Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-21 / 300. szám

2 napló Hazaindult az NDK-ból a magyar katonai küldöttség Berlin: Az NDK-ban tar­tózkodó magyar katonai kül­döttség kedden reggel Kár­páti József, hazánk berlini nagykövetének kíséretében bűcBÚlátogatást tett az NDK nemzetvédelmi minisztériumá­ban. Heinz Hoffmann hadsereg- tábornok, nemzetvédelmi mi­niszter az NDK miniszterta­nácsa nevében, a két ország fegyveres erőd közötti fegyver- barátság elmélyítése terén szerzett érdemeiért az NDK nemzeti néphadseregének „A Fegyverbarátságért'* érdemér­me arany fokozatával tün­tette ki Czánege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­tert, a küldöttség vezetőjét és Kovács Pál vezérőrnagy, hon­védelmi miniszterhelyettest. A küldöttség többi tagját a miniszter az érdemérem ezüst, illetve bronz fokozatá­val tüntette ki. A magyar katonai küldött­ség kedden befejezte látoga­tását az NDK-ban és délben a berlini Ostbahnhofról haza­indult Magyarországra. Klaus kancellár több szocialista országba látogat B é c s : „1967-ben egy sor, kelet-európai országiba szóló meghívásnak készülök eleget tenni" — jelentette ki Klaus osztrák kancellár keddi bécsi satjóértekezletén az MTI tu­dósítójának kérdésére. El­mondotta, hogy a lehető leg­hamarabb, így előreláthatólag február végén, március elején látogat el a Szovjetunióba. Később viszonozni szándéko­zik Maurer román, s Cyran- kiewicz lengyel miniszterel­nök bécsi látogatását, egyide­jűleg meghívása van Buda­pestre és Szófiába. A Jövő év folyamán látogat Ausztriába Tito jugoszláv köztársasági el­nök. „Úgy vélem, hogy e gaz­dag utazási program is jel­lemző az osztrák külpolitika kelet-európai aktivitására” — mondotta válaszában. Klaus igen pozitívan ítélte meg a néppárti kormány nyolchónapos munkájának eredményeit, ezen belül az Ausztria és a Közös Piac kö­zött kötendő szerződés ügyé­ben előrehaladt tárgyaláso­kat. Ez a kérdés áll majd moszkvai megbeszéléseinek előterében is — tette hozzá. Fontos határozatok az EDtbZ-bmn Az égitesteket csak békés célokra lehet felhasználni Hétfőn az ENSZ-közgyűlés több fontos határozatot foga­dott eh A közgyűlés 114 szavazattal elfogadta a Szovjetunió által előterjesztett és a latin-ameri­kai, afroázsiai országok cso­portja által módosításokkal el­látott határozat-tervezetet, amely elítéli az államok bel- ügyeibe való beavatkozás va­lamennyi formáját. Anglia és Málta küldöttsége tartózkodott a szavazástól. A szavazás előt­ti vitában Goldberg amerikai delegátus ismét az Egyesült Államok „békés szándékait” hangoztat ta és „közvetett beavatko­zással” vádolta a népek nemzeti felszabadító mozgal mát támogató államokat. Fedorenko szovjet küldött és Kuba delegátusa vála­szában hangoztatta, hogy az amerikai kalózokat terheli a felelősség a bűnös viet­nami agresszió folytatásáért. A közgyűlés jóváhagyta a Politikai Bizottságnak a „ko­reai kérdésben” hozott határo­zatát, amelynek megvitatását, akárcsak korábban, most is az Egyesült Államok erőszakolta a bizottságra. Mint ismeretes, az Egyesült Államok megaka­dályozta, hogy a kérdés meg­Szavak — tettek nélkül HERBERT WEHNER, a Nyugatnémet Szociáldemokra­ta Párt egyik vezetője, az új bonni nagykoalíció „összné- metügyi minisztere” füstölgő pipával fogai között belépett a terembe és tömött aktatás­káját letette a Schaum burg- palota minisztertanácsi ter- mének ovális asztalára. Ezzel az aktussal léptek be •— a bonni állam történetében először — a szociáldemokraták a hatalomba, s ennyiben szer­vezetileg kétségkívül teljesen új szakasz kezdődött az NSZK politikájában. Az ter­mészetesen már egészen más kérdés, hogy mi lesz a hata­lom szervezeti megosztásának politikai következménye! Eb­ből a szempontból még nem lehet végleges véleményeket alkotni. Az egyetlen támpont az új bonni kormány prog­ramnyilatkozata, amelyet Kiesinger kancellár mondott el a parlamentben. E kor­mánynyilatkozattal kapcsolat­ban annyit meg lehet állapí­tani, hogy tónusa és hangsze­relése eltér az Adenauer— Erhad-korszakban megszo­kott hangnemtől. Egyes kül­politikai részletkérdésekben pedig olyan új elemek mutat­koznak a nyilatkozatban, amelyek néhány árnyalattal reálisabb külpolitikai szem­léletre “neednek következtet­ni. Az új elemek köze tartozik mindenekelőtt, hogy a nagy- koalíció kormánya a jelek sze­rint „életet akar lehelni” a francia—nyugatnémet szerző­désbe, mégpedig egy olyan időpontban, amikor Francia- ország külpolitikája egy sor kérdésben mind élesebben el­határolódik Washington Irány­vonalától. Kiesinger — leg­alább is szavaival — azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy a francia—nyugatnémet viszony felmelegítésének sze­repe lehet a Szovjetunióval és az európai népi demokrá­ciákkal fenntartott kapcsola­tok megjavításában. Ennek megfelelően a kancellár nagy helyet biztosí­tott nyilatkozatában a szovjet —nyugatnémet viszonynak, s azt is kijelentette, hogy meg akarja javítani kapcsolatát a többi szocialista országgal, beleértve a diplomáciai kap­csolatok felvételét. Ez min­denesetre arra utat: Bonnban végre kezdik megérteni a Halistein-doktrlna további fenntartásának ésszerűtlensé- gét. (Mint Ismeretes, ez a doktrína mee+iitia a ciai kapcsolatokat olyan or­szágokkal, amelyek elismerik á Német Demokratikus Köz­társaságot. Eddig a Szovjet­unió ás az NSZK közötti dip­lomáciai viszony jelentette az egyetlen törést a Hallstein- doktrinán). EBBE A VONALBA TAR­TOZIK, hogy Kiesinger kü­lön tárgyalta a Lengyelor­szággal és Csehszlovákiával fenntartott kapcsolatok ügyét, miután a nyugatnémet re- vanspolitika követelései első­sorban ezt a két szocialista országot érintik. Lengyelor­szág viszonylatában Kiesinger halvány és homályos célzá­sokat tett a megbékélés óha­jára — anélkül azonban, hogy kifejezetten elismerte volna az Odera—Neisse határt. Csehszlovákiát illetően olyan nyilatkozatot tett, hogy a Hit­ler által annakidején kierő­szakolt müncheni szerződést nem tekintik többé érvényes­nek. Ezt a megjegyzést számos nyugatnémet és amerikai lap, mint „nagy vívmányt” üdvözli — ami sokatmondóan jelzi, hogy milyen messziről kellene visszatérnie Bonnak a józan­ság és a realitások útjára! Az említett új tényezők, mint látható, csak részletkér­désekben és csak árnyalatok­ban mutatkoznak. Elmaradt a jelenlegi európai határok — így az NSZK és az NDK köz­ti határ — sérthetetlenségé­nek világos elismerése. Kiesinger továbbra is, mint Németország „egyedüli képvi­selője” lépett fel a bonni ál­lam nevében és politikáját továbbra is a Német Demok­ratikus Köztársaság állami tagadására építi! Ilymódon főkövetkeztetés­ként azt lehet levonni, hogy az új kormánynyilatkozat ár­nyaltabb újrafogalmazása a régi politikának, tehát nem szünteti meg a kormányvál­ságot kirobbantó alapvető okot: Adenauer és Erhard agresszív külpolitikájának csődjét. A nyugatnemet Külpolitika természetesen csak a gyakor­lati lépésekben mutathatja meg, hogy mennyire képes ki­tömi a revanspolitika kere­teiből. A szociáldemokrata ve­zetők, akik Brandt és Wehner személyében a KÜlögyminisz tóriumot, illetve az össznéméc- ügyi minisztériumot kezükben tartják, azt állítják: a kor­mányba való belépés bizönyo* "•nh T Oft f­a nyugatnémet külpolitika új, józanabb arculatának megal­kotásában. A kormánynyilat­kozat a felsorolt új elemek ellenére egyelőre nem igazol­ja ezt a feltételezést; egyet­len igazán lényeges kérdésben sem változtatott az Adenauer —Erhard-korszak irányvona­lán! FIGYELEMBE KELL VEN­NI AZT IS, hogy a kormány- program parlamenti vitája megmutatta: a nagykoalíción belül jelentős nézeteltérések mutatkoznak külpolitikai kér­désekben. Az NSZK új kor­mányának külpolitikai irány­vonala így belső harcban ala­kul majd ki. Ennek megfele­lően minden illúziótól mente­sen, tartózkodóan és csakis a megtett gyakorlati lépések ér­tékelésével kell fogadni a bon­ni kormány új szavait — amelyek egyelőre nélkülözik az új tetteket. vitatásában részt vegyen a KNDK képviselője és hogy el­fogadják 14 ország határo­zatát az amerikai és más kül­földi csapatok kivonásáról, valamint az ENSZ koreai bi­zottságának feloszlatásáról. Fedorenko szovjet küldött ja­vasolta, hogy a Politikai Bizottság hatá­rozatához fogadjanak el mó­dosítást, amelynek értelmé­ben a közgyűlés határozatot hozna a „koreai kérdés” megvitatásának megszűnte­téséről. A közgyűlés 67 sza­vazattal 19 ellenében, 32 tartózkodással elfogadta a Politikai Bizottság határo­zatát. A közgyűlés 56 szavazattal 36 ellenében, 25 tartózkodás­sal elfogadta 18 afroázsiai or­szág és Jugoszlávia közös ha­tározati javaslatát, amely azt ajánlja, hogy az ENSZ béke- fenntartó műveletei kérdésé­nek átfogó vizsgálatával bíz­zák meg a közgyűlés 5. rend­kívüli ülését, legkésőbb 1967. április 30-ig. A közgyűlés ál­lásfoglalása a Különleges Po­litikai Bizottságban keresztül erőszakolt kanadai határozat vereségét jelenti. A 19 ország határozati javaslata mellett szavaztak a szocialista orszá­gok, Franciaország, s az afri­kai országok többsége. A közgyűlés ugyancsak hét­főn egyhangúlag jóváhagyta azt a határozatot, amely helyesli a világűr — bele­értve a Holdat és más égi­testeket — kutatásával és felhasználásával foglalkozó szerződést. Ez a szerződés megállapítja, hogy a holdat és más égitesteket csupán békés célokra lehet felhasz­nálni. U Thant ENSZ-főtitkár üd­vözölte a közgyűlést a hatá­rozat elfogadásával kapcsolat­ban. Canberra: Harold Holt ausztráliai miniszterelnök kedden Canberrában sajtóér­tekezleten jelentette be, hogy Ausztrália növelni lógja „Viet­namnak nyújtott segítségét” — értesülések szerint a „segít­ség” újabb 1500 ausztráliai katonát fog jelenteni a viet­nami húsdaráló részére. New York: A Common­weal című New Yorkban megjelenő katolikus lap leg­utóbbi számában megállapí­totta, hogy az Egyesült Álla­mok vietnami háborúja igaz­ságtalan és bűnös háború. Az Egyesült Államoknak még ak­kor is el kell hagynja Viet­namot, „ha ez a kommunis­ták győzelmét jelenti” — Ír­ja a lap. Hegegyezés mm *KP ét a Baloldalt Szövetség között Pirim MegáUapodásmö értek véget a Francia Kom­munista Párt és a Demokra­ta-Szocialista Baloldali Szö­vetség vezetőinek tárgyalásai a márciusban esedékes par­lament választásokon vaM együttmCkődésrőL A meg- egyezés részleteit szerdán d£- után hozzák nyilvánosságra. A megállapodás megkötésének a választási taktikán túlmenC Jelentőségét az adja, hogy 1938, a népfront időszaka éta most történt először, bogy a baloldal fontosabb poBttkal erői a kommwntstáfckal egyitt ilyen egyezményt írtak alá A megállapodás a máit hét keddjén kezdőd«« tárgyal*­Hogyan éltek a kfnai aspiránsok a Szovjetunióban? Moszkva: Pyotr Gapo­nov, a voronyezsi egyetem prorektora és kollégái a Kom- szomolszkaja Pravda tudósító­jával folytatott beszélgetés során elmondották, sajnál­ják, hogy kínai aspiránsok és diákok, akik hazatértek * Szovjetunióból, különböző daj­kameséket adnak elő szovjet­unióbeli tanulmányi viszo­nyaikról. Kung Csie-tung, IÁ Mao- hsziang és Vu Csu-tsaj kínai aspiránsoknak, akik köriil­betíU egy épig tmmOtak Vo­ronyezsban, a legkedvezőbb tanulási feltételeket ét élet- körülményeket biztosítottuk — mondotta Gaponov. — Kivaló professzorok és előadók ide­jüket nem kímélve irányítot­ták tudományos kutatásaikat. A voronyezsi egyetemen mindenki rendkívüli figyelmet fordított arra, hogy magas szaktudással rendelkező káde­reket képezzenek a Kinti Népköztársaság számára — hangsúlyozta a prorektor. Kínvallatások Adenben London : Roderic Bowen királyi tanácsos, az angol al­sóház volt alelnöke, akit Brown külügyminiszter kül­dött ki A den be a brit gyar­mati hatóságok őrizetében lé­vő foglyok kínvallatására vo­natkozó vádak kivizsgálására, hétfőn közzétette jelentését. A jelentés nem tagadja, de — a közvetett beismerésektől el­tekintve — nem is fogadja el Japán űrkísérlet kudarca Tokio: A kozmikus tér­ség kutatásával foglalkozó to­kiói űrkutató és aeronautikai intézet csendes-óceáni kísér­leti telepéről megkísérelte föld körüli útra felbocsátani a Lambda 42. elnevezésű mű­holdat. A kilövés után a ra­kéta nem tudta bekapcsolni negyedik fokozatát és a fel­tevések szerint a tengerbe hullott. A japán tudósok el­ső, szeptemberben végzett kísérlete sem volt sikeres. a nemzetközi amnesztia-bi­zottság súlyos vádjait. Bowen jelentése, amelyet a kormány hivatalos Fehér könyveként adtak ki, hangoztatja: általá­nosságban szólva „az adetni rendőri és katonai hatósá­gok nagy önmegtartóztatással látják él terhes feladatukat’^ de ugyanakkor „roppant saj­nálatos módon elmulasztották: gyorsan és kielégítően tisztáz­ni a kegyetlenkedésekre vo­natkozó állításokat”. Bowen jelentésében meg­jegyzi. kísérletet tett egy tiszt és két altiszt meghallgatásá­ra, akik ellen a vádak össz­pontosultak, de az adeni tit­kosszolgálat főnöke — John Prendergast — nem járult hozzá kihallgatásukhoz. Megrázó kép iVeic York egyik utcájából \ Bowery környékén cirkáló helyszínre sietve ezt a pilla mellett holtan esett össze egy a lány segítségét kérte. Cipő '■* összeverték és ott halt fotoriporter rendőr-rádióján segélyhívást hallott, s s '(felvételt készítette egy kutyáját sétáltató lányról, a! idegen. Mísf»f1 nercekkel ezelőtt az összeveri arcú fér' nem volt a lábán, zsebei ki voltak forgatva, fejét és a - meg az esőmosta járdaszegélyen miliőit a segítség nie, érkezett volna. Rablás betörés nélkül Törökország történelmi neveze­tességű értékeinek elrablása a krónikus betegség jellegét öltötte és nagy nyugtalanságot okoz a tudósoknak. A bizánci és a hetti­ta kultúra sok értékes emléke, — a török lapok jelentései szerint — magángyűjteményekbe vándorol át. Tulajdonosai többnyire kül­földiek, de elsősorban az Egyesült Államok — katonái! Az amerikai katonák — felhasz­nálva a területen kívüliség! jogot és azt. hogy a helyi törvények alapján nem vonhatók felelős­ségre, — nagyarányú spekulációs tevékenységet folytatnak. A fe­kete piacon nagy haszonnal áru­sítanak mindent: a rágógumitól és cigarettától kezdve a tranzisz­toros rádióig és hűtőgépig. E termékek vámmentesen érkez­nek az óceánon túlról, a katonák rendelkezésére álló üzletekbe. Csupán a múlt évben 9,5 millió dollár értékben érkezett ilyen áru az Egyesült Államokból. A khekiszínbe öltözött üzletemberek az így szerzett pénzen felvásárol­ják a műkincseket. A tisztesség­felen üzletelés minden feltétele biztosítva van: íz Egyesült Álla­mok katonai tábori postája ugyanis bármely küldeményt — a török illetékes szervek vizsgá­lata nélkül! — eljuttat az óceá­non túlra. Mint a MILLIYET című lap közli, az illetékes török szervek a közelmúltban a Csigliben — Ismir közelében — lévő légitá­maszpont amerikai csempészpiló­táit szei‘eUák volna figveltr»"Ztet- ni: hagyjanak fel t"« kel. Semmi sem lett belőle, sőt niég az is kiderült, hogy nem csak a repülők foglalkoznak fe­ketekereskedelemmel, hanem az amerikai támaszpontok katonai parancsnoksága is. A magasran- gű katonai tisztek csempész úton, repülőgépen szállították az Egvc- süH Államokba a régi török és förö r művészet felben* * >*n*»en Tfékű kiprigoit, muzeálJ '»ön vegeket és esméb b- > *r- ^árgyakat. Azaz: még a mű- i"«-f*ahlók, csempészek világá- i is fejétől büdös a hal... 4' í i É

Next

/
Thumbnails
Contents