlen megoldásuk ma­rad: a protetikai részleg meg­erősítésé. — Ilyenformán majdcsak boldogulunk addig, amíg a szekszárdi laboratórium fel­épül — mondotta. — Remény­kedünk abban, hogy amikor­ra a tsz-igények létszámban is elérik a városi biztosította­két, addigra ezt a terhet megoszthatjuk a szekszárdiak­kal. A megelőzésen a hangsúly Más természetű gondokról, problémákról beszélt dr. Ke- vey Miklós, a megye fovász főorvosa. — Sajnos, a tsz-tagok még nagyon sokan félreértik a ren­delet betűit, ami szerint egye­lőre csak kivehető fogsort ve­hetnek igénybe. Sokan úgy értelmezik ezt, hogy a beteg csak akkor kaphat ilyen pro­tézist, ha előzőleg valameny- nyi fogát kihúzzák. Pedig er­ről szó sincs. Igaz ugyan, hogy az új rendelet egyelőre csak kivehető fogsort biztosít a számukra, de ezt úgy kell érteni, hogy ezután is csak azokat a fogakat távolítjuk él, amelyeket már nem lehet megmenteni. Az új tsz-egészségügyi ren­delet életbelépése óta nyil­vánvaló gond a vidék fogá­szati, illetve fogorvosi ellátá­sa. Ezért az Egészségügyi Mi­nisztérium a fogorvosképzést öt évről négy és fél évre csökkentette. Tehát több lesz a fogorvos. Ugyanakkor me­gyénkben leszűkítették a vidé­ki körzetek határait a gyor­sabb, • alaposabb fogorvosi te­vékenység biztosítása érdeké ben. Nem kisebb jelentőségű az a tervük sem, hogy a le­hetőségekhez mérten mielőbb -átérjenek a betegséget meg­előző orvosi beavatkozásra. Ennek máris szép példái ta­lálhatók a vidéki gyermekfo­gászatban. Biztató eredmények Vázlatosan csak ennyit a megyében végzett munkáról. Az eredmények biztatók, hisz lényegében csak néhány hó­nap múlott el a rendelet élet­belépése óba. PGy. Ismerjük meg Magyarországot! Az EXPRESS Ifjúsági Utazási Iroda 12 napos or­szágjáró utazást szervez 1967. július 10-től 22-ig, külön- autóbusszal Magyarország legszebb vidékeire. Vázlatos útvonal: Pécs — Siófok — Veszprém — Győr — Pan­nonhalma — Zirc — Eszter­gom — Nagymaros — Nóg- rádverőce — Drégely — Horpács — Salgótarján — Eger — Párád — Galya­tető — Mátraháza — Gyön­gyös — Budapest — Mar- tonvásár — Székesfehérvár — Balatonföldvár — Pécs A programban 12 ebédet és 11 vacsorát, 11 éjszakai szál­lást biztosítunk. Részvételi díj 1027,— Ft. Jelentkezés­kor 100 Ft előleg fizetendő. Jelentkezési határidő — meghosszabbítva: 1967. ja­nuár 10. Rekord az idegenforgalomban Sok ezer úi barátunk Jobb az áruellátás — Kulturáltabb az üzlethálózat — Tisztább a város Baranya és Pécs nagyon erős idegenforgalmi évadot hagyott maga ■ mögött 1966- ban. Az ideihez hasonló fog­laltság a pécsi szállodákban még nem is volt. Kivette a részét a vendéglátásból a Tou­rist, a Fenyves Szálló, sőt Komló és nem utolsósorban Harkány is. A vendégek ezred keresték fel és hagyták el jó érzéssel a megyét. Sikerült ismét sok ezer olyan új vendéget meg­nyerni Pécsnek és környéké­nek, akik mind azt ígérték, hogy vissza fognak térni. De mint mindenből, ebből is le Kitaszítva N-ék nem fogadnak vendé­geket, albérletükben maguk­nak kell a hely. A legna­gyobb fiú katona, a legbete­gebb intézetben van, a két kicsi együtt alszik egy silány szalmazsákon, a csecsemőt a szülők veszik maguk közé. Még egy stelázsi, egy tűzhely, egy rozoga asztal és tele a fáskamra. Háromszáz forin­tot fizetnek érte a háztulaj­donosnak, aki befogadta őket. Ha a férj hazajön, még mo­sakodni sem tud, nemcsak a helyhiány miatt, a víz sincs bevezetve. A padló földes, ha begyújtanak, füst van, ha nem, hideg. A házaspár el van kese­redve. — A kongresszuskor nagyon szépen beszéltek a televízió­ban, de a gyakorlatban úgy­látszik, mégsem támogatják a sokgyermekeseket. A két kicsi — bár jogilag már állami gondozásban van­nak — ezzel nem törődve, itt szaladgál a fáskamra kö­rül. — Melyik apát lehet arra kényszeríteni, hogy megvál­jon a gyermekeitől? Már öt­száz forint pénzbírságot rótt Id rám a tanács, végül csak kénytelen leszek bevinni őket az intézetbe. Ahelyett, hogy lakást adnának. Tudja, én dolgoztam egész életemben, és mo6t ezt csinálják velem... Aki nem ismeri az előz­ményeket, csak nyel és el­gondolkodik ... Pedig ezek a szerencsétlen emberek ma­guknak köszönhetik, hogy ide jutottak. Az I. kerületi tanács gyám­ügyi osztályán évek óta gyűl­nek az N. családra vonatkozó feljegyzések. Egy beadvány 1960-as keltezéssel arról tu­dósít, hogy az N. gyerekek étkeztetéséről, rendes ellátás­ról a szülői házban nem gondoskodnak, apa és anya üLtgÁns ajándék Tanácsadás: az illatszer boltok baíi gyakran részeg, trágár szava­kat használ, verekszik. Az apa éjnek idején kikergette az utcára a kicsiket. Ezért a lakóbizottsági elnök kéri a kiskorúak állam: gondozásba vételét, kérelmét támogatja a kerületi tanácstag és az álta­lános iskola igazgatója. Abban az időben a csa­ládnak még szoba-konyhás lakása volt Nem sokkal ké­sőbb azonban háromezer fo­rintért eladták főbérletüket. Az apa külön költözött, majd visszatért, de ez után is rendszeresen elitta a kere­setét, részegen tört, zúzott otthon. Az anya se igen törő­dött a gyerekek nevelésével, rendetlen, piszkos volt a la­kás. Az összeveszés, külön- költözés, kibékülés még több­ször ismétlődött. Az apa lopás miatt börtönbe került, a gyámhatóság az anya kérel­mére több esetben intézkedett a gyerekek elhelyezéséről. Er­re első alkalommal közvetle­nül a lakás eladását követően ideiglenes jelleggel került sor, 1961-ben végleges hatá­rozat rögzítette a kiskorúak állami gondozásba vételét. 1963. márciusában, miközben az apa börtönbüntetését töl­tötte, N-nének még egy gyer­meke született, akinek állami gondozásba vételét szintén el kellett rendelni. A szabadságvesztés-büntetés leteltével a szülők ismét hely­reállították az életközösséget, mindketten munkát vállaltak és kérték gyermekeik állami gondozásának megszüntetését. A gyámhatóság tisztviselőjé­nek, aki a lakás megfelelősé­gét vizsgálta, nem saját fás­kamrájukat, hanem a háztu­lajdonossal összejátszva annak szobáját mutatták meg, azt állítva, hogy az az 6 laká­suk, a gyerekek is ott fognak lakni. A gyámhatóság félrevezeté­sét még lehetne azzal magya­rázni, hogy ragaszkodtak gyer­mekeikhez, nem volt más vá­lasztásuk. Azonban, ami ez­után történt, arra nincs el­fogadható magyarázat. Még egy év sem telt el a gyerekek hazakerülése óta, és a szülők munkaviszonyukat megszün­tették, legnagyobb gyerekük, az akkor 17 éves J. tartotta el keresetéből az egész csa­ládot. Minderre egy újabb bejelentés hívta fel a figyel­met. A megismételt környe­zettanulmány során aztán ki­derült az is, hogy az apa újabb börtönbüntetését tölti. N-né kérte, hogy legkisebb gyermekét vegyék állami gon- j dozásba, mert betegsége miatt j nem veszik fél bölcsődébe, ő pedig állásba szeretne men­ni. A gyámhatóság e kérelem­nek helyt adott, sőt, állást is szerzett az anyának. Másfél hónapig dolgozott N-né ezen a helyen, ekkor munkaviszo­nyát felmondta, mert terhes volta ellenére nem voltak haj­landóak könnyebb munkára helyezni... Erről azonban nem tájékoztatta a gyámha­tóságot, nem kérte segítségét, amikor könnyebb munkára lett volna igénye, nem keres­te meg a vállalat igazgatóját, a munkaügyi döntőbizottságot sem, egyszerűen kivette a munkakönyvét. Ötödik gyer­meke idén áprilisban született, férje szeptemberben szabadult a börtönből. így hangzik az ötgyermekes családnak a története, akik­től „elfordul” a társadalom ... Az apa az utolsó határna­pon eleget tett az állami gon­dozást elrendelő határozatnak, ezért az 500 forintos pénz­bírságot nem kell megfizetni. Jelenleg csak a legkisebb gyerek él velük. Ha kívánják, a gyámhatóság segítséget nyújt az anyának az állás­szerzéshez, a gyerek bölcsődé­ben való elhelyezéséhez. Is­mét lehetőségük van talpra- állni. Ha becsületes munkával bizonyítják, hogy erre megvan bennük a hajlandóság, lakást is kapnak majd egy éven be­lül, ahol végre normális kö­rülmények között nevelhetik gyermekeiket. A tanács nem tekinti javíthatatlannak az N. családot, segíteni szeretne raj­tuk, de ehhez elengedhetetlen az ó közreműködésük. Kéri Tamás December 27-én és 28-án békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár december 27-én és 28- án tartja az év utolsó ál­lamkölcsön húzásait, a 2., a 3. és a 4. békekölcsön 1966. második télévi sorsolását az OTP Nádor utcai kultúrter­mében. Kedden délután 13 órai kezdette! a 2. békekölcsönt sorsolják, 112 000 kötvényre 31,6 millió forintot. Szerdán délelőtt 10 órai kezdettel először a 3. békekölcsön 442 000 kötvényére 64,2 mil­lió forintot, majd a 4. béke­kölcsön 270 500 kötvényére 39,4 millió forintot sorsol­nak ki. A kétnapos hűzáson tehát összesen 824 '00 kötv '- re 135,2 millió forint j»f nye­remény és törlesztés for­májában. A kisorsolt Jd'. lé­nyek beváltását január 9-én kezdik meg. kell szűrnünk a jót és rosz- szat. Először talán a jót. A vendéglátóipari áruellátás jobb volt, mint az előző év hasonló időszakában. Nem lehetett komoly panasz a sor­hiányra sem. Volt elegendő ásvány- és szódavíz, és zava­rok a vendéglátóipar terüle­tén a jégellátásban sem vol­tak. Jó szolgálatot tett az ide­genforgalomnak az állatkert és a vidámpark, és egy me­cseki kirándulás nemegyszer azt is eredményezte, hogy a külföldi vendégek itt-tartóz- kodásukat egy nappal meg­hosszabbították. Sok látoga­tójuk volt a múzeumoknak és sok résztvevőt vonzottak a társas kirándulások Pécs környékére. Az elmúlt idegenforgalmi évben úgy lehet mondani „me- leg-ágyváiltás” volt. Egymást érték a csoportok, főleg a szovjet INTOURIST bonyolí­tott le igen nagy forgalmat* de nem maradt el mögötte a keletnémet DER sem. Majd­nem kivétel nélkül minden külföldi vendég elismerő sza­vakkal nyilatkozott a város szépségéről és arról a han­gulatról, amelyre nagyon so­káig fognak visszaemlékezni. Szó esett a kulturált üzlet- hálózatról, sőt amit most már igazi elismeréssel kell nyug­tázni, a város tisztaságáról is: De mi volt, amiből tanul­nunk kell. és ami nem volt jó. Kezdjük, egy nagyon régi és már az unalomig hangoz­tatott problémával, hogy ke­vés a taxi a pályaudvaron és nincs hordár. Kevés gyümölcs­árusító űriét vagy gomba mű­ködik vasárnap. A kiránduló- helyek nincsenek eléggé pro­pagálva, hiányzik Harkányfür- dő néhány útbaigazító táblája is, amely most már Europa- hirű melegforrására és szép strandjára' felhívná a figyel­met. Nem kerülne nagy áldo­zatba ezeken a táblákon a vo­natok és autóbuszok indulási és érkezési idejét feltüntetni. Több üzletben ki lehetne ten­ni egy táblát, hogy milyen nyelven beszélnek. Bizonyára majdnem minden boltban van egy olyan dolgozó, aki vala­milyen idegen nyelvet ismer. Egyes utcák világítása még nem kielégítő. Több útbaigazí­tó tábla kellene, hogy az autó­sok megtudják, amikor a 6-os útról a városba érkeznek, hol van javítószolgálat, benzintöl­tő állomás, milyen messze esik a városközép stb. Noha a 6-os út most már végig ki­fogástalan, a gödröket eltün­tették, de az út menti házak­ra igazán nagyon ráférne egy tatarozás, ami egész biztosan nem kerülne olyan sok pénz­be, hogy ne lehetne megcsi­náltatni, és a gépkocsin uta­zóknak a városba érkezésekor már más benyomásuk lenne.­Általában több városi prog­ramról kellene gondoskodni. Minden idegenforgalmat lebo­nyolító városnak az a töres- vése, hogy az ott-tartózkodást meghosszabbítsa egy-egv ren­dezvénnyel, akár művészi, sport- vagy kulturális vona­lon hogy az idegeneket to­vább tartsa a városban. Még egy megjegyzés: Pé­csett sajnos még mindig nem alakult meg egv olvan koordi­náló szerv, hogy a városba a csoportokat ne egy napon hozzák. amikor képtelenség mindenkit szállodaszerúen el- hel vezoi. Mindent egybevetve meg kell állapítani, hogy az 1966- os idegenforgalmi évad me­gyénkben és városunkban óriási forgalmat hozott ás öregbítette szűkebb hazára hírnevét. Kencdi Mihály — Kézlriiunkn-sz d ; i:: *<cr- kesden. A jólsikerült " ácsi e- mutatő után megkezdte mun­káját a berkesül kézimunka- szakkör. A szakkör tagiai a közel lövőben tnnászt'’k-tcseré­re látogatnak Kalocsára* %

Next

/
Thumbnails
Contents